Információk, érdekességek
Már az idegeire megy a fülzúgás? Ne halogassa a megoldást!
2025. április 18.
A fülzúgás, vagy tinnitus, egy olyan rejtélyes tünet, amely elsőre ártalmatlannak tűnhet, de hosszú távon megkeserítheti a mindennapokat. Egyesek számára csupán egy halk ciripelés vagy zúgás, másoknak azonban folyamatos és zavaró hangélmény, amely akadályozhatja a koncentrációt, megnehezítheti az alvást, sőt, akár szorongást vagy depressziót is okozhat. De vajon mi állhat a háttérben és mit lehet tenni ellene? Dr. Flautner Ildikó, a Fül-orr-gége Központ szakorvosa segít eligazodni a témában.
Kik a leginkább érintettek?
A fülzúgás hátterében számos kiváltó ok állhat, de bizonyos tényezők fokozhatják a kialakulásának kockázatát. Azok, akik rendszeresen hangos környezetben dolgoznak, – például építkezéseken, koncerthelyszíneken vagy ipari létesítményekben – fokozottan ki vannak téve a halláskárosodás és a fülzúgás veszélyének. Az életkor előrehaladtával az idegrostok és a hallósejtek elöregszenek, ami szintén fülzúgáshoz vezethet. Egyes gyógyszerek, például bizonyos antibiotikumok, daganatos betegségek kezelésére alkalmazott szerek és vízhajtók is előidézhetik ezt a tünetet. A belsőfül vérellátási zavara, az érszűkület és a magas vérnyomás gyakran szerepel a kiváltó tényezők között. A nyaki csigolyák rendellenességei és egyes fogászati elváltozások szintén összefügghetnek a fülzúgással. A fokozott stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a koffeinbevitel pedig súlyosbíthatja a panaszokat.
A fülzsírdugó is lehet a kiváltó ok
Nem minden esetben áll komoly betegség a fülzúgás mögött. Egy gyakran előforduló, de könnyen kezelhető ok a fülzsírdugó. Sokan nem is sejtik, hogy a túlzott vagy nem megfelelő fültisztítás miatt a fülzsír felhalmozódhat, eltömítheti a hallójáratot és így fülzúgást vagy halláscsökkenést okozhat. Ha valaki hirtelen jelentkező, tompa zúgást vagy dugulást érez, érdemes először egy fül-orr-gégészhez fordulni, aki fájdalommentesen és biztonságosan eltávolíthatja a problémát okozó fülzsírdugót.
Hogyan zajlik a kivizsgálás?
Ha a fülzúgás nem múlik el néhány nap alatt vagy ha zavaró mértékűvé válik, mindenképpen ajánlott fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni. A diagnózis felállítása érdekében az orvos először a kórtörténetet veszi fel, és tisztázza, hogy történt-e zajártalom, baleset, műtét vagy gyógyszerszedés, amely összefügghet a tünetekkel. Ezt követi a fizikális vizsgálat, amely során alaposan ellenőrzi a fület, a fejet és a nyakat. Az audiometriai vizsgálatok segítségével kideríthető, hogy a halláscsökkenés áll-e a fülzúgás hátterében. Ha az orvos szerkezeti elváltozást feltételez, képalkotó diagnosztikára, például MRI vagy CT vizsgálatra is szükség lehet.
Szabadulna a szemölcstől?
2025. április 15.
Bízza a háziorvosára!
A kezeken, ujjakon, talpakon vagy a test egyéb részein kialakuló szemölcsök esztétikailag zavarók, fájdalmat okozhatnak, tovább terjedhetnek és másokat is megfertőzhetnek. Az „otthoni diagnózis”, a házi praktikák és a nem megfelelő kezelések általában nem vezetnek tartós eredményre. Szemölcs gyanúja esetén a háziorvoshoz érdemes első körben fordulni.
A szemölcsök a leggyakoribb bőrfertőzések közé tartoznak, amelyek valamennyi korosztálynál előfordulhatnak, és a gyermekeket sem kímélik. Olyannyira nem, hogy a kiskorúaknál a szemölcs az egyik leggyakoribb bőrproblémának számít.
Nehéz beazonosítani
A szemölcsök kinézete nagyon változatos lehet, méretük a néhány mm-estől a cmesig terjedhet. Színben pedig a fehértől a bőrszínűn át a barnáig ível a színpaletta. Nem csak a méretük és a színük mutat eltéréseket, de a formájuk is: lehetnek laposak, a bőrfelszínből félgömbszerűen kidudorodók, de akár egy karfiolra is hasonlíthatnak a durva felszínük miatt. előfordulhat, hogy bőrkeményedés veszi körbe azokat. Ebből a sokféleségből következik, hogy a laikusok számára a szemölcsök azonosítása nehéz feladat. Nem ritka, hogy a betegek egyéb bőrbetegségekkel keverik össze a szemölcsnek vélt bőrproblémájukat és „félrekezelik” azt. A pontos diagnózis felállítását és a terápia meghatározását érdemes szakemberre bízni.
A szemölcsöt vírusok okozzák
A szemölcsök nem ütés, nyomás vagy irritáció hatására alakulnak ki, hanem vírusfertőzés következtében. A kórokozó a humán papilloma vírus, röviden HPV. A HPV név sokak számára ismerős lehet egyéb betegségek kapcsán. Megjegyzendő, hogy a HPV-knek számos fajtája ismert, és közéjük tartoznak azok a vírusok is, amelyek a közönséges és talpi szemölcsöket okozzák. Tehát így a gyógyulás érdekében meg kell szabadulni a vírusoktól.
Számos probléma lehet
A közönséges szemölcsök leggyakrabban a kézháton, a kéz- és lábujjakon, a térdeken alakulnak ki, valamint az ún. talpi szemölcs – a nevének megfelelően – a talp különböző részein jelenik meg. Noha rosszindulatú elfajulásuktól nem kell tartani, a szemölcsök, főként, ha mások számára is látható helyen vannak, esztétikailag zavarók lehetnek, és számos esetben kirekesztéshez vezetnek az iskolában, a munkahelyen. Ráadásul, főként a talpon megjelenő szemölcsök nyomásra rendkívül érzékenyek lehetnek és járás közben fájdalmat képesek okozni.
Állandóan visszatérő szédülés? Ilyen okai lehetnek
2025. április 09.
A szédülés egy gyakori és általános tünet, ami sokszor nehezen is írnak le az érintettek, így a diagnosztizálás sem mindig könnyű. Ahhoz, hogy kiderüljön, mi okozhatja a vissza-visszatérő panaszt, nagyon alapos kikérdezés és akár többféle vizsgálat is szükséges lehet. Dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa, szédülés specialista azokat a gyakori okokat vette számba, amelyek a többször jelentkező, forgó jellegű szédülés mögött állhatnak.
A vertigó a forgó jellegű szédülés
A szédülés egy általános fogalom arra az érzésre, amit nehezen lehet leírni, és ami alatt szinte mindenki mást ért. Ezért meg kell próbálni minél pontosabban értelmezni a panaszokat és kitalálni, mit is érezhet a beteg, amikor szédülésről beszél. Előfordul, hogy az egyensúlyzavart nevezi szédülésnek, de ilyenkor sokan hozzáteszik: olyan, mintha részeg lennék. Vannak, akik más jellegű szédüléses állapotot írnak körül, mint a hipoglikémia, a hiperventilláció vagy akár egy ájulás előtti állapot. Azonban, ha a beteg arról panaszkodik, hogy hirtelen vagy fokozatosan forogni kezd el körülötte a világ, vagy úgy érzi, hogy ő forog, akkor beszélhetünk a szó orvosi értelmében forgó jellegű szédülésről, vagyis a vertigóról – hangsúlyozza Gács doktor.
A forgó jellegű szédüléseknek két nagy csoportja van: az egyik csoportba tartoznak azok a helyzetek, amelyek vissza-visszatérnek, a másik csoportnál a szédülés bizonyos idő után – amely lehet akár több nap is – abbamarad. Ez utóbbi csoportban is meg lehet nevezni néhány gyakoribb betegséget. A leggyakrabban előforduló betegség a belső fülnek, a labyrinth-nak – ahol az egyensúly szervecske is található – a valószínűleg vírusos eredetű gyulladása. Ez a betegség szerencsére az átlagosan egy hétig tartó szédülés után meggyógyul és nem igényel kezelést.
Az ismétlődő, forgó szédülés három gyakori oka
Ha valaki visszatérő, forgó jellegű szédülésről számol be, meg kell tudnunk, hogy egyes szédüléses epizódok mennyi ideig tartanak. Ha kb. 15 másodperctől kb. 3 percig, akkor megkérdezhetjük, mit csinált éppen akkor a páciens. Gyakori válasz, hogy készült lefeküdni, letette a fejét és elkezdett vele forogni a világ. Ez egy kisebb betegség, amit úgy hívnak, hogy helyzetváltozásra rohamokban jelentkező forgó szédülés. Ilyenkor az a rövidítés kerül a leletbe, hogy BPPV, ami a beningnus paroxizmalis pozícionális vertigóra vonatkozik. Ez egy gyakori betegség, ami azonban megijesztheti a beteget, ezért viszonylag gyorsan orvoshoz is fordul. Ezt jól is teszi, ugyanis van egy egyszerű gyógymódja van, az úgynevezett Epley manőver. Ezt bár egyszerű végrehajtani, fontos orvostól megtanulni a pontos kivitelezését – hangsúlyozza dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa, szédülés specialista. A visszatérő szédülések második, viszonylag gyakori oka a migrénes szédülés. Amikor tehát valakinek migrén jellegű fejfájása van és szédül is, akkor nagy valószínűséggel a vesztibuláris migrén áll a háttérben. A harmadik jellemző ok a Meniére betegség. Ennél a betegségnél a szédülés időtartama akár néhány óra is lehet. Azonban itt a szédülés csak a három fő tünet egyike, a másik kettő a fülzúgás és a halláscsökkenés az érintett fülön (bár idővel mindkét fül érintett lehet). Természetesen a forgó szédüléses roham a legfeltűnőbb tünet, amit mindenki észlel, ennek oka pedig a labyrinth-ban történő nyomásfokozódás. Az is előfordulhat azonban, hogy a három tünet nem jelentkezik egyszerre, de attól még a kivizsgálás után a Meniére diagnosztizálható. Ez önmagában nem súlyos betegség, de azért kell vele foglalkozni, mert végső soron meg lehet benne süketülni.
Zöldhályog: A látás csendes tolvaja
2025. április 06.
A zöldhályog, más néven glaukóma, egy súlyos szembetegség, amely maradandó látásvesztéshez vezethet. A megelőzés és a korai diagnózis kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez. Erre hívja fel a figyelmet a Glaukóma Világhete, amelyet 2025-ben március 9–15. között tartanak. Egészségügyi intézmények és szervezetek világszerte csatlakoznak a kezdeményezéshez, hogy emlékeztessék az embereket a megelőzés fontosságára.
A kezeletlen zöldhályog világszerte a második leggyakoribb oka a vakságnak. Ez egy olyan betegség, amely hosszú ideig tünetmentes maradhat. A szemnyomás változása egyáltalán nem feltétlenül érezhető. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a perifériás látás fokozatos romlása, amely végül „alagútlátáshoz” vezethet. Az akut glaukóma tünetei hirtelen és súlyosak lehetnek, beleértve az erős szemfájdalmat, vörösséget, homályos látást és hányingert. Ha ezek közül bármelyiket tapasztalja, azonnali orvosi segítségre van szükség.
Hogyan alakul ki a glaukóma?
„A normál szemnyomás (10–21 Hgmm) elengedhetetlen a szem megfelelő működéséhez és a jó látás megőrzéséhez. A szemnyomás értékeit a csarnokvíz termelődése és elvezetése szabályozza. Ha egyensúlyhiány lép fel a termelődés és az elvezetés között (túl sok folyadék képződik, vagy az elvezetés akadályozott), a szem belsejében megnő a folyadék mennyisége, ami a szemnyomás emelkedéséhez vezet. Ez a látóideg összenyomódását és károsodását okozza” – magyarázza Dr. Soňa Paluříková, az Alensa szemész szakorvosa.
Mivel a szemnyomás változását az érintettek gyakran nem érzékelik, a rendszeres szűrővizsgálat különösen fontos. Ajánlott 1–2 évente ellenőriztetni a szem állapotát, de az optimális gyakoriság az éves vizsgálat.
A legfontosabb mutató: a szemnyomás
A probléma első jele a szemnyomás értékeinek változása lehet. „Nagyon fontos, hogy időben elmenjünk szemészeti vizsgálatra, hogy a glaukómát időben felismerjék, és mielőbb megkezdődhessen a kezelés. Legkésőbb 40 éves korig ajánlott egy szűrővizsgálat, majd ezt követően az orvos által javasolt rendszerességgel érdemes ellenőriztetni a szem állapotát. Ha a családban már előfordult glaukóma, akkor még korábban érdemes részt venni egy vizsgálaton. Higgye el, a megelőzés kifizetődik – sok páciensünk esetében a korai kezelés évtizedeken át megőrzi a látásfunkciókat, és minimálisra csökkenti a látótér szűkülését” – mondja Dr. Soňa Paluříková, az Alensa szemésze.
Kik tartoznak a kockázati csoportba?
A primer, nyitott zugú glaukóma kockázati tényezői közé tartoznak a következők: emelkedett szemnyomás, 40 év feletti életkor, családi halmozódás, rövidlátás, valamint alacsony szisztolés és diasztolés vérnyomás.
A betegek körülbelül 65%-ánál a glaukómát magas szemnyomás jellemzi, de 35%-uknál úgynevezett normotenzív glaukóma fordul elő, amelyben a szemnyomás normális (21 Hgmm alatt van), ám a látóideg mégis károsodik. Ezért önmagában a szemnyomás ellenőrzése nem elegendő – az optikai ideg rostjainak és a látóidegfő állapotának változását is figyelni kell, előrehaladott állapotban pedig a látótér változásait is követni kell.
Válogatott fejezetek a neurológiából
2025. március 25.
Összefoglaló a Prima Medica Egészséghálózat és a Neurológiai Központ szakmai napjáról
Az elmúlt hétvégén rendkívül magas színvonalú szakmai napon vehettek részt mindazok, akik ellátogattak a Prima Medica Egészséghálózat és a Neurológiai Központ eseményére, amelyen a szakma jelentős képviselői osztották meg tudásukat, tapasztalataikat fontos, aktuális témákban. Az alábbiakban az előadások összefoglalója olvasható.
Fejfájások és a fejfájások Botox kezelése
dr. Para Szabolcs neurológus
Neurológiai Központ
Előadásának bevezetőjében Para doktor beszélt a fájdalom kialakulásának hátteréről, különbséget tett a primer a szekunder fejfájások közt, az első kategóriába sorolva a tenziós fejfájást, a migrént, a trigemino-autonom fejfájásokat, a cluster (halmozott) fejfájást és az egyéb elsődleges fejfájásokat. Ezen típusokat egyenként is jellemezte, majd útmutatót adott a kezelésükhöz is, mind gyógyszer nélküli, jellemzően életmódbeli lehetőségeket, mind a gyógyszeres kezelés irányvonalait vázolva. Nagyon érdekes videós anyagban láthatták azt is a jelenlévők, milyen lehet egy migrénes látási aurajelenség. Kiemelt jelentőséget kapott az ismertetőben a migrén, mint a második leggyakoribb fejfájás. Ennek akut és profilaktikus gyógyszeres kezeléséről sok szó esett, a krónikus migrén esetében pedig dr. Para Szabolcs elmagyarázta a Botox-kezelés működési elvét és bemutatta ennek eredményességét.
A szédülés differenciál diagnózisa
dr. Gács Gyula neurológus, pszichiáter
Péterfy Sándor Kórház és Rendelőintézet, Neurológiai Központ
Roppant színes előadásában Gács doktor megosztotta a neurológusok örök problémáját, miszerint a szédülés egy olyan nehezen körülírható, gyakori tünet, amit sokszor nehéz kezelni. Felsorolta, mi mindent érezhet a beteg, ami egyrészt lehet tényleges szédülés (ami mozgásélménnyel jár), egyensúlyzavar (amit úgy ír le, „mintha részeg lenne”), és egyéb is, mint például a preacollapsus, hyperventillatio, hypoglikémia. Az előadásban külön fejezetet érdemelt a tényleges, labyrinthaer jellegű szédülés és az első szédüléses rohamok mögött felvonultak olyan okok, mint a majdani episodicus szédülések első történése, a „neuritis vestibularis” (labyrinthitis), a kisagyi infarktus, a labyrinth apoplexia és egyéb belsőfül laesio. Az epizodikus szédülések lehetséges okait is megnevezte az előadó a benignus positionalis paraxysmalis vertigótól (BPPV) a Menière szindrómáig. Utóbbiakról esetbemutatásokat is megismerhetett a hallgatóság. Nagyon érdekes volt hallani az ún. szubjektív szédülésről, főként annak beteg beszámolóiról. Dr. Gács Gyula előadását a tengeribetegség és a partaszállási szindróma színes leírásával zárta.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...256