Információk, érdekességek
Hajritkulás – mikor forduljunk immunológushoz?
2023. szeptember 26.
Ősszel természetes, hogy több hajszálat vesztünk fésülködés vagy hajmosás közben. Mivel a haj folyamatosan megújul, ezekben a hónapokban és tavasszal is intenzívebb hajhullást tapasztalhatunk. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyére nem nő új, így a hajkorona folyamatos csökkenését észleljük. Arról, hogy milyen esetben forduljunk ezzel a problémával immunológushoz, dr. Kádár Jánost, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
Hormonális oka is lehet
Ha a hajszálak elvesztésének ütemével egyenes arányban nem nőnek újabb hajszálak, a haj megritkul. A férfiakat és nőket is érintő folyamat jellemzően a fejtetőn jelentkezik először. A panaszok kivizsgálása ez esetben is indokolt: a háttérben például hormonális problémák mellett vitamin-, ásványianyag hiány, gombás fertőzés is állhat. Stressz hatására hirtelen hajvesztés is bekövetkezhet, mely az egész fejbőr területét érintheti, de bizonyos gyógyszerek, vagy kezelések, például kemoterápia miatt a haj- és szőrszálak elvesztése akár az egész test területére kiterjedhet.
Amikor immunológiai kivizsgálásra van szükség
Immunológiai szempontból jelentősége a foltokban kialakuló hajhullásnak van, ez esetben komplex kivizsgálás szükséges a panaszokat okozó eltérések felderítésére. A foltos hajhullás korra és nemre való tekintet nélkül bárkinél jelentkezhet. A tünetek rendszerint hirtelen, egyik napról a másikra alakulnak ki. Az alopecia szó eredete az ókori görög nyelv szerint „róka betegséget” jelent, utalva ezzel a ragadozóknál évente kétszer lezajló vedlés folyamatára. Az areata jelentése: foltokban vagy kör alakban megjelenő. A foltos hajhullás érintheti a szemöldök, bajusz, szakáll területét is. A hajszálak elvesztését az adott bőrterület égő, viszkető érzése is kísérheti. Az alopecia areata autoimmun betegség, melynek lényege, hogy a hajtüszők sejtjeit az immunrendszer testidegen anyagként azonosítja és sejtes védekezés folytán pusztítja őket.
Öröklődhet
A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, az érintettek többségénél megfigyelhető azonban családi halmozódás: ötből egy érintettnél jellemzően a családban is előfordult a betegség. Más autoimmun betegségek is növelhetik a kialakulásának kockázatát: az érintetteknél, vagy a családjukban rendszerint jelentkezett már valamilyen egyéb kórkép – például SLE, vagy atópia – formájában. A betegség érzelmileg megterhelő, nagy pszichés stresszel jár. A stressz pedig tovább súlyosbítja a meglévő panaszokat, ezért is fontos a kezelés mielőbbi megkezdése.
Leukémia – vajon mindig egyenlő a halálos ítélettel?
2023. szeptember 25.
A leukémia, azaz a fehérvérűség igen veszélyes, sürgős kezelést igénylő megbetegedés, melyre olykor csupán egy rutin vérkép vizsgálat során derül fény. A kór érintheti mind a gyermekeket, mind a felnőtteket, és mindegyik korosztályra bizonyos leukémia típusok jellemzőek. Hogy milyen fajtái vannak, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.
A vér rákos megbetegedése
A leukémia a vérképzőrendszer rosszindulatú megbetegedése. A fehérvérsejtek osztódása során DNS-mutáció miatt éretlen- normális esetben csak a csontvelőben, nyirokszervekben található-, különböző érési stádiumban levő sejtek jelennek meg a vérben. Ezek a kóros sejtek igen gyorsan szaporodnak, csakúgy, mint más rákos daganatok sejtjei.
Sokan úgy vélik, a leukémia elsősorban a gyermekeket érinti, ám felnőtteknél is ugyanúgy megjelenhet. Több típusa is ismert, attól függően, hogy a betegségnek milyen gyors a megjelenése és lefolyása, valamint, hogy a vérsejtek, nyiroksejtek mely típusát érinti. Előbbi esetben létezik heveny és krónikus lefolyású, utóbbinál pedig limfoid és mieloid fajtákat különböztetünk meg. Ezeket figyelembe véve az alábbi csoportosításba szokták a leukémiákat sorolni:
- akut limfoid leukémia (ALL)
- akut mieloid leukémia (AML)
- krónikus limfoid leukémia (CLL)
- krónikus mieloid leukémia (CML)
Limfoid leukémia
A daganat a limfociák elősejtjeiből indul ki, és hogy hogy melyik elősejtből alakul ki a kóros sejtszaporulat, a betegség lehet B-és T-sejtes limfoid leukémia. Gyors és lassú lefolyású formája is ismert, ezek szerint különböztetjük meg az akut (ALL) és a krónikus (CLL) limfoid leukémiát. Az ALL elsősorban gyermekkorban fordul elő (ritkábban időseknél is) és megfelelő terápia nélkül akár hetek alatt halálos kimenetelű lehet.
Szívinfarktus? Lehet, hogy megtört szív szindróma
2023. szeptember 24.
Elsősorban a nőket érinti az úgynevezett megtört szív szindróma, vagyis a takotsubo cardiomyopathia. A főként nagy megrázkódtatások után jelentkező, szívinfarktusra hasonlító eseményre dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa hívta fel a figyelmet.
Ijesztő tünetek – mintha szívinfarktus lenne
A polipok elfogására használt lyukas edényről, a takotsubo-ról kapta a nevét a takotsubo cardiomyopathia, ugyanis a röntgenvizsgálaton sokszor erre az edényre hasonlított az érintettek szíve. Először 1990-ben Japánban írták le ezt a jelenséget, amelyet főként 58-75 éves nők körében tapasztaltak, az alábbi, szívinfarktusra emlékeztető tünetekkel:
- mellkasi fájdalom,
- nehézlégzés,
- hideg veríték,
- félelem.
A megtört szív szindróma tulajdonképpen a szív bal kamrájának a meggyengülése, ami miatt jelentősen gyengül a szív pumpafunkciója is. A szindróma elnevezése arra utal, hogy ez a jelenség elsősorban nagy megrázkódtatások után fordul elő, mint például
- egy szeretett személy elvesztése,
- komoly baleset, támadás,
- váratlan betegség,
- felkavaró életesemény (pl.: munka elvesztése, nyilvános szereplés, rossz hírrel való szembesülés),
- bizonyos, félelmet keltő egészségi állapotok (pl.: asztmás roham, hirtelen vérnyomásesés, nagy fájdalom),
- gyógyszer (például bétablokkoló) megvonása.
A stressz lehet a kulcs
A szindróma kialakulásának oka pontosan nem ismert, de szakértők szerint a stresszhormonok lehetnek olyan hatással a szívizomsejtekre és a koszorúerekre, amely megakadályozza a bal kamra hatékony működését. A kutatók úgy vélik, hogy a menopauzán átesett nők a csökkenő ösztrogéntermelődés miatt e tekintetben sérülékenyebbek.
Okozhat a halláscsökkenés egyensúlyproblémákat?
2023. szeptember 22.
Fülünk nem csupán a halló-, hanem az egyensúlyozó szervünk is, ezért ha szédelgünk, akkor lehet, hogy a fülünkben kell keresni a probléma forrását.
Az egyensúlyzavarok az egyensúly elvesztésével, illetve szédüléssel, hányingerrel járó állapotot jeleznek. Kiváltó okok között szerepelhetnek a fülfertőzés, az alacsony vérnyomás, a rossz vérkeringés, de súlyosabb betegséget is jelezhetnek, például daganatos elváltozást.
Természetesen nem minden egyensúlyprobléma mögött áll hallásromlás, ám vannak olyan egészségi panaszok, melyeknél a kettő kéz a kézben a jár. Ilyen betegségek a labirintitisz és a Meniére-kór.
A labirintitisz a belső fülben található egyensúlyozó szerv, a labyrinthus vírusos vagy bakteriális fertőzés okozta gyulladása. Ennek fő tünetei a halláscsökkenés, fülcsengés, szédülés és hányinger. Legtöbb esetben a betegség jól kezelhető és gyógyítható, de egyes esetekben tartós károkat okozhat.
A Meniére-kór, mely hallásromlással, szédüléssel és fülzúgással jár, hátterében a labyrinthusban megnövekedett nyomás áll, amit a labyrinthusban lévő folyadék, az endolympha felgyülemlése okoz. Ezt is a belső fül gyulladása válthatja ki, de koponyasérülések vagy autoimmun folyamatok is eredményezhetik. A Meniére-kór nem gyógyítható, ám gyógyszeresen jól kezelhető. A betegség rohamokban jelentkezik, van, akinél havonta, de egyeseknél csak évente egyszer fordul elő.
Fejfájása a tarkótájtól indul ki?
2023. szeptember 21.
Szinte minden embernek fájt már életében a feje. A fejfájás nem önálló betegség, hanem tünet. Lehet valamilyen testi betegség, például gyomorrontás, székrekedés, lázas betegség, magas vérnyomás kísérő jele, de jelentkezhet lelki okok miatt is.
Kiváltják a fejen, a nyakon lévő szervek, szervrendszerek betegségei, beleértve a központi idegrendszert, de a szemet, a fület, a légző- és emésztőrendszer kezdeti szakaszát, valamint a bőrt, a lágyrészeket és a csontokat is.
Ha nem tudják miért fáj a feje
A fejfájás oka a kísérő tünetek alapján többnyire kideríthető. Sok esetben azonban a leggondosabb vizsgálatok, a legmodernebb képalkotó eljárások (CT, MRI) sem hoznak eredményt. Az ilyen betegek sokszor évekig járnak egyik orvostól a másikig.
Sokszor a felső nyaki gerinc funkciózavara a „bűnös”
Több felmérés igazolja, hogy a fejfájások legalább ötven százalékáért, a szédüléses jelenségeknek pedig a negyven százalékáért a felső nyaki gerinc funkciózavara tehető felelőssé. Ezt azért fontos tudatosítani, mert míg karzsibbadás, vállövi panaszok esetén gyakran gondolnak a nyakcsigolyákra, addig fejfájás, szédülés, hallászavar, gombócérzés esetén csak elenyésző esetben.
Fájdalmas tünetek
A nyaki eredetű fejfájás klinikailag jellemző tünetegyüttest alkot. A fájdalom a tarkótájról indul ki, onnan sugárzik előre, a szem felé. Jelentkezhet az egyik vagy akár mindkét oldalon is. A nyilalló éles fájdalom többnyire reggel kezdődik és gyakran kombinálódik nem forgó jellegű szédüléssel, egyensúlyzavarral, oldalirányú járásbizonytalansággal, esetenként hullámzásérzéssel. Elsősorban fejforgatás, testhelyzetváltozás váltja ki, és hallászavar, fülzúgás, halláscsökkenés, látászavar (szikralátás, sötét karikák stb.) kísérheti. Általános panaszként fáradékonyság, izomgyengeség-érzés, gondolkodási nehezítettség jelentkezhet.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...226