Információk, érdekességek
Lehet, hogy Ön is színtévesztő?
2021. március 01.
Színlátási zavaraival az érintettek többsége nincs tisztában. Az emberi szem körülbelül 160 színárnyalat megkülönböztetésére képes, az emberiség 4%-a azonban valamilyen mértékben felcseréli vagy nem látja ezeket az árnyalatokat. A színlátás zavarai lehetnek örököltek vagy szemészeti betegségek útján szerzettek, az érintettek nagy része viszont nem is tud arról, hogy színtévesztő.Dr. Molnár Szilvia, a Czeizel Intézet szemész szakorvosának segítségével utánajárhatunk ennek a különleges jelenségnek.A retinában normál esetben három színérzékelő receptor található: a vörös, a zöld és a kék. Ezek keveréséből pedig kialakul a közel 160 ismert színárnyalat. Ha valamelyik alapszín felismerésére hivatott receptor teljes mértékben hiányzik, színvakságról, ha pedig valamiért nem működik megfelelően, színtévesztésről beszélünk.
„A színlátás zavarai lehetnek szerzettek (pl. szemészeti betegségek következménye, gyógyszerek mellékhatása, stb.), de leggyakoribb esetben genetikailag, a női X kromoszóma által öröklődnek. A statisztikák alapján a nők 2%-a, a férfiaknak pedig 8%-a színtévesztő. Gyakran nem is tudnak róla, csak a szűrővizsgálaton vagy bizonyos hivatások betöltéséhez szükséges alkalmassági vizsgálaton derül ki” – mondja Dr. Molnár Szilvia, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa.
A színtévesztők többségének a vörös és a zöld szín felismerése okoz problémát. Előfordul még a kékre vonatkozó tévesztés (ebben az esetben a kék és a sárga elkülönítése aggályos), a csak sötét és világos árnyalatok váltakozását érzékelő teljes színvakság azonban szerencsére a színlátás zavarainak nagyon ritka típusa.
A hüvelyszárazság nem csak a házaséletet veszélyezteti
2021. február 11.
A hüvelyszárazság igen sok nőt érint, akár időszakosan, akár krónikusan. Bár a problémával nem szívesen fordulnak orvoshoz, ám ha már jó ideje fennáll a panasz, úgy érdemes nőgyógyász véleményét kikérni, ugyanis a legtöbbször van rá megoldás. Hogy mi minden okozhat hüvelyszárazságot, és hogy miket lehet ellene tenni, azt dr. Hetényi Gábortól, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászától tudtuk meg.
Kellemetlen szexuális együttlétek és megnövekedett fertőzésveszély
A hüvelyszárazság a legtöbb esetben a szexuális együttlétek során jelent gondot, ugyanis a közösülés ekkor diszkomfort érzéssel, esetleg fájdalommal jár együtt, így ha sokáig fennáll a probléma, úgy a libidó visszaeséséhez vezethet és kialakul egy ördögi kör. Ráadásul ekkor apró mikrosérülések is keletkezhetnek a hüvely belső falán – így az együttlététeket vérzés is kísérheti-, melynek hatására megnő a fertőzésveszély is.
Amennyiben jelentkezik a probléma, úgy sokan azt gondolják, hogy a vágy hiánya váltja ki a panaszt, ám érdemes tudni, hogy a libidó csökkenését és a hüvelyszárazságot különböző betegségek és állapotok is okozhatják.
A hüvelyszárazság főbb okai
Menopauza: a (korai) klimax során a progeszteron szintjének csökkenése után az ösztrogén mennyisége is megfogyatkozik, melynek egyik hatása a hüvelyszárazság. Ráadásul ekkor a hüvely hámja is el kezd vékonyodni, így az kevesebb váladék termelésére képes. Érdemes tudni, hogy a menopauza akár 10-15 évig is elhúzódhat, így már jóval a beállta előtt jelentkezhet a panasz. Ekkor a hüvelyszárazságon hosszútávon az ösztrogénpótlás segíthet.
Szoptatás: szoptatás során a prolaktin nevű hormon szintje megemelkedik, ugyanis ennek köszönhetően indul be a tejtermelés. Ennek azonban van egy hátulütője is, méghozzá az, hogy hüvelyszárazságot eredményez. Ez az oka – többek között- annak, hogy szülést követően az együttlétek fájdalmasak lehetnek. Szerencsére, azonban ahogy az idő folyamán ritkul a szoptatás gyakorisága, a kellemetlen tünet is megszűnik.
Vérkép: Mikor vizsgálják és mit jelez?
2021. február 10.
Számos betegség kapcsán, de csak egy egyszerű kontroll esetén is találkozhatunk a vérvizsgálattal. Sokan azonban nem tudjuk mit is rejtenek a számok és jelek a papíron, amit a kezünkbe nyomnak a laborban és vinnünk kell az orvoshoz. Ezért kicsit kutakodtunk a témában. Mi is a vér, mit vizsgálnak és milyen következtetések vonhatók le az eredmények tükrében.
Mi a vér szerepe miért ilyen fontos?
A vér alapvető szállítási feladatot tölt be. Általa szállítódnak például a tápanyagok felszívódásuk helyéről oda ahol aztán elraktározódnak vagy felhasználódnak és energiaként segítik létezésünk. A hormonok a légzési gázok, a vér útján jutnak el a szövetekhez. A vér egyúttal pedig az immunreakciók helyszínéül is szolgál. Nagy mértékben részt vesz a védekezésben. A szervezet hőháztartásáért is felelős. Szóval számos szempontból igen jelentős minősége és összetétele.
Mikor kell vérvétel?
A vérképvizsgálatot átfogó szűrővizsgálatként használják, például vérszegénység, fertőzések májkárosodás és még sok más betegség esetében. Valójában vérünk nagyon sok dolgot elárul belső állapotunkról, szerveinkről és ezek működéséről, a felhalmozódott méreganyagokról vagy a hiányokról is tájékoztatást ad. A vérkép eléggé gyakori vizsgálat, amelyet az éves egészségügyi vizsgálatkor is szoktak rendelni az orvosok. Segítségként használják diagnózisok felállításához és a betegségek lefolyásának nyomon követésére is. Az általános egészségi állapot meghatározásakor is vizsgálják a vért. Vérszegénységgel összefüggő tünetek (gyengeség, fáradtság, hajhullás, körömrepedezés) esetén vagy fertőzés, gyulladás fellépésekor, zúzódások („kék foltok”) vagy egyéb testi sérülések megjelenésekor az orvos az ok felderítéséhez rendeli a vérképvizsgálatot.
Csak akkor megyünk orvoshoz, ha nagyon fáj
2021. február 06.
Az ízületi betegségben szenvedők 70%-a csak súlyos stádiumban fordul orvoshoz, tízes skálán mérve csak 6-os erősségű ízületi fájdalom felett keresnek fel szakembert.
Kiemelten sok a kezeletlen, ízületi panaszokkal küzdő beteg az országban: mind a háziorvosok, mind a szakorvosok 30%-ra teszik arányukat. Abban, hogy a páciensek nagy része csak kései stádiumban fordul az egészségügyhöz jelentős szerepet játszik, hogy nehezen ismerik fel tüneteiket és félnek a kezelés hosszától is.
Ennek következményeként az ízületi panaszokkal küzdő betegek több mint kétharmada már csak középsúlyos vagy súlyos stádiumban fordul orvoshoz.
Kiemelten sok az ízületi panasszal küzdő beteg Magyarországon, minden ötödik betegszabadságért valamilyen ízületi probléma a felelős. Mint a legtöbb betegség esetében, itt is jelentős szerepe lenne annak, hogy a páciensek időben felismerjék tüneteiket és orvoshoz forduljanak, hiszen például a porckopás vissza ugyan nem fordítható, de megfelelő terápia mellett jelentősen lassítható folyamat. Mikor jutnak el orvoshoz az érintettek? Mik a leggyakoribb panaszaik? Milyen fájdalmakkal küzdenek? Az MGYFT és az Ízületőr program házi- és szakorvosok körében végzett reprezentatív kutatása többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ.
Kései felismerés, erős fájdalom
A reumatológusok esetében a betegek kétharmada, az ortopéd orvosoknál 77% az ízületi panaszokkal küzdők száma, de a betegszámot tekintve ugyanennyi (hetente 80-90) pácienssel találkoznak a háziorvosok is. A kutatásból kiderült, hogy az orvoshoz fordulók nagy része valóban kezelésre szorul: a házi- és szakorvosok a hozzájuk érkezők közel 80%-ának javasolnak terápiát. Mindehhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy a betegek nagy része csak kései stádiumban fordul az egészségügyhöz segítségért. Azok a páciensek, akik táppénzre kényszerülnek, átlagosan három hétre esnek ki a munkából, a korai felismerés ezt az időt is jelentősen csökkenteni tudná.
Gondolkodjunk pozitívan – új erőt adhat
2021. február 05.
Kezeljük megfelelően a negatív oldalt
Hagyjuk abba az örökös bosszankodást, kesergést
Amikor meglehetősen gyakran mérgelődünk a mindennapok kisebb-nagyobb kellemetlenségei, problémái miatt, végül szokásunkká válhat az örökös panaszkodás, gyűlölködés, a dolgok rossz oldalának előtérbe helyezése. Mindez idővel elronthatja életünk kellemes pillanatait is. Amellett ez a fajta, állandósulni látszó elégedetlenség napi dolgainkkal, vagy az egyes személyekkel való ellenségeskedés hangulatunkat oly mértékben rontja, ami kimeríthet fizikailag és idegileg is.
Ha pedig azt hisszük, hogy a naponta ismétlődő kesergés, siránkozás, mérgelődés ”természetünkből fakad, így nincs mit tenni”, különösképpen összpontosítanunk kell arra, hogy felvegyük a harcot a negatív életszemlélet e káros tendenciájával szemben. A pozitív életérzés megvalósításához pedig hozzátartozik, hogy belássuk: meg tudunk szabadulni ezektől a hétköznapi bosszúságoktól, melyek bár sűrűn fordulnak elő, általában nem olyan súlyúak, hogy az élethez való egész hozzáállásunkat a rossz irányba terelnék. A pozitív látásmód elérése érdekében tanuljuk meg a kellemetlenségeket, melyeken sokszor fölöslegesen rágódunk, viszonyítani is, hogy ne okozzunk magunknak állandósuló, rossz mentális állapotot.
Idővel eredményesek leszünk: kevesebbet panaszkodunk, bosszankodunk apróságok miatt, és ebből eredően lassanként észre sem vesszük őket. Végül eltűnnek, és így elérjük, hogy léptünk a pozitív világlátás és általános kedélyállapotunk javításának célja érdekében. Ez jó módszer arra is, hogy megvédjük magunkat a ránk nehezedő pszichés nyomástól, megőrizzük nyugalmunkat, és átváltsunk „negatívból pozitívba”…
Kerüljük a „vészmadarakat”
Zsörtölődők, örökké morcosak, féltékenyek, irigyek, „vészmadarak”… A negatív életszemléletű emberek gyakran gonosz örömüket lelik abban, hogy elrontsák általános jó hangulatunkat, derűnket, leszólják sikereinket, eloszlassák reményeinket, kritizálják erőfeszítéseinket, igyekezetünket, vagy akár megjósolják nekünk a legrosszabbat. Az is előfordul, hogy mindezt nem feltétlenül tudatosan teszik (hiszen nem mindegyikük kifejezetten rosszindulatú), mégis megviselnek minket, elnyomják életörömünket. De mi lehet a megoldás? Ha pl. nem tudjuk elkerülni őket (ami gyakran megesik a munkahelyen, de családon belül is), legalább tartsunk tőlük tisztes távolságot, növelve intim szféránkat.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...596061...238