Információk, érdekességek

Pulmonális hypertonia: mit kell tudni a betegségről?

2021. május 16.

A WHO 2012-ben nyilvánította május 5-ét a pulmonális hypertonia világnapjává. Azóta minden évben e napon a figyelem erre a ritka betegségre irányul. Csak Magyarországon több száz beteg él ezzel a gyógyíthatatlan betegséggel. A világnap kapcsán beszélgettünk Dr. Karlócai Kristóffal, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának főorvosával és Csabuda Eszterrel, a hazai betegszervezet, a Tüdőér Egylet elnökével.  

Fotó: pixabay.comMit kell tudni erről a betegségről? 

Karlócai Kristóf: A magas vérnyomás viszonylag ritka betegségcsoportja a pulmonális hipertónia (PH), aminek egyik fontos típusa a pulmonális artériás hipertónia (PAH). Ez a szívet a tüdővel összekötő verőerekben, a kisvérkörben alakul ki. A lényege, hogy az említett verőerekben magasvérnyomás alakul ki, ami egyre nagyobb terhelésnek teszi ki a jobb szívfelet. A tüdő erei rendszerint megvastagszanak, merevvé válnak, amitől a nyomás tovább nő, a szív egy idő után elfárad, hiszen egy magas nyomású érrendszerbe kell pumpálnia ugyanazt a mennyiségű vért, vagy akár többet is, ha a beteg terhelésnek teszi ki magát. 

Mik a tünetei?  

KK: A legnagyobb probléma, hogy a kezdeti tünetei nagyon általánosak, ezért gyakran a háziorvosok sem gondolnak rá, ha fáradékonyságra vagy nehézlégzésre panaszkodik a beteg. Tovább nehezíti a diagnózis felállítását, hogy a tüdőben jelentkező kisvérköri magasvérnyomás – ellentétben a nagyvérköri (közismertebb) magas vérnyomással – egy egyszerű felkaron elvégzett vérnyomásméréssel nem mérhető. Ezért a pontos diagnózist, a szív ultrahangos vizsgálata után szívkatéterezéssel lehet felállítani. Ezért a PAH-ot sokszor csak késve, másfél-két év alatt állapítják meg. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú lenne. 

Később a tünetek súlyosbodnak, a nehézlégzés már kis terhelésre – ötven-száz méter megtétele után – is jelentkezhet. Előfordulhat az ajak elkékülése, szapora szívverés, akár ritmuszavar, folyadék jelenhet meg a hasüregben, és nem ritka az előzmény nélküli eszméletvesztés sem.  

Melyek lehetnek a betegség kiváltó okai?  

KK: A pontos kiváltó okok máig ismeretlenek. Lehet örökletes is, de lehet más betegségekhez társuló is, többek között veleszületett szívbetegségek, kötőszöveti betegségek, HIV-fertőzés, vagy akár illegális kábítószer-használat (pl. amfetamin) következményeként is kialakulhat. Nemtől és kortól függetlenül bárkinél előfordulhat, becslések szerint 100 ezer emberből kb. 4-6 érintett, bármely korosztályban – gyerekeknél is – előfordul. Gyakrabban jelentkezik nőknél, illetve a 30-60 éves korosztályban.

Mi módon kezelhető a PAH?

KK: Súlyos, egyelőre meg nem gyógyítható, de jól kezelhető betegségről beszélünk. Ma már a megfelelő terápiákkal az élet jelentősen meghosszabbítható, az életminőség javítható, főleg a korai felismerés után, időben megkezdett kezeléssel. A diagnózissal rendelkező páciensek, állapotuktól függően – a nemzetközi protokolloknak megfelelően –, többféle tablettás, súlyosabb esetben parenterális kezelést kapnak életkilátásaik javítására, állapotuk stabilizálására, mivel a PAH gyógyszerek többsége Magyarországon is elérhető és támogatott. A szervátültetésre alkalmas, előrehaladott PAH-ban szenvedő betegeknél a tüdőtranszplantáció jelenthet még megoldást.


Plakk a bőrön: mi a különbség a pikkelysömör és a bőrrák közt?

2021. május 15.

Fotó: 123rf.com

A pikkelysömör és a bőrrák bizonyos tünetei hasonlóak lehetnek, ezért bármilyen gyanús bőrtünettel minél hamarabb ajánlott orvoshoz fordulni. Dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza a fő különbségek ismertetésén túl a felismerés és a kezelés jelentőségéről beszélt.

A plakk, a vérzés pszoriázisra és a bőrrákra is utalhat

A pikkelysömörnek és a bőrrák is több fajtája ismert, és ezek közül néhánynak vannak hasonló tünetei, amelyek megtévesztőek lehetnek. A pszoriázis 5 fő típusa közül (plakkos, guttált, inverz, pustulózus, eritrodermiás pikkelysömör) főként az első kettő okozhat olyan bőrelváltozásokat, amelyek hasonlíthatnak bizonyos bőrrák okozta jelekre.

Melyek lehetnek ezek?
– Kiemelkedő, piros folt, amely viszkethet
A plakkos pikkelysömör megjelenésekor azonnal viszkethet, és legtöbbször az fejbőrön és az ízületek körül jelentkezik. A hasonló foltként feltűnő basaliómára nem jellemző a viszketés, és főként a napsugárzásnak kitett tesztrészek az érintettek.
– Pikkelyes, durva folt, amely vérezhet
A plakkos pikkelysömörben jelentkező plakkok akkor véreznek, ha kikaparják őket. A szintén plakkos foltként mutatkozó laphámsejtes karcinoma a napsugárzásnak kitett helyeken alakul ki, nem jellemző rá a vérzés.
– Vastag, pikkelyes, kiemelkedő bőrelváltozás
Plakkos pikkelysömör esetén ezek a piros plakkok jellemzően a fejbőrön, az ízületek körül mutatkoznak, míg a bőr lymphoma esetén bárhol felbukkanhatnak, és gyakran lilás árnyalatúak.
– Lapos vagy kiemelkedő pöttyök
A guttált pikkelysömörnél – amely főként gyerekeket, fiatalokat érint – gyakran kis pöttyökként mutatkozik a tünet, míg a felnőtteknél ritkán kialakuló Kaposi szarkómánál a lilás, pirosas, barnás pöttyök jobbára a lábon, arcon jelennek meg.


Az antibiotikum asztmára hajlamosít?

2021. május 09.

Fotó: gettyimages.com

Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves születésnap előtt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is.

Antibiotikumok és bélflóra

Korábbi vizsgálatok az antibiotikumok szedését a bélflórára, és másodlagosan az immunműködésre gyakorolt káros hatásuk miatt hozták összefüggésbe az asztma kialakulásával. Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják – magyarázza dr. Somogyi Éva gyermekpulmonológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ennek több negatív hatása is lehet: a gyerekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint módosul az immunrendszer működése, amit probiotikumok szedésével lehet ellensúlyozni. A megváltozott bélflóra miatt a gyermekek immunrendszere, az immuntolerancia nem lesz megfelelő, ezáltal fogékonyabbá válhatnak különböző betegségekre, például az asztmára. A kutatás szerint a csecsemőkorban szedett antibiotikum 50 százalékkal növelik meg annak az esélyét, hogy 6 éves koráig a gyermeknél asztmás epizódok jelentkezzenek.

Új megközelítésben

A University of Manchester kutatói szerint viszont nem önmagában az antibiotikum az, ami az asztma kialakulásáért felelős. Vizsgálataik alapján a betegség megjelenésében a sérült immunitás és bizonyos genetikai variáns is szerepet játszik. A kutatási programban születéstől 11 éves korig résztvevő ezer gyerektől vettek vérmintákat. A gyerekeket két csoportba sorolták aszerint,hogy  egy éves korukig egyáltalán nem, vagy legalább egy alkalommal antibiotikum kezelésben részesültek-e.

A két csoport tagjaitól vett vérmintákat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, melynek során  vizsgálták az immunválaszukat kétféle vírusfertőzésre, melyek náthás megbetegedést és a hörgők gyulladását  okozhatják,  illetve a Haemophilus influenzae  és a  Streptococcus pneumoniae bakteriális kórokozókkal  szembeni immunreakciót ellenőrizték. Emellett genetikai teszt vizsgálatok is történtek, melyek során két olyan gént fedeztek fel a 17. kromoszómán, melyek magyarázatul szolgálhatnak az összefüggésre.

A gén, ami asztmát okoz?

A kutatók megfigyelték, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknél egy éves korukig zihálás, nehézlégzés jelentkezett és antibiotikumot szedtek, több mint kétszeresére nőtt az asztma kialakulásának esélye. A vérvizsgálatok során az is kiderült, hogy szervezetükben alacsonyabb volt a fertőzések leküzdéséért felelős, bizonyos citokinek mennyisége. A genetikai vizsgálatok alapján a kutatók úgy vélik, hogy azok a rejtett faktorok, amelyek egyrészt növelik az antibiotikumok felírásának szükségességét, másrészt a későbbi asztma megjelenésének a rizikóját, azok a génekben keresendők, és a 17q21 génvariánssal lehetnek összefüggésben. Ez a génvariáns meghatározó lehet a vírusellenes immunműködésben is.


Hajnali zsibbadással kezdődik az alagút szindróma!

2021. május 08.

Fotó: gettyimages.comEleinte csak éjszakai zsibbadás, később egész napos fájdalom jellemzi a csukló- és könyöktáji alagút szindrómát, amely éppúgy érintheti a cukorbetegeket, a kismamákat, mint a sokat számítógépező, nagy súlyokat emelő személyeket. A szakorvos szerint a panaszokkal minél előbb foglalkozni kell, hiszen az idegek összenyomása miatt izmaink elsorvadhatnak, kezünk pedig nem tudja majd ellátni a megfelelő funkcióit.

Nem csak a kézen jelentkezhet

A kézbetegségek közül az egyik leggyakoribb az alagút szindróma, a szakorvos azonban hozzáteszi, a panasz bárhol kialakulhat, ahol idegek futnak a szervezetben. Az idegek izmok, inak, erek és csontos képződmények között helyezkednek el, ezek pedig az ideg körül egyes helyeken amolyan alagutakat képeznek. Ezekben azonban bizonyos betegségek, túlerőltetés miatt könnyen gyulladás alakulhat ki, az alagutak, illetve kötőszövetek megvastagodnak, az idegek pedig nem férnek el, így nyomás alá kerülnek.

Mi lehet az oka a kialakulásának?

„Cukorbetegség, megerőltetés, vagy a kézfej tartós kényszertartása miatt éppúgy kialakulhat az alagút szindróma, mint a terhesség utolsó trimeszterében vízvisszatartás miatt. Utóbbi esetében azonban a szülés után néhány héttel elmúlnak a panaszok. Az ideg-összenyomódás következtében zsibbadás alakulhat ki, súlyosabb esetben az izmok is elsorvadhatnak” – fogalmazott Dr. Lénárt Anett, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő kézsebésze, ortopéd traumatológus adjunktus.


A krónikus prosztatagyulladás a szexuális funkcióra is kihat

2021. május 06.

FotóL: 123rf.com

Ha 3 hónapnál tovább tart a prosztatagyulladás, krónikusnak nevezhetjük, és feltétlenül kezelést igényel. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa szerint a fájdalom, a vizelési- és szexuális nehézségek mind utalhatnak erre a betegségre, nem érdemes halogatni a kivizsgálást.

Mit jelent a krónikus prosztatagyulladás?

A prosztata vagy dülmirigy a húgyhólyag alatt elhelyezkedő, gesztenye nagyságú és alakú, tokkal körülvett mirigy, amely elhelyezkedése és funkciói miatt egyaránt hatással van a vizeletürítésre és a szexuális életre. A szervet akut és krónikus gyulladás is érintheti, amelyek közük a krónikus betegség az, amely 3 hónapnál tovább tart és nem feltétlenül reagál megfelelően az első kezelésekre, az akut pedig rövid, legfeljebb néhány hétig tartó betegség, amely jellemzően a kezelés elkezdését követően gyorsan gyógyul. Ugyanakkor ez utóbbinál előfordulhat láz, hányinger, hányás, míg a krónikus prosztatagyulladásra inkább az alábbi tünetek a jellemzőek:

– Medencetájon és/vagy a nemi szerveknél, esetleg deréktájt jelentkező fájdalom.
– Vissza-visszatérő vagy állandó fájdalom.
– Gyakori, sürgető vizelési inger, még éjjel is.
– Vizelési nehézség és/vagy fájdalom.
– Ejakulációs nehézség és/vagy fájdalom.
– Ritkábban a gyulladásra utaló általános jelek, mint láz, hányinger.

Nem csak baktérium okozhatja

A krónikus prosztatagyulladás okozóját nem feltétlenül könnyű beazonosítani, de az biztos, hogy először azt érdemes tisztázni, bakteriális eredetű-e, ugyanis a betegségnek két fő kategóriája van.

Krónikus bakteriális prosztatitisz

A bakteriális eredetű fertőzés néhány esetben húgyúti fertőzés vagy akut bakteriális prosztatitisz talaján alakul ki. Ez utóbbi leginkább úgy érzékelhető, hogy az akut gyulladás tünetei mérséklődnek, de nem szűnnek meg teljesen. Néhány beteg úgy érezheti, hogy a gyulladás állandósult, aminek hátterében az is állhat, hogy az antibiotikumos kezelés túl rövid ideig tartott vagy a baktériumok rezisztenssé váltak az adott antibiotikummal szemben.  


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...185