


Információk, érdekességek
Lelki egészség kicsiknek és nagyoknak
2021. április 24.
Manapság nagyon divatos az egészségről beszélgetni. Mindenki figyel – vagy legalábbis nagyon sokan-, hogy megfelelő ételt fogyasszon, alternatív élelmiszereket vásároljon, sportoljon, ne vigyen felesleges káros anyagokat a szervezetébe, ne kelljen gyógyszert szedni, hanem természetes anyagokkal gyógyulni.
És ezek tényleg jó dolgok, főleg, ha nem esnek végletekbe: a sportosságból nem lesz túlzott megfelelési vágy a minél extrémebb, minél nehezebb edzésterv megvalósítására, vagy a káros anyagok elkerüléséből túlzott félelem a nem bio, nem teljesen ellenőrzött étel kapcsán. Sok figyelem vetül ezekre, és sokan beszélgetünk a testünk egészségéről, még akkor is, ha kevesebb energia jut a megvalósításra. De mennyit gondolkodunk azon, hogy hogyan lehet a mentálhigiénénket, a lelki, pszichés egészségünket fejleszteni, fenntartani? Vagy egyáltalán észre vesszük-e, ha valami gond van a mentálhigiénékkel? Mert a gyakorlatban azt kell látnunk, hogy nagyon is kihat nemcsak a jól-létünkre, hanem kapcsolatainkra, teljesítményünkre, hangulatunkra is.
Mi is az a mentálhigiéné?
Olyan tényezőkre kell figyelni ehhez, ami a belső világunkkal, személyiségünkkel, lelki állapotunkkal kapcsolatos. A mindennapi élet során mindenkit ér valamennyi bosszúság, stressz. Mindenkinek kell problémákat megoldani, konfliktusokat kezelni. Lehet ez munkahelyi helyzet, mikor időre kell leadni valamit, vagy egyszerűen az utcán valaki belénk szalad, vagy otthon a gyermekünk nagyon nyűgös, vagy csak levert valamit és már megint fel kell mosni…mindegy, hogy milyen feszültség az, ami számunkra nehéz, de észre kell venni, hogy kiegyensúlyozottságunk, boldogságérzésünk lankadni kezd, mint ahogy a testünk is lankadni kezd, ha éhes, szomjas, fáradt.
A lelki fáradtság jelei
A mentális, lelki fáradságunk inkább abban nyilvánul meg – a kiábrándultság, lelki fáradtság, elkeseredettség érzésén túl -, hogy még nehezebben vesszük az akadályokat, és még feszültebbek leszünk, könnyebben ki tudnak hozni a sodrunkból, vagy nincs kedvünk más emberekkel, gyerekeinkkel időt tölteni. Ilyenkor képesek vagyunk elveszíteni az érdeklődésünket, motivációnkat, érzékenységünket más emberek iránt. A felszínen elképzelhető, hogy azt a látszatot tudjuk tartani, hogy törődünk más emberekkel, de belül úgy érezzük, hogy ehhez nagy erőfeszítés kell, nem megy úgy, mint régen, és különben is borzasztó terhes másokkal foglalkozni, még ha szeretnénk is.
Persze a mentálihigiénénk állapota sokféle lehet, és a jó-rossz végleteken túl széles skálán mozog, de érdemes napi szinten figyelni, hogy éppen hogyan is állunk.
Legyen “rendben” a szülő is
A megfelelő testi-lelki fejlődéshez, érzelmi biztonsághoz a gyerekeknek kiegyensúlyozott szülőkre van szükségük. Persze ingadozik a hangulatunk, lelki egészségünk, ugyanúgy, ahogy a fáradságunk, éhségünk is. De észre kell venniük, mikor van szükségük töltekezésre. Ha csökken a kiegyensúlyozottság, lelki jól-lét, akkor egyre kevésbé tudják megadni gyermekeiknek azt az örömöt, támaszt, amit egyébként tényleg szeretnének nekik biztosítani. Ilyenkor a saját igényeiket is bele kell venni a napi teendőkbe, még akkor is, ha ideiglenesen ez még egy kicsit eltávolítja önöket gyermeküktől. Viszont leeresztve, frusztráltan maximum mellettük tudnak lenni, de nem velük. Érzelmileg felkészülve viszont a kevesebb idő is minőségi lehet. Ezért is fontos a saját lelki állapotukkal, belső egyensúlyukkal foglalkozni, bármi is az, amivel ezt tölteni tudják. Ráadásul ezzel példát mutatnak arra, hogyan tudják majd ők is figyelembe venni saját lelki állapotukat, feltöltöttségüket, mentálhigiénéjüket a hétköznapi életben.
Fokozott mentális terhelés – újkori csapás? (1. rész)
2021. április 21.
A Covid–19-járvány okozta bezártság és az átmeneti otthoni munkavégzés (home office) térnyerése miatt a fokozott mentális terhelés újra sokat hallat magáról. Természetesen számos egyéb ok is közrejátszik benne, ezért nem árt többet megtudni erről az „újkori csapásnak” is nevezhető jelenségről. És arról, hogyan lehet kikerülni belőle….
Napjainkban a fokozott mentális terhelés a „mindig több “következményeként jelenik meg, szakmai és magánéleti szinten egyaránt. Ennek oka főként a túlzott információ-áramlás és az elvárt produktivitás (zsúfolt munkatervek), továbbá az egyének ebből fakadó túlmunkája. Hiszen különböző tevékenységek sokaságán kell gondolkodniuk, és azokat azonnal kezelniük. – mondják a szakemberek.
Ez azonban korántsem elszigetelt jelenség. Pl. a franciaországi Ipsos Intézet egyik felmérése szerint a probléma manapság csaknem minden ötödik franciát érint. Annál is inkább nő a mentális túlterheltség mértéke, mivel a 2020-as év elmosta a lehetőségek határait: bezártság, home office széles körben, otthoni távoktatás… mind-mind növelte a szellemi terheket összességükben. Amellett egy másik francia felmérésen alapuló tanulmány kimutatta, hogy a bezártság miatt a nők 42%-a dolgozott otthon távmunkában, a lakás egyik közös helyiségében, szemben a férfiak 26% ával.
A munka és a magánélet összeegyeztetésére szakosodott edzők (coach-ok) szerint a járvány okozta válság, a szorongást kiváltó körülmények miatt, sokszorosára növelte a kezelendő szempontok számát. Újra kellett szervezni a mindennapjainkat, és a mentális felépüléshez szükséges kikapcsolódási lehetőségeinket (sportolás, társadalmi kapcsolatok stb.) …) a Covid érkezése befolyásolta. Ez együttesen hatással volt az alapvető, stresszes szorongás mellett egyfajta kimerültségre is, amely aláássa a további mentális terhek befogadásának képességét is.
A jelenlegi helyzetben sokunknak úgy tűnik, hogy folytonosan mindenre és mindenkire gondolnunk kell, anélkül, hogy valaha is sikerülne igazán kiszakadni ebből a körforgásból. A fokozott mentális terhelés most több, egymásra ható „univerzum” együttélésének felel meg. Azaz a szakmai és magánéleti, fokozódó kényszerek keverékének, vagy annak a ténynek, hogy dolgoznunk kell az egyik téren, miközben a másikon számos más feladatot is el kell látnunk.
A reggeli és a délutáni sport előrébb állítja a biológiai órát
2021. április 16.

A The Journal of Physiology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a sportolás csökkenti a jetlag, az éjszakai műszak és más, a test belső biológiai óráját megzavaró hatásokat.
A cirkadián ritmus, a napi biológiai óra az a 24 órás ciklus, amely számos fiziológiai folyamatot szabályoz, például az alvás és a táplálkozás ritmusát. Ezt a belső órát számos tényező befolyásolja, például a fény és az időjelzések.
A sportolásról eddig is ismert volt, hogy befolyásolja a cirkadián órát, a hatásról azonban keveset tudni.
A tanulmány szerint a reggel 7 órakor és a délután 1 és 4 óra között végzett sport korábbra állítja a biológiai órát, az este 7 és 10 óra között végzett testmozgás pedig késlelteti – ismertette az Eurekalert tudományos hírportál.
A hajnali 1 és 4 óra között és a délelőtt 10 órakor végzett sportnak azonban kevés hatása volt a biológiai órára.
A Kaliforniai Egyetem, a San Diegó-i Egyetem és az Arizonai Egyetem kutatói 101 résztvevő biológiai óráját követték figyelemmel sportolás után, 5 és fél napon keresztül. A résztvevők alapjáratú biológiai óráját 90 percenként vett vizeletminták alapján határozták meg. Ebből megállapították, mikor emelkedik a melatoninszint és mikor éri el csúcspontját.
Derékfájás mögött a hamstring izmok kötöttsége is állhat
2021. április 14.

Mikor gyanakodhatunk arra, hogy hamstring rövidülés áll a panaszunk hátterében?
– Fájdalom a fartájék, ülőgumó, derék tájékon, amely a comb hátsó, belső részére is kiterjedhet, akár térd alá is.
– Fájdalomfokozódás járáskor, futáskor.
– Háton fekvésben a nyújtott lábunkat nem tudjuk kb. 80 fok fölé felemelni.
– Nem tudunk nyújtott lábbal előrehajolni.
Mi a teendő? – Hamstring nyújtás! Medencestabilizálás! Testtartásjavítás!
Javasolt naponta pár percet nyújtani, de legalább heti 3x. Sportolóknak, főleg futóknak kötelező! A gyakorlatokat végezhetjük fekve, ülve, állva.
Érdemes gyógytornász-fizioterapeuta segítségét igénybe venni, mert a helytelenül kivitelezett gyakorlatok hatástalanok, sőt derékfájást okozhatnak. A rosszul végzett nyújtógyakorlatok az izmok sérülését okozhatják. Törekedni kell az optimális medenceállás elérésére, az alsó végtagi izomerő arányosságára, a törzs stabilitásának elérésére, valamint a törzs- és az alsó végtag flexibilitására. A hamstring izomzat okozta fájdalmat pedig nem szabad összetéveszteni az ülőideg okozta fájdalommal pl. isiász, porckorongsérv!
Az éjszakai felriadás és a rémálmok
2021. április 12.
Minden gyermek – és ezáltal szülő – életében van olyan nap, vagy időszak, mikor az alvás, az éjszaka nem annyira nyugodt. Ilyenkor talán felelevenednek a csecsemőkori rendszeres éjszakai felkelések, a hosszas sírások, és talán a feszültség, aggódás, fáradság is.
Főképp az óvodás korban, de akár iskoláskor idején is kísérhetik rendszeresen rémálmok a gyermekek éjszakáit. Ilyenkor elképzelhető, hogy a gyerekek kiabálva, sírva ébrednek, és elmondják, rosszat álmodtak. De megeshet olyan is, hogy csak feszülten, izgatottan, akár sírva ébrednek, de nem tudnak beszámolni, mi is történt. A szülők első reakciója sok esetben az ijedség, hogy mi lehet gyermekükkel, vagy hogyan tudnák megnyugtatni, illetve vajon miért kísérik rémálmok gyermekük életét.
A rossz éjszakák, nehéz elalvás, nyugtalan álmok sokszor testi problémákhoz kötődnek. Gyakrabban fordul elő, hogy nehezített az éjszaka, ha a gyermek beteg, főként, ha lázas. Az is előfordulhat, hogy aktuális testi érzései jelennek meg az álomban, persze sokkal jobban eltúlozva, ijesztően, vagy legalábbis rossz érzést vonva maguk után. Így egy elzsibbadt láb, vagy egy elaludt kéz, vagy telített húgyhólyagok járhatnak erős stresszel, vagy furcsa álmokkal, amelyek felriadást, rossz érzést eredményezhetnek.
Visszatérő rémálmok
De mi a helyzet a visszatérő rémálmokkal, a félelemérzettel olyankor, mikor a gyermek nem beteg? Mit jelenthet?
Az álom nagyon fontos része a gyerekek –és a felnőttek- életének. Bár úgy tűnik, hogy akkor „csak” alszunk, pihenünk, teljesen kikapcsolunk, de ez nem teljesen így van. Az alvás különböző típusú agyi aktivitást jelent, amely periodikusan változik. Az egyik ilyen szakaszban (REM, azaz gyors szemmozgásos alvás) történik az álmodás, ami nagyon is hasonlít az ébrenlét állapotához. Az álmodás során olyan emlékek, tartalmak, érzések dolgozódnak fel, amelyek aznap, vagy abban az időszakban értek minket. Valahogy úgy lehet elképzelni, mintha a „mesévé” alakítással kiválasztanánk az emlékekből azt, ami fontos, amire szükségünk van, ami befolyásol minket, és összekötjük korábbi élményekkel, érzésekkel.
Persze mindez szimbolikus képekben történik, sűrítve, sokszor bizarr formában, mert ezek a tartalmak mind egyszerre aktívak, és abból alakul ki egy történet. Így a rémálmok értelmét, ha sikerül megfejteni, megmutathatják, hogy mi az, ami jelenleg feszültséget, szorongást okoz a gyermek –vagy akár felnőtt- életében.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...575859...238