Információk, érdekességek

Mit érdemes tudni az édesítőszerekről (3.rész)

2021. július 31.

Mindenki mindegyik édesítőszert használhatja bátran vagy vannak megkötések? Ennek jártunk utána.

Fotó: pixabay.comKik használhatják?

Elsősorban azoknak ajánlott, akik testtömegfelesleggel küzdenek, cukorbetegeknek, vagy akiknek az elhízással összefüggő betegségük (magas vérnyomás, érelmeszesedés, köszvény, stb.) van. A Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémia (korábbi nevén Amerikai Dietetikusok Szövetsége) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az engedélyezett energiamentes édesítőszerek fogyasztását gyermekeknek és kismamáknak biztonságosnak ítélte meg.

Kinek tilos?

Az aszpartámot fenilketonuria-anyagcsere betegségben (PKU) szenvedő egyének nem fogyaszthatják.
A sztevia feltehetően allergiás reakciót idézhet elő olyan egyéneknél, akik érzékenyek a napraforgófélékhez tartozó növényekkel szemben.

Házi praktikák

Édesítőszer választás során mindenképpen érdemes segítségül hívni a termék címkéjét, mert előfordulhat, hogy ugyanaz a gyártó különböző formájú és összetételű (por, folyékony) édesítői eltérő energiatartalommal rendelkeznek (vagy ugyanannyi energiát tartalmaznak mint a kristálycukor), illetve az adagolási javaslatot is célszerű elolvasni.

  • Sztevia: javasolt adagolása általában 20 dkg liszthez fél kávéskanál sztevia. Sütemények készítésekor adjunk egy késhegynyi szódabikarbónát (a sütőpor mellé), így a sütemény fel fog jönni.
    A szacharin és ciklamát kombinációjából álló készítmények, bár a szacharin miatt nem hőállóak, kompót készítésekor főzés előtt alkalmazva sokan nem észleltek minőségromlást.
  • Az aszpartám alapú édesítőszereket a forralás végén ajánlott adagolni az édes íz megőrzésének érdekében.

Több édesítőszer por, kocka, granulátum formában is kapható, kinek-kinek pénztárcája és ízlése szerint. Cukorbetegeknek, fogyókúrázóknak célszerű az energiát adó édesítők helyett a mindennapi folyadékokat – kávét, teát, limonádét, stb. –, vagy otthon készített nyalánkságokat energiamentes édesítőkkel ízesíteni.


Édes bűnözés okosan (2.rész)

2021. július 30.

Fotó: gettyimages.comAz édesítőszerek olyan élelmiszer adalékanyagok, amelyeket az élelmiszerek édes ízének kialakítására vagy asztali édesítőszerként használunk.

Szacharin (E 954) a legrégebbi mesterséges édesítőszer.

Hátránya, hogy hő hatására kesernyés, fémes utóízt okoz az ételben. Asztali édesítőként különböző elnevezéssel por, tabletta, vagy folyadék formájában található meg. A boltok polcain ezen kívül, csökkentett energiatartalmú üdítők, gyümölcslevek, dobozos vagy üveges gyümölcskonzervek, cukorkák, rágógumik, édességek stb. tartalmazzák.

A ciklamátnak (E 952) mellékíze nincs, nagy koncentrációban sós utóíze lehet.

Főzéshez, sütéshez alkalmazható. Általában más édesítőszerekkel kombinálva hozzák forgalomba. Asztali édesítőként különböző fantázianevekkel ellátott por, tabletta, vagy folyadék formájában található meg. Ezen kívül “light” üdítőitalok, alkoholmentes italok, szeszesital vagy bor keverékéből álló italok, édességek, dzsemek, salátaöntetek, étrend-kiegészítők, gyógyszerek, stb. tartalmazhatják.

Aceszulfám-K (E 950) hőhatásnak nagyon jól ellenáll, mellékízmentes, de ha az édesítő nagy koncentrációban van jelen, keserű mellékízt okozhat.Asztali édesítőként más édesítőszerrel keverve található meg a boltok polcain. Ezen kívül tej- és tejtermékalapú italokban,üdítőkben, kakaó- vagy szárítottgyümölcs-alapú édességek (például szárított szilva csokoládéba mártva), pudingporokban, reggeliző-pelyhekben, mustárban is megtalálható.

Aszpartám (E 951) alacsony energiatartalmú édesítőszer (4 kcal/g), hő- és fényérzékeny, így főként italok, hideg ételek, gyümölcskészítmények édesítésére használjuk. Legkevésbé „mesterséges” édesítőszer, mellékíze nincs. Asztali édesítőszerként por, tabletta formában van forgalomban. A boltokban ezen kívül fagylaltok, jégkrémek, csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélkül előállított desszertek, alkoholmentes italok, rágógumik, leheletet frissítő apró édességek tartalmazhatják.

Aszpartám-aceszulfám só (E 962) íze a cukorhoz hasonló, mellékíze nincs. Ezt az édesítőszert alkotóelemeihez (E 951, E 950) hasonlóan alkalmazzák.

A neoheszperidin DC (E 959) egy olyan energiamentes édesítőszer, amelyet a narancshéj keserű anyagából állítanak elő. Hőhatásnak ellenáll, nagy koncentrációban mentolszerű utóíze van. Általában más édesítőkkel kombinálják. A következő élelmiszerek tartalmazhatják: csökkentett energiatartalmú illetve cukormentes alkoholos italok, dobozos vagy üveges gyümölcskonzervek, rágógumik, desszertek, édességek, stb.

A szukralóz (E 955) vízben jól oldódik, édesítő erejét magas hőmérsékleten is megtartja, ezért főzésre, sütéshez bátran használhatjuk.  Asztali édesítőként különböző fantázianevekkel ellátott por és folyadék formájában találkozhatunk vele. A szukralóz megtalálható hozzáadott cukrot nem tartalmazó fagylalttölcsérekben és ostyákban, kakaó-, tej-, szárított gyümölcs- vagy zsíralapú krémekben, finom pékárukban, süteményekben.


Milyen tápanyagokat tartalmaznak az egyes gyümölcsök? Teljes körkép a 18 legfontosabbról!

2021. július 26.

Gyümölcsnek általában az emberi fogyasztásra nyersen és frissen alkalmas terméseket és álterméseket tekintik. A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek, (az édes ízt is társítja), míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az áfonya

Szakirodalmi adatok alapján az áfonya az egyik legértékesebb biológiai hatóanyagokat tartalmazó gyümölcsünk. Kiemelkedő magas kálium tartalma, van benne továbbá kalcium, vas, magnézium, mangán, cink, kén, foszfor. Ezen kívül tartalmaz különféle gyümölcs savakat (pl.: almasav, citromsav), cukrot, pektint, flavonoid- és iridoid vegyületeket termése pedig antociánokat (mirtillin), C-, B1 vitamint valamint az A-vitamin provitaminját, niacint.

Ezen összetevőinek köszönheti az áfonya az összehúzó (adstringens), az antibakteriális, az antioxidáns és a vizelethajtó hatást. Vérkeringési zavarokban, így az artériák és a vénákkal kapcsolatos rendellenességekben, a mikroszkópikus vérzékenység esetén, visszértágulatoknál a benne lévő mirtillin javítja a vénák és az artériák falának rugalmasságát, csökkenti a hajszálerek törékenységét.

Az áfonya jó vértisztító, ezért gyógyítólag hat az ekcéma, kiütés, pikkelysömör és más bőrbetegségekre. A látószervünk különféle betegségeinél (pl.: szürkületi vakság, szürke hályog, zöldhályog, cukorbetegségből eredő látás zavarok) is eredményesen használható. Ajánlható gyakori húgyúti fertőzésben szenvedőknek, vesekőképződésre hajlamosaknak, vagy akinek vesehomokja van, valamint vizeletpangás, magas vérnyomás, bélhurut, hasmenés esetén.

Az alma

Az alma tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, A, B komplex és C vitamint. Gyógyhatását a benne lévő ásványoknak köszönheti, amelyek az emésztési rendszerre hatnak. Magas a pektin tartalma, ami a sejtfal alkotó része. Fontos továbbá a héja, a cellulóz része, amely segít kisöpörni a beleket. Általánosságban véve, az alma tisztító hatású. Depressziós betegség és alacsony vércukorszint esetén – amikor az agy nem kap elég glükózt – ajánlatos az alma fogyasztása. Az alma savas tartalmával hozzásegít a gyomor és a belek mozgásának meggyorsításához. Pektin tartalma segíti az anyagcserét, valamint képes feloldani azokat a zsírokat (triglycerideket), amelyek a koleszterin lerakódását okozzák. Kiemelkedő a vér-, és máj-, vesetisztító tulajdonsága.

A körte

A körte nem tartalmaz kiemelkedő mennyiségű ásványi sót vagy vitamint. Tartalma azonban olyan összetételű, amelyet számos betegség gyógyítására felhasználhatunk. A gyomorbajosok és a vese bajosok számára a legjobb. A körtét általában gyulladásos betegségek gyógyítására használják, illetve az emésztési rendszerre és a légutak gyógyítására. Ez nem zárja ki azt, hogy a körte hasson az egész testre. Az átlagosnál nagyobb mennyiségű benne a boron, ami a csontok és az izmok állapotára jótékonyan hat. A körte hűsítőlég hat a gyomorhurutra és gyógyítja azt. A körte hasznos lehet a bélhurut gyógyításában. Az emésztési zavarok mind gyakoribbak az idősödő korban akkor is, ha nem fogyasztanak sokat. Csökken a gyomorsav és a bélmozgás, lelassul az egész emésztési rendszer. Ilyenkor egy körte elfogyasztása jót tesz a gyomornak és az emésztést is felgyorsítja. A körte fogyasztása segít a vért megtisztítani, és ezzel enyhíti a reumatikus fájdalmat.

A bodza

A bodzának a népi gyógyászatban és az étkezésben a termése mellett a virágját nemcsak gyógyteának, de frissen, a nyári melegben frissítő italnak is felhasználhatjuk. A virágja tartalmaz izzasztó glikozidát, rutént, illóolajat, nyálkát, cukrot, cseranyagot kéksav glikozidát C vitamint stb. Termése tartalmaz gyümölcssavat, C, C2 és A vitamint, cukrot, cseranyagot, nyomelemeket, illóolajokat stb. A bodzavirág téli meghűlés esetén kiváló gyógyszernek bizonyult. Köhögést csillapító, vértisztító, enyhe hashajtó. Az egyik legbecsesebb tulajdonsága a szerves sav tartalma, amely mindkét féle bodzatermésben megtalálható, s rendkívül jó hatású a szervezetre. Vértisztító, és a flavonoidokat tartalmazó tulajdonsága következtében antioxidánsnak számít.
A levél nagy koncentrációban tartalmaz kéksav-glikozidokat mint a szambunigrint.

A bodzát meghűléses megbetegedések, hurut esetén, izzasztószerként és immunrendszeri serkentőként használják, vizelethajtó. Reumás bántalmakra nagyszerű gyógyír, de lázcsillapításra is ajánlják.


A kovászos kenyér és a zsíros halak

2021. július 23.

Fotó: pixabay.com

A kórokozók elűzésének egyik fontos eszköze a szervezet dinamizálása és immunvédelme. A fertőzésekkel, káros hatásokkal szembeni immunitást azoknak a táplálékoknak a fogyasztása is elősegítheti, amelyek fokozzák a fehérvérsejtek és az antitestek képződését a szervezetben. Kiemeltünk két dinamizáló „szuperélelmiszert”.

Kovászos kenyér
Emésztést segítő, remineralizáló hatás

A legtöbb kenyér élesztővel készül, amelytől a tészta hamar megemelkedik, így a kenyér külsejét vonzóbbnak találjuk a vásárláskor. A kovászos (erjesztett tésztából sütött kenyér) azonban előnyösebb lehet számunkra: tartalmaz enzimeket és tejbaktériumokat, amelyek javítják az ásványi anyagok (magnézium, vas, cink…) felszívódását a szervezetben. Ha teljes kiőrlésű lisztből készül, az emészthetőbbé teszi a kenyeret, és csökkenti a glikaemiás indexét (ami az egyes élelmiszerek vércukoremelő képességét jelenti).

Hogyan profitáljunk belőle a legjobban?

Reggelente egy szelet belőle, kevés mézzel; zöldséges vagy halas szendvicsként, gyors ebédre; este 1 szelet a vacsorára.

Ajánlott mennyiség: 40-60 g naponta (2-3 szelet kenyér)

Zsíros halak
Kedvező ómega-3-források

Az ómega-3 telítetlen, esszenciális zsírsavak jótékonyan hatnak az agyműködésre, és hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez, valamint hozzájárulnak az immunrendszer megfelelő működéséhez.


Bors – a fűszerek királya

2021. július 22.

Fotó: 123rf.com

A borsot sokfelé a fűszerek királyának tartják. Nem véltelenül, hiszen a bors az egyik legkorábbról ismert és egyben legelterjedtebben használt fűszer. Szinte minden konyhakultúrában alap fűszernek tekinthető, felhasználható egészben, frissen, durvára törve vagy őrölve is.

Már az ókorban is ismerték, mint fűszer, de gyógyászati célból is felhasználták. A bors Indiából származik, de az ókori Egyiptomban és a Római Birodalomban is fontos fűszere volt. Az egyiptomiak elsősorban a mumifikáláshoz is felhasználták. Az ókorban gyakran fekete aranynak hívták, mert nehezen beszerezhető volt, kereskedelme lassan fejlődött ki.

A fűszert fizetőeszközként is és az adó megfizetésére is felhasználták. Attila, a hun állítólag egy alkalommal 1 tonna borsot követelt váltságdíj gyanánt a Római Birodalomtól. Már a honfoglaló magyarok is ismerték és használták, mint fűszert. Középkorban tovább nőtt a jelentősége a borsnak, főként az avas, romlott ételek ízét fedték el vele. Kolumbusz Kristóf első felfedezőútjait is az indiai fűszerek iránti igény hajtotta, hiszen az Indiába vezető hajóútvonalat később kereskedelmi célokra szerették volna használni.

Egészben hűvös, zárt helyen akár egy évig is eltartható. Érdemes fénytől védeni, és olyan darálót választani, ami nem áttetsző. A borsszemeket érdemes közvetlenül a felhasználás előtt megőrölni, hogy ne veszítsen az íz intenzitásából. Minél finomabbra őröljük annál jobban érezhető az aromája. Szinte bármilyen ételhez felhasználható, általában a sóval együtt használjunk, mint alapfűszer.

A világos ételekhez, például egy tejszínes csirkemellhez az enyhébb fehér bors illik, amíg a sötétebb színű ételekhez az illatosabb, karakteresebb fekete borsot használjuk fel fűszerezéshez. A halászlében is elengedhetetlen hozzávaló, a halászlé sötét, vöröses színe miatt inkább a fekete borsot célszerű használni. De fűszeresebb süteményekben sem ördögtől való.

A bors népi gyógyászati tapasztalatok alapján étvágyfokozóként, élénkítőszerként, ízületi gyulladások esetén, továbbá vizelet,-és szélhajtóként is alkalmazható. A borsolaj külsőleg helyi vérbőséget okozó hatása miatt enyhítheti az ízületi panaszokat. A bors piperin nevű csípős alkaloid típusú hatóanyaga ígéretes gyulladáscsökkentő és daganatellenes hatásokat mutatott laboratóriumi (in vitro) tesztekben és in vivoállatkísérletekben.

Fekete bors: Érés előtt szüretelik, majd amikor elkezdenek sárgulni a szemek, akkor minimum egy éjszakára állni hagyják, ez alatt indul meg a fermentáció a termésekben. Ezután viszonylag egyenletes hőmérsékleten szárítják. A szárítás közben a külső része megfeketedik és összezsugorodik.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...229