Információk, érdekességek

7 gyakori tévhit a magas vérnyomásról

2024. április 15.

Fotó: 123rf.com

A magas vérnyomás olyan elterjedt betegség, hogy alig van ma család, ahol lenne valakinek magas vérnyomása – kezelt vagy kezeletlen. A WHO becslése szerint világszerte több, mint 1,1 milliárd ember számít magasvérnyomás betegnek, mégis még mindig sok tévhit kering a köztudatban. Ezeket tisztázta dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. 

Számoljunk le a magas vérnyomásra vonatkozó tévhitekkel!

  1. A magas vérnyomás olyan gyakori, hogy nem kell komolyan venni
    Fontos tudni róla, hogy a magas vérnyomás kezelés nélkül számos betegség kockázatát növeli, így például a szívinfarktusét, a stroke-ét, a vesebetegségét, a szívelégtelenségét, a látásvesztését, a merevedési zavarét, a perifériás szívbetegségét. A magas vérnyomás ugyanis számos módon rombol. Például a megnövekedett artériás nyomás egyre merevebbé teszi az ereket, ami csökkenti a szívbe áramló vér és oxigén mennyiségét, végső soron tehát károsítja a szívet. A magas vérnyomás ugyanilyen mechanizmusok által károsítja a többi szervet is. 
  2. A magas vérnyomás öröklődik a családomban, nem tehetek semmit
    A magasvérnyomás betegségnek valóban van genetikai összetevője, ugyanakkor azoknak sem elkerülhetetlen, akiknek a családjában jelen van. Az életmód tényezők – mint a szívbarát étrend, a rendszeres mozgás, az egészséges BMI, a dohányzás elhagyása, az alacsony só- és alkoholfogyasztás-, akkor is képesek csökkenteni a vérnyomást, ha a genetikai rizikó nagyobb. Azt is erős bizonyítékok támasztják alá, hogy a fentiekkel összefüggésben az egészséges életmód redukálni képes az infarktus, a stroke és más szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
  3. A magas vérnyomás a kor előrehaladtával elkerülhetetlen
    Le kell szögezni, hogy a magas vérnyomás nem része a természetes öregedésnek. Bár maga a betegség gyakoribb az idősebbek közt (60 év felett például közel 63% a magasvérnyomás betegek aránya), de a középkorúakat és a fiatalabbak is érinti. Ugyanakkor az életmódváltoztatás idősebb korban is képes lejjebb vinni az értékeket. 
  4. Észrevenném a tüneteket, ha magas vérnyomásom lenne
    A tévhitekkel ellentétben a magas vérnyomásnak nincsenek tünetei, kizárólag vérnyomásméréssel lehet megbizonyosodni a vérnyomásértékekről. (Ezért is terjedt el a csendes gyilkos megnevezés.) A kipirosodás, a fejfájás, a fülzúgás, a rosszullét jellemzően csak súlyos hipertenziós krízisben fordulnak elő. Ha ehhez orrvérzés, látás- és /vagy beszédzavar, hányás is társul, orvost kell hívni!
  5. Ha nem használok asztali sót, nem kell aggódnom a sóbevitel miatt
    A WHO ajánlása szerint 5 gramm alatti sómennyiség tekinthető a maximumnak, amivel fenntartható az egészséges vérnyomás. Hozzáteszik, hogy közel 2,3 millió haláleset lenne megelőzhető világszerte csak a sóbevitel csökkentésével. A rossz hír viszont, hogy nem csak az asztali sózás a felelős a sóbevitelért, ugyanis rengeteg élelmiszer tartalmazhat sokszor nagy mennyiségű sót. Érdemes tehát elolvasni az összetevők listáját többek közt a kenyérféléknél, a kész pizzáknál a szendvicseknél, a felvágottaknál, a zacskós leveseknél, a rágcsálnivalóknál, a sajtoknál. Nagy vonalakban igaz, hogy minél inkább feldolgozott egy élelmiszer, annál több sót tartalmaz. Azzal a tévhittel is érdemes leszámolni, hogy a tengeri só vagy más „különleges” sók egészségesebbek, ugyanis ezek kémiailag ugyanolyanok, mint az asztali só. 
  6. Amikor a magas vérnyomás gyógyszer lejjebb vitte a vérnyomást, abba lehet hagyni
    – Tudni kell, hogy a magasvérnyomás betegség nem gyógyítható, de komplex szemlélettel jól kezelhető. A gyógyszerek szedésekor sokan tapasztalhatják, hogy a vérnyomásuk viszonylag gyorsan normalizálódik. Mivel azonban a magas vérnyomás a legtöbb esetben egy élethosszig tartó állapot, a rendelt gyógyszereket nem lehet orvosi engedély nélkül elhagyni vagy csökkenteni. Ugyanakkor a kezelőorvos elrendelhet csökkentést vagy szerváltást, ha a normál értékek egy évnél hosszabb ideje nem változnak, bár a teljes gyógyszermentesség nagyon ritka. Az egészséges életmódot azonban minden esetben ajánlatos fenntartani – hangsúlyozza dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. 
  7. A magas vérnyomás a férfiak betegsége
    Való igaz, hogy 45 éves korig a férfiaknak nagyobb esélye van a magasvérnyomás betegségre, de 45-67 éves kor közt ez a kockázat mindkét nemet közel ugyanannyira érinti, majd egy kissé a nők felé billen a mérleg. Vagyis senki sem tekintheti magát „védettnek” ebből a szempontból, ezért mind az ellenőrzés, mind az életmód-, mind az esetleg szükséges gyógyszeres kezelés fontos lehet!

Ez a kardiológiai rehabilitáció 5 fő eleme

2024. április 12.

A kardiológiai rehabilitáció célja nem csak az, hogy megelőzhető legyen egy második szív-érrendszeri esemény, például szívinfarktus, de az is, hogy a fizikai változtatásokon túli szakértői támogatással érhető, fenntartható, sőt élvezhető legyen az új életmód. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa szerint így lehet a kényszer szülte igényből előnyt kovácsolni.

Fotó: 123rf.comMilyen betegségek, állapotok esetén fontos a kardiológiai rehabilitáció?

A kardiológiai rehabilitáció többet jelent annál, mint egy szív-érrendszeri esemény, például szívinfarktus után a kórházban történő kezelés. A hosszú távú kardiológiai gondozás célja ugyanis nem csak az esemény utáni felépülés támogatása, de az is, hogy az élet hátralévő része jó minőségű legyen és jelentősen visszaszoruljanak azok a kockázati tényezők, amelyek a szív-érrendszeri betegséghez és esetleg a műtéthez vezettek. Éppen ezért minden jelentős hazai és külföldi szakmai szervezet támogatja a kardiológiai rehabilitációt, beleértve az American Heart Association-t is.

Különösen ajánlott a hosszú távú program az alábbi események után, illetve állapotok megléte esetén:

  • – szívinfarktus,
    – szívkoszorúér betegség,
    – szívelégtelenség,
    – perifériás artériás betegség (PAD),
    – mellkasi fájdalom (angina pectoris),
    – bizonyos örökletes szívbetegségek,
    – szívizomgyulladás,
    – bypass műtét, sztent beültetés, angioplasztika,
    – szív- vagy tüdőtranszplantáció,
    – szívbillentyű beültetés,
    – pulmonális hipertónia.

Stroke – miért fontos a nyaki erek ultrahang vizsgálata?

2024. április 10.

Stroke után, illetve annak rizikója esetén igen fontos az alapos kivizsgálás, a nyaki erek állapotának felmérése, hiszen az kulcsfontosságú a megfelelő terápia kiválasztásához és a prevencióhoz. Dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológusa elmondta, miért fontos ekkor a nyaki erek ultrahang vizsgálata.

Fotó: gettyimages.comA stroke (szélütés) az agy működészavarát okozó akut érkatasztrófa. Előfordul, hogy egy ér sérülése miatt vér önti el a környező agyállományt vagy az agyhártyát. A stroke hátterében azonban gyakrabban érelmeszesedés vagy vérrög okozta érszűkület, érelzáródás áll.

A tünetek attól függenek, hogy az agy melyik és mekkora területe érintett. A panaszok így lehetnek: kettős látás, látótérkiesés, szédülés, erős fejfájás, beszédzavar, hirtelen kezdődő zsibbadás, féloldali végtaggyengeség vagy bénulás, sőt életvesztés is.

A stroke megjelenése előtt gyakran átmeneti, pár percig tartó tüneteket észlel a beteg. Ez az átmeneti agyi keringészavar – TIA – a stroke előszobája. A betegség hátterében gyakran elhízás, magas koleszterinszint, dohányzás, magas vérnyomás, cukorbetegség, érelmeszesedés, pitvarfibrilláció áll. Gyakran megfigyelhető családi halmozódás. Minél több kockázati tényező van jelen, annál nagyobb a stroke valószínűsége.

A stroke főbb rizikó faktorai:

  • a családban előfordult stroke, infarktus, érszűkület,
  • elhízás
  • mozgásszegény életmód
  • magas koleszterin vagy triglicerid szint
  •  cukorbetegség
  • magas vérnyomás
  • dohányzás
  • egyes szívbetegségek

Ezért fontos a nyaki ér ultrahang

A nyaki artériák ultrahang vizsgálatával megállapítható, hogy fennáll-e a stroke egyik leggyakoribb kiváltó oka, a nyaki erek jelentős szűkülete vagy elzáródása. A vizsgálattal az erek fala pontosan megítélhető: látszik, hogyha az érfal megvastagszik a rétegei között lerakódott zsír miatt, megmérhetjük az érfalra rakódott zsíros vagy meszes plakkot, melynek vizsgáljuk a szerkezetét és a kontúrját. Ez azért fontos, mert az egyenetlen szélű, zsíros plakk embólia forrás lehet: a plakk felszínéről leszakadó embolus az agy kisebb artériáját elzárhatja. Mindemellett pontosan megítélhetjük a plakk által okozott szűkület mértékét, és jól látható, hogyha egy ér elzáródott- mondja dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológusa. 


Milyen vizsgálatokra lehet szükség angina pectoris esetén?

2024. április 09.

Sokakat megijeszthet az úgynevezett angina pectoris, hiszen aki először tapasztalja ezt a mellkasi szorítást, könnyen azt gondolja, ez maga a szívinfarktus. És bár a tünetek elmúlnak, dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa elmondja, miért fontos mégis az utólagos kivizsgálás

Fotó: 123rf.comHogyan különböztethető meg a szívinfarktus és az angina pectoris?

Az angina pectoris kifejezés annyit jelent, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. Éppen ezért feltételezhetik sokan, amikor ezt a bizonyos fájdalmat tapasztalják, hogy szívinfarktusuk van, hiszen ez a vezető tünete mindkét eseménynek.

– Ennek kapcsán azt is érdemes tudni, hogy bár könnyen úgy gondolhatjuk, hogy az angina valójában nem veszélyes, de ez nem feltétlenül igaz. Ennek megértéshez tudni kell, hogy kétféle anginát lehet megkülönböztetni: a stabil és az instabil anginát – ismerteti Vaskó doktor.

– A stabil angina pectoris azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanannál a tevékenységnél lép fel. A hozzá kapcsolódó tünetek szerteágazók és másodlagosak, előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség. A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort angina, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Az instabil angina pectoris ezzel szemben független a terheléstől, tehát bármikor jelentkezhet. Ez utóbbi forma az infarktushoz hasonlóan vészhelyzetet jelent, vagyis a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez akár a közelgő szívinfarktusra is utalhat. Ha tehát a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni!

A kivizsgálás anginánál is szükséges

Az angina pectoris és a szívinfarktus közti legfőbb különbség, hogy míg a stabil angina pectoris legfőbb okozója a koszorúér szűkülete, addig az infarktus nem elsősorban a koszorúér meszesedésének következménye, hanem egy elzáródás az érben, ami egy ún. „vulnerábilis” plakk leválása miatt alakul ki. Az anginás roham után azért kell feltétlenül kardiológiai vizsgálaton részt venni, mert az eredményekre építve azt kell elérni, hogy lehetőleg ne legyen több roham, illetve ne váljon súlyosabbá a helyzet. Az alábbi vizsgálatokkal lehet meggyőződni arról, hogy a mellkasi fájdalom oka valóban angina pectoris volt-e, és megfigyelni, hogy milyen állapotban van a koszorúér:

  • laborvizsgálatok,
  • szívultrahang,
  • EKG,
  • 24 órás – 7 napos Holter EKG (elsősorban a tünetet nem okozó angina kimutatására),
  • sok esetben szükséges a kardio CT és a szívkatéterezés.

Nem bírja a terhelést? Így diagnosztizálható a szívelégtelenség

2024. április 08.

A szívelégtelenség eleinte csak olyan általános tüneteket produkál, mint a kimerültség, a köhögés, a csökkenő terhelhetőség. Azonban már ezekkel a panaszokkal is fontos orvoshoz fordulni, mert megfelelő kezeléssel és életmóddal a folyamat jelentősen lassítható. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa a kivizsgálás lehetőségeiről és jelentőségéről beszélt.

Fotó: 123rf.comMilyen tünetek utalhatnak szívelégtelenségre?

  • Ödéma a bokánál
    A szívelégtelenség vezető tünete a járóképes pácienseknél az alsó végtagon megjelenő ödéma. (Az ágyhoz kötött betegeknél a gravitáció miatt az ödéma nem láthatóan, a mélyen fekvő területeken jelentkezik.) Az érintettek azt tapasztalhatják, hogy a zokni nagyon mélyen bevág a lábszárukba, bokájukba és a cipőjük szűknek tűnik. 
  • Indokolatlan kimerültség
    Ha a szív gyengesége miatt nem jut elég vér az izmokba, a szervekbe, a korábban természetes, mindennapos tevékenység is fárasztónak tűnhet.
  • Légszomj
    A légszomj, a zihálás főként fizikai aktivitás közben jelentkezhet, de később akár alvás közben is ébredhet arra a páciens, hogy levegőért kapkod. Ha egy diagnosztizált betegnél jelentkezik fekvő pozícióban a légzési nehézség, érdemes megemelni a felsőtestet. 
  • Erős szívdobogás
    A gyors, erős szívdobogás (palpitáció) azért alakul ki, mert a szív így próbálja normalizálni a vérkeringést. 
  • Köhögés
    A tüdőben pangó folyadék miatti köhögés gyakran fehér vagy rózsaszínes váladékot hoz felszínre.
  • Étvágytalanság, hányás
    Előfordulhat, hogy emésztőrendszer elégtelen vérellátása miatt a beteg úgy érzi, teli van, nem tud enni, akár hányingert, hányást is tapasztalhat. 

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

  • Ha valaki az ismertetett tünetekkel vagy akár csak ennél enyhébb panaszokkal fordul orvoshoz, és a kikérdezés, a fizikális vizsgálatok során felmerül a szívelégtelenség gyanúja, további vizsgálatokra van szükség, hogy kizárjuk vagy beigazoljuk ezt a diagnózist. Ráadásul a betegségnek különböző típusai vannak, így a szisztolés – és a diasztolés szívelégtelenség, valamint a bal oldali -, a jobb oldali – és a globális szívelégtelenség, amelyek különböző kezelést igényelnek. Már csak a különbségtétel miatt is nagyon fontos idejében orvoshoz fordulni – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. 

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...238