


Információk, érdekességek
A véradással és plazmaadással reményt adhatunk másoknak és életeket menthetünk
2025. július 05.
2004 óta minden év június 14-én tartott Világnap több nemzetközi egészségügyi szervezet, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére jött létre. A Világnap tudatosítja a vér- és a plazmaadás jelentőségét. Az idei jelmondat – „Adj vért, adj reményt: együtt életeket menthetünk!” – arra hívja fel a figyelmet, hogy a vér- és plazmaadásnak köszönhetően sokan kapják vissza a reményt a gyógyulásra, a teljes életre.
A vér és a plazma elengedhetetlen a modern orvoslásban. A vér kritikus fontosságú a műtétek és a traumatológia során, míg a plazmából származó gyógyszerek életmentőek hemofíliában, immunrendszeri rendellenességekben szenvedők, transzplantált betegek és súlyos égési sérültek számára. Ezek a kezelések nemcsak gyógyítanak, hanem új esélyt kínálnak egy teljes életre.
A vér és a plazma egyedüli forrását egyaránt az önkéntes donorok jelentik. Magyarországon naponta mintegy 1600–1800 véradóra van szükség a vérellátás biztosításához1. Folyamatosan nő a plazma iránti igény is, mivel egyre több betegség kezelésében alkalmazzák. Egy felnőtt hemofíliás beteg egy évi kezeléséhez például átlagosan 1200 plazmaadás szükséges.
„Vérplazmából készült gyógyszereket nemcsak ritka betegségek kezelésénél alkalmaznak” – mondja dr. Nyerges Judit, a Magyarországon 10 modern plazmagyűjtő központot üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője. „Súlyos fertőzések, autoimmun kórképek, égési sérülések, szervátültetések vagy épp komplikált szülések során is létfontosságúak lehetnek. A plazmából nyert immunglobulinok és alvadási faktorok segítenek megállítani a vérzést vagy megelőzni az életveszélyes szövődményeket – segítve a betegeket, hogy visszatérhessenek a mindennapi életükhöz.”
A BioLife Europe, egy vérplazma gyűjtésére és feldolgozására szakosodott nemzetközi vállalat által 2025 elején, több mint 1800 ember bevonásával végzett felmérés kimutatta, hogy a donorok egyik legfőbb motivációja mások segítése.
A nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 439/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében a rendszeres plazmaadóknak évente egyszer teljes körű véradáson is részt kell venniük. A plazmaközpontok ezt külön véradási napokkal támogatják, biztosítva a folyamatos és biztonságos országos vérellátást.
A BioLife felmérése azt is megállapította, hogy egyre több ember ismeri a vér- és plazmaadás közötti különbségeket, bár sokan még mindig nem tudják, hogy plazma sokkal gyakrabban adható.
„A plazmaadás hasonló a véradáshoz” – mondja Dr. Nyerges Judit. „De a véradással ellentétben, ahol minden összetevőt levesznek, és ezek újratermelődése körülbelül 56 napot vesz igénybe, a plazmaadás során egy modern és biztonságos eszköz elválasztja a plazmát a többi vérkomponenstől, majd ez utóbbit, köztük a vörös- és fehérvérsejteket visszajuttatja a donor szervezetébe. Ezt plazmaferezisnek nevezik. Mivel a szervezet könnyebben pótolja a plazma összetevőit, ezért plazma gyakrabban adható: legalább két donációmentes napnak kell eltelnie két plazmaadás között. Azok, akik rendszeresen részt vesznek mindkét típusú donációban, jól tájékozottak a vér- és plazmaadás közötti különbségekről” – magyarázza Dr. Nyerges Judit.
A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát
2025. június 22.
Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk. De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.
Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.
Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.
A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.
Nemcsak testileg, de lelkileg is árt
Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.
Melanóma – Az ABCDE szabályon kívül fontos a rút kiskacsa jel
2025. május 28.
Fontos beszélni a melanóma korai felismerésének jelentőségéről, ami jelentősen növeli a gyógyulás esélyét. Ennek kapcsán dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza nem csak az ismert ABCDE kritériumrendszerre hívja fel a figyelmet, de az úgynevezett rút kiskacsa szabályra is. Ennek értelmében minden olyan jelre, tünetre fel kell figyelni, ami megkülönbözteti az adott bőrképletet az anyajegyek többségétől.
A korai felismerés kulcsa az ABCDE szabály
A melanóma és minden egyéb bőrdaganat gyógyításának egyik kulcskérdése a korai felismerés, hiszen az idejében történő sebészi eltávolítás általában teljes gyógyulást eredményez. Minden változást, gyanús jelet bőrgyógyásszal ajánlatos ellenőriztetni, és sok anyajegy esetén érdemes teljes testtérképes anyajegyszűrésen is részt venni. Emellett segítségünkre lehet az ún. ABCDE kritérium rendszer is, amely abban segít, hogy az önvizsgálatok során milyen változásokra kell felfigyelni és megmutatni azokat az orvosnak.
- A = aszimmetria
Ha a bőrképlet, az anyajegy formája nem szimmetrikus kör vagy ovális alakú, az már gyanús jel lehet.
- B = border (határ, szegély)
Érdemes orvoshoz fordulni, ha megváltozik az anyajegy formája, szegélye elmosódik vagy éppen ellenkezőleg, kifejezetten éles határral különül el a bőrtől, esetleg a szélek mentén nyúlványok keletkeznek.
- C = color (szín)
Fel kell figyelni az anyajegyek színének megváltozására, ha sötétedik vagy világosodik egy anyajegy. Feltűnhet a részben vagy egészében több színt (fekete, barna, kék, rózsaszín, fehér) tartalmazó anyajegy, vagy ha világos udvar alakul ki az anyajegy körül.
- D = diameter (átmérő)
Alapvetően a fél centiméternél nagyobb anyajegyek magukban hordozzák a veszélyt, de orvoshoz kell fordulni, ha az anyajegy növekedésnek indul.
- E = evolving (fejlődés, alakulás)
Gyakorlatilag bármilyen jellegű átalakulása az anyajegynek felkeltheti a gyanút, a fentieken kívül például, ha egy korábban lapos anyajegy előemelkedővé válik vagy, ha viszketni vagy vérezni, váladékozni kezd. Ilyenkor mindenképpen bőrgyógyásszal kell ellenőriztetni.
Rút kiskacsa: minden gyanús, ami különböző
Az ABCD szabályt 1985-ben alkották meg, majd 2004-ben bővült ki az ellenőrző lista ABCDE leírássá. Ehhez társult később a „rút kiskacsa” jel, amely a különbözőségre épít. A megfigyelések szerint ugyanis egy-egy személy egészséges anyajegyei mind színükben, mind méretükben, formájukban hasonlítanak egymásra, akkor is, ha kissé szabálytalanok. Ami nem igazodik a többihez, az gyanús lehet még az önvizsgálatok során is. Ezzel válhat teljessé a lista. Az angol éppen ezért az „ugly duckling” jelenséget gyakran „funny looking”-nak (furcsa kinézetű) is nevezik, így az F kezdőbetű illeszkedhet az ABC-s megnevezés végére.
Idehaza is terjed egy fertőzés, ami embert és kutyát is megbetegíthet
2025. május 23.
Magyarországon is mind gyakrabban fordul elő egy állatról emberre terjedő, galandféreg okozta betegség, az echinococcosis. A fertőzést aranysakálok, rókák, illetve kutyák terjesztik, és komoly betegség kockázatát hordozza – mondja dr. Kardics Kinga. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Infektológiai Osztályának szakorvosa ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a velünk élő, gondozott és az élősködők ellen rendszeres védelemben részesített kutyák, macskák alapvetően ritkán terjesztői emberekre veszélyes fertőző betegségnek.
Az utóbbi időben emelkedő esetszámot mutat egy igen komoly kockázatokat rejtő zoonózis (állatról emberre terjedő fertőző betegség), az echinococcosis. Az Európai Járványügyi Központ adatai szerint 2023-ban 929 emberi megbetegedést regisztráltak a kontinensen, míg 2022-ben 739, 2021-ben 592, 2020-ban pedig 574 esetet. Magyarországon is emelkedő az esetszám: tavalyelőtt 19, 2022-ben 9, 2021-ben 7, 2020-ban pedig még csak 4 ilyen beteget diagnosztizáltak.
Az echinococcosis egy galandféreg okozta megbetegedés, ami ugyanúgy veszélyt jelent házi kedvenceinkre, mint ránk, emberekre – mondja dr. Kardics Kinga. A férgek vagy petéik a fertőzött rókák és aranysakálok bélsarával ürülnek, és akár egy évig is életképesek maradnak.
Ha a peték azután a szimatoló kutyák szájába, orrába jutnak, vagy lábukra, szőrükre kerülnek, és lenyalják onnan, az állat béltraktusába jutva a peték őket is megfertőzik. Az állatok pedig tovább fertőzhetnek minket például úgy, hogy megnyalja a kezünket, mi pedig kézmosás nélkül megeszünk mondjuk egy almát.
A cukorbetegség előszobája az inzulinrezisztencia
2025. május 23.
Miért kell ezzel foglalkozni?
A szűrővizsgálatok a még panaszmentes egyénnél lehetővé teszik a betegségek korai stádiumban való felismerését, ami nagymértékben növeli a gyógyulás esélyét és az életminőséget.
Ne csak akkor látogassa meg a háziorvosát, ha problémája van, hanem akkor is, ha nincs semmi baja! Egészsége megőrzése érdekében javasolt évente nagylabort elvégeztetni. Bizonyos esetekben kiegészítő vizsgálatot rendelhet el a háziorvos, figyelembe véve az ön egyéni kórelőzményét. A 120 perces cukorterheléses vizsgálatot nem rutinszerűen végezzük, hanem a 2-es típusú cukorbetegségre fokozott rizikójú betegeknél. A cukorterheléses vizsgálattal szénhidrátanyagcsere-zavart, inzulinrezisztenciát, vagy éppen eddig fel nem fedezett cukorbetegséget is kiszűrhetünk. Így időben beavatkozhatunk, mellyel a diabétesz rettegett szövődményeit (agyi infarktus, szívbetegség, vesebetegség, érszűkület…) megelőzhetjük.
Ki a veszélyeztetett a 2-es típusú cukorbetegség előfordulására?
- Ha testtömegindexe (BMI) 30-nál magasabb (ezt könnyen saját magunk is ki tudjuk számolni, ha a testsúlyt kg-ban elosztjuk a testmagasság m-ben megadott négyzetével: kg/m2).
- Ha a haskörfogata nők esetében 80 cm-nél nagyobb, vagy férfiak esetében 92 cm-nél nagyobb.
- Ha vérrokonságban cukorbetegség fordult elő.
- Ha terhesség alatt kismamaként cukorbeteg volt.
- Ha a szűrőjelleggel elvégzett reggeli vércukorértéke meghaladja a 6 mmol/l-t.
- Ha a vizeletben fehérje, cukor vagy keton volt.
- Ha a szűrőjelleggel levett HgA1c értéke 5,6% feletti.
- Ha folyton szomjas, sokat iszik.
- Ha étkezés után 1,5-2 órával bágyadtság, fáradtság lép fel.
- Állandó édesség utáni sóvárgás is utalhat szénhidrátanyagcsere-zavarra.
Mi az inzulinrezisztencia?
Az inzulinrezisztencia egy betegségmegelőző állapotnak tekinthető, ami a cukorbetegség előszobája. Az inzulinrezisztencia az, amikor a sejtek egyszerűen nem hallgatnak az inzulin nevű hormonra, ami a vércukorszintjének szabályozásáért felelős. A sejtek nem veszik fel a cukrot, ami aztán a vérben kering és a hasnyálmirigy túlműködése révén fokozott inzulinelválasztással reagál, hogy még egyensúlyban tudja tartani a vércukrot. Inzulinrezisztencia fennállásáról pontosabb képet ad, ha a 120 perces cukorterheléses vizsgálatot több időpontban levett vérmintákból inzulinszintméréssel kiegészítjük. Ezt a vizsgálatot szakorvos indikálhatja (pl. belgyógyász, diabetológus, endokrinológus).
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...168