Információk, érdekességek

Robottal műtenek az SZTE orvosai

2025. április 02.

Fülsebészeti műtéthez használtak csúcstechnológiai eszközt a Szegedi Hallásjavító Implantáció Munkacsoport tagja. A Szegedi Tudományegyetemen egyedülálló, modern feltételek adottak a hallásjavító készülék beültetéséhez. A Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fül-orr-gégészeti klinikája, élen jár az olyan innovatív eszközök kifejlesztésében, amelyek a betegek ellátását még magasabb szintre emelik.

Évtizedes hagyományok, felhalmozott tudás, modern eszközpark és nyitottság, szándék a betegek érdekeit szolgáló innovációk kifejlesztésére, alkalmazására. Ezek azok a tényezők, amelyek miatt a Szegedi Tudományegyetem tesztelheti az orvostechnikai fejlesztések egyik legújabb vívmányát, a RobOtol elnevezésű fülsebészeti robotot. Az elnevezés második fele az otológiára, a fülgyógyászatra utal. Ez a robot dedikáltan bizonyos, nagy precizitást igénylő fülműtétek kulcslépéseit segítő eszköz.

A fül-orr-gégészet területén világszínvonalú az SZTE SZAKK Fül- Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika.  A szegedi orvostudomány egyik kiemelkedő területe a cochleáris implantáció, amely csúcstechnológiai hallásjavító vagy hallást lehetővé tevő eszközök beültetését jelenti. Ezen a szakterületen használták műtétekhez az ideiglenesen, fejlesztési céllal Szegedre került RobOtol-t is.

– Esetünkben a szokásos, minimálisan invazív műtéti technikánkba illesztettük be a fülsebészeti robotot, tehát a kerek ablakba történő manuális behelyezést követően a RobOtol vezette be az elektródát a cochleába. Ez egy nagyon lassú és folyamatos mozgást igénylő mozdulat, amire az emberi kéz csak korlátozottan képes. Ez a robot képes 0,1 mm/szekundum sebességgel bevezetni az eszközt. Intézetünk nyitott az újdonságokra, számos saját eredményt publikáltunk a minimálisan invazív műtéti technika kidolgozása, készülékfejlesztés témakörében. Együtt dolgozunk a műszereket gyártó cégek mérnökeivel, szakembereivel, ezért volt fontos és örömteli, hogy ismét lehetőséget kaptunk egy újdonság kipróbálására. Tapasztalatainkkal hozzájárulunk az eszköz tökéletesítéséhez, ezáltal a beavatkozást, ami könnyebbé és gyorsabbá, hatékonyabbá teszi a betegek számára a műtétet – mondta Dr. Perényi Ádám, a Szegedi Hallásjavító Implantáció Munkacsoport tagja, a cochleáris implantációt végző egyik orvos.

A szegedi fül-orr-gégészet és fej-nyaksebészet jelenleg is egyedülálló műszerparkkal rendelkezik, világviszonylatban is kevés ilyen fülészeti műtő áll a betegek szolgálatára.

Damaszkuszi rózsaolaj – a bőr aranya

2025. április 01.

A damaszkuszi rózsaolaj az egyik legkülönlegesebb és legértékesebb illóolaj a világon. Több mint 400 kémiai összetevőt tartalmaz, amelyek együttesen fejtik ki rendkívüli hatásaikat a bőrre és az emberi szervezetre. Nyugtató, fiatalító és gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt évszázadok óta használják szépségápolásban és gyógyászatban egyaránt.

A damaszkuszi rózsa (Rosa damascena) ősi növény, amelynek eredete Perzsiába vezethető vissza. Az arab orvosok és alkimisták már a középkorban használták, és a keresztes háborúk idején jutott el Európába. Azóta is nagy becsben tartják, különösen a bolgár Rózsák Völgyében, ahol a legkiválóbb minőségű olajat állítják elő.

A rózsaolajat a rózsaszirmok lepárlásával nyerik ki. A szüretelés időzítése kulcsfontosságú: a virágokat hajnalban gyűjtik be, amikor a legmagasabb az illóolaj-koncentrációjuk. Egyetlen liter rózsaolaj előállításához 4-5 tonna frissen szedett szirom szükséges, ami magyarázatot ad arra, hogy miért tartozik a világ legdrágább illóolajai közé.

Az Elhízás Világnapja

2025. április 01.

A kilókkal együtt a diabétesz, a szívelégtelenség, a rosszindulatú megbetegedések, de a mentális betegségek kockázata is megugrik

A mára már krónikus betegségként elismert obezitás (elhízásbetegség) bizonyítottan közel 200-féle szövődmény kialakulásának fokozott kockázatával jár, mint például a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség vagy a daganatos elváltozások – hívták fel a figyelmet szakorvosok az Elhízás Világnapján. Az obezitás pusztító következményei tehát számos szervrendszert érintenek, ami különösen megnehezíti a komplex, páciensre szabott terápiák kialakítását, amely több szakterület együttműködését is igényli. A világnaphoz kapcsolódó nemzetközi kampány idén az egészségügyi ellátórendszerek, a kormányzatok, az élelmezési láncok, valamit média és a társadalmi környezet szerepére fókuszál, melyek nagyban befolyásolják az elhízással élők küzdelmét a plusz kilókkal. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzés fontosságát, hiszen már akár 5%-os testtömegcsökkenéssel is mérsékelhetjük az elhízás egészségügyi kockázatait.

A közelmúltban jelent meg az Európai Bizottság friss, daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos jelentése, mely szerint lakosságarányosan Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban, ennek fő okaként pedig az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az obezitás egyre inkább növekvő tendenciáját említi. A számok valóban nem kedvezőek: hazánkban több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, míg a magyarok közel 24%-a elhízott – szemben a 2014-ben mért 20,6%-kal. A probléma persze világszintű, hiszen a becslések szerint 2035-re a Föld minden negyedik lakóját érinti majd az obezitás, a gyermekkori elhízás pedig megdöbbentő, 100%-os növekedést mutat majd 2020-hoz képest. A március 4-i Elhízás Világnapjához kapcsolódva a Semmelweis Egyetem közreműködésével szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol neves szakemberek segítségével járták körbe ezt a komplex orvosszakmai megközelítést igénylő egészségügyi kihívást.

„Érdemes leszögezni, hogy sokszor még az sem fekete-fehér, hogy pontosan milyen kritériumok mentén határozzuk meg az obezitást, ráadásul ebben a kérdésben gyakran tör pálcát a páciensek felett a környezetük is. Általánosságban túlsúlyosnak tekintjük azt a személyt, akinek testtömegindexe (body mass index, BMI) 25 kg/m² felett van, 30 kg/m² felett pedig már elhízásról beszélhetünk. Emellett azonban figyelembe kell venni például a derékkörfogatot is, mely a hasi zsírszövet megítélésére szolgál. A számok mögött pedig többek között genetikai, környezeti, fiziológia, életmódbeli, de akár még kulturális tényezők is állhatnak, vagyis a probléma jóval komplexebb, mint ahogy azt korábban gondoltuk” – hangsúlyozta az eseményen Prof. Dr. Bedros J. Róbert belgyógyász-obezitológus, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója és a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) alapító-elnöke, valamint a Klinikai obezitológia című egyetemi tankönyv szerzője és főszerkesztője.

Az egész szervezet súlyos árat fizet a plusz kilókért

Miközben tehát az elhízásbetegség diagnosztizálásának gyakorlatában sincs teljes konszenzus, egyre több kutatás támasztja alá, hogy az elhízás nem elszigetelt probléma, hanem számos súlyos szövődmény megjelenésében játszik meghatározó szerepet. Ez nemcsak az érintettek mindennapi életminőségét befolyásolja, de sajnos végzetes következményekkel is járhat: évente több mint 5 millióan halnak meg túlsúly és elhízás következtében kialakuló betegségek miatt. „Sajnos még felsorolni is nehéz az obezitás életveszélyes szövődményeit, hiszen ma már kétséget kizáróan tudjuk, hogy a 2-es típusú cukorbetegek mintegy 90%-a túlsúllyal vagy elhízással él, illetve a túlsúllyal jelentősen nő a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, a szívelégtelenség vagy éppen a krónikus vesebetegség kialakulásának kockázata is. Arról sem beszélünk eleget, hogy a csontozatot és az izomzatot ért terhelés krónikus elváltozásokkal és komoly fájdalmakkal jár” – mondta el az eseményen Prof. Dr. Merkely Béla, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora.

A legsúlyosabb következmények között említhetjük ugyanakkor a daganatos megbetegedéseket, melyek egyre komolyabb egészségügyi krízist okoznak hazánkban. Az elhízás 13 különböző típusú rosszindulatú elváltozással áll bizonyítottan összefüggésben. „Ezek közé tartozik például a gyomorrák és a májrák is, illetve számos olyan daganatos betegség, amely kifejezetten a nőket érinti, így a posztmenopauzális emlőrák vagy a petefészekrák. Ezen daganattípusok mintegy 30-40%-ánál játszik szerepet az elhízásbetegség, és azt is fontos megjegyezni, hogy a túlsúllyal romlik a rák prognózisa is, növelve a halálozási kockázatot” – hangsúlyozta Prof. Dr. Dank Magdolna onkológus, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója.