Információk, érdekességek

Tökmagolaj az egész családnak?

2022. június 03.

Fotó: gettyimages.com

A legnagyobb gyógyászati jelentőséggel a tökmagból készült, hidegen préselt, zöldesbarna színű olaj rendelkezik, de a mag fogyasztása is kedvező hatású.

A közönséges tök Közép-Amerikában évezredek óta ismert, termesztését jóval Amerika felfedezése előtt elkezdték a mexikói indián törzsek. Európába Kolumbusz Kristóf hozta először, majd a növény néhány évtized alatt elterjedt egész Dél- és Közép-Európában.

Hogyan készül a tökmagolaj?

Manapság a tökmagolajat a nemesített stájer olajtök (C. pepo convar. pepo var. stryriaca) magjaiból préselik, amelyek csak vékony, hártyás maghéjjal rendelkeznek. Az olajtök feldolgozása során nincs szükség a maghéj eltávolítására, így a növény szárított magjai közvetlenül préselhetők. Amennyiben a magot a préselés előtt nem éri hőhatás, hidegen préselt olajról beszélhetünk. A hidegen préselt, zöldesbarna tökmagolajat nemcsak gyógyászati, de étkezési céllal is felhasználják. A tökmagot gyakran sózzák vagy pörkölik préselés előtt, ebben az esetben azonban a tökmagolaj összetétele jelentősen megváltozik.

Mit tartalmaz?

A tökmagolaj a mag mintegy 50%-át alkotja; elsősorban palmitinsavat, sztearinsavat, olajsavat és linolsavat tartalmaz.
• Az olaj jellegzetes színét a mag klorofill- és karotinoidtartalma adja.
A tökmagolaj prosztatára kifejtett, igen kedvező hatásaiért elsősorban szterintartalmát tartják felelősnek.
A tökmag féreghajtó hatásáért egy kukurbitin nevű aminosav a felelős, amely azonban csak a magban található meg, a tökmagolajban nem.

Jótékony hatásai

A tökmagolaj különleges delta-7-szterin-tartalmának köszönhetően enyhe és mérsékelt jóindulatú prosztatamegnagyobbodás esetén, tudományosan megalapozottan alkalmazható. kiemHasználatával nemcsak a betegség tünetei enyhíthetők, de a súlyosbodása is megállítható, illetve lelassítható. kiem
• Ezen túlmenően kiemelkedően magas szeléntartalma révén az olaj gyulladáscsökkentő hatással is bír.
• A tökmagolaj kiváló természetes antioxidáns-forrás: E-vitaminban és koenzim-Q-ban gazdag.
A benne található telítetlen zsírsavnak köszönhetően mérsékelten csökkenti a vér koleszterinszintjét (LDL, VLDL), így fogyasztása előnyös lehet az érelmeszesedés megelőzésében.


Alma-típusú elhízásnál más veszély is fenyeget

2022. június 01.

A túlsúly, mint probléma, ritkán jár egyedül. Aki nem mozog és stresszes életmódot él, nagy valószínűséggel társbetegségeket is beenged az életébe. Ha pedig ez a körhinta beindul, meglehetősen nehéz kiszállni. A metabolikus-szindrómáról és a kilépés lehetőségeiről beszélt dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.

 Fotó: 123rf.comA veszélyes “alma”

A szakemberek szerint az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség (vagy az emelkedett vércukorszint) olyan gyakran fordul elő együtt, hogy akár “négyes fogatként” is lehetne aposztrofálni a jelenséget. A  tünetegyüttest metabolikus szindrómának nevezik, amelynek többnyire feltűnő külső jegyei is vannak.

A veszélyeztetett típus tagjai főleg törzsre, hasra híznak, tehát náluk alma-típusú elhízásról beszélhetünk, amit laikusok esetleg sörhasként is emlegetnek. A túlsúly mértéke azonban nem mindig vág egybe az anyagcsere-eltérések súlyosságával. Sokszor egészen kisfokú túlsúly is kifejezett anyagcsere változással jár együtt. A hasi predominanciájú súlynövekedés és a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, vérzsír eltérések és az emelkedett vércukorszint – mint szív- és érrendszeri rizikófaktorok – legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke (agyi érelzáródás, agyvérzés). Ugyanakkor ez a négy összetevő sokszor állhat rejtetten az érszűkület vagy a potenciazavar megjelenése mögött is.

Ördögi kör

A  magas vérnyomást súlyosbítja, hogy a zsírszövet növekedése miatt a szív csak növekvő ellenállást leküzdve tudja a testen átpumpálni a vért, sőt a túlsúly az idegrendszer aktiválásán keresztül is gyorsíthatja a szívműködést. Ráadásul az alma típusú elhízottakban a hasban elhelyezkedő speciális zsírszövet megváltozott anyagcseréje miatt inzulinrezisztencia alakul ki. Ha pedig a sejtek inzulinérzékelése csökken, azt a szervezet inzulinhiányként éli meg, és a hiányt, illetve az emelkedő vércukorszintet ellensúlyozandó, még több inzulint termel.

A nagyobb hasi körmérettel rendelkezők többségénél kimutatható a magas inzulinszint, ami a magas vérnyomású betegek több, mint felénél is jelen van. Az ördögi kör tehát itt is tetten érhető, hiszen a magas inzulinszint egyik mellékhatása, hogy fokozza a vesékben a nátrium-visszatartást, ez megemeli a folyadék mennyiségét az érpályákban, mely tovább súlyosbítja a magas vérnyomás.

A „védő” HDL-koleszterinszint csökkenése és az „ártalmas” LDL-koleszterinszint emelkedése miatt kialakuló érelmeszesedés az érrendszer rugalmasságát csökkenti, mely a magasvérnyomás betegség további romlását eredményezi. Mindezek közösen, egyéb biokémiai kölcsönhatásokkal együtt érelmeszesedéshez, szívinfarktushoz, agyi érelzáródáshoz vezethetnek.

A folyamatok tehát összefüggenek és szerteágaznak, tehát valahol mindenképpen közbe kell lépni, hogy elkerülhetőek legyenek a súlyos következmények. A metabolikus-szindróma azért is jelent kiemelt veszélyt, mert minden egyes eleme nem egyszerűen megemeli, hanem mintegy megháromszorozza a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Így akinél a tünetegyüttes valamennyi tagja jelentkezett már, az 14-15-ször nagyobb eséllyel számíthat az egyre súlyosabb szövődményekre.


Elpusztítják a bélbaktériumokat a gyorsételek

2022. május 29.

Fotó: 123rf.com

A gyorséttermi ételeken alapuló egyhangú táplálkozás megöli az elhízás, a szívbetegségek, a cukorbaj és a rák ellen óvó bélbaktériumokat. Ez derült ki egy kutatásból, mely összefüggést fedezett fel a jótékony baktériumok, az étrend és az általános egészségi állapot között.

A rozsdás ételek megölik azokat az baktériumokat, amelyek megvédik az elhízást, a szívbetegséget és a rákot, tanulmányi találatokat. A jó baktériumok, a táplálkozás és az általános egészségi állapot közötti erős kapcsolat a kutatók felfedezése után a McDonald’s ételeit 10 napig egyenesen

Az emberi bélrendszer baktériumai

Az emberi bélrendszer mintegy 3500 különböző mikrobafajt tartalmaz, ezek együttes súlya nagyjából 1,3 kilogramm. A kutatók úgy vélik, az egyhangú, kevés, erősen feldolgozott fogáson alapuló táplálkozás miatt elpusztulhat a gyomorbaktériumok több mint egyharmada – idézte a The Daily TelegraphTim Spector, a londoni King’s College epidemiológus professzora napokban megjelenő könyvét, a The Diet Mytht.

A felfedezés megmagyarázhatja, miért híznak egyesek, míg mások nem, pedig nagyjából azonos mennyiségű zsírt, cukrot, fehérjét és szénhidrátot fogyasztanak.

10 nap alatt mínusz 1300 baktériumfaj

A kutatás vezetőjének egyetemista fia, Tom tíz napig csak a McDonald’s hamburgereit, sült burgonyáját, csirkefalatjait ette, és kólát ivott hozzá. A teszt előtt mintegy 3500 bélbaktériuma volt, közülük az úgynevezett Firmicutes törzs dominált. A gyorsétrenddel gyorsan elvesztett 1300 baktériumfajt, ekkor már a Bacteriodetes törzs dominálta a baktériumflórát. Arra következtettek, hogy az egyhangú, egészségtelen ételek végeztek velük.

Megváltozott anyagcsere

A bélflóra fontos szerepet játszik a káros mikrobák távol tartásában és az anyagcsere szabályozásában: emésztő enzimeket, A- és K-vitamint termelnek, ezek fontos ásványok – többek között kalcium és vas – felszívódását segítik elő.

A baktériumok kiegyensúlyozatlan összetételét összefüggésbe hozták a bélgyulladás fokozott kockázatával, más kutatás szerint az autizmus kapcsolatos lehet a bélbaktériumok kisebb aktivitásával.


Zöldségfélék bevezetése a babák étkezésébe

2022. május 27.

Fotó: 123rf.com

A csecsemők tökéletes tápláléka az anyatej, de normális esetben a hatodik hónap után már el lehet kezdeni a hozzátáplálást a zöldségekkel.

A kisdedek tökéletes tápláléka az anyatej. Emésztőrendszerük az anyatejen kívül nem képes semmilyen élelmiszer feldolgozására és hasznosítására. Az anyatej nemcsak a fejlődéshez szükséges tápanyagokat tartalmazza, hanem az alkotóelemek emésztéséhez szükséges enzimeket és hasznos bélbaktériumokat is.

A szervezet csak a negyedik hónap után kezd termelni olyan emésztőenzimeket, melyek a testidegen élelmiszerek rostjainak szétbontását, és a tápanyagok felszívódhatóvá tételét biztosítják. Négy hónapos korig az emésztést nem igénylő vízen, egyszerű cukron (glukóz, fruktóz, laktóz), a rostmentes szűrt, vízzel hígított gyümölcslén és az átalakított (humanizált) állati tejen (tápszer) kívüli ételféleség károsan hat a bélrendszerre. Emésztést igénylő rostos gyümölcspéppel öt hónapos kortól, főtt (ezáltal emészthetőbb) zöldségfélével és gabonapelyhekkel hat hónapos kortól próbálkozhatunk.

Az ötödik hónap körül a fejlődő szervezet tápanyagigénye megnő, ennek kielégítése naponta több liter anyatejet igényelne és ez lehetetlen. Az anyatej mellé hozzátáplálás, azaz szilárd ételek bevezetése is szükségessé válik. A babát nem választjuk el, de öt hónapos kortól tízóraira és uzsonnára az étkezést gyümölcspépekkel, hat hónapos kortól a déli étkezést zöldségpürékkel egészítjük ki.

Kérdés szokott lenni, hogy a mellétáplálásra szánt püréket szopás előtt vagy után adjuk? Ha bőven van anyatej, akkor a szopás előtt, amikor még nagyon éhes. Különben a pici teleszívja gyomrocskáját és helyhiány miatt, nem kér kiegészítést. Viszont 1-2 óra múlva megéhezik, és visszatér a napi 8–10 alkalmi szopáshoz. Ha kevés az anyatej, akkor szoptatás után kapjon pótlást, mert még éhes és örömmel fog kanalazni.


Az újra felfedezett hajdina

2022. május 21.

Napjainkban a kiegyensúlyozott táplálkozás, vagy a „fitt konyha” hívei egyre gyakrabban fedezik fel a rostdús, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, gluténmentes hajdinát. Utánozhatatlan ízű kis magjai sokoldalúan felhasználhatók, és egészségünkre nézve is számos téren kedvező hatásúak.

Fotó: 123rf.comNoha fekete búzának is hívják (hántolás előtt a szemek fekete maghéjjal fedettek, az elnevezés innen eredhet), a hajdina valójában nem gabona, hanem a keserűfűfélék családjába tartozó növény, rokona a sóskának és a rebarbarának. Emiatt nem tartalmaz glutént, így lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Gazdag vízben oldódó rostokban, ezért könnyíti az emésztést  – így a lapos has elősegítője is! Ajánlott és kipróbálásra érdemes mindazok számára is, akik hajlamosak a felfúvódásra, puffadásra.

Változatos felhasználási módok

A Kínából származó hajdina a középkorban került Európába, és a keleti régiókban, pl. Oroszországban és Lengyelországban hagyományosan a mindennapok eledele, leves, vagy kása készült belőle.. Hazánkba tatár közvetítéssel jutott el (tatárkának, pohánkának is hívják). Napjainkban számos elkészítési módja létezik, országonként kissé eltérően és továbbadva, akár a hántolt magot, akár a hajdinalisztet használjuk hozzávalónak.

Ez utóbbiból készül pl. Franciaországban a népszerű, sós palacsintatészta, a galette, melynek receptje hazánkban is ismert. A hajdinalisztből a sütemények, édes palacsinták széles skálája állítható elő, de a magok párolva, főzve pl. kitűnő köretként, rizottóként is felhasználhatók. Salátákban, zöldségfélékkel vegyítve is ajánlott, hiszen a hajdinamag értékes vitamin- és ásványi anyag-forrást jelent.

Fizikai aktivitás előtt ideális

Laktató tulajdonságának és alacsony glikémiás indexének (GI-vércukor szintre gyakorolt hatás) köszönhetően érdemes hajdinát fogyasztani hosszabban tartó testmozgás előtt. Délelőtti fizikai aktivitást megelőzően például reggelire készítsünk hajdinát pl. kevés kókusztejjel, agávé sziruppal (szintén alacsony GI-jű), néhány piros gyümölccsel ízesítve.

A hajdina tartalmaz még többek közt egy triptofán nevű aminosavat, mely javítja az energiaszintet, de hangulatjavító hatású is.

További jótéteményei

Az alacsony GI és a vízben oldódó magas rosttartalom miatt hasznos táplálék azoknak is, akik szeretnék normalizálni koleszterin- vagy vércukorszintjüket.

Ázsiában már évszázadokkal ezelőtt híres volt a hajdina a szívre gyakorolt jótékony hatásairól, magas rutintartalma miatt, mely antioxidáns növeli az érfalak rugalmasságát, erősíti a hajszálereket, csökkenti a vérnyomást. Ily módon véd a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben. E tulajdonságát a növény mind a mai napig megőrizte.

A hajdina emellett gazdag fehérjeforrás, bővelkedik vitaminokban (B vitamincsoport, E és C vitamin), antioxidánsokban, és olyan ásványi anyagokban, illetve nyomelemekben is, mint a cink, vas, réz, kálium, mangán, kalcium, magnézium..


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...245