Információk, érdekességek
A legkorábbi gyermekkori emlékek két és fél éves kortól kezdődhetnek
2021. július 12.
Két és fél éves kor az az időszak, amelytől az emberek fel tudják idézni legkorábbi emlékeiket – állapította meg egy kanadai kutatás.
A Memory című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány egy teljes évvel korábbra teszi a legkorábbi emlékek felidézését az eddig készült tanulmányok megállapításaihoz képest. Az új-fundlandi Memorial Egyetem kutatóinak tanulmánya 21 évet ölel fel. “Amikor a legkorábbi emlékünk megjelenik, az inkább egy mozgókép, nem pedig egyetlen nyugalmi emlék. Erről számol be sok ember, amikor megkérdezik legkorábbi gyermekkori emlékéről” – idézte Carole Petersont, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org. tudományos ismeretterjesztő hírportál.
Peterson több mint 20 éve kutatja az emlékezetet, főként a gyermekek és a felnőttek képességét arra, hogy felidézzék legkorábbi éveiket. Az új kutatásában a gyermekkori amnéziáról készült 10 korábbi tanulmányát vizsgálta felül, valamint az 1999 óta általa közzétett és nem publikált tudományos adatokat elemezte. A kutatásoknak 992 résztvevője volt, és 679 gyermeknek az emlékeit vetették össze szüleik visszaemlékezésivel.
Az eredmények azt mutatták, hogy a gyerekek legkorábbi emlékezete korábbról ered, mint ahogyan azt ők gondolják, a szülők pedig ezt megerősítették. Egyik korábbi kutatásában Peterson a legkorábbi emlékeiket felidéző gyerekeket kettő, illetve nyolc év elteltével megkérte, hogy idézzék fel ugyanezt az emléket. Ezekben a későbbi beszélgetésekben a gyerekek azt későbbre tették. “Nyolc évvel később sokan úgy vélték, hogy egy teljes évvel idősebbek voltak. Ahogy a gyermek idősebbé válik, későbbre tolja azt, hogy hány éves volt a lekorábbi emlékei idején” – magyarázta a kutató, aki szerint ennek az oka az úgynevezett teleszkóphatás.
“Amikor régen történteket idézel fel, olyan mintha lencsén keresztül néznéd. Minél távolabbi az emlék, ez a teleszkóphatás arra késztet, hogy közelebb lásd azt” – magyarázta a kutató.
Az összes korábbi adat elemzése egyértelműen bizonyítja, hogy az emberek jóval több dolgot képeseket előhívni koragyermekkorukból és jóval korábbi időszakra emlékeznek, mint ahogyan azt gondolják, és viszonylag könnyű segíteni nekik abban, hogy előhívják ezeket az emlékeket – tette hozzá.
Kérdések a fogamzásgátlásról és az abortusztablettáról
2021. július 09.
Az óvszer a legnépszerűbb és emellett a legismertebb fogamzásgátló módszer a 15 és 25 év közötti fiatalok körében – derül ki az Ipsosnak a fogamzásgátló módszerek ismeretéről, azok használatáról és az abortusztablettáról szóló felméréséből.
A fiatalok 92 százaléka ismer valamilyen fogamzásgátló módszert, közülük a legtöbben az óvszert említették, második legismertebb a fogamzásgátló tabletta, harmadik pedig a szexuális aktus megszakítása volt. Egyharmaduk hallott már a spirálról és egyéb méhen belüli eszközök lehetőségéről, ezen túl minden ötödik fiatal említette a naptár-módszert (a peteérés időpontjának kiszámítását), a hüvelytablettát, a pesszáriumot és a sterilizálást is. Csupán a megkérdezettek négy százaléka vallotta, hogy nem ismeri semmilyen formáját a védekezésnek.
Nemcsak a legismertebb, de a legnépszerűbb is az óvszer; a megkérdezettek 55 százaléka ezzel a módszerrel védekezik, fogamzásgátló tablettát csak tizenhét százalékuk használ, a szexuális aktus megszakítását a válaszadók 14 százaléka alkalmazza. Az eredmények azt mutatják, hogy az óvszerhasználat a vidékiek körében elterjedtebb, míg a budapestiek inkább fogamzásgátló tablettát szednek.
Egy a fogamzásgátláshoz szorosan kapcsolódó, Magyarországon újnak számító terhesség-megszakítási mód is szerepelt a kutatásban: az abortusztablettát regisztrálta hazánkban az Országos Gyógyszerészeti Intézet, de az eljárás bevezetését azóta sem engedélyezték. A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok 42 százaléka hallott már róla, közülük minden második fiatal úgy gondolja, hogy kevesebb egészségügyi kockázattal jár a műtéti beavatkozáshoz képest, és 57 százalék szerint kíméletesebb módszer is. Ezzel szemben 11 százalékuk nem ért egyet ezzel a kijelentéssel, 40 százalék pedig nem tudja eldönteni, melyik módszer a kevésbé kockázatos.
Minden második fiatal egyetértett azzal is, hogy ez a módszer tudatosabb terhesség-megszakítást jelent, mint a műtét, valamint, hogy jogosan szerepel az alapvető gyógyszerek listáján. A tabletta alkalmazását csupán minden tízedik fiatal ellenzi.
A tabletta bevezetésének következményeit tekintve a megkérdezettek 30 százaléka szerint több lenne az abortusz, 28 százalék szerint nem, a maradék pedig nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben. A kutatásban részt vevő fiatalok kétharmada úgy véli, hogy a politikának nem lenne szabad belefolynia az egészségügyi döntésekbe.
Egyedül hagyni nyolcéves kor alatt nem szabad a gyerekeket
2021. július 08.
Nyolcéves kor alatt semmiképpen nem szabad egyedül hagyni a gyermekeket – mondta Oszik Márta pszichológus.
A szakember szerint biztonsággal 12 év felett hagyhatók egyedül, a nyári szünet alatt azonban előfordul, hogy a család sehogy sem tudja biztosítani a felügyeletet, ezért sokszor ennél fiatalabb gyerekeknek is el kell látniuk magukat.
Ilyen esetben fontos, hogy a gyerek érett legyen és biztonságban érezze magát, különben magányosságérzés, esetleg szorongás alakulhat ki benne – mondta.
Mielőtt a gyermeket egyedül hagyják a szülei, meg kell vele beszélniük, hogy egyes helyzetekben mit kell tennie, baj esetén kit hívjon fel. Bizonyos időközönként érdemes rátelefonálni.
Kiégés a gyermeknevelésben is lehetséges?
2021. július 04.
Szeretne tökéletes anya lenni? Néha úgy érzi, hogy kimerül a gyermekneveléstől? Vágyik arra, hogy jobban értékeljék anyai munkáját?
Meglepőnek tűnhet a cím, ha eddig úgy gondoltuk, hogy a kiégés csak a munkában lehetséges.A kiégés azonban nem csak a hivatalos munkahelyeken léphet fel. A gyereknevelés és a háztartás vezetése ugyanis ugyanúgy munkának számít, még gazdasági értelemben is. A kiégésre veszélyeztető munkakörülmények pedig hasonlóan felütik a fejüket, sőt néha intenzívebben is megjelennek, mint egy állás kapcsán.
Mik ezek a tényezők?
Például a nap 24 óráját érintő fizikai, lelki igénybevétel; vagy az a nagyfokú felelősség, amit a gyermekünk életéért érzünk; vagy a monotónia a lakásba bezártság esetén a kisgyerekkel, a mindennapok egyforma ritmusában. Kiemelendő a nagyfokú erőfeszítések mellett a jutalom relatív hiánya is, hiszen otthon aztán igazán hiányzik egy „főnök” „munkatárs”, aki legalább néha megveregetné a vállunkat, vagy legalább dobna egy biztató mosolyt. Ezért lehet különösen fontos egy stabil, jutalmazó párkapcsolat, amiben a családapa időről időre megdicséri a feleségét.
Mit jelent az anyai kiégés, s honnan vesszük észre a veszélyét?
A kiégés szindrómának három fő összetevője van, amiből a szülőket főleg két tényező érinti: egyrészt az érzelmi és fizikai kimerülés, másrészt pedig annak megélése, hogy rosszabbul teljesítenek, mint szülő. A kiégés harmadik tünete, az érzelmi távolságtartás, cinizmus általában kisebb arányban jelenik meg szülők esetében.
Mit veszünk észre ezekből a mindennapokban?
- több az aggodalom/panasz, mint az öröm
- annak a hosszan megmaradó érzése, hogy elegünk van a gyerekünkből, sőt minden gyerekből
- feszültek, türelmetlenek vagyunk, ami miatt könnyen kezdünk el a gyermekünkkel is kiabálni
- a fentiek mellett azonban kemény lelkiismeret-furdalás is gyötör a megélt érzések miat
Ezek a tünetek természetesen átmeneti jelleggel kísérői szinte minden anya életének, főleg a megterhelőbb időszakokban (pl.: alváshiányos állapot). Aggódnunk és változtatnunk akkor kell, ha ez az állapot több hétig, hónapig fennáll.
Fontos megjegyezni, hogy a kiégés általában a túlzottan lelkiismeretes, a tökéletességre törekvő anyák esetén fordul elő, akik szeretnének mindig, mindent megadni gyermeküknek. Sokszor azonban ezek túlzó követelmények, amelyeket folyamatosan elvárnak önmaguktól, pihenési időszakot és rugalmasságot nem engedélyezve anyai teendőik közepette .
Legyünk óvatosak, ha a babát napra visszük!
2021. június 29.
A csecsemők és kisgyermekek bőre sokban eltér a felnőttekétől. A csecsemőknek rosszabb a hőleadásuk, kevésbé tudnak párologtatni, azaz izzadni, ezért könnyebben kapnak hőgutát, ill. alakul ki náluk hőpangás a nagy melegben.
A nap káros hatásainak sorában a harmadik, amely már nagyobb gyermekeknél fordul elő, a napszúrás. Ez lázzal, fejfájással, fénykerüléssel, súlyosabb esetben hányással, eszméletvesztéssel, görcsökkel jár. Oka a zárt koponyán belül, a hő hatására megnövekedett agynyomás.
A nagy meleg hatására szervezetünk sok folyadékot és ásványi anyagot veszít. Ez is súlyosabb lehet a kisebbeknél és hamarabb alakulhatnak ki a következményes tünetek. Gyakran észlelhető kisebb-nagyobb testhőmérséklet-emelkedés is.
Napvédelem
Természetesen az elsődleges a közvetlen napsugárzás elkerülése, elsősorban a legveszélyesebb déli órákban. 11 és 15 óra között ne menjük napra, ne napozzunk. A csecsemőket azonban soha ne tegyük ki a napra, csak az árnyékba. De még ekkor is kenjük be testüket magas (20 feletti, de inkább 30-as) faktorszámú naptejjel. És soha ne hagyjuk a fejecskéjüket szabadon.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...636465...291