Információk, érdekességek

Fekély és Chron-betegség

2017. december 18.

A fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa), a Crohn-betegség ikertestvére.

Az ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegség, a fekélyes vastagbélgyulladás a Crohn-betegséghez hasonlóan döntően a 15-35 éves korosztályt érinti. Ennek oka is ismeretlen, és szintén genetikailag fogékony egyénekben, környezeti hatásokra aktiválódó, az immunrendszer kóros működése következtében létrejövő "autoimmun" betegség. Fontos különbség, hogy ez a gyulladás csak a vastagbelet érinti.

A leggyakoribb tünetek:

• az egyik legjellegzetesebb tünet véres-nyákos hasmenés, melyet kínzó székelési inger (tenezmus) előz meg, illetve kísér,
• itt is jellemző a görcsös hasi fájdalom, mely leginkább a bal alhasban jelentkezik,
• gyakori a puffadás,
• a hőemelkedés aktív gyulladás esetén gyakran jelentkezik,
• a vashiányos vérszegénység a folyamatos vérvesztés következménye,
• az úgynevezett "bélen kívüli" tünetek itt is előfordulnak; ezek közül leggyakoribbak az izületi gyulladások (a térd, a boka, a farokcsont-csípőcsont közötti izület), a bőrgyógyászati tünetek (nem gyógyuló szőrtüsző-gyulladásra emlékeztető kelések, furcsa fájdalmas vörös csomók a lábszáron), a szemészeti gyulladások (szivárványhártya-gyulladás) és a szájüreg aftás gyulladása.


Miért fontos a normál testsúly az asztma kezelésében?

2017. december 13.

A túlsúlyos asztmás gyerekek közül többen és gyakrabban szorulnak kórházi ellátásra, a gyógyszerekre rosszabbul reagálnak, így nehezebb a stabil, kontrollált, tünetmentes állapot elérése – erről számolt be a Pediatric Allergy and Immunology folyóirat. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, a Budai Allergiaközpont orvosát arról kérdeztük, mit tehet a szülő ilyen esetben.

A szaklap japán kutatók vizsgálati eredményeit ismertette, melyben 2010 és 2015 között rögzített kórházi feljegyzéseket összesítettek a 3-18 év közötti, visszatérően kórházi ellátást igénylő betegek adatairól. A közel 40 ezer beteg többsége normál testsúlyú volt, ám megközelítőleg 10-10 százalékuk sovány, illetve elhízott. Az adatok összesítése alapján kiderült, hogy az elhízott gyermekek körében jelentősen, 26 százalékkal magasabb volt azok száma, akik a kórházi tartózkodást követően, 30 napon belül ismételten fekvőbeteg intézményben történő ellátásra szorultak.

Vegyük észre a kezdeti jeleket!

Az asztma kezelésében a célunk a jó életminőség kialakítása, a tünetmentes állapot elérése – magyarázza dr. Somogyi Éva. Semmiképpen sem jó tehát, ha egy asztmás gyermek kórházi kezelésre szorul a betegsége miatt, különösen nem jó, ha visszatérő beteg a klinikán. Nagyon fontos, hogy ha a szülő a gyermeknél bármilyen új, szokatlan tünetet észlel, akkor keressék fel soron kívül is a kezelőorvost, hogy a komolyabb panaszokat, az asztmás rohamot megelőzhessük. Ilyen tünet például, ha a gyermek fáradékonyabb, köhögési rohamok gyötrik, vagy hamarabb kifullad. Ha idejében észrevesszük a kezdeti jeleket, akkor a gyógyszerek adagolásának módosításával meg tudjuk előzni a további állapotromlást.


A szenior korosztály a fájdalom miatt nem mozog eleget!

2017. november 27.

A magyarok fele hetente többször is mozog saját bevallása szerint, a legnépszerűbb mozgásforma egyértelműen a séta és a gyaloglás. Míg a fiatalabbak elsősorban az időhiányra fogják, hogy kevesebbet mozognak a kelleténél, addig az idősebbek körében bizony a testi fájdalmak akadályozzák a legtöbb embert a rendszeres sportban. – derült ki egy májusi reprezentatív felmérésből, ami a hazai 30 év feletti lakosság sportolási és mozgási szokásait vizsgálta.

Úgy gondoljuk, hogy eleget mozgunk!

Általában elmondható, hogy a magyar felnőttek közel fele mozog rendszeresen, ezzel a saját bevalláson alapuló kutatás eredményei igen pozitív képet festenek a magyarok mozgási és sportolási gyakorlatáról annak ellenére, hogy az elhízásbeli és életmódbeli tapasztalatok nem a fenti eredményt mutatják. Egy tavalyi felmérés szerint hazánkban minden harmadik ember súlyosan elhízott, így Európa legkövérebb országa lettünk, ami bizony szorosan összefügg a mozgásszegény életmóddal is.  Dr. Nagy Sándor, a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetségének szenior mozgásszakértője hozzátette: a rendszeres mozgás a 60 év felettiek körében még ritkább, hiszen ilyenkor a túlsúly mellett már megjelennek a különböző betegségek, mozgásszervi, ízületi fájdalmak, amik akadályozhatják a rendszeres sportot.


Halogatást nem tűrő férfigondok

2017. november 25.

A csípős hideg és a fagyos hajnalok mellett november a férfiegészség hónapja is. Évről-évről ebben a hónapban szakállt növesztenek a férfiak, hogy felhívják a figyelmet a prosztatarák veszélyeire. Nem a daganatos megbetegedés az egyetlen ugyanakkor, amire érdemes odafigyelnie az erősebbik nemnek!

A prosztata – más néven dülmirigy – egy csupán szelídgesztenye nagyságú szerv, amivel a férfiak jelentős részének legalább egyszer meggyűlik a baja élete során. A modern orvostudomány segítségével azonban szerencsére a legtöbb probléma orvosolható, és a megelőzés fontosságát is egyre többen tudatosítják. Nézzük sorban, milyen betegségek érinthetik csak a férfiakat.

A prosztatakő

A dülmirigyben kialakuló meszesedésért a pangó mirigyváladék felelős, ugyanis ennek összesűrűsödése esetén „keményítőtestek” alakulnak ki. Szerencsére a prosztatakő nem ártalmas az egészségre, nem jár különösebb panaszokkal, és műtéti beavatkozás sem szükséges. Ugyanakkor súlyosabb problémára utalhat, mint például régóta fennálló gyulladásra.

A prosztata gyulladásos megbetegedése

Gyulladásért elsősorban azok a baktériumok tehetők felelőssé, amelyek a húgycsövön keresztül jutnak a prosztatába, de fertőzés a vér- és nyirokkeringési rendszeren keresztül is kialakulhat. A leggyakoribb tünet a kellemetlen, fájdalmas érzéssel járó vizeletürítés. Időben felismerve a problémát, az antibiotikumos kezelés jelenti a megoldást. Vigyázzunk ugyanakkor, hiszen ha krónikussá válik a gyulladás, akár az ondóhólyagokra is átterjedhet a fertőzés.


Ezért veszélyes a COPD!

2017. november 22.

Ma van a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világnapja. Ennek apropóján nézzük meg közelebbről, mi is ez a betegség és miért veszélyes! 

A COPD lehet a harmadik leggyakoribb halálok?

A  COPD világszerte 210 millió beteget érint, és a WHO becslése alapján 2030-ra várhatóan a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött. Magyarországon a COPD-betegek száma feltételezhetően meghaladja a félmilliót, viszont diagnózis hiányában a betegeknek csak körülbelül harmada kerül ellátásra.

Mi is az a COPD és miképp élhetünk együtt a betegséggel?

A COPD dióhéjban

A COPD egy hosszan tartó, a tüdő fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan károsodásával járó betegség. Kiváltó oka elsősorban a dohányfüst, de a tartós légszennyezettség, a kemikáliák, az allergia, légúti fertőzések és ritka öröklődő faktorok is elősegíthetik a kialakulását.

A COPD betegség során lényegében a tüdő gyors öregedése zajlik, ami egyébként is végbemenne a szervezetben, de a COPD-betegek esetében ez a folyamat felgyorsul. A légzésfunkció mérés során a betegek sokszor megdöbbennek, hogy a tényleges életkorukhoz képest a tüdejük sokkal öregebb.

  • Ezek a tünetei:

A COPD-s beteg vezető panasza a krónikus köhögés és a nehézlégzés, de a tünetek könnyen összetéveszthetők a hörghurut vagy a tüdőgyulladás tüneteivel. Mivel a körzeti orvos rutinból nem végez légzésfunkciós vizsgálatot – ami a COPD diagnózisát igazolhatná -, így gyakran rejtve marad, hogy a tünetek mögött COPD megbetegedés áll.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...145