Információk, érdekességek

Mi mindenre lehet jó a probiotikum?

2016. augusztus 02.

A legújabb vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a probiotikumoknak szerepe lehet a kólikás, a bukós, illetve a székrekedéses csecsemők problémáinak orvoslásában. A jótékony bélbaktériumok ugyanis nem csak a sírós időszak lerövidítésében, de akár a kiváltó okok megszüntetésében is segítségére lehetnek a babáknak és a mamáknak.

A kólika, a refluxbetegség (=bukás) és a székrekedés a csecsemők első hat hónapjának leggyakoribb, gyakran orvoshoz forduláshoz is vezető tünetei közé tartoznak. Bár néhány hónap elteltével a panaszok jellemzően maguktól is rendeződnek, a problémát – mellékhatásoktól mentesen – kezelő gyógymódok szerepe lényeges.

Egy olaszországi vizsgálat alapján a jótékony bélbaktériumok, azaz a probiotikumok adagolása jelentősen javíthat a tüneteken. Egy 589 csecsemő bevonásával végzett vizsgálat bebizonyította azt, hogy a Lactobacillus reuteri DSM 17938 nevű bélbaktérium napi 5 olajos cseppben történő adagolása hozzájárul ahhoz, hogy tapasztalhatóan kevesebbet sírjanak a csecsemők. Míg a probiotikummal kezelt csoportban csak átlagosan napi 38 percet sírtak a csecsemők, addig a jótékony bélbaktériumot nem kapó babáknál napi 71 perc sírást tapasztaltak. Emellett, a probiotikum-kezelésre visszavezethetően ritkábban történt bukás a csecsemőknél (mindössze napi átlag 2,9 esetben, míg a nem-kezelt csecsemőknél ez átlagosan 4,6 alkalom volt). Továbbá, gyakrabban jelentkezett széklet is a Lactobacillust kapó kicsiknél; a probiotikummal kezelteknél átlagosan napi 4,2, míg a Lactobacillust nem kapóknál csak átlag napi 3,6 székletet tapasztaltak.

Házi patika – Gyógyszerek tárolása otthon

2016. június 10.

A házi gyógyszeres láda összeállításának szabályai

A házi patika összeállításánál figyelembe kell venni azt, hogy milyen betegségek, tünetek orvoslására alkalmas gyógyszert kell otthon tartani, és ki(k)nek lehet szüksége arra a gyógyszerre. Nem mindegy, hogy hány éves, milyen alapbetegséggel küzd, milyen egyéb gyógyszereket szed, netán várandós kismama-e a házi patikát használó családtag. Mindenkinek lehet szüksége fájdalomcsillapítóra, de a kisgyermekkor, a várandósság, a meglévő gyomorfekély vagy refluxbetegség, máj vagy vesebetegség okán, esetleges gyógyszerérzékenység alapján mindenkinek más-más hatóanyag, más-más erősségben szükséges. Ebből következik, hogy a házi patika összeállításában a háziorvosra és a gyógyszerészre kell támaszkodni, a velük történő egyeztetést követően kell megtölteni az otthoni gyógyszeres ládát. Tudni kell, hogy melyik gyógyszer kinek, milyen problémájára, milyen dózisokban (mennyi tabletta, napi hány alkalommal stb.) alkalmazható.

Dr. Google és a cyberchondria

2016. június 04.

Csak a keresőmotorba kell beírni bizonyos kulcsszavakat, és máris több tízezer találatunk lehet. Ám hogy mit kezdünk ezzel, már jóval komolyabb pszichológiai kérdéseket vet fel.

A cyberchondria

A statisztikák azt mutatják, hogy elképesztő mennyiségű egészségügyi témájú keresést indítunk a világhálón… Az így szerzett információk azonban sokszor kifejezetten ijesztőek, mert általában a valóságosnál sokkal súlyosabb tünetcsoportra hívják fel a figyelmet. Az internet előtti hipochondriát a betegségektől való fokozott szorongások jellemezték. A páciens folyamatosan orvoshoz járt, nem csillapodott a kivizsgálás iránti igénye, s a negatív leletek sem győzték meg, sőt, egyre újabb és újabb testi panaszokkal jelentkezett… A mai, XXI. századi cyberchondria ennek az állapotnak az online megfelelője, mert a Google-keresések sorozatos ismétlése ugyanezt a szorongás-láncolatot indítja el. Valójában egy ördögi kör jöhet létre: a hipochondriás szorongások generálják a Google használatát, ami aztán felerősíti a további hipochondriás érzelmi működést, ami újabb keresőszavak bevetését eredményezi. Egy kényszeres cselekvéssorral állunk szemben: a szorongásvezérelt ösztönzésnek nehéz ellenállni – ez pedig az újabb adatok miatt még erősebb félelmekhez vezet.

Mit kell tudni a vaspótló gyógyszerekről?

2016. március 20.

Ha valaki sápadt, fáradékony, erőtlen vagy fejfájással küzd, akkor gyakran vashiány áll a tünet(ek) hátterében. Az előbbi figyelmeztető jelek mellett a körmök töredezettsége, a hajhullás vagy a fertőző betegségekre való fogékonyság is utalhat vashiányra. A havivérzés miatti vérvesztéssel összefüggő módon a nőknél gyakoribb a vashiány, mint a férfiaknál. A terhesség és a szoptatás – egyébként normális vasszinttel rendelkező nőknél is – a tartalékok felélésével járhat, ami vaspótlást tehet szükségessé. 

A vashiány hátterében az áll, hogy a vérben, a vörösvértestekben, az oxigén szállításáért a hemoglobin a felelős, aminek a központi fémionja vas. Ennek a kulcsfontosságú nyomelemnek a hiányában vashiányos vérszegénység (anémia) jön létre.Ha valaki vashiányra gyanakszik, egyszerű módon, egy vérvétellel utánajárhat vasháztartása tényleges állapotának. A vérvizsgálati laboreredmények árulkodó paraméterei (pl. hemoglobinszint, vörösvértestszám, szérum vastartalom, transzferrin és szérum ferritinszintek stb.) alapján ugyanis hamar nyilvánvalóvá válik, ha valaki vaspótlásra szorul.

Antibiotikum vagy mézes tea? – Mikor melyikkel gyógyulunk?

2016. március 16.

Kaparó torok, rossz közérzet, levertség, láz. A náthára vagy influenzára utaló kellemetlen tünetek jelentkezésekor sokan nem fordulnak egyből orvoshoz, inkább igyekeznek házi praktikákkal kezelni azokat. Ha csupán megfáztunk, vagy egy nátha kezdeti szakaszában vagyunk, torokfájást csillapító szopogató tabletta és mézes tea hatásos kezelési mód lehet. Ám ha a tünetek nem enyhülnek, magas láz kínoz minket és mindehhez még végtagfájdalom és fejfájás is társul, előfordulhat, hogy influenzával állunk szemben. 

Megfázás, influenza vagy felülfertőzés?

„A tünetek alapján sokan összekeverik a náthát és az influenzát és tévesen diagnosztizálják a betegségüket. Éppen ezért, vagy az orvostól való félelmükben nem is fordulnak egyből szakemberhez. Pedig egy rövid vizsgálattal hamar kideríthetjük, hogy mivel is állunk szemben, és gyorsan megtalálhatjuk a megfelelő kezelési módot.

Ez azért is fontos, mert megfázás, vagy kezdődő influenza esetén nincs szükség antibiotikumos kezelésre, és elegendő lehet a pihenés, orrcsepp és lázcsillapító használata, valamit a bőséges folyadékpótlás.

Felülfertőződés esetén azonban indokolttá válhat az antibiotikum használata, ugyanis, ha nem kezeljük megfelelően a betegséget, akkor annak komoly szövődményei is lehetnek”– mondta Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi orvosa, programvezetője.