Információk, érdekességek

Fáj a térde? Válasszon kíméletes sportot!

2024. július 19.

Rengeteg embernek fáj a térde, a csípője. Ilyen panaszok esetén feltétlenül fontos ízületkímélő sportokat választani, amelyek nem rontják tovább a helyzetet. Ebben a kérdésben ad tanácsot dr. Dobos Márta ortopéd szakorvos.

Az alsó végtagon a leggyakoribb problémák a térdet érintik, mivel ez a szervezet legbonyolultabb ízülete. Már egy kis sérülés vagy akár a kóros bokabedőlés miatt kialakult lábdeformitás, kezeletlen lúdtalp esetén is túlterhelődik a térd, ami beindítja az ízületi kopás folyamatát. Ez akár már 14-15 éves korban is elkezdődhet, és terhelés hatására a kopás folyamatosan fokozódik. Sajnos azonban tünetet csak évekkel később okoz. Ha tehát fény derül egy ilyen esetre, mindenképpen tehermentesíteni kell a térdet, legalábbis olyan sportot űzni, amely nem terheli nagyon az ízületi porcot, szalagokat, de erősíti a térd körüli izmokat. A kivizsgálásban és a megfelelő életmód, mozgásforma kiválasztásában is elkerülhetetlen lenne a szakorvos közreműködése.

  • Elsősorban ilyen az úszás, amely során érdemes felváltva gyors- és hátúszásban edzeni. A mellúszás azért nem ajánlott, mert az egy kicsit csavarja a térdízületen belüli szalagokat. Csípőízületi problémák esetén azonban kifejezetten jót tesz a mellúszás a széles ívű lábtempó miatt, amely megelőzheti a később kialakuló ízületi zsugorodásokat.
  • A biciklizés is szóba jöhet, különösen, ha sikerül deréktámaszos ülésben tekernünk, amely enyhén hátradöntött helyzetben van. Csípőízületi kopásos betegeknél is ideális megoldás lehet egy ilyen szobabicikli. A lényeg, hogy semmiképpen se görnyedjünk előre a kormányhoz, így a derekat sem terheljük. A tekeréssel is csínján kell bánni, akinek térdízületi kopása van, semmiképpen se tegyen rá ellenállást, mintha hegynek föl menne, mert ez ugyanolyan terhelést jelent, mint a futás.
  • Kevesen gondolják, de a mindennapi, kemény talajon történő gyaloglás is elkoptathatja a térdízületet 10-15 év alatt.
  • Az elliptikus trénerről elterjedt, hogy nem terheli a térdet, de ez így nem feltétlenül igaz. Különösen, ha már kialakult a térdízületi kopás, még ettől a terheléstől is óvakodni kell.
  • Az ugrálós edzések, a különböző aerobikfajták csakis egészség ízületű embereknek ajánlott, bár ezeknél magas a sérülésveszély. Ezek a mozgásformák a nők szempontjából más veszélyeket is hordoznak: elgyengülhetnek a záróizmok, ami vizelettartási problémákat okozhat később.
  • Alternatívaként szóba jöhet a tai csi és a mediball, amelyek finom hullámmozgásukkal kifejezetten kíméletesek, javítják az ízületi porc táplálkozását, és élvezetesek is. A jóga, a pilates, a body art is remek választás lehet, ha illik a személyiségünkhöz a lassabb, meditatívabb mozgásforma és ha kihagyjuk a térdeplő gyakorlatokat
  • Érdemes a mozgásformákat váltogatni, mivel így fejlődik harmonikusan az izomzat és változik az ízületi terhelés. Legalább heti 6 x 30 percet rászánni a mozgásra, akár más megosztásban is, de sosem kampányszerűen, a lényeg a rendszeresség. A kardiomozgást és a súlyzós, rezisztencia-gyakorlatokat ajánlatos kombinálni és legalább az edzések megtervezésénél igénybe venni személyi edző segítségét.

Szavazások

Önnek szokott fájni a feje?

Aktív: 2024. június 30. - 2024. július 31.

Nem szokott.
Ha front jön, akkor szokott.
Heti rendszereséggel szokott.
Havonta egyszer-kétszer.
Nagyon ritkán fáj csak.


szavazatok száma: 75
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Húgyúti fertőzések – A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye

2024. július 19.

A húgyúti fertőzés olyan bakteriális fertőzés, amely az alsó (húgycső, húgyhólyag) vagy felső húgyutakban (pl. vesék) alakul ki.

Fotó: liudmilachernetska © 123RF.comHúgyúti fertőzést bárki kaphat

Számos tényező hozzájárulhat a húgyúti fertőzések kialakulásához. A magasabb kockázati csoportokba tartoznak a nők, akik sokkal gyakrabban kapnak húgyúti fertőzést, mivel esetükben a rövidebb húgycső megkönnyítheti a baktériumok bejutását a hólyagba. De a gyerekek, az idősek, a várandósok és a menopauzán átesők is hajlamosabbak erre a betegségre.

Szintén nagyobb valószínűséggel kapnak hólyaghurutot azok, akiknek valamilyen húgyúti elzáródása, pl. veseköve van, ill. a prosztata megnagyobbodása szintén blokkolhatja a vizelet áramlását, ami húgyúti problémákat okozhat. Továbbá bizonyos katéterek vagy orvosi eszközök használata is növelheti a kitettséget. Mindezek mellett a nem megfelelő intim higiénia, ill. a nem biztonságos szexuális élet is emeli a betegség kockázatát.

A cukorbetegek kiemelten veszélyeztetettek

Kevesen tudják, de a húgyúti betegségek különös veszélyt jelenthetnek a cukorbetegek esetében, mivel a vizeletben lévő cukor termékeny táptalajt biztosít a baktériumok számára. Ezenkívül a magas vércukorszint gyengíti az immunrendszert, és káros hatással lehet a húgyhólyagot irányító idegekre, ami a hólyag hiányos kiürüléséhez vezet, és szintén lehetővé teszi a baktériumok szaporodását. Ha a fertőzést nem kezelik időben, a baktériumok eljuthatnak a vesékig, és súlyosabb fertőzést, vagy akár komoly vesebetegséget is okozhatnak. Ezért kulcsfontosságú, hogy a cukorbetegek proaktív lépéseket tegyenek a húgyúti fertőzések megelőzésére.

Gyakori tünetek

  • Gyakori vizeletürítés
  • Fájdalom vagy égő érzés vizelés közben
  • Zavaros vagy erős szagú vizelet
  • Alhasi fájdalom vagy kellemetlen érzés
  • Láz és hidegrázás
  • Vér a vizeletben

Illetve a nem vizeletürítésez kapcsolódó tünetek a fáradtság, gyengeség, zavartság (különösen idősebb felnőtteknél), ill. a hányinger és hányás.

Diabétesz esetén a húgyúti fertőzések gyakran érintik a felső húgyutakat és súlyos veseszövődményekhez vezethetnek.


Élelmiszer-hulladék, élelmiszer-pazarlás

2024. július 18.

Az élelmiszer-hulladék az ellátási lánc szinte egész hosszában, minden résztvevőnél megjelenik a betakarítástól a szállításon, a raktározáson, a kereskedelmi láncok polcain át egészen a fogyasztó konyhájáig, asztaláig. Ez egy globális jelenség, amely rendkívül súlyos következményekkel jár mind gazdasági, mind pedig ökológiai szempontból.

Fotó: liudmilachernetska © 123RF.comA NÉBIH (Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal) definíciója szerint „élelmiszer-hulladéknak számít minden olyan élelmiszer vagy élelmiszer-alapanyag, amit valamilyen okból nem emberek fogyasztanak el. Ezek között vannak ún. nem elkerülhető (pl. csont, kávézacc, tojáshéj) és elkerülhető (pl. lejárt, helytelen tárolás miatt megromlott) hulladékok. Élelmiszer-pazarlásnak ezen utóbbi kategóriába tartozó termékek számítanak, amelyek kizárólag emberi figyelmetlenségből mennek veszendőbe”. Pazarolhatunk készételt és alapanyagot is.

Nézzünk a számok mögé!

A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations, vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete) adatai alapján évente a Földön megtermelt összes élelmiszer 14%-a, mintegy 400 milliárd dollár értékben vész el a betakarítástól kezdődően, és ehhez jön még 17% veszteség a kereskedelmi és a fogyasztói szinteken.

2019-ben globálisan 931 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, ebből 61% származott a háztartásokból, 26% a vendéglátásból és 13% a kereskedelemből.

Az Eurostat 2022-es jelentése szerint az Európai Unióban évente 57 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a termőföldtől az asztalig, ami egy átlagos EU-s állampolgárra vetítve 127 kg/fő. Ez a legutóbbi, 2012-es adatokhoz képest csökkenést mutat, akkor ugyanis 173 kg-ra becsülték az egy főre eső élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ennek több mint felét a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladékok teszik ki. A háztartások esetében szintén a csökkenés irányába mozdultak el a számok, a korábbi 92 kg/fő/év mennyiség most 70 kg/fő/év. Magyarországon az EU-s átlaghoz képest kevesebb élelmiszer-hulladék keletkezik (66 kg/fő). Az elkerülhető élelmiszer-hulladék (amit pazarlásnak hívunk) mennyisége a 25,2 kg/fő/év, ez 24%-os csökkenés a 2016-os adatokhoz képest a NÉBIH Maradék Nélkül Program felmérése szerint. Ezek alapján a 2022. szeptemberi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 35 000 Ft értékű élelmiszert pazarol el (azonban tekintettel a zajló gazdasági folyamatokra, érdemes lehet korrigálni az összeget). Hazánk háztartási élelmiszer-pazarlása még így is jelentős, évi 245 000 tonna. A feleslegesen megvásárolt, majd kidobott élelmiszerekből 450 000 ember lakhatna jól egy éven keresztül, úgy, hogy mindennap 3 alkalommal bőséges étkezést kapna.

Ezek az adatok különösen elgondolkodtatók annak a tükrében, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi adatai alapján a világon 2021-ben minden 3. ember (körülbelül 2,31 milliárd fő) számára bizonytalan volt az élelmiszerhez való hozzáférés, azaz súlyos vagy kevésbé súlyos mértékben, de éheztek.