Információk, érdekességek

Porckopás esetén is van segítség!

2018. szeptember 16.

Tudta, hogy a mozgási fájdalmak a felnőttek kétharmadánál jelentkeznek, ráadásul minél idősebbek leszünk, ez annál gyakoribb? A mozgásszervi megbetegedések közül a porckopás ma már népbetegségnek számít, ami ellen helyileg ható krémekkel, gyógytornával, életmód-váltással sokat tehetünk. Dr. Füri Judit reumatológus főorvos segít eloszlatni a mozgásszervi betegségeket érintő tévhiteket és tippeket ad mindazoknak, akik szeretnék elkerülni vagy kezelni ezeket a problémákat!  
A porckopás már népbetegség

Három felnőttből ketten már biztosan találkoztak valamilyen mozgásszervi megbetegedéssel: legelterjedtebb a derékfájás és a csontritkulás, ezt követi a ma már népbetegségnek számító porckopás (artrosis)*. „Míg a fiatalabb korban a gyulladásos betegségek a gyakoribbak, az idősebb korosztály a kopásos megbetegedésektől szenved. Magyarországon becslések szerint mintegy 1-1,5 millió embert érint a porckopás valamelyik formája. A probléma a 65 év felettiek nagy részénél kimutatható röntgenvizsgálattal. A túlsúlyosak különösen veszélyeztetettek, közülük minden második ember érintett.” . – mondta dr. Füri Judit.


Hogyan sörözzünk cukorbetegen?

2018. szeptember 15.

Ízesített vagy hagyományos? Milyen sört ihatnak a cukorbetegek? Alkoholos? Alkoholmentes? Ízesített vagy hagyományos? Utánajártunk, mennyi és milyen sört és mennyit ihatnak a cukorbetegek!

Már az elején leszögezzük: tiltásról szó sincs. Azonban nem mindegy, cukorbetegen milyen típusból mekkora mennyiset fogyasztunk - mondta Szarka Dorottya, a Cukorbetegközpont dietetikusa.

Alapszabály

Sörfogyasztásnál mindig bele kell számolni a szénhidráttartalmat a napi keretbe, valamint érdemes figyelembe venni az energiatartalmat is. A sör vércukorszint növelő szénhidrátokat tartalmaz, ezért fontos, hogy egyen közben valamit. Ráadásul az alkohol befolyásolhatja a szedett gyógyszereknek és az inzulinnak a hatását.

Milyen sört szabad inni?

A barna sör jobban emeli a vércukorszintet, mint a világos, amely mérsékeltebb vércukorszint-emelkedést eredményez, ezért inkább a hagyományosból válasszunk.
Divatos manapság az ízesített sörök fogyasztása. Van például citromos, meggyes, málnás sör, alkoholmentes kivitelben is. Bár kecsegtetően hangzik, azonban aligha találunk cukormentes változatot a boltok polcain. Cukorbetegeknek az ízesített sörök nem javasoltak! Azonban ha házilag ízesítjük félbevágott gyümölcsökkel, pl. citrommal, nem kell a felesleges cukorfogyasztástól tartanunk – tanácsolja a dietetikus.


Mit szabad és mit nem? – Gondolatok a sebellátásról

2018. szeptember 14.

Munkám során sokszor találkozom hibásan elsősegélyben részesített sebekkel. Bár a sérült vagy segítője mindig jót akar, néha mégis sokat árt!

Gyakori tévhit, de mégis tilos nyílt sebre sebhintőport szórni, ehelyett a végleges ellátásig azt ideiglenes – lehetőleg steril – gézkötéssel kell borítani. Ez megakadályozza a további fertőzést, fájdalomcsillapító hatású és rögzít is.

  • Mielőtt a kötést felhelyezzük, maximum a seb környékét fertőtlenítsük.
  • Azt hihetnénk, hogy azonnal be lehet varrni minden sebet, pedig az erősen zúzott, roncsolt, szennyezett sebeket nem szabad rögtön bezárni, csak halasztva, mert ellenkező esetben súlyos fertőzés alakulhat ki.
  • Ha egy végtag vérzik, sokan azonnal elszorítanák, pedig ez sem ennyire egyszerű, ennek a módszernek a helytelen alkalmazása károsodáshoz vezet! Helyette legtöbbször elegendő a nyomókötés, amelyet ideiglenes vérzéscsillapításra, artériás és vénás vérzés esetén használunk a következőképpen: az összehajtott gézlapokat a vérző sebre helyezzük, majd rányomva átpólyázzuk. Az előbb már említett szorítókötés nagyobb verőerek sérülésekor a szállítás idejére alkalmazható a vérveszteség megakadályozására. Két órán túl nem szabad fenntartani, mert károsodást okozhat, ha mégis hosszabb ideig van rá szükség, időnként fel kell engedni.

Vegye komolyan az aranyeres panaszokat!

2018. szeptember 07.

Aranyeres panaszaikkal sokan azért nem keresik fel a szakorvost, mert a vizsgálatot kínosnak, kellemetlennek vélik. Sajnos, részint a szégyenkezés is oka, hogy a vastagbéldaganatok nem ritkán túl későn kerülnek diagnosztizálásra...

Megerőltetés, rostszegény táplálkozás, várandósság, de akár az idő múlása is hozzájárulhat az aranyerességhez, amely a fejlett országokban a lakosság majdnem 40 százalékát érinti. Sokan nem veszik elég komolyan a problémát, vagy szégyellik felkeresni az orvost, pedig az aranyerességnél gyakran jelentkező vérzés előhírnöke lehet a vastagbéldaganatos megbetegedésnek, amely Magyarországon a tüdőrák után a második legtöbb ember halálát okozza.

Sajnos egyre több egészségügyi panasz kapcsán mondhatjuk el azt, hogy mára  népbetegség, de a mozgásszegény életmód, a rostszegény táplálkozás, a stressz a legtöbb esetben súlyos panaszokat okoz az emberi szervezetben, meghatározva a társadalom nagy részének egészségügyi állapotát. Az aranyeresség ráadásul már fiatalokat is érinthet, hiszen a túlzásba vitt statikus erősportok jelentős térnyerése a betegség korai megjelenését eredményezheti. Emellett a túlsúly, a családi örökletes hajlam, az elhízás, különböző daganatos megbetegedések, a vénás rendszer nyomásfokozódásával járó májbetegségek vagy akár a várandósság is hozzájárulhatnak az aranyér kialakulásához.

Aranyérbetegségről akkor beszélünk, amikor a belső aranyértörzsek kötőszövetes felfüggesztése megnyúlik, és ezek az érpárnák előesnek a végbélbe. A legenyhébb változata a kisfokú megnagyobbodás az aranyér előesése nélkül. Súlyosabb esetben székeléskor az aranyerek nyomásra lesüllyednek, de spontán visszahúzódnak. A harmadik stádiumban székeléstől függetlenül akár mozgáskor is előesnek, már spontán nem húzódnak vissza, de ujjal visszahelyezhetők. A legsúlyosabb esetben az aranyerek már nem helyezhetők vissza, folyamatosan a végbélnyílás előtt helyezkednek el – mondta Dr. Bertha László sebész adjunktus, az MDC Clinic Egészségügyi és Diagnosztikai Központ proktológusa.  


Mutasson fügét a fájdalomnak!

2018. augusztus 30.

A mozgásszervi megbetegedések, a fájdalom és számos időskori probléma hátterében az áll, hogy nem mozgunk eleget. Csupán minden ötödik magyar sportol rendszeresen, ez az arány a 60 év felettieknél pedig még rosszab. Ennek következtében a nyugdíjasok 80%-ának fájdalmat okoz a mozgás. A terápiás lehetőségekről, illetve a probléma megelőzésének módjairól cikkünkben Dr. Zolnay Péter reumatológus, fizioterápiás szakorvos, aki a Szenior-mozgásprogram szakértője ad tájékoztatást.

A magyar lakosság rendkívül keveset mozog. Ez mind a fiatalokra, mind az idősekre nézve egyaránt igaz – állítja Dr. Zolnay Péter, reumatológus fizioterápiás szakorvos. Hazánkban csak a lakosság 20%-a sportol rendszeresen, 24%-a csupán havi 1-3 alkalommal,  53%-a pedig egyáltalán nem mozog. Mindebből kitűnik, hogy a lakosság közel négyötöde nem mozog eleget! Ennek tükrében az sem meglepő, hogy a mozgásszegény életmódból következő különböző mozgásszervi, keringési, anyagcsere-és idegrendszeri betegségek terén Magyarország vezeti az európai toplistákat.

Háromból két embernek okoz fájdalmat a mozgás

Az emberi lény mozgásra termett, aki nem mozog, az a túlsúly, a gyenge izomzat és ízületek miatt előbb utóbb kénytelen szembesülni a fájdalommal is. A mozgásszervi megbetegedések igen elterjedtek hazánkban: a felnőtt magyar lakosság kétharmada érintett, ez az arány az 50 év felettiek körében még magasabb, 80%-os.  A problémák leggyakoribb formája a derék ill. a nyakfájás, mivel ezek a legmozgékonyabb gerincszakaszok. Többségében a  gerincet körülvevő hátsó izomzat gyengesége vezet a gerincproblémákhoz, porckorongsérvhez, különböző gyulladásokhoz –  egyszóval fájdalomhoz. Idősebb korban igen gyakoriak az ízületeket (térd, boka, csípő) érintő problémák, illetve a csontritkulás.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...154