Információk, érdekességek

A magnéziumhiány súlyos tünetekkel jelez

2021. február 20.

Fotó: 123rf.com

Nagyon fontos szerepe van a magnéziumnak, hiszen közel 300 élettani funkcióban vesz részt. Ha nincs elegendő belőle a szervezetünkben, nagyon sok egészségügyi gonddal kell szembenéznünk. A magnézium az egyik alapvető ásványi anyagként aktívan részt vesz a fehérjeszintézisben, az idegrendszer kiegyensúlyozásában és a vérnyomás szabályozásában is.

A magnézium a fentieken kívül a csontfejlődésben, a csontépítésben, illetve az antioxidáns hatású glutation előállításában is fontos szerepet tölt be. Egyik kiemelt feladata, hogy szabályozza az izom-összehúzódásokat és az idegi impulzusvezetést, de ez az ásványi anyag hozzájárul a megfelelő szívritmushoz is.

Mint minden esetben, amikor a szükségesnél kevesebb van valamely ásványi anyagból a szervezetünkben, szembetűnő jelek és tünetek mutatkoznak, így van ez a magnéziumhiány esetében is. Sokszor nem is gondolnánk, hogy ezek a tünetek a magnéziumhiányhoz kapcsolódnak, pedig nagyon is szerepe van a kialakulásukban. Ilyen lehet többek között a szorongás, az izomgörcsök vagy az izomrángások. Hasonlóképpen összefüggésbe hozható ez a hiányállapot még a depresszió, a vesekőképződés, illetve a kóros szívműködés kialakulásával is. A magnéziumhiány miatt megemelkedhet a pulzusszám is, és felgyorsulhat a csontritkulás folyamata, sőt még az inzulinrezisztenciával is kapcsolatban állhat.


Az amputáció és a stroke is megelőzhető az érszűkület kezelésével

2021. február 06.

Fotó: gettyimages.com

Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az később az érrendszer bármely részében problémát okozhat, és a beteget fekély, infarktus vagy stroke is fenyegetheti. Az érszűkületes megbetegedések másik, igen komoly következménye a lábszáramputáció. Az időben megkezdett orvosi kezelés és a helyes életmód azonban számos szövődmény rizikóját csökkentheti. Írásunkban Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája hívja fel olvasóink figyelmét az érszűkület időben megkezdett kezelésének kiemelt fontosságára.

A rizikófaktorok jó része életmódunkból fakad. Az érszűkületre hajlamosító fő tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízottság, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és húgysavszint, valamint a mozgásszegény életmód. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a megbetegedés szövődményeinek kivédéséért.

Az érszűkület konkrétan az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedését és ebből adódó beszűkülését jelenti. Mivel ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért a betegség fennálása esetén más szervek, például a szív vagy agy ereinek érintettségére is számítani lehet. A későn felismert vagy elhanyagolt érszűkület igen súlyos következményekkel járhat, amelyeket megelőzni hatékonyan lehetett volna, kezelésük azonban nehezebb.

A lábakban megjelenő érszűkület négy stádiuma

Eleinte még nincs panasz, a betegség lappang, például a hosszú éveken át masszívan dohányzókban vagy fel nem ismert cukorbetegekben. Ilyenkor legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést kimutatni, de a kórisme felállítását adó úgynevezett dopplervizsgálat még negatív.

A fent említett rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív dopplervizsgálat adott pillanatban megnyugtató, mégis, ilyenkor már el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, hogy pár év múlva ne alakuljon ki egy olyan betegség, amely ekkor még nagyrészt megelőzhető. Az ultrahangos dopplervizsgálattal a vérnyomást az artériákban mérik a lábon és a felkaron is. Ez az úgynevezett boka-kar-index, vagy dopplerindex. Ennek hányadosa egészséges embernél 1-es, ám ha 1-nél alacsonyabb, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon, érszűkületről beszélünk.


Ezt jelezheti a fázékonyság és a hidegben elfehéredő ujjak

2021. február 04.

Fotó: pixabay.com

Vegyük komolyan, ha látszólag minden ok nélkül a korábban beállított hőmérséklet mellett fázunk, egyre vastagabban öltözünk. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa azt is elmondta, hogy milyen, elsősorban nőket érintő betegséget jelezhet, ha a fázékonyság mellett az ujjaink hidegben elfehérednek.

Különbségek nők és férfiak közt

A nők nyugalmi anyagcseréje lassabb, emiatt fázósabbak lehetnek. A férfiak gyorsabb anyagcseréje miatt pedig a testük melegebb, ezért alacsonyabb hőmérsékletű szobában érzik jól magukat. A Nature Climate Change folyóirat korábbi számában közölt kutatás szerint a nők többségének a 25oC, a férfiak számára pedig a 22oC fokos szobahőmérséklet az ideális. Problémát az jelez, ha a korábbiakhoz képest, azonos hőmérséklet mellett is egyre több réteg ruha alatt érezzük magunkat komfortosan.

Fázékonyság: betegséget jelez?

Jellemzően a nőket érintő panasz a pajzsmirigy alulműködés, gyakran ez áll a fázékonyság hátterében. Okozhatja vérszegénység, alultápláltság és érszűkület is – ilyenkor jellemzően az adott végtag hidegebb, zsibbadhat, fájhat is. Ha a fázás mellett az adott végtag hideg hatására elfehéredik, akkor Raynaud-jelenség lehet, ami autoimmun betegséget jelezhet.

Raynaud-jelenség

Az elsősorban 40-60 év közötti nőket érintő jelenség során a hideg (vagy stressz) hatására az ujjakban a vérkeringés gyakorlatilag leáll. A pár perces rohamokat követően az elfehéredett ujjakba az élet lassan visszatér, normál színezetűvé válnak, a zsibbadás, fájdalom is megszűnik.


Újra ideje a D-vitamin pótlásának

2021. január 28.

Fotó: gettyimages.com

A magyar lakosság mintegy kétharmada küzdhet D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy ennek az alapvető vitaminnak a pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megőrzéséhez.

Az idős emberek hajlamosak bezárkózni otthonukba, a dolgozó lakosság is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minősége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idő, hanem hangulatunk is gyakran borússá válik. A magyar lakosság több mint hatvan százalékánál ezért nem is a D-vitamin-szint normális fenntartásáról, hanem a D-vitamin-hiány pótlásáról kell gondoskodni.

Mennyi az annyi?

A legfrissebb hazai ajánlások szerint egy átlagos felnőtt embernek körülbelül 2000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin-szükséglete, mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szűrt napfényen való tartózkodással biztosítani tudunk.

A nyár elmúltával a D-vitamin-készletek 6 hét alatt lemerülnek, és a téli időszakokban egy egészséges szervezet sem tud elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jutni.

Ősszel és télen mindössze 80 (!) nemzetközi egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe megfelelő táplálkozás esetén, a jelenlegi ajánlás azonban ennek a többszöröse: 2000 NE. Hiszen a hűvösebb idő érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartózkodunk a szabadban, ráadásul az őszi-téli időszakban kevesebben figyelnek oda az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ezért már ősszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél végére pedig 10-ből 9 (!) magyar ember szenved D-vitamin-hiányban.


A D-vitamin a gyermek IQ-ját is negatívan befolyásolja

2021. január 27.

Fotó: 123rf.com

Tudjuk, hiszen számtalan tanulmány már rámutatott arra, hogy mekkora jelentősége is van a D-vitaminként ismert, hormonszerű anyagnak a szervezetben. Nem csak a felnőttek esetében, hanem a gyerekeknél is, sőt, a magzatok fejlődése szempontjából is kiemelkedő értéket képvisel. Egy friss kutatás most az értelmi képességek fejlődése és a D-vitamin közt tárt fel összefüggést!

A témában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.

D-vitamin

Nagyon sokszor mutattuk már be ezt az anyagot, tulajdonságait, fontosságát és a szervezetre gyakorolt legismertebb hatásait. Most egy újdonság kapcsán került megint előtérbe, és ez pedig az értelmi képességek fejlődése, pontosabban az IQ szint.

A Seattle-i Gyermekkutató Intézet Gyermekegészségügyi, Viselkedési és Fejlesztési Tanszékének kutatója, a tanulmány vezetője, Melissa Melough a vizsgálatai során azt találta, hogy összefüggés van a gyermek IQ szintje, illetve a terhesség alatt a nők D-vitamin ellátottsága között.  A tanulmányban részt vevő nők közt sok kismama volt nagyobb kockázatnak kitéve a D-vitamin hiányának szempontjából.

Hiány

A tanulmány kitér arra is, hogy jelenleg az emberek többsége D-vitamin hiánnyal küzd, ami az életmódnak köszönhető. Hiszen sokkal kevesebbet vagyunk a napon, ennek megfelelően, amikor mégis kimegyünk, a legégés ellen hosszabb ruházattal védekezünk, és ezek mind gátolják a test D-vitamin képzésének folyamatait, hiszen azokhoz közvetlen napsugárzás szükséges.

Az IQ hányados mellett sajnos igen sok más területen is erősen romboló hatást vált ki a D-vitamin hiánya, így a tanulmány is, valamint a szakemberek is felhívják a figyelmet arra, hogy fontos az anyag pótlása, aminek egyik legkönnyebb formája a táplálékkigeészítők szedése, terhesség esetén a várandósvitamin.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...123