Információk, érdekességek

A fokozott pigmentáció mögött Addison-kór is állhat

2024. március 03.

A bőr sötét elszíneződése, a fokozott pigmentáció nem csak esztétikailag lehet zavaró, de súlyos betegségre is felhívhatja a figyelmet. Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint ez akár Addison-kór jele is lehet, mely olykor más endokrin zavarhoz is csatlakozhat. 

Fotó: gettyimages.comEzek állhatnak a fokozott pigmentáció hátterében

A fokozott pigmentáció – azaz a hiperpigmentáció- több formában is megjelenhet: ilyen például a jól ismert májfoltok, szeplők. Ekkor a bőr festékanyaga, a melanin bizonyos helyeken felhalmozódik és sötétebb foltok keletkeznek.

Ennek oka több minden is lehet: pl. bőrsérülés, fényérzékeny gyógyszerek alkalmazása, terhesség, hormonzavarok, napfény, genetika, idősebb életkor.  Az esetek többségében ártalmatlan elváltozásról van szó, ám előfordulhat, hogy valamilyen betegségre hívja fel a figyelmet (ez általában endokrinológiai probléma).

Addison-kór is okozhatja

A fokozott pigmentációt ún. Addison-kór is okozhatja, mely a mellékvesekéreg zavara. Ez esetben a szerv nem képes elegendő hormont termelni, melynek következtében kiszáradás, az anyagcsere összeomlása és keringési elégtelenség léphet fel, ha nem kezelik idejében. A mellékvesekéreg ugyanis olyan hormonokat termel, melyek komoly hatást gyakorolnak a só-és vízháztartásra (pl. aldoszteron), de itt termelődnek a cukoranyagcseréért felelős anyagok (glükokortikoidok: kortizol, kortizon), valamint az ún. szexuálkortikoidok is. A fokozott pigmentáció oka az agyalapi mirigy által termelt ACTH és az ún. keratinociták melanokortin-1-receptorai közti keresztreaktivitás. Az ACTH szintje ugyanis ekkor megemelkedik, ami több melanin képzésére ösztönzi a szervezetet.

A mellékvesekéreg zavara lehet elsődleges és másodlagos is. Utóbbi esetben főleg az agyalapi mirigy betegsége okozza a gondot, elsődleges formája pedig az Addison-kór, ami ma már egy igen eredményesen kezelhető állapot. Ez leggyakrabban egy autoimmun betegség, tehát a szervezet saját magát támadja. Előfordulhat, hogy több más endokrin zavarral jár együtt- ekkor poliendokrin szindrómáról beszélünk.


Szavazások

Ön szokott böjtölni?

Aktív: 2024. február 18. - 2024. március 24.

Már próbáltam
Alkalomszerűen
Rendszeresen
Nem szoktam


szavazatok száma: 52
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Kiürült az éléskamra? Elő a káposztával!

2024. március 02.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Tél végére igencsak megcsappan a felhasználható alapanyagok köre a spájzban. A káposzta azon kevés, télen is rendelkezésünkre álló növények közé tartozik, amelyekkel átvészelhetjük a vitaminszegény időszakokat, ráadásul igen változatosan elkészíthető.  

Kedvelt zöldségünk, a káposzta a keresztesvirágúak fajtájába tartozik, nálunk is több fajtáját ismerjük és használjuk ennek a csoportnak: a fejes káposztát, kelkáposztát, kínai kelt, kelbimbót. A fejes káposztát több ezer éve fogyasztjuk, gyógyhatása révén pedig a népgyógyászat is használja: levelei fagyási és égési sérülések külső kezelésére kiválóan alkalmasak fájdalomcsillapító és gyulladásgátló összetevői révén.

Ősszel és télen nehezebb a szervezet megnövekedett vitaminszükségletét kielégíteni, de nem lehetetlen, ha elég káposztát eszünk. A káposzta ugyanis A-, B- és C vitaminban rendkívül gazdag növény, ráadásul egész télen rendelkezésünkre áll és változatosan elkészíthető. A káposzta C-vitamin tartalmának nagy részét a savanyítás után is megőrzi, ami tovább növeli elkészítési lehetőségeit.

A fenti vitaminokból már napi 50-100 gramm káposzta elfogyasztásával fedezhetjük napi szükségletünket, egyúttal élvezhetjük a káposzta jótékony, rákmegelőző hatását.


Az érzelemkezelés alapjai – Mindennapi gyakorlatok a mentális egészségünkért

2024. március 02.

Gyakorló pszichológusként vannak olyan pszichológiai alapismeretek, amelyekről azt kívánom, hogy bárcsak mindenki tudná. Ezek olyan információk, gyakorlatok, amelyek egyszerűek, szinte már banálisak, és mégis, szakemberként azt tapasztalom, hogy rendkívül hatékonyak. Ráadásul mindenkit érintő nehézségekkel kapcsolatban adnak eszközöket. Ezek mégsem elterjedt ismeretek, sem „bevett gyakorlatok”.

Fotó: 123rf.comHogyan válhatnának ezek az ismeretek közös tudássá és ezen gyakorlatok akár napi szintű rutinná? Milyen jó lenne, ha a mentális egészség területén is lennének olyan jó, mindennapi szokásaink, mint pl. a dentálhigiénia terén! Példának okáért mindannyian tudjuk, hogy fontos fogat mosni, ezért (legalább) minden reggel és este áldozunk ennek az egészségmegtartó szokásnak. Hogyan alakult ki ez a tudásunk és gyakorlatunk? Kiskorban, már az óvodában megtanultunk fogat mosni. A szüleink és a minket körülvevő felnőttek nem győzték eleget sulykolni ennek a jelentőségét. Így felnőttkorunkra már gondolkodás nélkül reggel és este fogat mosunk – automatizmussá vált ez a jó szokás. Már nem is vagyunk tudatában annak, hogy mennyi fogászati bajtól, fájdalomtól megkímél minket ez az egészségvédő, megelőző gyakorlat.

Milyen jó lenne, ha lelki egészségünk terén is így állnánk mi (és környezetünk is) a megelőzéshez és a jó gyakorlatokhoz! Például ha érzelmeink kezelését is hasonlóan tanulnánk. Pedig annak alapja is éppoly egyszerű, mint a napi kétszeri fogmosás. Természetesen mind a fogak, mind a lelkek egészsége ennél összetettebb, ám ha a következőket tudnánk és naponta gyakorolnánk, azzal már sokat tennénk a mentálhigiéniánkért.

Ráadásul az érzelmeink kezelésének témája is éppannyira mindenkit érint, mint a fogápolás. Tapasztalunk érzéseket, nap mint nap többet – pozitívakat, negatívakat, intenzíveket és akár egymásnak ellentmondókat egyszerre. Tapasztaljuk annak a nehézségét, amikor „elönt” minket egy-egy érzelem, vagy amikor hosszú időn keresztül „cipeljük magunkkal” az érzelmi terhet és nem tudunk vele mit kezdeni. Mik azok a legegyszerűbb gyakorlatok, ismeretek, amiket mindenkinek hasznos lenne ismernie érzelmei kezeléséhez?