Információk, érdekességek

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.

Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik

2026. június 20.

A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!

Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”

Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Könnyû étrendet az egész családnak!

2026. június 13.

Hogy tud ellenállni a sok hizlaló finomságnak?

Íme, itt van Ön, aki szorgalmasan rágcsálja a sárgarépáját, a családja által "begyûjtött" sütemények és chipsek tengerétõl körülölelve... Sokszor úgy érezheti magát, mint egy alkoholista a finom italokat kínáló bárpultnál... Higgye el, sokunk számára ismerõs az érzés!

A legokosabb, amit tehet, hogy nem magányosan ügyel az egészséges táplálkozás szabályainak betartására, hanem meggyõzi errõl az egész családot.

Ha ön anya, és le kar adni a súlyából, talán a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy ne nevesse ki a családja, amikor igyekszik alacsony kalóriájú ételeket fogyasztani. Ha viszont a férje akar megszabadulni a fölösleges kilóitól, olyan receptekre van szükséges, amelyek segítségével meg tudja õt gyõzni arról, hogy az egészséges táplálkozás nem egy életre szóló büntetés...

Kefir: tényleg jót tesz a bélflóránknak?

2026. június 07.

A fermentált termékek évek óta az egészségtudatos étrend kedvencei, közülük pedig a kefir is újra egyre nagyobb figyelmet kap. Nem véletlenül: ez a karakteres, enyhén pezsgő ital nemcsak különleges íze, de az emésztésünkre és bélflóránkra gyakorolt pozitív hatása miatt is kitűnik a fermentált készítmények sorából. De vajon valóban olyan jól illeszkedik az egészséges életmódhoz, mint ahogy azt gondoljuk? A kérdésre a Danone Magyarország felkérésére a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna segít válaszolni.

Ital a Kaukázusból

A kefir története egészen a Kaukázus hegyeiig nyúlik vissza, ahol évszázadokkal ezelőtt kezdték készíteni tejből és úgynevezett kefirkultúrából. Ezek valójában baktériumok és élesztőgombák különleges együttesei, amelyek fermentáció során alakítják át a tejet savanykás, enyhén szénsavas itallá. Egyes feljegyzések szerint a kefirgombákat olyan nagy becsben tartották, hogy generációról generációra örökítették tovább őket.

Mitől különleges a kefir?

A kefir igazi ereje a benne található mikroorganizmusokban rejlik. A készítése során jótékony mikrobákat, többek között baktériumokat – például Lactobacillus kefirit – és élesztőgombákat alkalmaznak, így nem csak tejsavas, hanem alkoholos erjedés is végbemegy. Ennek köszönhető a kefir jellegzetes, kissé pezsgő íze, és az is, hogy élő baktériumkultúrákat, azaz probiotikumokat tartalmaz.

„A probiotikumok hozzájárulhatnak a bélflóra egyensúlyának fenntartásához, ami nemcsak az emésztési jóllét szempontjából fontos, de az immunrendszer működésére és így az általános közérzetre is hatással lehet. A fermentált tejtermékek rendszeres fogyasztását számos egészségügyi előnnyel összefüggésbe hozták, amelyek közül a legerősebb tudományos bizonyítékok a szénhidrát-anyagcsere és az inzulinérzékenység területén vannak” – mondta Szűcs Zsuzsanna.