Információk, érdekességek

Kényszerbetegség már gyermekkortól

2025. január 21.

Az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) egyes felmérések szerint a negyedik leggyakoribb pszichés betegség a fóbiás rendellenességek, a függőségek és a depressziós állapotok után.

Mitől alakulhat ki az OCD?

Az OCD összefüggésben lehet olyan közvetlen traumákkal, mint a súlyos betegség, baleset, hosszan tartó kórházi tartózkodás stb. De kapcsolódhat közvetett lelki sérülésekhez, megrázkódtatásokhoz, lelki problémákhoz is. Ilyen lehet a szülő betegsége, a bizonytalanság érzése, gyermekkorban a higiénia hiánya a környezetben stb.

A különféle stressztényezők szintén okozhatnak obszesszív-kompulzív zavart: egy olyan személy, akinek súlyos egészségi problémái vannak, vagy nem tudja túltenni magát egy szakításon, váláson, esetleg súlyos anyagi nehézségekkel küzd, könnyen megkaphatja ezt a betegséget. Az is előfordulhat, hogy gyermekkorában hamis információk jutottak el a pácienshez, például „moss­ kezet,­ különben­ biztosan beteg ­leszel”,­ és ez felnőve kifejlesztheti a kényszert az állandóan ismétlődő kézmosásra.

Mi a tipikus jellemzője az OCD-ben szenvedő embernek?

Ezeknek a betegeknek mindent ellenőrizniük kell, a pszichés rendellenesség meghatározza szinte az egész életüket. A tolakodó, idegen, sokszor abszurd gondolatokat, érzelmeket és érzeteket képtelenek irányítani, ezért folyamatosan ellenőrzik a környezetüket vagy mások cselekedeteit, hogy biztonságban érezhessék magukat. Próbálják felismerni, hogy mi a „jó” és mi a „rossz” – a baj ott van, hogy a látásmódjuk téves, és ez a törekvés a megszállottságig fajul.

Ha egy gyermek OCD-ben szenved, szükségszerűen kényszeres beteg lesz felnőttkorában?

Ez a pszichés rendellenesség gyakran már korán jelentkezik, az esetek kb. 65%-a 25 éves kor előtt kezdődik. A gyermekek 3%-a gyógyul meg serdülőkorban, azonban az OCD evolutív természetű, progressziót mutat. A legnehezebben gyógyíthatók azok, akiknél időben a legtávolabbra esik a betegség kezdete. Az átlagot tekintve a tünetek 12 éves korban jelennek meg, 25 éves kor körül pedig van egy második csúcs.

A kutatók úgy vélik, hogy minél korábban jelenik meg az OCD, annál valószínűbb, hogy biológiai eredetű, míg ha később jelenik meg, általában reaktív, vagyis a környezet, különösen a család hatására alakul ki.

Őrizd meg ízületeid egészségét télen is – szakértői tippek

2025. január 20.

Ahogy beköszönt a tél, az ízületi fájdalmakkal élők számára gyakran nehezebbé válik a mozgás. A hideg időjárás fokozhatja a merevséget, az ízületi gyulladások tüneteit, és sokaknál az ilyenkor jellemző hűvös, párás időszakok jelentős fájdalomérzettel járhatnak. Ezek a problémák nemcsak a mindennapi tevékenységek elvégzését nehezítik meg, hanem az életminőséget is jelentősen rontják. Ezekben a hónapokban kiváló megoldást nyújthatnak bizonyos gyógynövény alapú készítmények, amelyek kifejezetten az ilyen kihívások kezelésére készültek, hogy a téli hónapokban se kelljen lemondani az aktív életmódról.

Az ízületi problémák háttere

Az ízületeink kulcsszerepet játszanak a testünk mozgatásában, hiszen ezek kötik össze a csontokat, és biztosítják a hajlékonyságot. Az ízületi problémák kialakulásának számos oka lehet:

• Túlterhelés vagy sérülések a sportolók és fizikai munkát végzők körében gyakoriak
• Arthritisz és reuma, amelyek krónikus gyulladásos állapotok
• Porckopás és az életkor előrehaladásával jelentkező degeneratív elváltozások

Tippek a megelőzésre

Az ízületek védelme és egészsége érdekében íme néhány egyszerű és praktikus tipp, amit érdemes beépítenünk a mindennapjainkba:

1. Alakíts ki megfelelő étrendet! – Kövess omega-3 zsírsavakban (halak, diófélék), antioxidánsokban (gyümölcsök, zöldségek) és D-vitaminban gazdag étrendet, amely segíti a kalcium felszívódását.
2. Ellenőrizd a testsúlyod! – Az ízületekre, különösen a térd- és csípőízületekre a túlsúly jelentős terhelést ró, növelve a porckopás kockázatát.
3. Mozogj rendszeresen! – Az aktív életmód és az alacsony terhelésű mozgásformák, mint a jóga, úszás vagy kerékpározás kíméletesen erősítik az izmokat és ízületeket, valamint hozzájárulnak az ízületek rugalmasságának megőrzéséhez. Mozgás előtt pedig ne felejts el bemelegíteni és bemelegítő sportkrémeket használni!
4. Masszírozz és használj lokális készítményeket! – Az ízületvédő komplex tartalmú ízület masszázs emulgélek használata támogatja az ízületek regenerációját, enyhíti a fájdalmat és javítja a vérkeringést, különösen télen.
5. Védekezz a hideg ellen! – Télen vastag ruházattal és ízületvédő eszközökkel érdemes az ízületeket melegen tartani.

Betegség? Hagyjunk fel a bűntudattal!

2025. január 20.

Amikor beüt egy betegség, gyakran a felelősségünkre célzó kérdések, majd tanácsok, netán utasítások merülnek fel a környezetünkben lévők részéről. Jóindulatúaknak tűnnek, azonban az adott betegséggel kapcsolatban rendszerint kevés ismeret alapján hangzanak el, és bűntudatot okoznak – amire egyáltalán nincs szükségünk.

Hány éppen megbetegedett személy tapasztalt már olyan „jóindulatú”, érdeklődő vagy tanácsokat adó szavakat, véleményeket rokonoktól, barátoktól, kollégáktól,  melyek azt sejtetik, hogy  megelőzhető lett volna a baj, ha a beteg más módon él, táplálkozik stb. Mindez felelősségérzetet von maga után, és bűntudatot okozhat, így  pszichés teherként jelentkezik. Fájdalmas, és nehéz megérteni az éppen jelentkező betegség okozta szenvedést, de meghallgatásra és empátiára van szükség a környezetünkben lévők részéről, nem bűntudat előidézésére.

Íme 4 példa ez említett, „jóindulatú” véleményekre a bekövetkezett betegséggel kapcsolatban és a bűntudat elkerülhetőségére.

„Egy kis akarattal le lehetne fogynod”

Fontos, hogy az elhízás ne legyen „bélyeg”, hiszen az orvosok azt betegségnek ismerik el, miközben prevalenciája (előfordulási gyakorisága) folyamatosan növekszik, A bűntudat, amely az ebben szenvedő embereknél a legtöbbször előfordul, leginkább azon a hibás elképzelésen alapul, amely nagymértékben jelen van a vékony alkatot, a soványságot nagyra értékelő társadalmunkban.

Természetesen nem kis számban vannak az elhízáshoz vezető, főleg egyéni, téves döntéseken, illetőleg az akaraterő hiányán alapuló tényezők. Ilyen pl. a helytelen táplálkozás (pl. iparilag feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, melyek az endokrin rendszert károsító anyagok forrásai), az ülő életmód vagy a rossz alvás, amelyet fokoz a „képernyő mögötti” életmód. Ugyanakkor az „egy kis akarattal le lehetne fogynod” vélemény szintén számos okból nem helytálló. Tudományos vizsgálódások megállapították, hogy a genetikai hajlam, a géneknek a kapcsolata a környezettel (epigenetika), illetve az eltérő anyagcsere is alapvető szerepet játszik az elhízásban. Míg a pszichés tényezők sem mellékesek: pl. önértékelési zavarok, lelki traumák, veszteségek „érzelmi táplálkozásra” kondicionálják az érintetteket.

Egyes gyógyszeres kezelések – kortikoszteroidok, bizonyos nyugtatószerek és hormonális készítmények szedése – szintén befolyásolják a súlygyarapodást, csakúgy, mint egyes betegségek (pl. pajzsmirigy alulműködés) és életszakaszok (terhesség, menopauza stb.). Az elmúlt években pedig a mikrobióta széleskörű kutatása feltárta, hogy kétségtelenül a bélflóra is szerepet játszik az elhízásban (anélkül, hogy minden mechanizmust még tisztáztak volna).

Mindezen tényezők összefonódása, és lehetséges szétválasztása komplex, kezelhető betegséggé teszi az elhízást. A bűntudat érzése pedig csak nehezíti a tőlünk függő vagy független okok miatt bekövetkező elhízás betegség orvoslását.