Információk, érdekességek

Elegendőek-e a gyógyszertári gyorstesztek az ételallergia vizsgálatához?

2024. december 09.

Számtalan ételféleség okozhat megmagyarázhatatlan hasi vagy egyéb panaszokat, de vajon elegendőek-e a kereskedelmi forgalomban is beszerezhető IgG-alapú gyorstesztek ezek beazonosításához? Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus szakembere szerint a saját magunk által leletezett eredmények tévútra vihetnek bennünket.

Divat lett allergiásnak lenni? 

Egyre többen keresik az ún. mentes élelmiszereket, népszerűek a mentes vendéglátóhelyek, cukrászdák, és az online térben is mind több influenszerrel, életmód-tanácsadóval találkozhatunk, akik sokszor orvosi diagnózist nélkülöző mentes diétákra biztatják követőiket. Mint Dr. Balogh Ádám mondja, sokan vannak abban a tévhitben, hogy saját vagy gyermekeik emésztőszervi panaszait valamilyen étel vagy ételösszetevő okozza, és önmaguk által felállított allergia diagnózissal jelennek meg a szakorvosi rendeléseken. A helyzetet tovább bonyolítják a kereskedelmi forgalomban is elérhető gyorstesztek, vagy a magánlaborok által biztosított egyéb IgG alapú, úgynevezett ételintolerancia tesztek, amelyek eredményeit a betegek szentírásként kezelve fognak bele egy-egy diétába. 

Az evidenciák viszont azt mutatják, hogy az IgG alapú tesztek alkalmatlanok mind az ételallergiák, mind az ételintoleranciák vizsgálatára. Mielőtt azonban önkényesen kizárnánk a gyanúsnak hitt élelmiszereket az étrendünkből, utána kell járni, hogy pontosan mi is okozza panaszainkat: allergia vagy ételintolerancia? Allergia esetén a szakember azt is kivizsgálja, hogy azonnali típusú (IgE) vagy késleltetett (nem-IgE mediált) allergia áll-e fenn nálunk. 

IgE vagy IgG? Mit is vizsgálunk pontosan?

Az ételallergiák és ételintoleranciák diagnosztizálása komplex megközelítést igényel, így nem elegendő a kereskedelmi forgalomban is egyre szélesebb körben elérhető IgG alapú tesztekre hagyatkozni – hangsúlyozza Dr. Balogh Ádám, aki hozzáteszi, hogy az IgG/IgG4-tesztekkel kapcsolatos ellentmondásokra immár számos hazai és nemzetközi allergiaszervezet is felhívta a betegek figyelmét. Először is fontos megérteni, hogy az ételallergia az immunrendszer közvetítésével létrejövő reakció, melynek során az adott élelmiszerrel vagy komponensével szemben a szervezet ellenanyag termeléssel reagál (immunglobulin E – IgE). Ez az ellenanyag az allergénnel való közvetlen találkozást követően kezd el termelődni a szervezetben, és ennek szintjét tudjuk mérni az allergia vérvizsgálatok során. Magas koncentráció esetén, az allergiagyanú megerősödik, ha a koncentráció alacsony, a gyanú gyengül.

Amint arra a MAKIT (Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság) is felhívja a figyelmet, az azonnali típusú allergia vagy a szenzibilizáció kimutatására a jelenlegi rutindiagnosztikában csak az IgE-alapú tesztek alkalmasak, az IgG-típusú ételintolerancia vizsgálatoknak pedig nincs szakmai megalapozottságuk.  Az ún. IgG-típusú tesztekkel ugyanis az egyes élelmiszerek fehérje komponenseivel szembeni specifikus IgG (immunglobulin G) típusú ellenanyagok mérése történik meg. Ez az ellenanyag akkor termelődik, amikor szervezetünk bármilyen idegen anyaggal találkozik, ami azonban nem jelenti azt, hogy allergiások (vagy intoleránsak) is vagyunk rá.

3 ok, amiért hasznos lehet a folyamatos szöveti glükózmonitor használata

2024. december 09.

A szöveti glükózmonitor (CGM- continuous glucose monitor) egzaktabb képet ad a beteg szénhidrát-anyagcsere állapotáról. A napi 24 órás monitorozással nyert adatok ismeretében pedig a vércukor-ingadozások is megelőzhetővé válnak – hangsúlyozza dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont belgyógyász, diabetológus szakorvosa, aki a CGM három jelentős előnyét emelte ki a cukorbetegek terápiájában.

A glükózszenzorok előnyei

Egyre több cukorbeteget láthatunk a karjukra rögzített kis fehér tapaszokkal, az ún. glükózszenzorokkal, amelyek a sejtközötti folyadék vércukorszintjét mérik. Ez a viszonylag új technológia rendkívül értékes segítséget jelent a cukorbetegek terápiájában, hiszen részletes cukorprofilt nyújt, és megmutatja, hogy a különböző életmódbeli tényezők miként befolyásolják a glikémia alakulását. Mivel a folyamatos glükózmérő rendszerek képesek a vércukorszint változásainak folyamatos nyomon követésére, ezáltal érzékenyen jelzik a vércukor-ingadozásokat is – hangsúlyozza dr. Para Györgyi, aki szerint ennek a betegek életminőségének javításán túl a későbbi súlyos szövődmények megelőzésében is nagy jelentősége van.

De milyen további előnnyel kecsegtet a folyamatos vércukor monitorozás?

Nagyobb rálátás a vércukorháztartásra

A legtöbb CGM-rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a beteg a mérési adatokat megoszthassa kezelőorvosával, dietetikusával, ami több szempontból is előnyös. Az adatok áttekintése, korrekt elemzése a szakember kompetenciájába tartozik, és segítheti a pontosabb terápiás döntéshozatalt is – ehhez ráadásul immár nem szükséges a beteg személyes jelenléte sem.  Ezek az eszközök nemcsak a valós idejű glükózmérés miatt kapnak kiemelt figyelmet a diabéteszesek terápiájában, hanem azért is mert nagyobb rálátást biztosítanak a betegek vércukormintázatainak alakulására is (pl. a lassú és gyors glükózszint emelkedésére bizonyos időszakokban).

Mindemellett előre jelezhetik, és korrekciós javaslatokkal megelőzhetővé teszik a küszöbön álló hipoglikémiát is. A heti vagy akár havi vércukoradatok áttekintése segíthet tehát e minták beazonosításában, így jobban kézben tartható a vércukorkontroll, és javulhat a glükóz céltartományában eltöltött idő (Time-In-Range) is. 

–A TIR-nek ideális esetben mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegeknél a nap legalább 70%-ában a 70-180 mg/dl (3,9-10 mmol/L) glikémiás céltartományban kellene lennie. Ugyanakkor ez nem kőbe vésett szabály, elsősorban – főként kezdő CGM használók esetében – arra törekszünk, hogy a beteg egyéni igényeinek megfelelően állítsuk be a magas és alacsony vércukorértékeket – magyarázza a diabetológus szakember. Hozzáteszi: a későbbiekben, a folyamatos szöveti glükózmonitor rendszeres használatával a beteg maga is egyre jobban megismerheti vércukorértékeinek alakulását, és cukorbetegségének menedzselését (gyógyszereinek, fizikai tevékenységeinek vagy étkezéseinek módosítását) is saját kezébe veheti.

Amit a mezoteliómáról tudni érdemes

2024. december 08.

Egyre nagyobb figyelem fordul egy ritka rákos megbetegedés, a mezotelióma felé, amelynek jellemzője a hosszú, 20-40 éves lappangási idő. A diagnózist nehezíti, hogy tünetei kevéssé jellegzetesek, más betegségek tüneteivel is megegyezhetnek. Milyen típusú betegség és milyen szerveket érinthet?

A mezotelióma egyfajta rákos megbetegedés, amely leggyakoribb kiváltó okának az azbesztet tartják. A betegség a belső szervek felszínét borító hártyát támadja meg, leggyakrabban a mellhártyát (pleurális mezotelióma), de előfordul a tüdő, a szív vagy a hashártya daganatos megbetegedése is. 

A betegség tünetei a pleurális mezotelióma esetén – amely az összes mezotelióma megbetegedés 70-90%-át teszi ki – sem jellegzetesek (légszomj, éjszakai izzadás, krónikus köhögés, hátfájdalom, mással nem magyarázható súlycsökkenés), megegyezhetnek más betegségek tüneteivel is.

A tünetek a betegség előrehaladtával egyre erősödnek. Annak eldöntésére, hogy az ezen tüneteket produkáló beteg esetén milyen betegség állhat a háttérben, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Fontos arról tájékoztatni a kezelőorvost, hogy a beteg az élete során kerülhetett-e kapcsolatba azbeszttel, ezzel a súlyosan rákkeltő anyaggal, mert az orvostudomány jelenlegi ismeretei alapján a megbetegedés hátterében leggyakrabban az azbesztnek való kitettség áll.

A diagnosztizálás és a kezelés

A kivizsgálás során vérvételre, röntgen, MR vagy CT felvétel készítésére kerül sor, de a diagnózis további pontosítása érdekében sor kerülhet szövettani mintavételre is. A diagnózist követően meghatározott, különféle terápiákból álló célzott kezelés – amely függ a mezotelióma típusától, a betegség stádiumától, a beteg általános állapotától – néhány hónappal meghosszabbíthatja a beteg életét.

Sajnos, általánosságban elmondható, hogy mire a betegség tünetei jelentkeznek, addigra a betegség már igen előrehaladott állapotban van, a beteg életkilátásai rosszak, az átlagos túlélési idő mindössze 12 hónap. A mezoteliómával diagnosztizált beteg mindennapjai során előforduló problémákra vonatkozóan nem csak a kezelőorvosától kaphat segítő támogatást, de érdemes felvennie a kapcsolatot betegtársakkal, ritka betegségekkel foglalkozó szervezetekkel.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon 1982-ben tiltották be a szórt azbeszt használatát, a teljes tilalom pedig 2005-ben lépett életbe^[, várható, hogy a mezoteliómás megbetegedések száma a hosszú lappangási idő miatt emelkedni fog az elkövetkezendő években.