Információk, érdekességek
Hogyan erősíthetjük immunrendszerünket 3. rész
2021. január 11.
Immunrendszerünk nagyjából-egészéből képes megvédeni bennünket a kórokozóktól, néha azonban mégis előfordul, hogy a kórokozó betegséget okoz. Magától értetődő, hogy szeretnénk minél ritkábban megbetegedni, ezért felvetődik a kérdés, hogyan segíthetjük immunrendszerünket a védekezésben. Erre nem könnyű megoldást találni, hiszen mint az előzőekből kitűnt, az immunrendszer és az immunválasz egy rendkívül bonyolult rendszer, amelynek ha egyik részén beavatkozunk, könnyen lehet, hogy felborítva az egyensúlyt, kárt okozunk.
Vannak dolgok, amiket ismerünk, de nehéz befolyásolni. Ismert, hogy a kisbabák immunrendszere még éretlen, ezért ők sokkal könnyebben kapnak fertőzéseket. De az is ismert, hogy idős emberek is gyakrabban fertőződnek meg, az influenza vagy a tüdőgyulladás nem ritka halálok körükben.
Néhány dologról úgy gondoljuk, hogy segíthet immunrendszerünk erősítésében. Biztosan tudjuk, életstílusunk befolyásolja immunrendszerünket. A dohányzás, a fokozott alkoholfogyasztás, a kialvatlanság, az elhízás biztosan ártalmas. Számos adat utal arra, hogy krónikus stresszhelyzetben immunrendszerünk aktivitása csökken, az immunválasz gyengül. A sport, a mozgás fokozza az immunrendszer aktivitását. A higiéniás rendszabályok betartása, a gyakori és alapos kézmosás, az élelmiszerek helyes kezelése, a védőoltások, a rendszeres orvosi kontroll – még panaszmentes embereknél is (vérnyomás!) – mind, mind segít.
Diéta, nyomelemek
Mit tudunk a diétáról? Jó, ha sok gyümölcsöt, zöldséget fogyasztunk, étrendünk változatos, zsírban, szénhidrátokban, sóban szegény. Az alultáplált, éhező afrikai gyerekek gyakran halnak meg olyan infekciókban, amely itt Európában meg se kottyan a hasonló korúaknak. A tudósok úgy gondolják, hogy a megfelelő fehérjebevitel hiánya felelős ezért, de egyre gyakrabban hallani a mikroelemek hiányáról is.
A szelenium hiányában például úgy tűnik, bizonyos daganatok gyakrabban jelennek meg, a vas hiánya pedig fokozza a fertőzések veszélyét. A sokoldalú cink az immunrendszer sejtjeit is stimulálja, segíti a sebgyógyulást, számos bőrbetegség kezelésére alkalmas, és egyes adatok szerint megrövidíti a megfázás időtartamát is. A nyomelemek hiánya hazánkban szerencsére ritkán fordul elő, és arra nincs semmiféle bizonyíték, hogy a normál szint feletti bevitel az immunrendszer funkcióját javítja.
Gyógynövények
Sokan használnak az enyhébb fertőzések kezelésére vagy megelőzésére gyógynövényeket. Ezek használata tradicionális, vagyis évszázadok tapasztalata áll mögötte, de tudományosan csak mostanában kezdik vizsgálni hatásosságukat. A gyógynövények kutatását megnehezíti, hogy mindegyik számos hatóanyagot, alkaloidát tartalmas, és ezek mennyisége változó, pl. a begyűjtés időpontjától, helyétől, a tárolás módjától, a készítmény formájától függően.
A gyógynövényeket tartalmazó készítmények lehetnek tabletták, kapszulák, porok, tinktúrák, oldatok, teák, amelyeknek javasolt adagolása nagyon eltérő lehet. Sokan úgy gondolják, hogy ami természetes anyag, az csak hasznos lehet, nem okozhat bajt. Sajnos ez nem igaz, számos növény kivonata ártalmas lehet, például a sokat használt édesgyökér néha veszélyesen megemelheti a vérnyomást.
Az immunítás, immunreakció 2. rész
2021. január 10.
Az immunrendszer segítségével a szervezet a számára idegen anyagok (baktériumok, vírusok, élettelen anyagok, pl. toxinok, gyógyszerek vagy akár egy szálka) ellen védekezik. Ezeket a szervezet számára idegen anyagokat antigéneknek nevezzük. Az antigénekre immunrendszerünk választ ad, immunreakció lép fel, melynek célja az antigén eliminálása. Az immunreakció általában hasznos, de esetenként ártalmas is lehet.
Az immunválasz lehet veleszületett, vagy szerzett. A veleszületett immunitás már a születéskor védi a szervezetet idegen anyagok behatolása ellen, nincs szükség ahhoz, hogy előbb „megismerkedjen” az antigénnel az immunrendszer, a válasz azonnal életbe lép. A veleszületett immunitás sejtjei és anyagai ott találhatók, ahol a behatolási kapuk vannak, tehát a nyálban, könnyben, a bélrendszerben, a bőrben. Ilyen, a veleszületett immunválaszért felelősek lehetnek fehérjék pl. a komplement szisztéma összetevő, vagy sejtek, pl. a falósejtek.
A szerzett immunitás kialakulásához az szükséges, hogy valamilyen antigén bekerüljön a szervezetbe, és ott a B és/vagy a T sejtek felismerjék az idegen anyagot, és arra a specifikus antigénre beinduljon a humorális vagy sejtes immunválasz. Ez általában eltart néhány napig. Amikor másodszer kerül ugyanez az antigén a szervezetbe már gyorsabb a válaszreakció, mert csak elő kell bányászni a sejtes emlékezetből a megfelelő információt és máris indulhat az ellentámadás.
Ismerünk ezen kívül aktív és passzív immunitást is. Aktív immunitás esetén a szervezet maga termeli azt az anyagot, amely a védekezéshez szükséges, míg passzív immunitás esetén azt kívülről kapja. Amikor a kisbaba megszületik, számos fertőzés ellen passzív immunitással rendelkezik, mert édesanyjától a méhlepényen keresztül megkapja azokat az ellenanyagokat, amely antigének ellen az anyai szervezet már védett, de kisbaba természetesen ezekkel még nem került saját maga kapcsolatba. Hasonló módon az anyatejjel is sok ellenanyag kerül a kisbaba szervezetébe.
A passzív immunitás azonban csak néhány hétig, hónapig ad védelmet, mert az ellenanyagok lebomlanak, és antigén hiányában a gyerek szervezete ezeket nem termeli. Aktív immunitás alakul ki pl. a védőoltások adásakor, amikor a gyerek szervezetébe bevisszük az élő, gyengített vagy elölt kórokozót, ezzel antitesttermelésre serkentjük a szervezetét, és amikor szervezete a fertőzést okozó kórokozóval találkozik, már gyors védekezésre képes ellene. De aktív immunitás alakul ki olyankor is, amikor nem védőoltás formájában találkozunk valamilyen betegséggel, hanem átesünk rajta, pl. bárányhimlőn, így a bárányhimlő vírusával való ismételt találkozáskor már nem betegszünk meg újra.
Amit tudni kell az immunrendszerről 1. rész
2021. január 10.
Az immunrendszer sejtek, szövetek és szervek összetett rendszere, mely a szervezetet kórokozók, idegen anyagok, vagy akár a szervezetben kialakuló daganatok ellen védi. Csökkent, vagy hibás működése súlyos betegségeket (immunhiányos állapotok, autoimmun betegségek, allergia) okoz. Az immunrendszer részben „készen áll” a szervezet megvédésére, részben különböző ingerekre aktiválódik, immunválasz keletkezik.
Az immunrendszer alapja a nyirokrendszer. A nyirokszervek a szervezet minden részében megtalálhatók, ide tartoznak a pl. nyirokcsomók, a csecsemőmirigy, a lép és a csontvelő, de hatalmas nyirokszerv pl. a bélrendszer is. A nyirokszervek a lymphocyták lelőhelyei, ezek az immunrendszer legfontosabb sejtjei.
A lymphocyták a többi, a vérben előforduló sejttípushoz hasonlóan a csontvelőben termelődnek, és onnan vándorolnak a csecsemőmirigybe (latinul thymus), ahol a sejtes immunitásért felelős T sejtekké érnek, illetve másik részük B sejtekké majd plazmasejtekké alakul, ezek a humorális immunitásért, az antitestek termeléséért felelősek. A lymphocyták a vérben illetve a nyirokerekben állandó mozgásban vannak, és felismerik a szervezetbe kerülő idegen anyagokat.
Születéskor, amikor a szervezet még steril, csak kevés lymphocyta rendelkezik az „ ellenség” felismerésének képességével, ahogy azonban valamilyen inger éri a szervezetet néhány az un. „naiv” lymphocyták közül ezt felismeri, a különböző sejtek megkezdik az egymással való kommunikációt, a a sejtek osztódásnak indulnak, a T sejtek megtámadják a kórokozót, a B sejtek megkezdik a kórokozó elleni ellenanyagok termelését. A sikeres akció után az immunsejtek nyugalomra térnek, de megőrzik az információt, ami azt jelenti, hogy ha újra ugyanaz az inger éri a szervezetet, az sokkal gyorsabb reakcióra képes.
Az idegen anyagok elpusztításában azonban nem csak a lymphocyták, hanem más sejttípusok is jeleskednek, ilyenek a granulocyták, monocyták, macrofágok, összefoglaló néven falósejtek. Nem lenne teljes az immunitás a különböző fehérjék, hormonok, cytokinek nélkül. Ezeket különböző sejtek termelik, és részben direkt hatnak, részben a sejtek egymás közötti kommunikációjáért felelősek.
A szorongás csapdájában – tehetünk ellene
2020. december 21.
Szorongás, ideges feszültség, aggodalom a jövő miatt… A rossz lelkiállapot sokunk problémájává vált napjaink világjárvánnyal sújtott időszakában. De mit tehetünk ellene? A nemkívánatos érzések hatásainak és előfordulásának csökkentésére segíthetnek pl. táplálkozási és életmódbeli változtatások. Íme 5 megoldási javaslat hozzá.1. Kiegyensúlyozott vércukorszint a nyugodt lelkiállapotért
A szorongás súlyosbodhat, azzel együtt nőhet a félelem, a nyugtalankodás, ha nem figyelünk táplálkozásunkra, és többek közt finomított élelmiszerekben bővelkedő étrendet követünk. Különösen rossz hatású lehet ebből a szempontból is a finomított szénhidrátok, pl. kekszek, sütemények, fehér lisztből készült termékek és üdítők gyakori fogyasztása. Ezek mind megterhelhetik a vércukorszintet szabályozó mechanizmusokat.
Ez a fajta egyensúlyhiány azután befolyásolhatja a hangulatunkat, ami észrevehető pl. arról, hogy ilyenkor ingerültebbek, zaklatottabbak, feszültebbek vagyunk. Ugyanis a vércukorszint csökkenése nemcsak éhséget okozhat, hanem a stressz hormonok termelődését is elősegítheti, amitől szorongóbbnak érezhetjük magunkat, mint általában. (Ez akkor következik be, amikor a testünk inzulin felszabadításával küzd azért, hogy megvédje magát a túlzott mennyiségű cukor hatásaitól.)
Állítsuk meg hát ezt a folyamatot ajánlottan teljes kiőrlésű, finomítatlan, egészséges zsírokat és fehérjéket tartalmazó élelmiszerek, pl. hüvelyesek, halak és tojás fogyasztásával, az egyenletesebb energiaellátás érdekében.
2. Juttassunk minél több táplálékot az agynak a szorongással kísért aggodalom leküzdésére
A szorongás legyőzéséhez hasznos lehet az is, ha pl. növeljük halfogyasztásunkat, ezért együnk minél több omega-3 olajban gazdag halat. Egyes felmérések szerint pl. a napi 2 gr omega 3 zsírsav-bevitelt biztosító személyeknél kevesebb szorongásos tünet tapasztalható, a halolaj jótékony hatásainak köszönhetően. Ez utóbbiak közé tartozik még a gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonság, valamint az agy táplálása és az agyban a jó véráramlás helyreállítása, támogatása.
A testtartást javító és fájdalmat enyhítő stretching
2020. november 27.
Kevesebb feszültség és több mozgékonyság – többek közt ez lehet a poszturális (testtartással kapcsolatos) nyújtás (stretching) eredménye. A nyújtó gyakorlatok korrigálják a rossz testtartást, erősítik az izmokat, enyhítik a stressz okozta fizikai feszültséget és fájdalmakat. De hogyan induljunk el, ha még soha nem foglalkoztunk vele, noha szükségünk lenne rá? Íme néhány információ és egy ajánlott gyakorlatsor hozzá.
Számítógép előtt dolgozunk, és gyakran fáj a hátunk, nyakunk, derekunk? A sok ülés vagy a feszült trapézizom (csuklyásizom) bizony akár hasogató fájdalmat is okozhat ezeken a területeken. A poszturális nyújtás segít kíméletesen „helyre tenni” mindazon részeket, ahol fáj.
Eredetileg az élsportolók sérüléseinek a gyógyítását segítette elő ez a fajta nyújtási technika, de napjainkban bárki alkalmazhatja. Több mint 50 éve fedezte fel Jean-Pierre Moreau francia kineziológus és edző, akinek szakmai útját leánya, Laurence folytatja. Módszerük mára már mintegy 300 célzott, statikus testtartásból áll a mélyhátizmok megmozgatására és erősítésére. Míg a gyakorlatok alatt a fokozatos nyújtásra és összehúzásra koncentrálunk, a statikusan végzett technika azt foglalja magában, hogy a nyújtott pozíciót bizonyos ideig megtartjuk.
Milyen előnyökkel jár?
Testtartásunkat az izomtónus határozza meg. Elegendő fizikai aktivitás hiányában az izmok gyengülnek, testtartásunk megváltozik, krónikus fájdalmak jelenhetnek meg
A poszturális stretching enyhíti a mély testtartási izmok fájdalmát, javítja az izomtónust, függőleges helyzetben dolgoztat. Biztosítja a test rugalmasságát, mozgási tartományát és növeli a légzési kapacitást. Ezek a hatások már négy-öt gyakorlati óra után megmutatkoznak. Azonnali hatás emellett a teljes fizikai és mentális relaxáció, mivel a szükséges koncentráció arra „kényszerít”, hogy ne gondoljunk másra, mint a pillanatnyi testedzésre.
Ki gyakorolhatja?
Szinte mindenki, kortól és fizikai állapottól függetlenül. Ez a technika minden testhez alkalmazkodik, tekintet nélkül az olyan lehetséges korlátokra, mint pl. csípő probléma, elerőtlenedő térd, nyak-. és hátfájás vagy gerincferdülés. A számunkra nem megfelelő gyakorlatok helyett, mert pl. fájdalmasak, mindig lehet találni egy másik, alkalmas változatot, és így a sérülések is elkerülhetők. A stretching egyébként különösen ajánlott az aszimmetrikus sportot űzőknek (tenisz, golf, squash) az egyensúlyba hozás érdekében.
Hogyan zajlik egy óra?
Egyszerű utasítások sorozata alapján végezhetjük a mozdulatokat: támaszkodjunk a talajra, hajlítsuk a térdet, emeljük fel és tárjuk szét a karokat stb. Semmi bonyolult, de a testtartás lassú és fokozatos kialakulásának folyamatában az egész testrészt vesz, a lábujjaktól a fejtetőig, nyújtva vagy összehúzva az izmokat. A cél az, hogy megvalósítsuk a pontos, a testtartás izmaira nézve hatékony mozdulatot. Azután sajátos (rekeszizom) légzést alkalmazzunk, amely a gerinc stabilizációjáért felelős. Valamivel több, mint egy percig tartsuk a testtartást, mielőtt ellazulnánk, összeszednénk magunkat, és áttérnénk a következő testtartásra. Amihez nem kell különösebb fizikai állóképesség, hanem csak koncentráció és magunkra figyelés szükséges…
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...606162...236