Információk, érdekességek

Munkamánia: a XXI. század betegsége

2008. március 23.

A munkamánia egyre ismertebb fogalom, szinte mindannyian tudunk valakirõl - akár a közvetlen környezetünkben is - akire illik a meghatározás: megszállottan, idejét, erejét nem kímélve napi 10-12 órát vagy még annál is többet dolgozik.

Aki munkaidõn túl is rendszeresen benn marad, akire a fõnök éjjel-nappal számíthat, akit feszélyeznek a hétvégék, s szorongva lesi a mindig élesre, s hangosra állított mobilját, hogy mikor szólal már meg végre, akinek zsúfolásig tele az elõjegyzési naptára, akinek idejéhez nekünk kell alkalmazkodni, mert a munka miatt soha nem ér rá, s akinek szenvedés a tengerparti nyaralás a családdal, az munkamániában szenved. Ám ha észre sem veszi, hogy a felpörgetett életében a stressz örökös vendég, valamint rég eltûntek a barátai, és párja - ha van még egyáltalán - türelme is lassan a végéhez ért, akkor az már komoly, gyógyításra szoruló probléma.

Szélütés és kövérség

2008. március 21.

Kövérség esetén azért lehet kisebb a betegségek kockázata, mert más tényezõk is közrejátszanak.

A kövér vagy túlsúlyos emberek kisebb valószínûséggel halnak meg az agyi katasztrófát, stroke-ot követõ öt évben, mint normális súlyú sorstársaik - mutatták ki dán kutatók.
 

A normális súlyú sorstársaikkal összehasonlítva a túlsúlyos, kövér vagy szélsõségesen kövér emberek 27, 16 és 16 százalékkal kisebb valószínûséggel haltak meg a szélütés után vizsgált öt év során.

Halálos szunyókálás

2008. március 19.

A napközben szunyókáló idõseknél a stroke-kockázata akár négyszeres is lehet - állítja egy friss kutatás.

Egy frissen nyilvánosságra hozott tanulmány szerint, azok az idõs emberek, akik napközben szunyókálnak, jobban ki vannak téve a stroke (szélhûdés) veszélyének. A tanulmány úgy találta, hogy a stroke rizikója kétszer – négyszer akkora azok esetében, akik napközben el-elszundítanak, (nem szándékosan elalszanak) mint akik az egész napot ébren töltik. A legtöbbet szunyókálók esetében ez a szorzó igen magas: négy és félszeres (!).

Tévhitek a koleszterinrõl

2008. március 18.

A koleszterinnel kapcsolatos tévhitek makacsul tartják magukat a köztudatban.

A kampányoknak hála egyre többet tudunk a magas koleszterinszintrõl, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezõjérõl, és egyre többet a megelõzés lehetõségéirõl is.  Azonban még mindig sok, a koleszterinnel kapcsolatos tévhit tartja magát a köztudatban - vélik a Magyar Szív Egyesület szakemberei, akik csokorba gyûjtötték és megcáfolják ezeket.
Hirdetés

Széthasad a fejem!

2008. március 17.

A nyaki eredetû fejfájás okairól

A fejfájás az egyik leggyakrabban elõforduló tünet, melynek eredete nagyon különbözõ lehet.

A fejfájás tünet

Szinte minden embernek fájt már életében a feje. A fejfájás nem önálló betegség, hanem tünet. Lehet valamilyen testi betegség, például gyomorrontás, székrekedés, lázas betegség, magas vérnyomás kísérõ jele, de jelentkezhet lelki okok miatt is. Kiváltják a fejen, a nyakon lévõ szervek, szervrendszerek betegségei, beleértve a központi idegrendszert, de a szemet, a fület, a légzõ- és emésztõrendszer kezdeti szakaszát, valamint a bõrt, a lágyrészeket és a csontokat is.