Információk, érdekességek

Allergiaellenes gyógyszerek a szoptatás alatt?

2018. április 20.

Az allergia valamilyen formája, leggyakrabban a szénanátha, a szoptató nők mintegy ötödét érinti. Lényeges kérdés az, hogy a tüneteket enyhítő allergiaellenes szerek biztonsággal alkalmazhatók-e szoptatás alatt.

Az orrfolyással, orrdugulással, szemvörösséggel, szemkönnyezéssel, tüsszentésekkel jellemezhető szénanátha esetén a valamennyi tünetet enyhítő ún. antihisztamin hatóanyagok kerülnek alkalmazásra. Hasonlóképpen, fémallergia, ételallergia stb. esetén is az antihisztaminok nyújtanak megfelelő megoldást. Az antihisztaminok csoportja nem egységes gyógyszercsoport, azt első és második generációs szerekre osztják. A nagyobb alkalmazási múltra visszatekintő első generációs vegyületek hatásaival és mellékhatásaival kapcsolatban több információ áll rendelkezésre, mint az újabb, második generációs szerekkel.

Az első generációs antihisztaminok közül leggyakrabban a dimetindent használják. A bőrre kenhető gél szoptatás alatti alkalmazása biztonságos, azonban ügyelni kell arra, hogy lehetőleg ne kiterjedt, nagy felületen vagy a mellbimbókon alkalmazzák a szert, továbbá nyílt sebbe se kerüljön a dimetindenes patikaszer.

A dimetinden szájon át szedhető kapszulaként is forgalomban van,- de vényköteles. Allergiás bőrpanaszok esetén a külsőleges szereket (pl. gél) előnyben kell részesítni a tablettákkal, kapszulákkal szemben.

A dimetinden, az első generációs, szájon át szedett antihisztaminokra jellemző módon álmosító mellékhatású lehet, így a dimetindent szedő szoptató anyának figyelni kell azt, hogy a csecsemőjénél nem tapasztalhatók-e „mellékhatások”, így például hasi fájdalom, aluszékonyság vagy szopásgyengeség.

A második generációs szerek közé ismertebb hatóanyagok, így a reklámokban is szereplő cetirizin, levocetirizin, loratadin, fexofenadin stb. tartoznak. Általában a recept nélkül megvásárolható cetirizin vagy loratadin tartalmú tablettákhoz, kapszulákhoz nyúlnak a betegek. Szoptatás esetén az említett hatóanyagok kiválasztódnak az anyatejbe, emiatt a betegtájékoztatókban az olvasható, hogy a szerek szedése szoptatás alatt nem javasolt,- vagy a kezelőorvosra bízzák a döntést. A legújabb nemzetközi eredmények alapján az említett hatóanyagok ugyan a szoptatott csecsemő szervezetébe is bekerülnek,- azonban csak kis mennyiségben. A példa kedvéért: loratadin esetén a csecsemőknél a testtömegkilogrammra vonatkoztatott hatóanyag-mennyiség az anyánál meghatározott érték maximum mintegy 0,5 – 1,1 %-a.

Zsebkendőt elő, itt a tavaszi allergiaszezon!

2018. április 20.

„Az allergia szinte bármikor ránk törhet, tavasszal leggyakrabban a különféle növények váltják ki. Egyesek már gyermekkoruk óta küzdenek vele, másoknál csak felnőttként jelentkeznek a tünetek. A megfelelő készítmények alkalmazásával azonban enyhíthetők a kellemetlen tünetek. A hatásos kezelési mód kiválasztásában segít a szakorvos, így érdemes a panaszok jelentkezésekor felkeresni. Fontos, hogy ne hanyagoljuk el a kezelését, mert a tünetek súlyosbodhatnak, akár asztma is kialakulhat” – mondta dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont allergológus szakorvosa.

Akik mindig tüsszögnek

2018. március 29.

Hivatalos statisztikai adatok szerint az utóbbi 25 évben az allergiás megbetegedések száma megháromszorozódott. A vészjósló adatok főként azért fontosak, mert a jelenség oka és a megelőzés lehetőségei a legégetőbb tennivalók közé tartoznak. 

Sok még a nyitott kérdés ezen a területen, de vannak bizonyított tények és ismert elhárítható okok is.
A légúti allergiák leggyakoribb formája az allergiás nátha, amely a kisgyermekek mintegy 10, a kamaszok 15%-át érinti.

Hajlam és/vagy környezet?

Az allergia nem más, mint a szervezetnek egy idegen anyag hatására létrejövő túlzott reakciója. E túlzott ingerlékenység a védekezőrendszer egyensúlyzavarából, gyengeségéből adódik. Az allergiára való hajlam örökletes tulajdonság is lehet. A genetikai eredet biztosan szerepet játszik a kialakulásában, bár ezt egyértelműen még nem bizonyították. Tény azonban, hogy az allergiás náthával kezelt gyermekek szülei is gyakran hasonló panaszokkal küszködnek. Tapasztalat szerint az ekcémával kezelt csecsemők között később szintén gyakoriak a légúti allergiák. Az erre utaló hajlam sokszor már csecsemőkorban jelentkezik. A betegség kialakulásában nagy szerepe van tehát az öröklött alkati sajátságoknak. Ehhez társul a környezeti tényező, ami a tünetek kiváltásában perdöntő szerepet játszik.

Érzékenység vagy allergia?

2018. március 22.

A táplálékallergia ismétlődő, a táplálék által kiváltott immunreakció, amelynek változatos, általános tünetei azonnal vagy 24-48 órán belül jelentkeznek, és biztosan táplálékprovokációval igazolható. Több mint 170 táplálékallergén ismert, de az allergiás reakciók többségéért a tej, tojás, földi- és bokormogyoró, szója, búza, hal, rákok és a tenger gyümölcsei felelősek.

A laktózintolerancia egy emésztési zavar, amelyben a tejcukor részben vagy egyáltalán nem emésztődik meg a vékonybélben, és tovább jutva a vastagbélbe a bélbaktériumok bontják el. Tünetei a hasi fájdalom, puffadás, hasmenés. Hidrogénkilégzési teszttel lehet igazolni. Az emberek 65%-ánál az életkorral csökken a tejcukorbontási képesség.

Coeliakiának, gluténnal kapcsolatos betegségeknek nevezzük mindazokat, amelyek kiváltásában a búza, árpa, rozs glutén fehérjéje játszik szerepet. Szisztémás autoimmun megbetegedés. A coeliakia diagnózisa a specifikus antitestek kimutatásával, valamint a vékonybél jellegzetes szövettani képének igazolásával lehetséges. Ez egy vérvizsgálatot és egy vékonybél-tükrözéses vizsgálatot jelent. A napjainkban gyakran emlegetett nem coeliakiás gluténérzékenység (NCGS) egy bizonytalan hátterű, csak közvetve diagnosztizálható tünetegyüttes. Akkor feltételezhető, ha kizárják a búzaallergiát, coeliakiát, és a beteg anamnézisében a gabonafélék egyértelműen azonosíthatók, mint tünetkiváltók.

Durva napok várnak a pollenallergiásokra

2018. március 21.

A hirtelen jött tavasz kellemetlen mellékhatása

A múlt heti sarkvidéki hideghez képest több tíz fokos felmelegedést ígérnek az előrejelzések hétvégére. A február végi erős lehűlést követő hirtelen jött tavasz miatt több allergén növény is egy időben kezdi el ontani a polleneket, ami nagy megterhelést jelent az allergiás betegeknek. Ilyen esetben rendszerint még azok is erős tünetekkel küzdenek, akik máskor enyhe panaszokkal átvészelik ezt az időszakot.

Mi és milyen tüneteket okoz?

Márciusban a nyár-, éger-, szil-, juhar- és fűzfára allergiásoknak jelentkezhet szénanátha, de már a ciprus- és fenyőfélékre érzékenyeknél is megkezdődhetnek az allergiás tünetek. A pollenallergia szemviszketést, könnyezést, orrfolyás, orrdugulást is okozhat, gyakori tüsszögés, viszkető érzés a torokban is kísérheti.