Információk, érdekességek

Egyszerű náthától is fájhat a fül

2021. október 16.

Fotó: gettyimages.comA középfül-gyulladás okozója lehet vírus, vagy baktérium. A fertőzés forrása gyakran más betegség – például nátha, influenza, vagy allergia – amely az orrjáratok és a torok duzzanatát okozza. A tünetekről és a kezelésről dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa nyilatkozott.

Az Eustach-kürt szerepe

A fület a garattal összekötő járat biztosítja a nyomás kiegyenlítését a középfülben, illetve a megfelelő szellőzést. Az Eustach-kürt hivatott továbbá a fülben normális körülmények között termelődő váladék elvezetésére is. Felső légúti fertőzés, vagy allergia miatt létrejövő duzzanat, gyulladás, vagy túlzott váladék termelődés miatt a járatok könnyedén elzáródhatnak, így funkciójukat nem tudják tökéletesen ellátni – magyarázza a középfülben létrejövő panaszok okait dr. Augusztinovicz Mónika. Anatómiai okok miatt a középfül-gyulladása gyermekeknél gyakoribb panasz: szűkebb, a felnőttekéhez vízszintesebben elhelyezkedő járatok, melyek így könnyebben záródnak el. A gyermekek testarányaikhoz viszonyítva nagyobb méretű, és aktívabban működő mandulákkal rendelkeznek, mint a felnőttek. A fertőzést esetükben a járatok közvetlen közelében elhelyezkedő mandulák megnagyobbodása is előidézheti.

A betegség tünetei és szövődményei

Gyermekeknél jelentkező középfül-gyulladás kezdeti jele a fülfájás, mely fekvő helyzetben erősödik. A kicsi nehezen alszik, nyűgös, étvágytalan, fejfájásra panaszkodik. A füle váladékozhat, láz is jelentkezhet. Felnőtteknél a fülfájás mellett a fül váladékozása és csökkent hallás a legjellemzőbb tünet. A halláscsökkenés rendszerint átmeneti, a betegség tüneteinek megszűnését követően a hallás is a korábbihoz hasonlóan rendeződik. A gyulladás következtében felgyülemlett váladék, gyakran a dobhártya átszakadásával távozik a fülből. A jelenség rendszerint nem jár komolyabb komplikációval, a dobhártya átlagosan 72 órán belül gyógyul, ezalatt arra kell ügyelni, hogy víz ne kerüljön az érintett fülbe. Szövődményeket a kezelés nélküli középfül-gyulladás okozhat, a fertőzés a környező szövetekre is átterjedhet: mastoiditis (csecsenyúlvány-gyulladás) jelentkezhet.


Fáradt? Rosszkedvű? Cushing szindrómája lehet!

2021. október 08.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA hűvösebb napok, a korai sötétedés beköszöntével fáradtabb a kelleténél, és legszívesebben egész nap csak aludna? Ráadásul kedvtelen, depressziós? 

Az őszi óraátállítást, a korai sötétedést, a hűvösebb időjárást nem mindenki viseli zökkenőmentesen, ráadásul a napfényhiányos hónapokban a D-vitamin raktáraink is lemerülhetnek, ha nem figyeltünk annak pótlására.

Fontos figyelembe vennünk, hogy hormonális problémák is okozhatnak fáradékonyságot, hangulati ingadozásokat, vagy akár menstruációs problémákat. A pajzsmirigy alulműködés mellett a Cushing szindróma is felmerülhet, mint lehetséges betegség – hívja fel a figyelmet dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa.

Nem csupán stressz hormon!

A mellékvesekéreg termeli a kortizolt, ez a szteroid hormon rendszerint megemelkedik stressz hatására az adrenalin mellett, ilyenkor többlet glükóz szabadul fel a szervezetben, hogy bírja a fokozott megterhelést. Amellett, hogy támogatja a szervezet válaszkészségét a stresszes helyzetekben, segít a vérnyomás szabályozásában, a gyulladások kontrollálásában, sőt, befolyásolja a szív- és érrendszeri funkciókat is. Komolyabb problémát akkor okoz, amikor kortizol túltermelést végez a mellékvese. A kórosan magas kortizol szint a hiperkortizolizmus, a fellépő tünetegyüttes pedig a Cushing szindróma.

  • Leginkább fiatal felnőtteknél alakulhat ki (20-40 életkor).
  • Háromszor gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál.
  • Túlsúly (törzsre lokalizálódó, illetve hasi elhízás), a libidó hiánya, fáradékonyság, depresszió jellemzi.
  • Jellegzetes striák a testfelszínen.
  • Menstruációs panaszok léphetnek fel.
  • Kísérő panasz lehet a magas vérnyomás.
  • Inzulinrezisztencia/diabétesz megléte.

A Cushing szindróma diagnosztikája!
Hogy pontosan mi okozza a problémát, laborvizsgálat útján lehet fényt deríteni, ehhez különböző képalkotó vizsgálatok is csatlakozhatnak. Fontos információ a szakorvosnak, hogy a kortizol szintje más és más értékeket mutat napközben és este. Érdemes ellenőriztetni még a pajzsmirigy és a mellékvese funkciókat, valamint a vércukor -és inzulinszintet terheléses vizsgálattal. Az agyalapi mirigyben vagy a mellékvesékben a daganat jelenlétét CT/MRI-vel mutatják ki, a mellékvese kortizol túltermelésénél ugyanis erre is gondolni kell, illetve ektópiás ACTH termelő daganatra is kell gondolnunk.


Tudta, hogy a vérszegénység autoimmun eredetű is lehet?

2021. október 03.

Immunológiai eredetű vérszegénységet számos kórkép okozhat. Ilyenek egyes felszívódási zavarok, hiányállapotok, és maga az elhúzódó gyulladásos folyamat is okozhat vérszegénységet. Ezek egyike egy olyan autoimmun kórkép, amikor a célpont a maga a saját szervezet. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy milyen jelek utalnak arra, hogy a vérszegénység autoimmun betegség tünete. 

AIHA – támadás a vörösvérsejtek ellen

Az autoimmun betegségek megegyeznek abban, hogy fennállásuk során a szervezet valamilyen téves immunválasz okán a saját sejtei ellen indít támadást. Ellenségként, a szervezetre veszélyes betolakodóként kezeli őket, akár egy betegséget előidéző kórokozót, ebben az esetben azonban épp emiatt vezet betegség, vagyis autoimmun betegség kialakulásához. Az autoimmun hemolitikus anémia (AIHA) olyan rendellenesség, melynek során az ellenséget a vörösvérsejtek jelentik, a szervezet olyan antitesteket termel, amik elpusztítják őket. A célpont lehet maga a vörösvérsejt, de előfordul olyan is, hogy a sejtek felszínén érzékenyítő anyag vagy akár gyógyszer tapad meg, és megváltozik emiatt a sejtfelszín.

Az autoimmun hemolitikus anémia tünetei

A betegségnek több típusa létezik, a leggyakoribb, az esetek 80-90%-a a meleg antitestes AIHA, melyet sápadt vagy sárgás bőr, fáradtság, szédülés és erős szívdobogás jelezhet. A hideg antitestes AIHA a ritkább változat. Tünetei megegyeznek az előzőekben leírtakkal, továbbá hideg kezek és lábak, mellkasi fájdalom, hányás vagy hasmenés, fájdalom a kezekben és a lábakban és szívproblémák jelezhetik a betegséget.

Mitől alakul ki az AIHA?

Az AIHA jelentkezhet önállóan, vagyis nincs olyan egyéb betegség, ami közrejátszhatna a kialakulásában. Ilyenkor elsődleges formáról beszélünk. Másodlagos akkor, ha egyéb kórképekhez társultan jelentkezik, például rheumatoid arthritisz, lupus vagy Sjögren-szindróma mellett alakul ki. Ha pedig az immunrendszert félrevezető anyag kötődik a vörösvérsejthez, lehet egyszerűen csak gyógyszer-allergiáról, vagy fertőző betegség megjelenéséről is szó.

Nem a vaspótlás a megoldás!

AIHA esetén a kezelés célja azt meggátolni, hogy a szervezet olyan antitesteket termeljen, amelyek elpusztítják a vörösvérsejteket. A betegséget vér-és vizeletvizsgálatok eredménye alapján tudja immunológus megállapítani. A kezelést elsősorban a szteroid készítmények szedése jelenti, de léteznek egyéb megoldások – sejtosztódást gátló gyógyszerek vagy intravénás immunglobulin terápia – is. A terápia összeállítása során több szempontot kell figyelembe venni – többek közt a vérszegénység súlyossága, a személy kora, egészségi állapota és kórtörténete is.


A szamárköhögés egy tünetegyüttes

2021. szeptember 29.

A kórkép világszerte előfordul, minden életkorban kialakulhat, legsúlyosabb a védettséggel nem rendelkező csecsemők Bordatella Pertussis okozta betegsége. A védőoltás célja elsősorban a súlyos, akár halálos kimenetelű csecsemőkori pertussis megbetegedés megelőzése.

Fotó: 123rf.comNevét a jellegzetes, „szamárordításhoz” hasonló köhögésről kapta

A szamárköhögés (pertussis) tágabban értelmezve, különböző kórokozók által létrehozott tünetegyüttes (szindróma), melyet rohamokban jelentkező jellegzetes köhögés, hetekig tartó kórlefolyás jellemez. A kórokozók a Bordatella Pertussis, B. Parapertussis, B. Bronchiseptica baktériumok.

A II. világháború előtt évi 6–10 000 eset fordult elő Magyarországon, majd 1953-ban kiemelkedő járvány zajlott (57 000 eset).A betegség leginkább cseppfertőzéssel terjed, a lappangási idő 7–14 nap, de lehet 21 nap is. A Bordatellák fertőzőképessége nagy. A lappangási idő végétől kezdve a beteg fertőz.

1954 óta van pertussis ellen kötelező védőoltás. A vakcina óta meredeken csökkent a betegségek száma, átlag évi 4–10, aztán megtorpant a csökkenés, de évi 20 alatt volt. 2007–2008-ban általános, majd középiskolában derítettek ki pertussis járványt. Ezt követően 2009-től módosították az oltási rendet. Sem az oltás, sem a betegség átvészelése nem ad élethossziglani védelmet. Az anyától való védelem bizonytalan.

A pertussis elleni védőoltás az életkorhoz kötött kötelező oltások része. Jelenleg 6 alkalommal a Di-Per-Te oltásokkal kapják meg a gyermekek 2 hó-3hó-4hó, 18 hó, 6 éves és 11 éves korban. Ennek köszönhetően iskolai közösséget érintő járvány nem fordult elő.

Az elmúlt 5 évben átlagosan évi 25 volt a megbetegedés. Az átoltottság az oltási fegyelemnek köszönhetően 99%-os.

Panaszok, tünetek

A szamárköhögés típusos esetben jellegzetesen három szakaszban lezajló betegség.  

1. Első ún. „hurutos szak” – 1-2 hétig tartó, főként éjszakai köhögés.

2. Majd súlyosabbá váló tünetek mellett kialakul a „paroxizmális szak”. Jellemző a 4–6 héten át tartó rohamokban jelentkező kínzó köhögés, hangos, húzó belégzés a „szamárordítás”, majd a rohamot befejező hányás.

3. A tünetek enyhülésével majd fokozatos megszűnésével 2-3 hétig zajlik a lábadozó, vagy „rekonvaleszcens szak”.

A fiatal, oltatlan, vagy részben oltott csecsemőknél a köhögési rohamok végén légzésszünet (apnoe), vagy akár légzésleállás is lehet. Szövődményként középfülgyulladás, tüdőgyulladás jelentkezhet.


A stroke a legkisebb korosztályt sem kíméli

2021. szeptember 27.

Fotó: 123rf.comMagyarországon a stroke a vezető halálozási okok egyike, a legfrissebb adatok szerint 2018-ban 11 267 ember életét követelte a betegség. Bár az elmúlt évtizedekhez képest ez a statisztika javuló tendenciát mutat, mégis megfelelő elővigyázatosság és egészségtudatosság mellett még több esetben lehetne megelőzhető.

Míg a betegség és a prevenciója egyre nagyobb figyelmet kap, arról kevés szó esik, hogy a közhiedelemmel ellentétben a probléma nem csak a felnőtteket érinti. Az idei stroke világnap alkalmából fordítsunk megfelelő figyelmet a gyerekkori stroke felismerésére és megelőzésére!

A szélütés kockázata elsősorban az idősebb generációt veszélyezteti, befolyásolhatja a genetikai hajlam, az egészségtelen, mozgásszegény életmód, valamint az olyan káros szokások mint a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. Ezért kevesen tudják, hogy ez a betegség akár már egészen kicsi korban is előfordulhat. Gyerekkori stroke-nak számítanak azok az esetek, amelyek a várandósság 28. hete és a 18. életév betöltése között történnek meg. 

A stroke típusai, előfordulása

A stroke-nak két fajtája van, az iszkémiás és a vérzéses. Előbbi esetében agyérelzáródásról van szó, amelyet vagy a helyben képződött vérrög (trombózis) vagy a keringés által az agyba jutó rög okoz (embólia). Utóbbi esetében az agyban történő vérzés okozza a problémát, amikor az egyik verőér megreped és a koponyában vérömleny alakul ki.

A felnőtt szélütések 70-80 %-a iszkémiás típusú, míg a vérzéses stroke csupán az esetek egyötödét teszi ki. Ezzel szemben a gyerekeknél mindkét fajta stroke bekövetkezésére azonosak az esélyek.

Ugyan nem a stroke egyik alfaja, de a TIA-nak, azaz a tanziens iszkémiás attaknak is komoly kockázata van gyerekek esetében. Ez átmeneti agyi keringészavart jelöl, amely felnőtteknél maradandó károsodást nem okoz, de a stroke egyik előszele lehet. Gyerekeknél azonban fennáll az agy sérülésének lehetősége még akkor is, ha erre maradandó tünetek nem utalnak.

A gyerekkori stroke okai, rizikó faktorai

A felnőttkori sroke-ot gyakran idézheti elő a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a diabétesz, gyerekeknél azonban mások a kiváltó okok. A terhesség alatt, illetve a születést követő 28 napon belül a placentából leváló vérrög okozhatja a baba agyában a stroke-ot, másrészt az anyánál vagy a babánál fennálló véralvadási rendellenesség. 28 napos kortól 18 évesig kiválthatják olyan meglévő betegségek, mint a veleszületett szívbetegség vagy a vérszegénység egyik öröklődő típusa, a sarlósejtes anaemia is. De emellett okozhatja akár fertőző betegség, a fejet vagy nyakat ért sérülés, érrendszeri probléma vagy a vérben található rendellenesség. A stroke időnként olyan, korábban egészséges gyerekeket is érinthet, akiknél addig nem voltak megfigyelhetők a fő kiváltó okok. 


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...193