Információk, érdekességek

Vajon megbízhatsz egyetlen Covid gyorstesztben?

2021. május 07.

A koronavírus pillanatok alatt felforgatta az eddig megszokott életünket. Ismerőseink többségével a személyes találkozásokat mellőzve az interneten beszélgetünk, sokkal több időt töltünk a négy fal között, és próbálunk odafigyelni a garantáltan megfelelő higiéniai körülmények biztosítására is.  

Az is mindennapos kérdés, hogy COVID-19 fertőzöttek vagyunk-e vagy sem, illetve átestünk-e már a betegségen. Ebben a cikkben a koronavírussal és a tesztekkel, gyorstesztekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat mutatjuk be.

Mik a COVID tünetei?

• Láz. Akárcsak az influenza, úgy a COVID esetében is a 37.8 °C feletti testhőmérséklet a leggyakoribb panaszok listáján szerepel.
• Fáradékonyság. Gyengeséget és rossz közérzetet a tüdőgyulladás miatti gyengeség is okozhat. Azonban az immunrendszer munkája a betegség tüneteinek enyhülése után is kimerítheti a szervezeted.
• Száraz köhögés. Az erős és szűnni nem akaró, a torkot szinte égető száraz köhögés szintén intő jel lehet a gyorsteszt elvégzésére és a szükséges kezelés megkezdésére.
• Szaglásvesztés. A koronavírus legkorábban észlelhetői tünetei közé tartozik a szaglásvesztés, amely általában hamarabb jelentkezik, mint a köhögés vagy a hőemelkedés és lázasodás.
• Ízvesztés. Ha az illatok mellett az ételek ízét sem érzed, fokozottan érdemes koronavírusra gyanakodnod.
• Egyes betegeknél a koronavírus alábbi tünetei is előfordulhatnak:
• Torokfájás
• Orrfolyás
• Orrdugulás
• Légszom
• Nehézlégzés
• Izomfájdalom
• Hasmenés

A COVID elleni védekezés eszközei

Oltás

Kézmosás

Otthoni fertőtlenítés

Szájmaszk

A kiberbűnözők hamis oltási ajánlatokkal is csalnak

2021. április 30.

A kiberbűnözők hamis oltási ajánlatokkal próbálják kicsalni a gyanútlan internetezők személyes adatait, információit és pénzét, illetve alaptalan kijelentéseket terjesztenek az oltásokkal kapcsolatban – figyelmeztet az ESET biztonságtechnikai szoftvermegoldásokat fejlesztő vállalat legfrissebb jelentésében.

A pénzveszteségen túl a potenciális vásárlók több veszélynek is kiteszik magukat, ideértve az egészségi kockázatokat, valamint a személyazonosság-lopást.

Az egyik gyakran alkalmazott taktika a COVID-19 vakcinákra, vagy az előállításukra és tárolásukra használt technológiára fókuszál. Példaként említik, amikor a kiberbűnözők az egyik brit gyógyszergyártó cég alkalmazottjaként üzleti ajánlatot tesznek a vakcinával kapcsolatban. Egy másik népszerű taktikával a csalók ismert egészségügyi hatóság, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselőinek adják ki magukat, hamis alkalmazásokat vagy fontos információnak beállított álhíreket terjesztve.

Az elemzés szerint a koronavírus-helyzet lehetőség az olyan e-mailek terjesztésére is, amelyek azt állítják, hogy a linkre kattintva megtudhatjuk az “eltitkolt igazságot”. Gyakori módszer a valóban elhangzott állítások szándékos félreértelmezése és manipulatív átszerkesztése. Mindennek célja, hogy az embereket rávegye a mellékelt linkre való kattintásra – figyelmeztetnek a szakértők.

A szakértők a csalások ellen ezért azt javasolják, hogy senki ne kattintson olyan linkekre és ne töltsön le olyan fájlokat, amelyeket ismeretlen vagy nem hitelesíthető címről érkező e-mailben kapott. Ha az e-mail állítólag egy hivatalos szervezettől érkezett, látogassanak el a weboldalukra, majd vegyék fel velük a kapcsolatot a hivatalos elérhetőségeiken, hogy kiderüljön, valóban tőlük származik-e a levél. Vigyázni kell az olyan üzleti ajánlatokkal, amelyek túl jónak tűnnek ahhoz, hogy igazak legyenek.

A Covid-19 betegek újabb kórházi kezelésre szorulnak

2021. április 18.

A Covid-19 betegséggel brit kórházakban kezeltek mintegy egyharmada további kórházi kezelésre szorult hazaengedése után négy hónapon belül és minden nyolcadik beteg meghalt ugyanezen időszakban a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

A londoni Univerity College, a Leicesteri Egyetem és a Nemzeti Statisztikai Hivatal kutatói egybevetették mintegy 48 ezer Covid-19 miatt kórházi kezelésre szorult és 2020. augusztus 31-ig hazaengedett beteg orvosi adatlapjait egy általános lakossági kontrollcsoportéval. Az orvosi adatok tartalmazták az újabb kórházi kezelés szükségességének, az elhalálozásnak az arányát és a légzőszervi, szív-, vese-, máj- és anyagcserebetegségek, köztük a cukorbetegség súlyosságát.

Megállapították, hogy átlagosan 140 nap után az elemzésbe bevont 47 780 betegből 14 060-an szorultak újabb kórházi kezelésre mintegy 140 napon belül, és mintegy 5875 meghalt ugyanezen időszakban.

A Covid-19 miatt kórházban kezelteknél magasabb lehet a szervkárosodás (többszervi diszfunkció) aránya a kontrollcsoporthoz képest – állapították meg a kutatók. “A kockázat növekedése nem korlátozódik az idősekre és nem egyforma az etnikumokat illetően. A diagnózis, a kezelés és a poszt-Covid-szindróma megelőzése integrált és nem szervi vagy betegségspecifikus megközelítést igényel, és sürgős kutatások szükségesek a kockázati tényezők feltárására. Eredményeinek azt jelzik, hogy a Covid-19 hosszútávú terhe jelentős lehet a kórházakra és az egészségügyi rendszerre” – írták a tanulmányban.

A láz és csillapítása

2021. április 10.

A láztól önmagától nem kell félni. Néhány napig tartó 38-39°C láz, egyébként egészséges emberben, nem okoz kárt. Persze extrém magas, 41°C feletti hőmérséklet, főleg ha tartós, erősen megviseli  szervezetet.

Azt mindenki tudja, hogy normális testhőmérséklet 36,5-37°C között mozog, hogy hónaljban mérve 37-38°C  közötti hőemelkedésről,  38°C feletti pedig lázról beszélünk lázról. Azt is tudni kell, hogy a végbélben mért hőmérséklet – ugye csecsemőknél ezt használjuk leggyakrabban — mindig 0,5 °C-kal magasabb a hónaljban mérténél. Kevésbé ismert, hogy a testhőmérséklet  normális körülmények között is napszakos  ingadozást mutat: a, legalacsonyabb a reggeli, a legmagasabb a délutáni hőmérséklet.

A láztól önmagától nem kell félni. Néhány napig tartó 38-39°C láz, egyébként egészséges emberben, nem okoz kárt. Persze extrém magas, 41°C feletti hőmérséklet, főleg ha tartós, erősen megviseli  szervezetet.

A láz nem betegség

A láz tehát nem betegség, csak egy  tünet, és  mértéke önmagában nem tükrözi a betegség súlyosságát sem. Ez a szervezet reakciója a kórokozó okozta támadás vagy egyéb, lázat kiváltó folyamat ellen.  Lázas állapotban ugyanakkor  fokozódik az ellenanyag termelés, tehát a hőmérséklet emelkedés segítség a betegségek elleni küzdelemben. Az is igaz, hogy láz esetén fokozódik  az anyagcsere: azaz gyorsul a pulzus és légzésszám, kellemetlen közérzettel jár.

Így csillapítsuk a lázat

Így talán érthetőbb, hogy lázcsillapítást elsősorban akkor alkalmazunk, ha a beteg rossz közérzetre panaszkodik, ha elhúzódó láza van, vagy ha egyéb betegsége miatt szervezetének nagy megterhelést jelent a lázas állapot. Más megítélés alá esnek a csecsemők, akiknél a láz lázgörcs jelentkezésének  veszélyével jár.

A gyógyszertárakban kapható lázcsillapító gyógyszerek csak a lázat csökkentik, a normális testhőmérsékletet nem. Hatásukra ugyanis  a központi idegrendszer hőszabályzó központjában a  szervezet hőmérséklete alacsonyabb  szintre állítódik be. Ha lemegy a láz, megszűnik az izomtónus fokozódás, a remegés is, csökken a légzés- és a pulzusszám. A bőrerek kitágulnak, verejték jelenik meg.

Koronavírus: normális, amit csinálok?

2021. március 04.

Sokszor felmerül bennünk, akár most, a koronavírus okozta járvány ideje alatt is, hogy amit érzünk, vagy ahogyan cselekszünk, az normális vagy éppen már patológiás?

Az emberek többsége szeretné magát tisztán látni, vagyis olyan kategória- rendszerekben gondolkodik, amelyek kiszámíthatóvá tudják tenni a világot. A magukról kialakított kép, a tudás nemcsak azért fontos, mert alapja az identitásuknak, hanem azért is, mert ezzel tudják a másik embert megkülönböztetni önmaguktól. A „tisztánlátás” tehát egy sokszor nem tudatos mechanizmus, amely eszközként szolgál. Amellett, hogy életükben újra és újra előkerül az a kérdés, hogy „ki vagyok én?”, „mi a szerepem a világban?”, gyakran azt a kérdést is felteszik maguknak, hogy „normális-e az, amit csinálok?”

Az emberek jelentős része megtorpan, és nem képes éles határt húzni. Nem tudja eldönteni, hogy amit gondol vagy ahogy viselkedik, az normális-e, vagy esetleg már abnormális.

Az abnormalitás meghatározása nem egyszerű

A különböző kultúráknak általában megvannak a kívánatos viselkedésről alkotott elképzeléseik és normáik. Az ezektől a normáktól markánsan eltérőket többnyire abnormálisnak tekintik. Az egyes kultúráknak tiszteletben kell tartaniuk egymás nézeteit, hogy mi számít abnormálisnak. Az egyik kultúra normái és szabályai nem kérhetők számon más kultúra tagjain.

Az abnormális kifejezés szó szerint a normáktól, az átlagtól való eltérést jelenti. Sok esetben átlagról beszélünk: testmagasság, intelligencia, testsúly. A legtöbb ember az átlagos övezetbe esik, ami tág értékhatárok között mozog. A statisztikai szempont alapján meghatározott abnormalitás azonban félre is vezethet minket, hiszen mi van akkor, ha valakinek az intelligenciája jóval az átlag felett van, természetesen hiba lenne nála abnormalitást feltételezni. A maladaptív, rosszul alkalmazkodó viselkedés az egyik legfontosabb kritérium. Minden viselkedés maladaptív, ha az egyén és a társadalom szempontjából nemkívánatos következményekkel jár.

Az ember szubjektív élménye

Nem hagyható ki ez a kritérium sem. Mindenkinek van saját, szubjektív érzése arról, hogyan éli meg az egyes helyzeteket. Fel kell tennie magának azt a kérdést, hogy mennyire szenved álmatlanságban, mennyire szorong vagy depressziós, valamint jelentkezik-e étvágytalanság, fizikai fájdalomérzés. Ebből az következik, hogy az ember eltérő módon él meg különféle szenvedésnyomást, azonban a pszichológus számára mindez rendkívüli módon informatív.