Információk, érdekességek

Égési sérülések kezelése - égések fokozatai, természetes és orvosi ellátásuk

2021. szeptember 24.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mik a jelei az égések fokozatainak? Hányas fokozatú égést szenvedtünk? Szabad-e tenni egy kis tejfölt a sebre? Mi a helyes módszer, ha megégettük magunkat? Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni égési sérülés esetén? Milyen természetes gyógymódok vannak égési sérülésekre?  

Tűzpiros bőr
50 °C fölött a forrósággal való érintkezés a bőr és a szőrzet részleges vagy teljes elpusztulását eredményezi. A roncsolás a felület alatt fekvő szövetekre is kiterjedhet. Ennek foka a hőforrás hatóidejétől és hőmérsékletétől függ. Az égési sérüléseknél az elsősegélyt azonnal, a helyszínen meg kell kezdeni. A továbbiak a sérült felület kiterjedésétől függenek.

Attól függően, hogy az égés mennyire mélyen hatol be a bőrbe, 5 súlyossági fokozatot különböztetünk meg. A következő felsorolásból látható, hogy a súlyossággal nő a fájdalomérzet és a vérzésre való hajlam.

• I. fokozat az érintett terület fáj, bepirosodik, feszül, érintésre érzékeny, heg nélkül néhány nap alatt begyógyul.

• II. a) fokozat hólyagosodás, bepirosodás, nedvedző, jó vérellátású sebalap, erős fájdalom, vérzésre való hajlam, heg nélkül 14 nap alatt begyógyul.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

• II. b) fokozat feszülő, illetve kinyílt hólyagok, nedvedző és rossz vérellátású sebalap a hajszálerek sérülése miatt, mérsékelt fájdalom, gyógyulás hegesedéssel.
• III. fokozat Ez a stádium a bőr egész szerkezetét érinti. Fehéresbarnás, száraz felület, a hajszálerek mélykékek; a szőrtüszők károsodtak, de fájdalomérzet nincs; gyógyulás hegesedéssel.

• IV. fokozat Elszenesedés. A bőr és a szövetek egésze érintett, csakúgy, mint az izmok és az inak, egészen a csontig, fájdalomérzet nincs.


Fokozottan kell figyelni a mustgáz veszélyeire

2021. szeptember 02.

Fotó: pixabay.com

Megkezdődött a szüreti időszak, fokozottan kell figyelni a mustgáz veszélyeire – hívta fel a figyelmet Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A munkavállalók egészségének, biztonságának védelme érdekében  több intézkedés is ajánlott. A must erjedésének idején a rosszullét, a fulladás megelőzése érdekében előzetes szellőztetés és légtér-elemzés nélkül életveszélyes lehet a pincékben tartózkodni.

Tartós bent tartózkodás esetén védelmet nyújthat a  gázkoncentráció-mérő készülék, ami jelzi a lecsökkent oxigénszintet. Önmagában az úgynevezett “gyertyapróba” alkalmazása nem tekinthető megbízhatónak.

Javasolt a must forrásának idejére “Figyelem, mustgázveszély!” felirat elhelyezése a pince bejáratára mások figyelmeztetése érdekében – írja Bodó Sándor. A gázérzékelő riasztók felszerelésén túl a tragédiák megelőzésére a pince nyitásához rendelt reteszelt mesterséges szellőző rendszer használata javasolt. Senki ne próbáljon meggondolatlanul ájult ember segítségére sietni, mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni – olvasható az államtitkár közösségi oldalán.


Barát vagy ellenség 12 éves kor alatt a tévé?

2021. augusztus 22.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az Egyesült Királyságban a 2-3 éves korosztály már átlagosan heti 14 órát tölt tévézéssel. Ez pontosan a kétszerese a javasolt mennyiségnek. Azonban Európa többi részén is nagyon hasonló a helyzet. De hogyan érdemes a tévénézési szokásokat a helyén kezelni, és miként taníthatsz rengeteg értékes dolgot az életről még a tv előtt ülve is? Mutatjuk!  

Mikor jelent problémát a tévénézés gyermeked számára?

Ezek jelzik, ha ideje változtatni!

Ha túl sok időt tölt a képernyő előtt

Napi 2-3 órányi tévénézési idő 12 éves kor alattiak esetében később könnyedén a többszörösére növekedhet. Minél többet ül a gyerek a kanapén a tv előtt, annál kevesebb időt tölt valódi szocializációs környezetben. Ahelyett, hogy a barátaival focizna a játszótéren vagy új dolgokat fedezne fel a környezetében, csupán a képernyő előtti passzív cselekvést választja.

Mit érdemes tenni?

●        Itt az idő kimozdulni a valóságba! Legyen szó akár egy kellemes állatkerti sétáról vagy a kedvenc autóit is felvonultató jármű kiállítás megtekintéséről, a lényeg, hogy az érdeklődési körébe tartozó élményekkel gazdagodjon. Ez remekül motiválhatja az aktívabb életmódra.

Ha fáradékonyabb és enerváltabb

Habár tévézés közben szinte semmit nem kell tenni, szellemileg mégis kimerítő hosszú órákat tölteni a mesék és sorozatok szüntelen nézésével. Emiatt sajnos nehezebben indulnak a reggelek, kevésbé jut energia a többiekkel való játékra, és sokkal rosszabb hangulatban telnek a hétköznapok.

Mit érdemes tenni?

●        Válasszatok közösen szabadidős tevékenységeket! Egy új sport megismerése vagy egy igazán érdekfeszítő hobbi felfedezése akár életre szóló rajongást is eredményezhet.

Hogyan célszerű a tévézési szokásokat korcsoport szerint szabályozni?
 
2 éves korig

A legfontosabb, hogy 2 éves kor alatt soha ne hagyjuk magára a gyermeket a tv előtt! Tévézés közben célszerű beszélni hozzá, és elmagyarázni az éppen látottakat. Így már hamarabb kialakulhat a széleskörű szókincse, és rengeteget tanulhat az életről. Emellett szociális interakciókra neveled, amelynek köszönhetően könnyebben be fog illeszkedni az óvodába és az iskolába, majd pedig a munka világába is.

●     Tény: Habár 2 éves korukban már elég sok szót megértenek a gyerekek, de még nem sokat mondanak ki közülük.

2-5 éves kor között

Ekkorra a gyerekek már értik a szavakat, és még csak most kezdenek belelendülni az igazi tanulásba. Ez a korszak meghatározó a későbbi aktivitást tekintve, hiszen ilyenkor kezdődnek a nagy közös játékok és kirándulások, amelyek remek élményeket biztosítanak számukra.

●        Tipp: Továbbra sem ajánlott napi 1 óránál többet tévézni! Így sokkal több idő jut a kinti játékokra és a szocializációra.


Gyorsabban terjed és allergiaszerű tüneteket is okoz a delta vírusmutáns

2021. augusztus 19.

Fotó: unsplash.com

Gyorsabban terjed és allergiaszerű tüneteket is okoz a delta vírusmutáns – írta pénteken a koronavirus.gov.hu, ahol ismét kiemelték: legnagyobb veszélyben a még beoltatlanok vannak.

Egész Európában és Magyarországon is már az új koronavírus delta vírusvariánsa terjed. Ezt a – korábban indiainak nevezett – mutánst tavaly decemberben azonosították, majd idén márciusban minősítették kiemelt kockázatúnak. A delta vírusmutáns fertőzőbb, gyorsabban terjed és az eddigi jellemző tünetek mellett allergiaszerű tüneteket is okoz, megbetegedés esetén könnyen tűnhet súlyosabb lefolyású náthának is. “A vírusmutáns a még beoltatlanokra jelenti a legnagyobb veszélyt”, ezért őket a védőoltás felvételére biztatják a kormányzati oldalon.

A delta vírusvariáns lappangási ideje rövidebb, átlagosan 4 nap, míg a vadvírusé, vagy az alfa (korábbi nevén brit) vírusmutánsé átlagosan 6 nap. Emellett a fertőzöttek “vírusürítésének” mértéke is sokkal magasabb, ez a két tényező is az oka annak, hogy a delta variáns a korábbi klasszikus vírussal és annak mutációival szemben 60 százalékkal fertőzőképesebb és gyorsabban terjed.

A delta variáns más tüneteket is okozhat, mint a koronavírus eredeti, vuhani változata. A delta variánsnál az ízlés- és szaglásvesztés viszonylag ritkább, mint az alfa vírusmutáns okozta fertőzésnél, inkább a légzőszervi, náthaszerű tünetek a jellemzőek.

A korábbi változatokhoz képest a delta variánssal történő fertőzés leggyakrabban fejfájást, torokfájást, orrfolyást, tüsszögést, hőemelkedést, bágyadtságot és levertséget okoz. Továbbá a láz is gyakori tünet. Emésztőszervi panaszok – hányinger, hányás, hasmenés – is gyakrabban jelentkezhetnek, sőt a hallással kapcsolatos panaszok – fülzúgás, fülcsengés, szédülés – sem ritkák.

Jellemző továbbá a szemet érintő irritáció, kipirosodás, duzzanat, esetleg váladékozás megjelenése is. “Ha valaki észleli magán a tüneteket, értesítse a háziorvosát és teszteltesse magát, valamint ne menjen közösségbe!” – szögezték le.

Azoknál a betegeknél alakul ki gyakrabban súlyos, akár életveszélyes állapot, akik valamilyen krónikus alapbetegségben (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség, májbetegség, légzőszervi betegség, daganatos betegség) szenvednek. “Az új koronavírus több mint másfél éve életünk része, látható, hogy a vírus gyorsan változik, és egyre veszélyesebb mutációk terjednek el. A vírus és annak mutánsai ellen a megoldás a védőoltás jelenti” – hívták fel a figyelmet.


Keveset tudunk a helyes szájhigiéniáról

2021. augusztus 15.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Egy országos, reprezentatív kutatás igazolja és lesújtó eredményeket mutat a 14 és 50 év közötti lakosság e témában való ismereteiről, attitűdjéről és szokásairól.

A kampány elsődleges célkitűzése a magyar lakosság megfelelő és informatív tájékoztatása a fogápolással, valamint a teljes körű szájhigiénia fenntartásával és javításával kapcsolatban annak érdekében, hogy az emberek jóval nagyobb figyelmet fordítsanak a fogak és a száj tisztítására és a rendszeres ellenőrzésre.

Rettenetes állapotban van a szánk

A kampány szükségességét az a megközelítőleg 1300 fős országos, online reprezentatív kutatás igazolja, amelyet az MFE 2014. január-februárjában kezdeményezett. Az eredmények elkeserítő képet mutatnak a 14 és 50 év közötti magyar lakosság szájápolással kapcsolatos ismereteiről, attitűdjéről és szokásairól.

  • A kutatás többek között rámutat, hogy a többség ritkábban mos fogat annál, mint amennyiszer azt fontosnak tartja, ráadásul a 14-50 év közötti lakosság közel egyharmada a szükséges kettő helyett csupán napi egy alkalommal mos fogat, s különösen a férfiakra igaz az, hogy nem megfelelő gyakorissággal tisztítják fogaikat.
  • A férfiak, illetve az alacsony státuszúak nemcsak emiatt tartoznak szájápolás szempontjából „kockázatos” csoportba, hanem amiatt is, hogy körükben szignifikánsan nagyobb arányban vannak azok, akik évente csak egyszer, vagy ennél is ritkábban cserélik le fogkeféjüket, amikor is már nemcsak a sörteszálak használódnak el túlságosan, hanem a fogkefe is jelentősen befertőződik.
  • Szintén aggasztó eredmény, hogy noha a szakemberek szerint legalább két percig javasolt fogat mosni, a kutatásban részt vevők majdnem fele ennél kevesebb időt szán fogmosásra.
  • Ezenkívül, annak ellenére, hogy évente legalább egy alkalommal tanácsos fogászati szűrésre menni, a kutatásban részt vevők csaknem feléről derült az ki, hogy csak akkor látogat meg fogorvost, ha valamilyen panasza van, s további 4 százalék egyáltalán nem megy el szakemberhez, még probléma esetén sem.
  • A magyar lakosság szájápolási ismereteinek alacsony szintjét támasztja alá továbbá, hogy a megkérdezettek több mint háromnegyedének hiányos a fogselyem használatának előnyével kapcsolatos ismereteik.

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...153