Információk, érdekességek

Ételadalékok is okozhatnak allergiát

2024. október 21.

A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák. Előfordulhat, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót vált ki.

Fotó: 123rf.comEnyhe bőrpírt és életveszélyes tüneteket is okozhat

Az additív allergia jellemzően aluldiagnosztizált betegség, a diagnózis pedig annál is inkább nehéz, mert az allergén „rejtve” van az élelmiszerekben. – mondta el dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa.

Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten jelentkező bőrpír, vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen testszerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be.

A leggyakoribb allergének

Az ételadalékok közül a legtöbb problémát jellemzően a tartósítószerek okozzák: a nátrium benzoát, a szorbinsav és a szalicilek, de az ízfokozók – nátrium glutamát – is kiváltanak sokszor súlyos, anafilaxiáig is elmenő allergiás reakciót.

Az élelmiszeriparban az úgynevezett E-számozási rendszer hivatott arra, hogy nyelvi megkötöttség nélkül jelölje az adott termékben található adalékanyagokat. Ezeket a gyártónak kötelessége feltüntetni a terméken.

  • Az E211-es számmal jelölt nátrium benzoát érdekessége, hogy nyomokban számos élelmiszerben – tejtermékekben, gyümölcsökben, mézben – természetes alkotóelemként is jelen van, tartósítószerként adagolva azonban fogyasztását követően mellékhatások jelentkezhetnek. Fennáll a gyanú, hogy lebomlásakor megterheli a májat, ezen kívül az arra érzékenyeknél – különösen az aszpirin allergiásoknál – allergiát, asztmát és csalánkiütést okozhat.
  • Az E621-es számmal ellátott nátrium glutamátot általában húskészítményekhez, ízfokozóként adagolják. Fogyasztása az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat. A kínai étterem szindrómaként is definiált bőrpírral és hányingerrel is kísért tünet együttes feltehetően a nátrium glutamát és a többi összetevő kölcsönhatásának következménye.
  • A szorbinsav a természetben is megtalálható szerves vegyület, melyet élelmiszerekben tartósítószerként használnak. Gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Fogyasztása érzékeny embereknél irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt.
  • A lekvárok, dzsemek és szörpök eltevésére használt szalicileket több, láz- és fájdalomcsillapításra alkalmazható gyógyszer összetevői közt is megtalálhatjuk. Érzékeny egyéneknél fogyasztásuk csalánkiütést, nyelvzsibbadást, nehézlégzést okozhat. Szakszerű segítség hiányában a beteg állapota rövid időn belül életveszélyessé válhat.

Szavazások

Ön mennyire érzi stresszesnek az életét?

Aktív: 2024. szeptember 30. - 2024. november 04.

Nincs olyan nap, hogy ne lennék stresszes.
Vannak napok, amik stresszesek, de csak ritkán.
Szinte mindig nyugodt tudok maradni.
Inkább csak az év bizonyos időszakai stresszesek.
A hétköznapok, mindig stresszesek.


szavazatok száma: 110
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Alacsony vérnyomás? 9 természetes vérnyomásemelő tipp

2024. október 21.

Az alacsony vérnyomás legtöbbször alkati adottság, amely azonban időnként panaszt, kellemetlenséget okozhat, bár egyes esetekben ez lehet egy háttérben álló betegség tünete is. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája természetes vérnyomásemelő módszerekről és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

Fotó: 123rf.com9 természetes vérnyomásemelő tipp

Alacsony vérnyomás esetén csak ritkán szükséges kezelés, de mindenkinek hasznos ismernie azokat az ötleteket, amelyek kissé megemelik a vérnyomást, és segítenek elkerülni az esetleges gyengeséget, rosszullétet.  

  1. Kerüljük a tűző napot és ne üljünk sokáig meleg vízben!
    A meleg még jobban kitágítja az ereket, vagyis még lejjebb viszi a vérnyomást, ezért a meleg vizes fürdőkben, a kádban és a tűző napon is csak rövid ideig ajánlott tartózkodni. 
  2. Gyakran igyunk!
    A megfelelő folyadék-, főként vízfogyasztás kiegyensúlyozhatja a vérnyomást, így akkor is fontos rendszeresen kortyolni, amikor nem érezzük szomjasnak magunkat.
  3. Óvatosan az alkohollal!
    Bár a jelentős mennyiségű ital éppen emeli a vérnyomást, egy pohár bor egy picit lejjebb is viheti az értéket, így akikre jellemző az alacsony vérnyomás, csak óvatosan fogyasszanak! 
  4. Együnk kevesebbet, de gyakrabban!
    A gyakori kis adagok megelőzhetik a vérnyomásesést, ugyanakkor főleg idős magasvérnyomás betegeknél nem ritka az evés utáni vérnyomáscsökkenés. Nekik étkezés után érdemes lefeküdni.  
  5. Válasszunk sós ételeket!
    A sóról közismert, hogy emeli a vérnyomást, így alacsony értékek esetén beépíthetőek az étrendbe a sós fogások.  Ez nem jelent túlsózást, de érdemes a fogások közül a sós ízűeket előtérbe helyezni. 
  6. Egyeztessünk a gyógyszerelésünkről az orvossal!
    Bizonyos gyógyszerek lejjebb vihetik a vérnyomást – például egyes antidepresszánsok, vízhajtók -, ezért a már szedett gyógyszereinkről és alacsony vérnyomásunkról mindig tájékoztassuk a kardiológust!
  7. Próbáljuk ki a kompressziós zoknit!
    Bár visszér-betegség esetén kötelező a kompressziós harisnyák, zoknik viselése, azok abban is segítenek, hogy csökkentve az lábszárakban keringő vér mennyiségét, az máshová áramolhat. 
  8. Keresztezzük a lábunkat!
    Gyengeség és szédülés esetén beválhat a keresztezett lábbal ülés, ugyanis enyhén emeli a vérnyomást. Viszont éppen ezért nem szabad vérnyomásméréskor így ülni. 
  9. Kerüljük a hirtelen pozícióváltást!
    A helyzetváltozásra bekövetkező hypotonia egyik lehetséges oka a baroreflex (a vérnyomást szabályozó mechanizmus) érzékenységének csökkenése.  Ezt nevezzük orthostázisnak, amikor felálláskor lezuhan a vérnyomás, illetve lassabban emelkedik arra a kívánt mértékre, ami elégséges vérátáramlást biztosít a szervek számára.

Ezt tanítják nekünk a patkányok

2024. október 20.

Az ELTE nagyszabású kutatása szerint sokkal bonyolultabb a patkányok társas viselkedése, mint azt eddig feltételeztük. A rangos Scientific Reports folyóiratban megjelent eredményeknek komoly hatása lehet egyes gyógyszerek, például a pszichotikumok fejlesztésére is.  

A fehér egerek mellett az egyik legtöbbet használt kísérleti állat a patkányok egy fajtája, a fehér Rattus norvegicus. Ennek fő oka, hogy a patkányok biológiai tulajdonságai erős rokonságot mutatnak az emberi sejtek és szervek tulajdonságaival, génjeik közel 90%-a hasonló. Bár a patkányok viselkedését sokat kutatják, mindezidáig nem végeztek hosszútávú, digitálisan automatizált módon kiértékelt, a csoportbeli és az egyéni tulajdonságokat egyaránt figyelembe vevő, azokat egymással összevető kutatást a témában.

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszék munkatársai, együttműködve az Etológia Tanszék munkatársával, Kubinyi Enikővel, ezt a fontos, hiánypótló kutatást végezték el és publikálták a Nature portfólióhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban. A kutatás Vicsek Tamás, a Fizikai Intézet professor emeritusa által elnyert európai, ERC Advanced Grant keretében kezdődött el, a keletkező hatalmas adatrendszer feldolgozása éveket vett igénybe. Az így született publikáció azonban a mögötte álló hatalmas adatmennyiség, a kísérletek tervezése és a kiértékelési módszerek széles skálája miatt a területen egyedülálló munka lett.
 
A fenti ábra jobboldali panelje két állat (a3 és β1) helyzetének hosszú időtartamra átlagolt gyakoriságát mutatja, ahol a vörös és a zöld szín intenzitása jelzi az állatok tartózkodási helyének gyakoriságát. A sárga szín azokat a helyeket mutatja, ahol időnként mindkét állat megfordul (például az etetőnél). Ez az egyszerű ábra is jelzi, mennyire különbözően viselkednek az állatok, még egy ilyen egyszerűen összeállított térben is.
 
A kutatás egyik központi célja az volt, hogy betekintést nyerhessünk a patkánycsoportokon belül kialakuló hierarchikus erőviszonyokba. Ehhez több komplex kritériumot kellett teljesíteni: szükség volt az egyes egyedek folyamatos azonosításának lehetőségére (ezt színkóddal oldották meg), az állatok lakhelyének minél barátságosabb kialakítására, a nappali és éjszakai időszakok változtatására, és úgy általában, a teljes, mintegy 10 hónapon át tartó kísérlet automatikus vezérlésére, beleértve például a táplálék és a víz adagolását is. 
Az éjszakai, sötétben is “látó”, nagyfelbontású kamera a kísérletek végére sok terabyte-nyi információt szolgáltatott, amelynek kiértékelésére kifejezetten a színkóddal ellátott patkányok mozgását digitálisan követő algoritmust kellett kidolgozni. Fontos eleme volt a kísérletsorozatnak, hogy az induló 7 fős patkánycsoportokat (4 ilyen csoport volt) időnként több változatban is átrendezték, ezúton is követve, hogy egy adott állat vagy csoport viselkedése mennyire függ a csoport összetételétől, illetve annak változásától.
 
A kísérlet során készült felvételek egy sorozata az alábbi videóban megtekinthető (gyorsítva látható a 4 kis kolónia éjszakáinak egy hete, nappal a patkányok ugyanis inaktívak, többnyire alszanak, el-, illetve összebújnak): https://www.youtube.com/watch?v=L4yKFD2tMIM