Információk, érdekességek

Bőrkiütéseim vannak, mi okozhatja?

2021. március 06.

A bőrön időnként megjelenő kiütéseknek számtalan oka lehet, nem véletlen, hogy ez a leggyakoribb panasz, amivel bőrgyógyászhoz fordulunk. Szerencsére ma már rendelkezésre áll egy olyan komplex vizsgálat, melynek segítségével rövid időn belül meghatározható a tüneteket kiváltó ok.

Nyáron a klór miatt is sokan szenvednek
Nem valódi allergiáról, hanem fokozott érzékenységről – ún. irritatív ekcéma – van szó, ez okozza, hogy a vízben fürdőzés hatására az érintetteknél ekcémaszerű tünetek jelennek meg – magyarázza dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológus szakorvosa. A tünetek az érintkezés helyén jelentkeznek, vörös, viszkető, nedvező hólyagocskák, duzzanat formájában.

Tusfürdők, krémek és fűszerek
Akár elfogyasztva, akár a bőrrel érintkezve bizonyos gyógy- és fűszernövények allergiás tüneteket is okozhatnak. Elfogyasztva, leggyakrabban a fahéj, vanília, fokhagyma, bors és fűszerpaprika gyomor-és bélrendszeri tüneteket okoz, de bőrkiütés is jelentkezhet az arra érzékenyeknél. A kozmetikumokban illatanyagként alkalmazott gyógy- és fűszernövények csalánkiütést, ekcémát is előidézhetnek.

Lisztérzékenységet is jelezhetnek a bőrtünetek!
A DHD (dermatitisherpetiformis) nevű betegség jele is lehet, ha az erősen viszkető, apró hólyagos kiütések elsősorban a végtagokon, könyök, térdek és a fenék területén jelennek meg csoportosan,  eltűnnek, majd időről-időre visszatérnek. A DHD mellett a betegeknél sokszor tünetmentesen zajlik a bélbolyhok pusztulását okozó lisztérzékenység (másnéven cöliákia). Amennyiben ezt vizsgálatok is igazolják, a bőrtünetek kezeléséhez gluténmentes étrend betartása szükséges.

Mosópor, öblítő is okozhatja
A mosószerek, öblítők is okozhatnak allergiás tüneteket. Egyes készítmények 10-15 féle összetevőből is állhatnak, – a foltok eltávolítását enzimek végzik, a ruhák puhaságáért a celluláz, fehérségükért a szerves peroxid vegyületek felelnek, de a tökéletes tisztaság érdekében az összetevők közt szerepelnek még felületaktív hatóanyagok, leoldószerek és színvédők is, a poralakú mosószerek pedig nikkelt és kobaltot is tartalmazhatnak – ezek közt könnyen akadhat olyan, amire érzékenyebben reagálunk, ha naphosszat érintkeznek a bőrünkkel.

Az akupunktúra - a kínaiak ősi gyógymódja

2021. március 05.

Azt talán sokan tudják, hogy az akupunktúra távol-keleti eredetű és nevezetesen kínai orvosok nevéhez kötõdik. Mielőtt azonban rátérnék a lényegére, előbb európai megjelenéséről írnék pár sort.  

Hazánkfia dr. Laner Antal 1830-ban egy orvosdoktori értekezést az akupunktúráról.[1]

Ebben többek közt megemlíti, hogy már 1683-ban a holland Willem ten Rhyne ízületi gyulladás és krónikus rheumatizmus ellen javasolja az akupunktúrát Angliában megjelent írásában. Az ottani éghajlati viszonyokat figyelembe véve ez eléggé indokolt lehet.Nagyobb karriert inkább Franciaországban indított az eljárás, mert 1811-ben L. V. J. Berlioz, a világhírű Hector Berlioz édesapja vezete be a gyakorlatba. Ez akkora sikert aratott, hogy - talán szükségképpen is - a közkórházakban csonttörést is ezzel a módszerrel akartak kezelni. Megjegyzedő, hogy csonttörés gyógyulását mindenképpen a megfelelő szakorvosi ellátás után(!) lehet segíteni akupunktúrás kezeléssel. Általában mindenféle operáció utáni állapoton lehet valamilyen mértékben segíteni, hogy a szövődmények kialakulása minél kisebb legyen és a gyógyulási szakasz rövidülhessen.

Az akupunktúra története

Lehet, hogy Ön is színtévesztő?

2021. március 01.

Színlátási zavaraival az érintettek többsége nincs tisztában. Az emberi szem körülbelül 160 színárnyalat megkülönböztetésére képes, az emberiség 4%-a azonban valamilyen mértékben felcseréli vagy nem látja ezeket az árnyalatokat. A színlátás zavarai lehetnek örököltek vagy szemészeti betegségek útján szerzettek, az érintettek nagy része viszont nem is tud arról, hogy színtévesztő.Dr. Molnár Szilvia, a Czeizel Intézet szemész szakorvosának segítségével utánajárhatunk ennek a különleges jelenségnek.

A retinában normál esetben három színérzékelő receptor található: a vörös, a zöld és a kék. Ezek keveréséből pedig kialakul a közel 160 ismert színárnyalat. Ha valamelyik alapszín felismerésére hivatott receptor teljes mértékben hiányzik, színvakságról, ha pedig valamiért nem működik megfelelően, színtévesztésről beszélünk.

„A színlátás zavarai lehetnek szerzettek (pl. szemészeti betegségek következménye, gyógyszerek mellékhatása, stb.), de leggyakoribb esetben genetikailag, a női X kromoszóma által öröklődnek. A statisztikák alapján a nők 2%-a, a férfiaknak pedig 8%-a színtévesztő. Gyakran nem is tudnak róla, csak a szűrővizsgálaton vagy bizonyos hivatások betöltéséhez szükséges alkalmassági vizsgálaton derül ki” – mondja Dr. Molnár Szilvia, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa.

A színtévesztők többségének a vörös és a zöld szín felismerése okoz problémát. Előfordul még a kékre vonatkozó tévesztés (ebben az esetben a kék és a sárga elkülönítése aggályos), a csak sötét és világos árnyalatok váltakozását érzékelő teljes színvakság azonban szerencsére a színlátás zavarainak nagyon ritka típusa.

A hüvelyszárazság nem csak a házaséletet veszélyezteti

2021. február 11.

A hüvelyszárazság igen sok nőt érint, akár időszakosan, akár krónikusan. Bár a problémával nem szívesen fordulnak orvoshoz, ám ha már jó ideje fennáll a panasz, úgy érdemes nőgyógyász véleményét kikérni, ugyanis a legtöbbször van rá megoldás. Hogy mi minden okozhat hüvelyszárazságot, és hogy miket lehet ellene tenni, azt dr. Hetényi Gábortól, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászától tudtuk meg.

Kellemetlen szexuális együttlétek és megnövekedett fertőzésveszély

A hüvelyszárazság a legtöbb esetben a szexuális együttlétek során jelent gondot, ugyanis a közösülés ekkor diszkomfort érzéssel, esetleg fájdalommal jár együtt, így ha sokáig fennáll a probléma, úgy a libidó visszaeséséhez vezethet és kialakul egy ördögi kör. Ráadásul ekkor apró mikrosérülések is keletkezhetnek a hüvely belső falán – így az együttlététeket vérzés is kísérheti-, melynek hatására megnő a fertőzésveszély is.

Amennyiben jelentkezik a probléma, úgy sokan azt gondolják, hogy a vágy hiánya váltja ki a panaszt, ám érdemes tudni, hogy a libidó csökkenését és a hüvelyszárazságot különböző betegségek és állapotok is okozhatják. 

A hüvelyszárazság főbb okai

Menopauza: a (korai) klimax során a progeszteron szintjének csökkenése után az ösztrogén mennyisége is megfogyatkozik, melynek egyik hatása a hüvelyszárazság. Ráadásul ekkor a hüvely hámja is el kezd vékonyodni, így az kevesebb váladék termelésére képes. Érdemes tudni, hogy a menopauza akár 10-15 évig is elhúzódhat, így már jóval a beállta előtt jelentkezhet a panasz. Ekkor a hüvelyszárazságon hosszútávon az ösztrogénpótlás segíthet.

Szoptatás: szoptatás során a prolaktin nevű hormon szintje megemelkedik, ugyanis ennek köszönhetően indul be a tejtermelés. Ennek azonban van egy hátulütője is, méghozzá az, hogy hüvelyszárazságot eredményez. Ez az oka – többek között- annak, hogy szülést követően az együttlétek fájdalmasak lehetnek. Szerencsére, azonban ahogy az idő folyamán ritkul a szoptatás gyakorisága, a kellemetlen tünet is megszűnik.

Vérkép: Mikor vizsgálják és mit jelez?

2021. február 10.

Számos betegség kapcsán, de csak egy egyszerű kontroll esetén is találkozhatunk a vérvizsgálattal. Sokan azonban nem tudjuk mit is rejtenek a számok és jelek a papíron, amit a kezünkbe nyomnak a laborban és vinnünk kell az orvoshoz. Ezért kicsit kutakodtunk a témában. Mi is a vér, mit vizsgálnak és milyen következtetések vonhatók le az eredmények tükrében.  

Mi a vér szerepe miért ilyen fontos?

A vér alapvető szállítási feladatot tölt be. Általa szállítódnak például a tápanyagok felszívódásuk helyéről oda ahol aztán elraktározódnak vagy felhasználódnak és energiaként segítik létezésünk. A hormonok a légzési gázok, a vér útján jutnak el a szövetekhez. A vér egyúttal pedig az immunreakciók helyszínéül is szolgál. Nagy mértékben részt vesz a védekezésben. A szervezet hőháztartásáért is felelős. Szóval számos szempontból igen jelentős minősége és összetétele.

Mikor kell vérvétel?

A vérképvizsgálatot átfogó szűrővizsgálatként használják, például vérszegénység, fertőzések májkárosodás és még sok más betegség esetében. Valójában vérünk nagyon sok dolgot elárul belső állapotunkról, szerveinkről és ezek működéséről, a felhalmozódott méreganyagokról vagy a hiányokról is tájékoztatást ad. A vérkép eléggé gyakori vizsgálat, amelyet az éves egészségügyi vizsgálatkor is szoktak rendelni az orvosok. Segítségként használják diagnózisok felállításához és a betegségek lefolyásának nyomon követésére is. Az általános egészségi állapot meghatározásakor is vizsgálják a vért. Vérszegénységgel összefüggő tünetek (gyengeség, fáradtság, hajhullás, körömrepedezés) esetén vagy fertőzés, gyulladás fellépésekor, zúzódások („kék foltok”) vagy egyéb testi sérülések megjelenésekor az orvos az ok felderítéséhez rendeli a vérképvizsgálatot.