Információk, érdekességek

Tévhitek az ekcémával kapcsolatban

2019. december 10.

Az ekcémával kapcsolatos tévhitek eloszlatásában dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológusának segítségét kértük.

Fotó: 123rf.comNem fertőz

Az egyik leggyakoribb tévhit, a gyermekkori ekcéma ugyanis nem fertőz. Veleszületett allergiás hajlam alapján kifejlődő visszatérő, idült lefolyású, de nem fertőző betegség. Gyermekkorban gyakran a későbbi allergia „előfutáraként” jelentkezik. Ilyen esetben, az allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek táplálék allergiával is társulhatnak. Ezt követően, 2 és 3 év között gyakori a savós középfül-gyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek a jellegzetes allergiás tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás.

A felnőttek is lehetnek ekcémásak

Csecsemő- és kisgyermekkorban valóban gyakoribb a betegség megjelenése, ekkor atopiás dermatitisznek nevezzük. Ekcéma azonban felnőttkorban is kialakulhat. A felnőttkori ekcéma esetében, a beteg részletes kikérdezése során rendszerint felfedezhetők olyan korábbi tüneteket, amelyek a betegségre való hajlamot előre jelezhették. Ez lehet például a nagyon száraz bőr, vagy allergiás tünet, szénanátha, családi előfordulás. Ennél azonban gyakoribb, hogy felnőtteknél a tüneteket kontakt vagy irritatív eredetű ekcéma, vagyis valamilyen allergénnel történő érintkezés okozza.

Nem gyógyítható

Való igaz, hogy az ekcéma nem minden formája gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el. Az ekcémás tünetek általában helyi szteroid készítményekkel kezelhetők, melyeket kúraszerűen használjuk, a panaszok jelentkezésekor. A tünetek enyhülésekor, úgynevezett immunmoduláló helyi készítményeket is alkalmazunk, melyek a hosszabb tünetmentes állapot megőrzését is elősegítik. A terápia fontos része még a bőrszárazság megszüntetése, a rendszeres bőrápolás és a lipidpótlás biztosítása.


Ismerd fel a depressziót!

2019. november 28.

Az őszi borongós, hűvös időben gyakran vagyunk lehangoltak, kedvetlenek, és ez a korai sötétedés miatt egyre csak fokozódik. Ilyenkor sokszor mondjuk magunkra, hogy depressziósak vagyunk, ám jellemzően ez az állapot néhány napon belül elmúlik. Aggódnunk akkor kell, ha hosszabb idő után sem tudunk kimozdulni a letargiából. Mikortól beszélhetünk depresszióról és milyen tünetek miatt gyanakodhatunk a betegségre?  

Szinte természetes állapot, amikor a nyári napsütést követő borongós, sötét hónapokban a hangulatunk is borongóssá válik. Nehezebben bújunk ki a puha, meleg ágyból, kedvetlenek vagyunk, elveszítjük a hétköznapi dolgok elvégzéséhez szükséges lendületet. Ám jó esetben néhány napon belül túllendülünk ezen az állapoton. Komolyabb problémára akkor kell gyanakodnunk, ha két hét után is fennáll, sőt fokozódik ez a folyamat, a lelki tünetek alvászavarral, étvágytalansággal vagy fogyással társulnak. Ezek ugyanis utalhatnak depresszióra, amely az egyik leggyakoribb pszichés zavar és amelynek felderítése és kezelése klinikai szakpszichológus vagy pszichiáter szakorvos feladata" – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont pszichológusa.

Milyen tünetek utalhatnak depresszióra?

A betegség tünetei sajnos elég sokszínűek lehetnek, mint például:

  • tartósan negatív hangulat (örömre való képtelenség, apátia, közöny)
  • gátolt gondolkozási és problémamegoldó képesség
  • negatív jövőkép, valamint a jövővel kapcsolatos túlzó aggodalmaskodás
  • tehetetlenség és reménytelenség érzése
  • kisebbrendűségi érzés
  • tartósan csökkent önértékelés és hatékonyság-élmény
  • önvád és állandó bűntudat
  • koncentrációs zavarok
  • időérzék elvesztése
  • a halál gondolatával való foglalkozás, önsértéssel, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok
  • alkalmi vagy folyamatos szorongás, amely fóbiák és kényszerbetegség formájában is jelentkezhet

A stressz szerepe a szív- és érrendszeri betegségeknél

2019. november 17.

Az állandó stressz hatása az agy mélyen fekvő régiójára kulcsszerepet játszik a szívinfarktus megnövekedett kockázatában – tárták fel amerikai kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Fotó: 123rf.comA szakemberek úgy vélik, hogy a stressz ugyanolyan fontos tényező lehet, mint a dohányzás és a magas vérnyomás, és az érintett betegeknek segíteni kell stresszoldásban.

Az érzelmi stresszről régóta köztudott, hogy növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ám kevésbé volt ismert, hogy ez milyen úton megy végbe. A Harvard Egyetem orvostudományi karának kutatócsoportja kimutatta az érzelmek feldolgozásában elsődleges szerepet játszó agyrégió, az amigdala fokozott tevékenységét, ami segít megmagyarázni a kapcsolatot a szív- és érrendszeri betegségekkel.

A szakemberek úgy vélik, az amigdala jelzi a csontvelőnek, hogy több fehérvérsejtet termeljen, ami hatással van az artériákra, gyulladást okoz bennük. Ez okozhat szívinfarktust, az angina pectorisnak nevezett mellkasi fájdalmat vagy stroke-ot. Stresszes állapotban az agy ezen területe jól jelezheti szív- és érrendszeri események bekövetkezését.

A kutatók két különböző tanulmányból vonták le következtetéseiket. Az első 293 beteg agytevékenységét vizsgálta, továbbá a csontvelőt, a lépet és érrendszerüket. Négy éven át követték a pácienseket, hogy kiderítsék, kifejlődött-e szív- és érrendszeri betegség.

Ezen időszak alatt 22 betegnél találtak ilyen betegségeket, és ők voltak azok, akiknél az amigdala fokozott tevékenységét mutatták ki – ismertette a tanulmányt a BBC honlapja.

A második kisméretű kutatás során 13 betegnél kutatták a stressz szintje és a szervezetben lévő gyulladásos folyamatok közötti kapcsolatot. Kiderítették, hogy akiknek a legmagasabb volt a stressz-szintjük, azoknál volt a legintenzívebb az amigdala tevékenysége, valamint a vérben és az artériákban több bizonyítékot találtak a gyulladásra.


Az intim folyás leggyakoribb oka

2019. november 15.

Hüvelyi folyás normál körülmények közt is tapasztalható, hiszen a védekezőképesség fontos részét képezi, valamint a hüvely nedvesen tartását biztosítja. Azonban, ha a mennyisége, színe, szaga megváltozik, az valamilyen fertőzésre utal. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a kóros intim folyás hátterében gyakran álló bakteriális vaginózist ismerteti.

Fotó: 123rf.comA nők bosszúsága: hüvelyi folyás

Szinte nincs is olyan nő, aki ne tapasztalt volna már életében hüvelyi folyást. Azonban érdemes tudni, hogy alapból is jelen van bizonyos mértékben, ráadásul nemi izgalom, terhesség során mennyisége megnő, sőt, a menstruációs ciklus is befolyásolja. Problémára abban az esetben kell gondolni, az átlátszó, enyhén fehér szín sűrű fehérbe, sárgába, esetleg zöldbe megy át, állaga megváltozik, mennyisége megnő, valamint kellemetlen szagúvá válik. Ezek a tünetek legtöbbször valamilyen fertőzésre, gyulladásra utalnak, ám rossz esetben akár méhnyakrákot is jelezhetnek (ekkor is bővebb a folyás). A fertőzés lehet gombás, bakteriális, vírusos.

Bakteriális vaginózis a leggyakoribb ok

A hüvely folyás hátterében leggyakrabban ún. bakteriális vaginózis fordul elő. Ekkor a hüvelyben található jótékony baktériumok (lactobacillusok) helyét átveszik a káros mikroorganizmusok. Mivel a lactobacillusok savas közeget teremtenek, így hiányukban a hüvely ph-ja lúgos irányba tolódik, mely igencsak a káros, anaerob kórokozóknak. Hogy mi az oka annak, hogy a lactobacillusok megfogyatkoznak? Kiváltó tényező lehet pl. a rossz higiénia (a túlzott is), menstruáció, irrigálók használata, antibiotikumos kezelés, szexuális együttlét, méhen belüli fogamzásgátlók, hormonzavarok, diabetes stb. Látható tehát, hogy a bakteriális vaginózis hátterében számtalan tényező állhat, így egyáltalán nem ritka problémáról van szó.

Tünetei:

  • Bő, szürkésfehér, halszagú folyás
  • Csípő, viszkető érzés (nem mindig)

Kezelése többrétegű

A probléma kezelése elsősorban antibiotikummal történik, viszont mellette nagy hangsúlyt kap a lactobacillusok visszatelepítése is. Ez utóbbit akár kúraszeren meg lehet bizonyos időközönként ismételni prevenciós célzattal.


A szamárköhögés egy tünetegyüttes

2019. november 06.

A kórkép világszerte előfordul, minden életkorban kialakulhat, legsúlyosabb a védettséggel nem rendelkező csecsemők Bordatella Pertussis okozta betegsége. A védőoltás célja elsősorban a súlyos, akár halálos kimenetelű csecsemőkori pertussis megbetegedés megelőzése.

Fotó: 123rf.comNevét a jellegzetes, „szamárordításhoz” hasonló köhögésről kapta.

A szamárköhögés (pertussis) tágabban értelmezve, különböző kórokozók által létrehozott tünetegyüttes (szindróma), melyet rohamokban jelentkező jellegzetes köhögés, hetekig tartó kórlefolyás jellemez. A kórokozók a Bordatella Pertussis, B. Parapertussis, B. Bronchiseptica baktériumok.

A II. világháború előtt évi 6–10 000 eset fordult elő Magyarországon, majd 1953-ban kiemelkedő járvány zajlott (57 000 eset).A betegség leginkább cseppfertőzéssel terjed, a lappangási idő 7–14 nap, de lehet 21 nap is. A Bordatellák fertőzőképessége nagy. A lappangási idő végétől kezdve a beteg fertőz.

1954 óta van pertussis ellen kötelező védőoltás. A vakcina óta meredeken csökkent a betegségek száma, átlag évi 4–10, aztán megtorpant a csökkenés, de évi 20 alatt volt. 2007–2008-ban általános, majd középiskolában derítettek ki pertussis járványt. Ezt követően 2009-től módosították az oltási rendet. Sem az oltás, sem a betegség átvészelése nem ad élethossziglani védelmet. Az anyától való védelem bizonytalan.

A pertussis elleni védőoltás az életkorhoz kötött kötelező oltások része. Jelenleg 6 alkalommal a Di-Per-Te oltásokkal kapják meg a gyermekek 2 hó-3hó-4hó, 18 hó, 6 éves és 11 éves korban. Ennek köszönhetően iskolai közösséget érintő járvány nem fordult elő.

Az elmúlt 5 évben átlagosan évi 25 volt a megbetegedés. Az átoltottság az oltási fegyelemnek köszönhetően 99%-os. 


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...168