Információk, érdekességek

Amit eddig nem tudtál a glutén bevezetéséről

2022. június 17.

A hozzátáplálásról sokszor, sok helyen olvashatunk, mégis számtalan kérdés marad megválaszolatlan… Itt van például a glutén bevezetésének dilemmája, amiről Tibay Rózsa dietetikus és egészségtan tanár ad útmutatót a kérdésről.

Fotó: 123rf.com„Kisbabánk táplálása kezdetben igen egyszerűnek tűnik, hiszen az anyatejes táplálással, a kizárólagos szoptatással sok mindent kipipálhatunk. Kényelmes, mindig kéznél van és annyi, amennyire a babáknak szüksége van. Aztán elérkezünk ahhoz az időszakhoz, amikor megkezdhetjük a hozzátáplálást és számtalan új kérdés vetődik fel bennünk. Az egyik legkardinálisabb kérdéskör a glutén bevezetése, mellyel kapcsolatos ajánlások az elmúlt 5-10 évben nagyon sokat változtak. Nézzük meg, mi az, amiről eddig kevesebbet hallottunk ebben a témában!”

Melyek a jelenleg érvényben lévő ajánlások a glutén bevezetéséről?

A jelenleg érvényben levő hazai ajánlások szerint a glutén tartalmú élelmiszerek adása 4-12 hónapos kor között történjen 200 mg glutént tartalmazó gabonaféle adásával folyamatosan 6-8 hétig, terhelve ezzel a mennyiséggel a csecsemő szervezetét. A glutén bevezetésének megkezdése a bébik étrendjébe a hozzátáplálás megkezdését követően 2-3 héten belül történhet. Pontos időpontot mondani nagyon nehéz, mert a hozzátáplálás megkezdésének dátuma függ a baba életkorától és a hozzátáplálásra való érettségtől.

Anyatejes kicsik esetén – mivel a WHO 6 hónapos korig javasolja a kizárólagos anyatejes táplálást – ez a szoptatás fenntartása mellett történik. Az ESPGHAN által végzett az újabb úgynevezett utánkövetéses kutatások (melyeknél az utánkövetés idejéről nincs információnk) azt mutatták ki, hogy nincs jelentős védő szerepe a szoptatásnak sem a cöliákia, sem a diabetes kialakulása tekintetében.

A kezdő mennyiséggel való terhelés jó, ha megtörténik még 12 hónapos kor előtt. Ha ez megtörtént tekinthetjük az étrendbe bevezetettnek a glutént. Ezután már adható nagyobb mennyiség is, amit nem definiál az újabb ESPGHAN állásfoglalás. Az állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy az első 2 évben adott nagyobb mennyiségű glutén növeli a cöliákia kockázatát (de nem definiálja mit ért ez alatt). Ha a csecsemő elsőfokú rokona cöliákiás, akkor genetikai vizsgálat javasolt a valódi kockázat megítélésére.

Mivel ne történjen a glutén bevezetése?

A glutén bevezetése NE háztartási keksszel, NE babakeksszel és lehetőleg nem több gabonás péppel történjen. Miért? A glutén-tartalmú élelmiszer nem tartalmazhat olyan összetevőt, amely adott életkorban a baba számára még nem kínálható. A kiválasztás fontos szempontja legyen, hogy a gluténtartalmú élelmiszer ne tartalmazzon tojást, tejet, cukrot, sót, ill. egyéb allergén anyagokat (pl. mogyoró-, diószármazékok), mert ezek adása nem javasolt még ebben az életkorban. A sokszor ajánlott több gabonás pépek esetében pedig, ha valamilyen nem kívánatos tünet jelentkezik nehéz kideríteni, hogy pontosan melyik gabona is volt a ludas.


A coeliakiáról (lisztérzékenységről)

2022. május 22.

Top view studio shot of gluten-free word with flour and bread on wooden table

A coeliakia/lisztérzékenység egy örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun betegség.

Ezen betegeknél a táplálkozással bevitt glutén kölcsön hatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával, melynek következtében ellenanyag-termelődés indul meg a saját szövetek ellen. Ez a folyamat a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi, ami felszívódási, illetve egyéb, emésztőrendszeren kívüli problémákat, zavarokat is okoz.

Milyen jellemző tünetekkel jár a lisztérzékenység?


• (hosszú ideig tartó) hasmenés, haspuffadás
• zsírfényű széklet
• étvágytalanság, akaratlan, kóros fogyás (gyermekeknél fejlődésben való elmaradás)

Milyen módon diagnosztizálható?

• Vérvizsgálattal – coeliakiaspecifikus ellenanyag-vizsgálat: a szöveti transzglutamináz IgA és IgG elleni antitestek koncentrációjának mérése.
• Vékonybél-biopszia: szájon keresztül a vékonybélbe vezetett endoszkópos vizsgálattal a nyálkahártyából szövetmintákat vesznek. A beteg egyénnél a nyálkahártya le – lapult, a bélbolyhok rövidek, a normálisnál szélesebbek vagy hiányoznak.

Milyen kezelési lehetőség létezik?

A coeliakia nem gyógyítható, de szigorú gluténmentes diéta betartásával jól kezelhető. A garantáltan gluténmentes termékek csomagolásán szöveggel és áthúzott búzakalász piktogrammal jelölik a gluténmentességet.


5+1 tipp a tavaszi allergia ellen

2022. május 05.

Fotó: 123rf.com

Az allergiásoknak a tavasz eljövetele nem olyan örömteli, hiszen számukra egyenlő az allergia kellemetlen tüneteivel. Egy kis odafigyeléssel azonban enyhíthetők az olyan bosszantó tünetek, mint tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, köhögés, szemviszketés vagy könnyezés!

„Az allergia szinte bármikor ránk törhet, tavasszal leggyakrabban a különféle növények váltják ki. Egyesek már gyermekkoruk óta küzdenek vele, másoknál csak felnőttként jelentkeznek a tünetek. A megfelelő készítmények alkalmazásával azonban enyhíthetők a kellemetlen tünetek. A hatásos kezelési mód kiválasztásában segít a szakorvos, így érdemes a panaszok jelentkezésekor felkeresni. Fontos, hogy ne hanyagoljuk el a kezelését, mert a tünetek súlyosbodhatnak, akár asztma is kialakulhat” – mondta dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont allergológus szakorvosa.

Mivel a kezeletlen allergia évről-évre hevesebb tünetekkel jelentkezhet, fontos, hogy mihamarabb elkezdjük a kezelést.

A leggyakoribb tavaszi allergének:

• nyírfafélék – mogyoró, nyír
• bükkfafélék – szelídgesztenye, tölgy
• szilfafélék
• hárs

Ezek mellett azonban sok embernek okoz komoly allergiás panaszokat a tiszafa és a fűzfa virágzása is.


Pollenallergiások figyelem: kezdődik a csúcsidőszak

2022. május 02.

Fotó: gettyimages.com

Már most 7-8 allergén fa virágzik egyszerre, néhány héten belül pedig elindul a nyír, a gyertyán, a tölgy, a fenyőfélék, a bükk, a dió és a platán pollenszórása is. Áprilisban, a tavaszi szezon csúcsidőszakában akár 15 fa virágpora lesz jelen egyszerre a levegőben.

A pollenszezon kezdeti szakaszát elsősorban a megelőző téli és az aktuális hőmérséklet határozza meg. A tavasszal virágzó fáknak szükségük van a téli fagyra – ha ez elmarad, virágzásuk a magasabb hőmérséklet hatására hamarabb elindul, azonban pollentermelésük gyengébb lesz. Ilyen helyzet alakult ki például 2008-ban.
Idén a tél enyhe volt, decemberben és januárban nem volt jelentős fagy. Így az elsőnek virágzó mogyoró és éger már január elején elkezdte szórni a polleneket. Februárban hosszantartó, erős lehűlés következett, ami visszavetette a virágzást. Március közepétől melegszik az idő, a természet is feléledt. A mogyoró és az éger szerencsére mostanra már elvirágzott – így pollenszórásuk az előző két évben tapasztaltnál jelentősen gyengébb volt.

A ciprus- és tiszafafélék csúcsidőszakánál tart most a szezon. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának friss mérési adatai kissé magasabb napi átlagértékeket mutatnak az előző két évhez képest, amikor ebben az időszakban a hűvösebb idő miatt csökkent a pollenszórás is. Idén az erős felmelegedés hatására előbb virágzik a szil, a nyár és a fűz. A juhar és a kőris 2010-hez képest korábban, 2011-hez képest viszont pár nappal később kezdte szórni virágporát.

Fű- és fafélék virágzása

Már most 7-8 allergén fa virágzik egyszerre, néhány héten belül pedig sorban elindul a nyír, a gyertyán, a tölgy, a fenyőfélék, a bükk, a dió, végül a platán pollenszórása is. Áprilisban, a tavaszi szezon csúcsidőszakában egyszerre akár 15 fa virágpora lesz jelen a levegőben, melyek közül több 3 csillagos besorolású, vagyis gyakori allergénnek számít. Az átlagos napi pollenkoncentráció értékek pedig magasabbak a parlagfű szezonra jellemző napi átlagértékeknél. Fontos még kiemelni, hogy a tavaszi csúcsidőszakba beleér a magas allergénnek (4 csillagos) számító pázsitfűfélék virágzásának kezdete is.


Nem mindegy, milyen orrcseppet használunk allergia esetén!

2022. április 20.

Fotó: gettyimages.com

Még tart a parlagfűszezon, a növényre allergiásoknál ebben az időszakban szem-, torok- és orrviszketés, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, fáradtság jelentkezhet. A kezdeti nazális tüneteket akár recept nélkül kapható készítményekkel is csillapíthatjuk. dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus írásunkban olvasóinkat arról is tájékoztatja, mi a teendő, ha az orrcsepp kevésnek bizonyulna…

A megfázás és nátha esetén használt orrcseppekkel valószínűleg már mindenki találkozott élete során. Remek segítséget nyújtanak egy-egy betegség idején, ha az orrdugulással orrfolyással is jár. Ezek a készítmények azonban csakis a betegség idején, a betegtájékoztatóban megadott ideig, általában 7-10 napig használhatóak. Ha ennél tovább használjuk a készítményeket, akkor azzal az orrnyálkahártyát is tönkretehetjük.

Ezért  allergia esetén ne ezeket keressük, hanem olyan, kimondottan allergia elleni orrcseppeket, orrspray-ket (antiallergikumokat)  kérjünk a gyógyszerésztől, amelyeket huzamosabb ideig, akár egész szezonban használhatunk.
Segítségükkel hatékonyan gátolható többek között az orrnyálkahártya megduzzadása, a fokozott orrváladékozás és a kínzó tüsszögés inger. Mivel hatásukat közvetlenül az orrnyálkahártyán fejtik ki, az allergiás tüneteket gyorsan és hatékonyan szüntetik meg – mondta a Budai Allergiaközpont orvosa.

Alternatív lehetőségek

Kiegészítő kezelésként hasznos lehet a tengervizes orrspray használata is, amelyekkel a polleneket eltávolíthatjuk az orrnyálkahártyáról.

Allergiás időszakban e célra az orrmosó is bevethető. Használata során az irrigátorba meleg vizet töltünk, majd ebben feloldjuk az optimalizált sóarányú keveréket. A nagyobb mennyiségű oldat a teljes orrüreg átmosását lehetővé teszi. Fontos, hogy ne kísérletezzünk otthoni előállítással, orrirrigáláshoz csak az erre a célra kifejlesztett, a szervezet számára ideális pH-értékű izotóniás oldatot használjunk.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...62