Információk, érdekességek

A tüdőszűrés jelentősége

2024. február 27.

Magyarországon a tuberkulózis (tbc) visszaszorítására az 1960-as években kötelező tüdőszűrési rendszer került bevezetésre.

Fotó: pexels.comA kötelező lakosságszűrés évenkénti mellkasi röntgenvizsgálaton, ernyőképszűrésen alapult. A tüdőszűrés célja elsősorban a tbc-s betegek megtalálása, a tüdőrákos betegek korai felismerése ennek „melléktermékeként” jelenik meg. A gümőkóros megbetegedések gyakoriságának 25‰-es határ alá csökkenése a lakossági kötelező tüdőszűrés változását vonta maga után. 2013. július 1-jétől az általános lakossági tüdőszűrés helyett rizikócsoportos szűrés valósul meg.

A fejlett nyugati országokban és hazánkban is vezető haláloknak számít a tüdőrák, és sajnos már nem csak a férfiak körében; a nők esetében a 2. vezető halálok. A tüdőrák kialakulásának legfontosabb rizikófaktora a dohányzás.

Hogyan változott meg a tüdőszűrés rendszere?

Az új tbc-s megbetegedések alacsony száma indokolta a hazai kötelező tüdőszűrési rendszer átalakítását. Megszűnik a lakosság egészére (30 év feletti korcsoportra) vonatkozó, általánosan kötelező tbc felderítésére irányuló tüdőszűrés. Ernyőképszűrés elvégzésére az állandó lakcím szerinti tüdőszűrő állomáson van lehetőség. A tüdőszűrés nem igényel előkészületet, fájdalommentes. Terhesség esetén: az első 3 hónapban a magzat érzékeny a röntgensugár okozta károsodásokra, de elővigyázatosságból a terhesség végéig kerülni kell a röntgenvizsgálatokat. Szoptató kismamákra nem jelent veszélyt a tüdőszűrés során ért röntgensugárzás.

2014. január 1-jétől évente egyszer kötelesek tüdőszűrésen részt venni:

• hajléktalanok,

• hajléktalanokat befogadó menedékhelyek dolgozói, utcai szociális munkát végzők,

• azok az önkéntesek, akik hetente min. 16 órát hajléktalanokkal foglalkoznak,

• büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó dolgozói,

• büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottjainál a befogadás napjától számított 15 napon belül, valamint a befogadás napjától számítva évente egy alkalommal,

• befogadó állomások, közösség szállások dolgozói,

• rendőrségi fogdák és őrzött szállások dolgozói,

• egészségügyi szolgáltatók patológiai és sürgősségi osztályainak dolgozói,

• pulmonológiai osztályok és mikrobiológiai laboratóriumok egészségügyi dolgozói,

• tbc-s betegekkel érintkező személyek.

Tüdőszűrés ajánlott:

• 40 év felett – térítésmentesen igénybe vehető!

Tüdőszűrés igénybe vehető a következő esetekben:

• 18–40 éves kor között, foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat céljából – beutaló és 1700 forint térítés ellenében!

• Szakképzési intézményekben vagy felsőoktatási intézményben oktatásban részesülők szakmai alkalmassági vizsgálatai céljából – beutaló szükséges, de ingyenes.

Milyen tünetek utalhatnak tuberkulózisra?

• Véres köpet.

• Állandó kínzó, száraz köhögés, krákogás.

• Mellkasi fájdalom.

• Fogyás.

• Éjszakai izzadás.

A megyei tiszti főorvos elrendelheti a kötelező tüdőszűrést (ingyenes) a 30 év feletti lakosság körében, ahol 100 ezer főre vetítve a tbc-megbetegedések száma meghaladja a 25-öt. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 2013. december 31-ig kötelező, Hajdú-Bihar vármegyében jelenleg elemzések folynak, így visszavonásig kötelező a tüdőszűrés.


Demencia és Alzheimer-kór – így előzd meg!

2024. február 26.

A felnőttkori feledékenység megnehezítheti a munkavégzést és a mindennapi teendők hatékony elintézését, de negatív hatással lehet a társas kapcsolatokra is. 

Világszerte februárban tartják az átlagéletkor növekedésével globálisan egyre többeket érintő demencia- és Alzheimer-kór tudatosításának hetét. Fontos téma, mivel az emlékezetvesztés, zavarodottság és az önellátási képességek csökkenése mind az érintettek, mind családtagjaik mindennapi életét jelentősen megnehezíti. Az életminőség megőrzése és a demencia megelőzése érdekében a tudatosság kulcsfontosságú.  

Mit jelent pontosan a demencia? 

A demencia az agy működésének jelentős csökkenése, a memória zavaraival, a gondolkodás és a szociális képességek hanyatlásával járó tünetegyüttes. Bár a feledékenység önmagában nem feltétlenül jelent demenciát, akár a legelső tünetek egyike is lehet. A demencia kialakulásának kockázata 65 éves kor fölött már igen magas, de fiatalabb korban is vannak a kialakulására hajlamosító tényezők. Magyarországon a demenciával élők száma folyamatosan növekszik, részben az elöregedő népesség miatt.

A 65 évesek 10%-át érinti valamilyen formában a demencia, majd a kialakulásának valószínűsége nagyjából ötévente megduplázódik, és a 85 év feletti korosztálynak már  50 százalékát érinti. A demencia négy stádiumát különböztetik meg, az enyhe feledékenységtől a teljes leépülésig.

Az Alzheimer-kór és hajlamosító tényezői

 Az időskori demencia, azaz szellemi és fizikai leépülés hátterében az esetek 80 százalékában az Alzheimer-kór áll. Az Alzheimer-kór esetén a központi idegrendszer gyulladások és kóros elváltozásai az agyi idegsejtek közötti kapcsolatok megszűnéséhez, illetve az idegsejtek pusztulásához vezetnek. Ennek következtében romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége, egészen addig, míg a legegyszerűbb hétköznapi feladatokat sem képes már elvégezni.

A betegség gyakorisága folyamatosan nő a várható élettartam emelkedésével. Az életkor előre haladtával súlyosabbá váló agyi betegség kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Ugyanakkor a szakértők kiemelik az életmód fontosságát, mivel az olyan „civilizációs betegségek”, mint az elhízás, diabétesz, magas vérnyomás és koleszterinszint, erősen hajlamosítanak az Alzheimer-kór kialakulására. Kevesen tudják, hogy az Alzheimer-kórt 3-as típusú diabétesznek is nevezik, ez a betegség szorosan kötődik a vércukor szinthez és az inzulinszabályozáshoz.

A kognitív rendellenességek (ideértve a demenciát és az Alzheimer-kórt is) egyértelműen összefüggnek az alvás minőségével. Összességében kimondható, hogy a rosszul alvóknál ilyen jellegű agyi betegségek 68 százalékkal nagyobb arányban fejlődtek ki, mint a jó alvóknál. Számos tanulmány rámutat, hogy az egyedül élők, vagy akik csak kevés szociális kontaktussal rendelkeztek, 60 százalékkal nagyobb arányban váltak demenssé. 


Magas a pulzusa, de alacsony a vérnyomása? Ezért kell kivizsgálni

2024. február 24.

Sokan tapasztalhatják a sűrűn jelentkező szapora szívverés, a magas pulzus érzését, és nem kevesen küzdenek az alacsony vérnyomás okozta tünetekkel. De vajon lehet összefüggés a két érték közt? Okozhatja-e betegség a két jelenséget együtt? Milyen vizsgálatokra lehet szükség? Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta válaszolt a kérdésekre.  

Fotó: gettyimages.comVan kapcsolat a vérnyomás és a pulzus közt 

A vérnyomás és a pulzus igen gyakran egyszerre emelkednek és süllyednek, hiszen például akut stresszhelyzetben mindkettő megugrik. Ám ez nem jelenti azt, hogy ha a vérnyomás megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a pulzus vagy fordítva. A magas pulzusszám ugyanis sokszor éppen alacsony vérnyomással jár együtt. Ennek az az oka, hogy ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, ezért fel kell gyorsulnia a szívverésnek, hogy több vér juthasson a szervezetbe.

Ez megfigyelhető például a sportolóknál, akiknél az izmok, és különösen a szívizom edzettsége miatt gyakran az alacsonyabb pulzus és vérnyomás tekinthető természetesnek. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a szívritmuszavar is okozhat alacsony vérnyomást, ami viszont magas pulzusszámmal jár együtt. Egész pontosan bizonyos esetekben éppen a gyors szívverés okozza az alacsony vérnyomást.

A szívritmuszavarnak ugyanis két fő formája van (amennyiben a szívverés sebessége és nem az eredője alapján kategorizálják azt): vagy túl lassan, vagy túl gyorsan ver a szív. Utóbbi esetben. ha 100-nál többet ver a szív egy perc alatt, tachycardiáról van szó. Ez egy olyan állapot, amelyet mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén kezelni is kell.

Mit jelent a tachycardia?

A tachycardia a szív pitvaraiban vagy kamráiban jelentkező gyors szívverés 

  • Ha a szív pitvarait érinti a tachycardia, kialakulhat pitvarfibrilláció, pitvarlebegés, ún. szinuszcsomó-függő supraventricularis tachycardia, és a Wolff-Parkinson-White szindróma. Ezek közül leggyakoribb a pitvarfibrilláció, amelyre a gyors, szabálytalan és gyenge szívverés lehet jellemző, és kísérheti gyengeség, fáradtság, szédülés, esetleg eszméletvesztés, mellkasi fájdalom, légszomj, szorongás. Előfordul, hogy ez a probléma csak néha-néha, átmenetileg jelentkezik, de ekkor is ki kell vizsgáltatni, mert bizonyos esetekben nem múlik el magától és a szövődmények is megjelenhetnek, melyek közül az egyik legkomolyabb a stroke.
  • Amennyiben a kamrákban jelentkezik tachycardia, az is különböző problémákat okozhat.  Az ún. tartós kamrai tachycardia veszélyessé is válhat, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a típusú ritmuszavar azért is veszélyes, mert kamraremegéssé válhat, ami a szívleállás egy típusa. A kamraremegést jobbára egy mögöttes szívbetegség vagy egy súlyos trauma okozza. Gyermekkorban egy veleszületett genetikai rendellenesség miatt alakulhat ki az ún. hosszú QT-szindróma, amely a szív ingervezető rendszerének zavara, felnőttkori megjelenése azonban bizonyos betegségeknek vagy gyógyszereknek tudható be. A hosszú QT-szindrómás betegekben gyakrabban alakul ki szokatlanul gyors szívverés, általában fizikai vagy érzelmi megrázkódtatás hatására. A túl szapora szívműködés rontja az agy vérellátását, ami pedig eszméletvesztéshez vezethet.  

Ne csak arcunkat nézegessük a tükörben!

2024. február 22.

Fotó: 123rf.com

Arcunkat minden nap gondosan ápoljuk, sminkeljük, hosszú percekig nézegetjük a tükörben és a legapróbb pattanásokat, változásokat is azonnal észrevesszük rajta. Testünknek is legalább annyi odafigyelésre és törődésre van szüksége, mint arcunknak! A mellrák elleni küzdelem egyik élharcosaként ismert globális szépségmárka, az AVON február 4-én, a Rákellenes Világnap alkalmából csak úgy, mint az év minden napján, igyekszik minden nő figyelmét felhívni a rendszeres emlőönvizsgálat és a mellrákszűrések fontosságára. Ne csak arcunk szépségére fordítsunk nagy hangsúlyt és időt, ne hanyagoljuk el egészségünket, figyeljük testünk változásait és vegyük észre jelzéseit!

Világszerte évente 10 millió ember veszíti életét daganatos megbetegedés következtében, amely szám a szakértők előrejelzései szerint 2030-ra elérheti a 13 milliót. A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) által 2000-ben életre hívott Rákellenes Világnap egy globális kezdeményezés, amely célja a világméretű figyelemfelhívás, az oktatás fejlesztése, valamint a személyes, kollektív és kormányzati cselekvés ösztönzése révén egy olyan világ születésének támogatása, ahol a rákszűrések, az életmentő rákkezelések és a szükséges orvosi ellátás mindenki számára egyenlően elérhető. Magyarországon is jelentős a rosszindulatú daganattal kezelt betegek száma, a rákregiszter adatai alapján 2022-ben 70 816 új rákos megbetegedést regisztráltak hazánkban, amelynek jelentős része, 11,8%-a nők körében kialakult mellrákos megbetegedés volt (8391 fő).

Az emlőrák világszerte és hazánkban is egyaránt a nők körében leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés, amely 6 daganatos halálesetből 1-et tesz ki, és több európai nő életét követeli, mint bármely más rák, holott az időben felismert emlődaganat jó eséllyel gyógyítható. A drasztikus számok jó eséllyel csökkenthetők lennének, ha a nők rendszeresen végeznének emlőönvizsgálatot és legalább 2 évente részt vennének emlőrákszűrésen, mégis sokan gondolják, hogy ha nincs semmilyen panaszuk, akkor nem is érdemes egészségügyi szűréseken megjelenniük.

Mitöbb, az AVON 2020-as kutatásából az is kiderült, hogy a nők 26%-a egyáltalán nem tudja, milyen jelek utalhatnak emlődaganatra, és hogyan kell az önvizsgálatot elvégezni. Az AVON éppen ezért választotta küldetésének, hogy adományain keresztül támogassa a rákgyógyítás fejlesztését és világszerte minél több nő figyelmét felhívja a súlyos betegségre és arra, hogy a rosszindulatú emlődaganat kialakulása nem megelőzhető, de a szűrővizsgálatokon való részvétellel és rendszeres emlőönvizsgálattal időben kiszűrhető.


A férfiszív egészségét a munka és a magánélet is befolyásolja

2024. február 17.

A munka kapcsán fellépő stresszen túl az is régóta bizonyított tény, hogy a magánéleti státusz, a magány és a párkapcsolati nehézségek is növelik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekre és a kivizsgálás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comKétirányú kölcsönhatások

Évek óta köztudott, hogy a jó házasság kifejezetten egészségvédő hatású, de egy nemrégiben készült tanulmány szerint most már az is feltételezhető, hogy a kapcsolati hullámvölgyek és – hegyek is befolyásolhatják az szív-érrendszert – különösen a férfiakét.

Az eredeti elmélet támogatói szerint az összefüggés abban keresendő, hogy a partnerek támogatják egymás pozitív viselkedésmintáit és segítenek a stressz leküzdésében. A Journal of Epidemiology & Community Health szaklap cikke azonban egy új megközelítéssel fordult az összefüggések felé.

A kutatók egy 19 éven át tartó követéses kutatás adatait vették górcső alá és a középkorú nős férfiak kardiovaszkuláris egészségének hosszú távú alakulását tanulmányozták.

Azért éppen a szív-érrendszeri rizikót vizsgálták, mert ez egy nagyon gyakori és meglehetősen jól feltérképezett terület, és azért a középkorú férfiak lettek a célcsoport, mert náluk nagyobb ez a kockázat, mint a középkorú nőknél. A 19 éven át rendszeresen kitöltött kérdőívekben az egészségi státuszra és a kapcsolati státuszra is rendszeresen rákérdeztek, ez utóbbit az alábbi kategóriákba sorolva: „tartósan jó”, „tartósan rossz”, „javuló” és „romló”.  

A változások hatnak legerősebben

Az összegzésekből kiderült, hogy azoknál a férfiaknál, akik tartósan rossz vagy jó kapcsolatban éltek, nem voltak nagy változások a szív-érrendszeri rizikófaktorok tekintetében. A jelentősebb eltérések inkább az egyes javuló és romló időszakokban voltak megfigyelhetők. 

A javuló kapcsolatban élőknél például csökkent az LDL (vagyis a „rossz” koleszterin) szintje és a BMI (vagyis testtömeg-index). Azoknál viszont, akik romló házasságról számoltak be, határozottan emelkedett a diasztolés (második) vérnyomásérték. Vagyis a kapcsolatban beálló változás volt az, ami az értékek változását leginkább kiváltotta. Hogy mi következik mindebből? Annyi egészen bizonyosan, hogy negatív stressz esetén – legyen szó munkahelyi vagy magánéleti mélypontról -, a férfiaknak érdemes rendszeresen kivizsgáltatniuk magukat, esélyt adván a komolyabb betegségek megelőzésének.  


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...152