Információk, érdekességek

Gyönyörűek, de mérgeznek! A karácsony szobadíszei

2019. december 16.

A karácsonyi ünnepkör jellegzetes szobadíszei a mikulásvirág és a fagyöngy. Ahol azonban kisgyerek is van a családban, nem árt odafigyelni ezekre a növényekre, ugyanis mérgezőek!  

Főleg a kisebb gyerekek szívesen fognak, kóstolnak illetve nyelnek le bármit, ami érdeklődésüket felkelti, ezért kell résen lenni ilyenkor is.

Mikulásvirág
Karácsony körüli virágzása miatt gyakran kerül az asztalra díszként ez a gyönyörű virág, melynek a piros szín mellett léteznek krémfehér, sárgabarack, rózsaszín és krémfehér-rózsaszín csíkozású fajtái is. Európában sok helyen a karácsony jelképeként is ismert.

Mire figyeljünk?
Ha letörik egy levél vagy szár, rögtön megláthatjuk a fehér tejnedvet, mely mérgező, bőrirritáló hatású, ezért semmiképp ne nyúljunk hozzá. A növény gondozását követően pedig mindig mossunk alaposan kezet!

Ha ez a tejnedv a gyomorba kerül, hányást okoz. Tegyük ezért olyan helyre, ahol a gyermek nem éri el!

Fehér fagyöngy
Ez az örökzöld a fák koronájában él, termése jellegzetes borsó nagyságú, áttetsző fehér bogyó. Egyes néphitek szerint a fagyöngy az új életet és a termékenységet jelképezi, de ismert még a gazdagság jelképeként, a középkorban pedig boszorkányűzőként használták. Karácsonykor szívesen csókolózunk alatta. A karácsonyi fagyöngyhöz fűződő hagyományok a kelta fagyöngykultuszból eredeztethetőek.

Szeretetcseppek karácsonyra

2019. december 11.

Rászorulók tízezrein segít idén is a Béres

Az idén 30 éves jubileumát köszöntő Béres Részvénytársaság életében a másokra való odafigyelés és segítő szándék a cég alapítása óta alapértékeik közé tartozik. A vállalat karitatív szolgálatát immáron 26 éve a Béres Alapítvány végzi, melynek legfontosabb feladatai közé tartozik az egészség védelméért való munkálkodás, a betegek gyógyulásának elősegítése, és támaszt jelenteni a rászorulóknak. Segítséget nyújtani anyagi javakkal és a vállalat gyógytermékeivel. 

Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke 2019. december 4-én igazi ünnepi hangulatban, az Advent Bazilika karácsonyfája közelében adta át alapítványuk karácsonyi adományát. A 84 millió forint értékű Béres Cseppet az ország 11 legjelentősebb karitatív és daganatos betegeket segítő szervezetek vezetői vették át. A Béres Alapítvány hosszú évek óta áll kapcsolatban ezekkel a szervezetekkel. Meggyőződésük, hogy ők ismerik a legjobban, hogy hol van a leginkább szükség az egészség védelmére, és bizonyosak abban is, hogy az immunrendszer működését támogató adományuk az ő közreműködésével megbízhatóan jut el a rászorulók tízezreihez. Béresék idei adománya már karácsonyra eljut a támogatottakhoz. Az ünnepélyes pillanatokat a Szent István Bazilika harangjainak odahallatszó hangjai csodálatosan meghitté varázsolták.

„Advent idején különösen fontos az elesettekre, a betegekre való odafigyelés. Sokan vannak köztük, akiknek nincs támaszuk, akiknek sokat segít már az is, ha egy cseppnyi figyelmet, törődést, szeretetet érezhetnek. Ilyenkor karácsony táján a Béres Alapítvány hosszú évek óta nagy mennyiségű Béres Cseppel ajándékozza meg a rászorulókat – mondta Béres Klára. – Ebben a munkánkban óriási segítségünkre vannak az országos szervezetek, akikkel régi, megbízható együttműködés köt össze bennünket. Közreműködésükkel most is sok-sok segítő kéz viszi majd el gyógyító „szeretet-cseppjeink” a nélkülöző, beteg embereknek.”

A Télapó a Mikulás szomszédja?

2019. december 06.

Annak a Mikulásnak a lakhelyét, akinek eljövetelét nagy izgalommal várja napjaink sok millió kisgyereke, különböző korok és kultúrák egyvelege teremtette meg.

Az eredeti Szent Miklós legendához kapcsolódó szokásokat ( Sinter Klaas, Saint Nik-klaas) az Új-Amszterdamba (New-York) bevándorló holland telepesek honosították meg az Újvilágban a XVII. században.
Az amerikai Mikulás-image (Santa Claus) azonban csak később, egy vers illusztrációjának nyomán született meg. Clement Clarke Moore 1823-ban íródott, "Szent Miklós látogatása" című verséhez Thomas Nast rajzolt képeket a Harper’s magazinba 1860 és 1880 között. Nast fantáziájának köszönhetően olyan titkos részletek kerültek a köztudatba a Mikulás életéről, mint hogy a műhelye az Északi-sarkon található. Moore verséből pedig az ajándékszállításban segédkező rénszarvasok nevei is ismeretessé váltak. Egészen 1925-ig senkinek nem tűnt fel, hogy az Északi-sarkon nemigen akad fű, amiből a hűséges szánhúzók legelészhetnének. Igazándiból erre még az sem lehet mentség, hogy ezt a pólust csak 1909-ben fedezték fel.

Alternatív adventi szomszédolások

2019. november 18.

A karácsonyi vásárokon túl: alternatív programok forralt bor mellé. November közepétől kezdve ünnepi fényekbe öltöznek Európa városai, és lassan megkezdődik az adventi készülődés időszaka. Érdemes a szomszédos országokban is szétnézni a következő hetekben, hiszen a vásárokat néhány alternatív programmal kombinálva maradandó emlékekkel zárulhat az év.  

Fehér karácsony – Poprád 

Akik a karácsonyi időszak környékén az igazi telet keresik, a környező hegységekben járhatnak a legkönnyebben sikerrel. Poprád átlagos napi középhőmérséklete decemberben -3 fok körül alakul, a Tátra csúcsairól pedig idén már októberben is jelentettek havazást, így kis szerencsével egy karácsony előtti hógolyózás is az ünnepi készülődés részévé válhat. A Poprádi-tó és a Csorba-tó is könnyen megközelíthető a városból, a kellemes téli séta után pedig még jobban esik egy meleg ital.

Bár a karácsonyi dekoráció már december elején kikerül a városban, a tradicionális vásári napok itt rövidebbek, így a hónap közepén érdemes Poprádra utaznia annak, aki ezt is ki szeretné élvezni. Menetrend szerinti busszal a téli időszakban is közvetlenül megközelíthető a város, Budapestről éjszakai és nappali járatok közül is választhatnak az érdeklődők.

Kulturális kikapcsolódás – Belgrád

Belgrád az év bármely időszakában kulturálisan pezsgő hely, mégis ritka lehetőséget hagy ki az, aki ezen a télen nem látogatja meg a várost, hiszen a világhírű performanszművész, Marina Abramović Tisztító című életműkiállítása január 20-ig látogatható a Kortárs Művészeti Múzeumban.

A kulturális program akár még jövő év elején is kombinálható egy kis ünnepi városnézéssel, hiszen Szerbia nagy többsége ortodox vallású, így a karácsonyt később, január 7-én ünneplik. Ennek köszönhetően azok is teljes pompájában élvezhetik a feldíszített város fényeit és a tematikus piacokat, akiknek csak a két ünnep között vagy után lesz szabadideje kimozdulni. Jó hír a szerb fővárosba indulóknak, hogy idén ősszel sűrűsödött a közösségi közlekedési összeköttetés Budapest és Belgrád között, így autó nélkül is rugalmasan elérhető a város.

Halottak napja: megszokás vagy valódi emlékezés?

2019. november 03.

Halottak napján a temetők sírjai és kertjei roskadoznak a virágoktól és a gyönyörű mécsesek, gyertyák fényeitől melegszik az ember szíve. Sokan keresik fel legalább ilyenkor - ha egész évben nem is jut rá idő - elhunyt hozzátartozóikat. Ma már nagyon sok minden a külsőségekről szól az életünkben, és sajnos ez egyre inkább igaz a halottak napjára is.  

Amikor közel két évtizeddel azután, hogy elveszítettem édesapámat,  édesanyám is elment, az árvaság fogalma új megvilágításba került bennem - így felnőttként. Akik ezt már átélték - ők tudják, miről beszélek. Mindig a legfrissebb fájdalom a nehezebb, de közben az ember újra éli az előzőt is.

Családállítóként és családterapeutaként látom és tudom, hogy nem csupán a szülők elvesztése hagy nyomot az ember életében, hanem az eredendő család – nagyszülői, dédszülői és minden hozzátartozói - rendszere tudat alatt hat. S hat akkor még jobban, ha az ember nem néz szembe azzal, hogy ő nem egyedüli a világban, hanem a felmenői nélkül nem lehetne az aki, és ha nem ad tiszteletet nekik, mert neki továbbadták az életet. Ehhez nem elég az, hogy évente egyszer ”rendbe tesszük a sírt” mókuskerékbe passzítása ezen emlékezésnek.

Sajnos ezzel együtt a gyászolás hagyománya, amely lelki gyógyír a megfelelő rítusok által, ez is a múlté már. A fekete ruha, az ember csendes befelé fordulása, elmélkedése az élet miértjein és értelmén – mindez gyakran nem fér bele a modern életfelfogásba. Talán túl mélyre érne az ember, talán túl fájdalmas dolgokkal kellene szembesülnie. Az ismerősök sem tudnak igazi társként lenni a gyászban - a sajnálat pedig nem elég, sokszor nem tudnak mit kezdeni a gyászolóval.

Ahhoz hogy „rendezzük kapcsolatainkat” az elhunyt szeretteinkkel, a gyász ideje lenne a legmegfelelőbb, de annak hiányában bármikor, akár egy-egy ilyen alkalom kapcsán sem késő elkezdeni, ha valóban rászánjuk magunkat.

Hogyan ismerhetjük fel, hogy a gyászunk nem folyt a megfelelő mederben? Jellemző lehet mélységes bánat és keserűség még másfél-két év után is. Sírásra-zokogásra való hajlam, néha indok nélkül, vagy ha a szeretett személyre gondol valaki.