Információk, érdekességek
Őszi fáradtság és hízás
2026. november 03.
Mikor indokolt a pajzsmirigy vizsgálat?
Ősszel sokan tapasztalnak fokozott fáradtságot, álmosságot, energiahiányt, és a testsúly növekedése is gyakoribb lehet. Ezek a változások részben az évszakváltással, a rövidülő nappalokkal, a kevesebb természetes fénnyel és az életmódbeli változásokkal függhetnek össze. Fontos azonban, hogy az őszi fáradtság és a hízás nem feltétlenül vezethetők vissza kizárólag az időjárásra vagy a kevesebb mozgásra. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, mikor érdemes megvizsgálni a pajzsmirigy működését.
Miért lehetünk fáradtabbak ősszel?
Ahogy vége a meleg, napsütéses napokban, a szervezetnek alkalmazkodnia kell a megváltozott fényviszonyokhoz és napi ritmushoz. Ennek egyik következménye lehet a fokozott fáradtság. A lehetséges okok közt érdemes gondolni a melatonin termelődésének változására, de a sötétebb, hosszabb éjszakák befolyásolhatják az alvás-ébrenlét ciklusát, és egyeseknél fokozhatják az álmosságot. Ugyancsak ok lehet a belső óránk, az ún. cirkadián ritmus változása és a hangulatszabályozás változása is, a fényviszonyok ugyanis a szerotoninrendszer működésével is összefügghetnek. Ha azonban a tünetek visszatérően, ősszel és télen jelentkeznek, majd tavasszal enyhülnek, felmerülhet a szezonális affektív zavar, vagyis a szezonális depresszió lehetősége is.
Ezért hízhatunk néhány kilót ősszel
Az őszi-téli időszakban több tényező is elősegítheti a testsúlygyarapodást. A hidegebb időszakban egyesek több, különösen szénhidrátban gazdag ételt kívánnak, ezzel szemben viszont kevesebbet mozognak. A hidegebb, esős idő miatt csökkenhet a szabadtéri aktivitás, és több időt tölthetünk ülve, otthon. A hangulati változások, vagyis a rosszabb közérzet, a fáradtság és az érzelmi evés szintén hozzájárulhatnak a hízáshoz. A szezonális depresszió téli mintázatában a fokozott étvágy, a szénhidrátéhség és a súlygyarapodás is ismert tünet lehet.
A bütyök
2026. október 30.
Elsõsorban idõsebbeknek, de olykor fiataloknak is jelentõs problémát okoz a lábukon jelentkezõ bütyök. Esztétikai gond, ám ami ennél is fontosabb: gyakran fáj és cipõviselési problémát okoz.
Fiataloknál
A fiatalkori bütyök rendszerint örökletes. Normális esetben az aránylag hosszú lábközépcsontok majdnem teljesen párhuzamosak, csak minimálisan térnek szét legyezõ alakban. A korán jelentkezõ bütyök alapja a nagylábujjhoz vezetõ lábközépcsont rossz irányú fejlõdése. Az elsõ lábközépcsont befelé elgörbülve áll, és emiatt a láb már korán lényegesen szélesebb, mint egy ép láb. Emellett a nagylábujj oldalirányba elgörbülve próbálja korrigálni az eltérést.
A szélesebb láb miatt ezek a betegek igazából csak a kényelmes, sportos cipõket szeretik, amelyek nem nyomják az elsõ lábközépcsont fejét - tulajdonképpen a bütyköt. Szûkebb, alkalmi jellegû cipõ a csont és a felette lévõ nyálkatömlõ gyulladását, megvastagodását, csonthártyaizgalmat és fájdalmat vált ki. A nyálkatömlõ hosszan fennálló gyulladása az alatta lévõ csonthártyát izgatja, és az erre csonttermeléssel reagál. Ez még tovább rontja a helyzetet, mert a láb egyre szélesebb, egyre érzékenyebb lesz. Emellett rendszerint a nagylábujj görbülése is fokozódik, melynek oka rendszerint a lúdtalp.
Az álom - 3. rész
2026. október 29.
Álmainkat nagyban befolyásolják lefekvés elõtt olvasott könyveink. Ezt a megállapítást erõsíti meg egy nemrégiben készült, angol tanulmány. Milyen regények okozzák a rémálmokat, és melyek válthatnak ki egyszerû nyugtalanságot az éjszaka folyamán?
Egy jó könyv... a szép álmokért
A felmérés eredménye segít kiválasztani, milyen könyv kerüljön az éjjeliszekrényünkre, miközben különbséget tesz a felnõtt- és gyermekkorú olvasó között.
Felmérés a "könyvmolyok" körében
Az álmok és az esti olvasmányok közti kapcsolat feltárására szolgáló, mintegy 100 ezer kérdõívet osztottak szét a közelmúlt kutatói Nagy-Britannia összes jelentõsebb könyvtárában. A "Dream Lab" (Álmok laboratóriuma) névre elkeresztelt, nagyszabású felmérés lehetõvé tette az ilyen célú információ-gyûjtést különbözõ korosztályba tartozó, sokat olvasó felnõttek és gyermekek körében. Az ebbõl származó adatokat elemezte késõbb a Wales-i Egyetem egyik, pszichológusokból álló kutatócsoportja, majd az eredményekbõl összeállított tanulmányt tett közzé.
Az álom - 2. rész
2026. október 28.
Különös, magányos utazások, éjszakai kalandok, kiruccanások anélkül, hogy kiszállnánk az ágyból... Álmaink szárnyán minden megtörténhet velünk! Igaz, alvás közben rendszerint kusza, zavaros álomképek tárulnak elénk. Eközben csak találgatni tudjuk, hogy egy-egy álmunknak mi is lehet az értelme.
Ne feledjük álmainkat!
Vajon mire szolgálnak hát az álmok, és miért felejtjük el olyan hamar õket? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ...
Fontos tudni, hogy éjszakáink ezen "pszichikus termékének" funkciója nem világos még napjaink szakemberei elõtt sem. Bizonyos ismeretek és sejtések azért vannak.
Mikor álmodunk?
Egy éjszakai alvás több, kb. 90 perces periódusra oszlik, melyek alatt különbözõ mélységû szakaszok, a "lassú" álom-fázisok és az ún. "paradoxiális" (vagy REM) szakasz váltják egymást. Ez utóbbi az izomtónus teljes lanyhulásával és gyors szemmozgással jár (ez utóbbiból ered az angol REM rövidítés is). A specialisták szerint a REM szakaszban (mely kb. 100 percet tesz ki éjszakánként) bontakozik ki az álom a maga gazdagságában. Amikor egyébként az ebben a fázisban alvó embereket felébresztik, világosan és részletesen be tudnak számolni álmaikról, az esetek 80-85%-ában.
Az álom - 1. rész
2026. október 28.
Álmaink kíváncsivá tesznek, olykor pedig nyugtalanítanak minket. Megzavar furcsaságuk, zavarosságuk... Egyesek csak az alvó agy szabálytalan mûködését látják benne, míg mások - fõként a pszichológusok - sokkal több érdeklõdést mutatnak iránta.
Az álom: barát vagy ellenség?
A legtöbben azonban nem tudjuk, milyen jelentõséget tulajdonítsunk neki, hogyan kezeljük maradandó vagy elröppenõ álomképeinket. Mi hát az álom? Nevetséges amulett? Agyunk "mellékterméke"? Vagy - ahogy a pszichológusok tartják - egy megközelítési út belsõ világunkhoz?
Éjszakáinkból mintegy másfél órát foglal el az álom - ami nem elhanyagolható tényezõ életünk során. Így nem csoda, ha álmaink tanulmányozása szüntelenül folytatódik... immáron évszázadok óta, mind tudományos, mind pedig "amatõr" szinten. Az azonban nyilvánvaló, hogy álmodni pszichológiai szükségszerûség, ami lelki egyensúlyunk egyik meghatározó eleme lehet. Mindazonáltal az álmok máig megõrizték rejtélyes jellegüket. De vajon gondoltunk-e már arra, hogy ellenünk vagy inkább mellettünk "dolgoznak-e"?
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...253