Információk, érdekességek
Ételallergiát is jelezhet, ha éjjel gyakran felsír a kicsi
2018. március 17.
A jellegzetes tünetek mellett a gyakori éjszakai felriadások is utalhatnak ételallergiára. Érdemes erre a lehetőségre is gondolni, mielőtt az éjszakázástól a szülők teljesen kimerülnek – hívta fel a figyelmet dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus.
Bőrtünetek és hasfájás
Ételallergia már csecsemőkorban is jelentkezhet, anyatejes és tápszeres babáknál egyaránt. Előbbi esetben az anyatejjel átjutó allergén fehérjék váltják ki a tüneteket, utóbbi esetben a tehéntej alapú tápszerek okozzák a panaszokat. Az ételallergia leggyakoribb jelei a bőrtünetek – kiütések, ekcéma, bőrpír – puffadás, hasmenés, véres széklet és hasfájás, ami miatt a kicsi sírósabb, nyugtalanabb lehet napközben.
Nyugtalanul alszik, gyakran felsír?
Kevésbé ismert, hogy az ételallergia a kicsi alvását is megzavarhatja, ám a betegeim közt több ilyen esettel is találkoztam – számol be tapasztalatairól a Budai Allergiaközpont főorvosa. Természetesen a csecsemők több okból is gyakran felsírhatnak éjszaka: ehhez elég egy nagyobb zaj, ha túl meleg vagy hideg a szoba, ha a ruhája esetleg begyűrődött és valahol nyomja, de még az időjárás változásai is hatással lehetnek rá. Ha azonban az ébredések többször ismétlődnek és hosszabb időn – heteken keresztül – is előfordulnak, akkor érdemes ételallergiára is gyanakodni.
Hogyan enyhíthetők az allergiás szem panaszai?
2018. március 15.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás a szem viszkető érzésével, kivörösödésével, vizes váladékozásával és a kötőhártya duzzanatával jár együtt. Mielőtt azonban...
Mielőtt azonban az ilyen vagy ehhez hasonló panaszaira antiallergiás szemcseppeket alkalmazna, orvos felkeresésével mindenképpen meg kell győződnie arról, hogy a szemészeti panaszait valóban allergia okozza. Bár az allergiás szemészeti panasz rövid idejű, ismételt fellépése vény nélkül kapható szemcseppekkel is enyhíthető, a tünetek súlyosságától és fennállásának idejétől függően – pl. két napon át túlnyúló gyulladás esetén – szükséges a szemorvos felkeresése.
Koraszülött és császáros babáknál magasabb az ételallergia kockázata?
2018. február 28.
Az öröklött hajlam mellett külső tényezők is befolyásolják, hogy valakinél jelentkeznek-e allergiás tünetek csecsemő és kisgyermekkorban. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus a Prima Medica Szakmai Napon elhangzott előadásában a megelőzés kapcsán a bélflóra egészségének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Az egészség a bélben kezdődik
A bélrendszer a születéskor még steril, a kolonizáció, a jótékony bélbaktériumok megtelepedése ezt követően kezdődik meg. A bél mikroflórájának összetétele összefügg az immunrendszer érésével, a bél megfelelő mikrobiom összetétele pedig az egész életre kihatóan jelentősen csökkenti a gyulladásos, az autoimmun és atópiás betegségeket. Vizsgálatok igazolják a bélflóra megváltozásának, a dysbiozisnak a szerepét a táplálékallergia kialakulásában is.
Koraszülött és császáros babák
A főorvos asszony elmondta, hogy a kolonizációt több tényező is befolyásolja, ezek egyike a terhesség hossza.
- Koraszülött csecsemők esetében szervezetük éretlensége miatt magasabb a kockázat, illetve azért, mert esetükben gyakrabban kerülhet sor antibiotikum szedésére az élet korai szakaszában, ami szintén kedvezőtlenül hat a bélflórára.
- Császáros babáknál – mivel náluk nem a jótékony baktériumok kolonizálódnak a bélben – az így kialakult kedvezőtlen bélflóra fokozott hajlamot jelent a gyulladásos citokinek (az immunműködésben résztvevő sejtek) felszabadulására, melynek egyik következménye a táplálékallergia megjelenése.
A laktózérzékenység főleg a felnőtteket, a tejfehérje-allergia a kicsiket érintheti
2018. február 16.
A tejfehérje-allergia a leggyakoribb ételallergia a kisgyermekek körében: százból három babánál és kisgyermeknél jelennek meg a betegség tünetei, mégis kevesen tudják, hogy kezeletlenül súlyos allergiás sokkhoz is vezethet, az enyhébb, de kellemetlen laktózérzékenység pedig kiszáradást okozhat. Az Első 1000 Nap program szakértői a betegek világnapján a szülői tudatosság kiemelt szerepére hívják fel a figyelmet.
Bár a tünetek hasonlók, a tejfehérje-allergia és a laktózérzékenység valójában két eltérő rendellenesség:
- míg a tejfehérje-allergia egy komplex túlérzékenységi reakció,
- a laktózérzékenység esetében nem allergia, hanem felszívódási zavar okozza a tüneteket.
Babák és kisgyermekek esetén mindkét állapot nagy odafigyelést igényel a szülők részéről, hiszen akár egy falat tejtermék is komoly gondot okozhat.
A laktózérzékeny babát is szoptatni kell
A laktózintolerancia hátterében a tejcukrot, más néven laktózt lebontó laktáz enzim részleges vagy teljes hiánya áll: ebben az esetben az emésztőrendszer nem képes maradéktalanul lebontani a tejcukrot, amely a belekbe kerülve erjedésnek indul – ez okozza a laktózérzékenység ismert tüneteit.
Az anyagcserezavar oka lehet veleszületett enzimhiány, csecsemőkorban azonban gyakran egy alapbetegség vagy gyógyszer váltja ki az intoleranciát – ekkor szerzett laktózintoleranciáról beszélünk. Magyarországon a felnőtt lakosság közel harmadát érinti a laktózérzékenység valamely formája élete során. Csecsemőknél a tünetek általánosak, azonban kizárólag az emésztőrendszerben jelentkeznek: a hasi görcsök, puffadás és hasmenés mellett a szülő figyelmét gyakran a súlyvesztés vagy az állandó, csillapíthatatlan sírás kelti fel. „Nagyon fontos, hogy a szoptatást ekkor sem szükséges abbahagyni: bár az anyatej is tartalmaz tejcukrot, az első fél évben a laktózérzékeny babák számára is ez a lehető legtökéletesebb táplálék, amely önmagában fedez minden szükséges tápanyagot.” – hangsúlyozta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, az Első 1000 Nap program szakértője.
Nem mindegy, hogy allergiás, vagy érzékeny egy ételre!
2018. február 15.
Búza, glutén, tojás, tej és szója – leggyakrabban ezek az összetevők okoznak panaszokat akkor, ha valaki ételallergiás vagy ételérzékeny. A kettő ugyanis különböző betegség, az egyik sokkal több embert érint, tüneteik sem teljesen azonosak, a kivizsgálásuk módja pedig teljesen különböző. Dr. Sárdi Krisztinával, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusával az ételallergia és az ételérzékenység közti eltérésekről beszélgettünk.
Az öndiagnózis tévútra vihet, költséges és kellemetlen
A betegek gyakran már friss leletekkel érkeznek a rendelésre. Olvastak róla, hogy a tüneteik hátterében valamilyen ételérzékenység vagy allergia állhat és elvégeztették azt a laborvizsgálatot, amiről úgy gondolták, hogy választ adhat a kérdésükre. Ez azonban sokszor nem a megfelelő vizsgálat, így csalódottan szembesülnek azzal, hogy feleslegesen költöttek rá, mivel a panaszaik alapján egész más irányban kellene kezdeni a kivizsgálást – mesél tapasztalatairól Sárdi doktornő. A helyzetet nehezíti, ha a lelet alapján már diétázni is kezdtek, és azért fordulnak orvoshoz, mert így sem javultak a tüneteik. Ilyenkor sajnos vissza kell vezetni az étrendbe azt az ételt, amit addig nem fogyasztottak, ellenkező esetben a kivizsgálás során álnegatív eredményt kaphatunk.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...282930...73