Információk, érdekességek

Ne a tüdődaganat legyen a vég!

2026. május 27.

A diagnosztika fejlődése, a modern terápiák már biztosítani tudják azt, hogy a személyre szabott kezeléssel még egy áttétes tüdőbetegség is akár krónikussá tehető.

A tüdődaganat azért is okoz olyan nehézséget, mert általában késői stádiumban fedezzük fel. A korai stádiumnál a gyógyulás nagyobb mértékben lenne garantálható.

Mint minden daganattípusnál, ennél is nagyon fontos a korai felismerés és a beteg felelősségtudata.

A genetikai adottságok csak részben determinálják a betegséget. Ami sokkal inkább döntő, az az életmód. És ebben nagy az egyén felelőssége. A rendszeres napi mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, ami rostban, gyümölcsökben, zöldségekben gazdag étrendet jelent, ez alapvetően fontos. Lényeges a családi példamutatás. Ez az a közösség, ami meghatározó, innen indul minden. Az életmód és a szűrőprogramok lehetősége is ennek a közösségnek a biztosítéka. Ez tud motiváló lenni. Egymást tudják informálni, támogatni, befolyásolni a családtagok.

Rövid séták csökkenthetik az időskori cukorbetegség kockázatát

2026. május 20.

Az étkezések utáni negyedórás séta megelőzheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását az idős embereknél. A több rövid gyaloglás éppoly hatásos, mint a napi egy hosszú – mutatta ki egy amerikai tanulmány.

Evés után magas a vércukorszint

Az étkezés utáni séta jól szabályozza a vércukorszintet – idézi a BBC hírszolgálata a George Washington Egyetem kutatását. Az evést követően megemelkedő vércukor növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, ezért a legrosszabb választás pihenni egyet étkezés után.

Loretta diPietro kutatásvezető szerint az amerikai tanulmány elsőként vizsgálta a kockázatos időszakban végzett kis testmozgás hatását. Elmondta, a cukorbetegséget megelőző állapotból (glükóz intolerancia) a 2-es típusú diabéteszhez vezető út kulcstényezője az evés utáni magas vércukorszint.

Komplex tüdőegészség-program

2026. május 10.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben komplex tüdőegészség-program indul, amely elsősorban az 50–74 év közötti aktív dohányosokat szólítja meg. A program célja a tüdő egészségi állapotának átfogó felmérése, valamint a tüdőrák kialakulásához vezető kockázatok csökkentése szakmailag irányított folyamat keretében.

A kezdeményezés nem hagyományos lakossági szűrésként működik, hanem egyéni kockázatfelmérés alapján, egyénre szabott folyamatként. Ennek célja, hogy a résztvevők időben kapjanak érthető visszajelzést tüdejük aktuális állapotáról, és lehetőség nyíljon a szükséges lépések megtételére.

A programban való részvétel előzetes regisztrációhoz és szakmai kiválasztáshoz kötött. A jelentkezés nem jelent automatikus részvételt, és a bevont résztvevők esetében sem mindenkinél történik azonos vizsgálatsor, a szükséges elemeket szakmai döntés alapján határozzák meg. A folyamat során több, egymásra épülő vizsgálati és tanácsadási elem kerülhet alkalmazásra, és indokolt esetben alacsony dózisú CT-vizsgálat is része lehet a programnak.

A kezdeményezés kutatási programként, európai együttműködésben valósul meg, az EUCanScreen – European Joint Action on Cancer Screening részeként. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy az aktív dohányosok körében mely beavatkozások segítik leginkább a kockázatok csökkentését és a korai felismerést.

A gerinc védelmében

2026. április 23.

A test szilárd belsõ tartórendszere a csontváz.

Felnõtt embernél ez kétszázhat különféle csontból épül fel, ám az újszülöttnél még háromszázötven külön darabból áll. Ezek huszonöt éves korra nõnek össze véglegesen. Az addig kialakult tartáshibák ekkor rögzülnek, s kezelésük nehezebbé válik.

A csontozat gyermekkorban fejlõdik a leggyorsabban, harmincéves korra éri el a legnagyobb szilárdságot. Szerkezetük állandóan változik igénybevételtõl, táplálkozástól függõen. Dr. Kéner Mária ortopédszakorvos arra figyelmeztet, hogy kezelés nélkül a gyermek- és kamaszkori tartáshibák rögzülnek, késõbb ezeket már nem lehet korrigálni. Általában a korai felismerés hiánya áll a felnõttkori hátfájások hátterében. A hibás testtartásnak messzemenõ következményei lehetnek, sajnos ez mára a hát- és derékfájással együtt civilizációs tünet.

A gyógytorna ma már trendi és a tudatosságról tanúskodik

2026. április 22.

„Szakemberként azt látom, hogy ma már menő gyógytornára járni. A fiatalok nem úgy tekintenek rá, mint régen a gyógytesire, ahol a gyermek sokszor elkülönítve érezhette magát a többiektől, és azt élhette meg, hogy esetleg kimarad valamiből. A gyógytorna szerencsére ma már kevésbé stigma, inkább az önmagunkkal való törődés egyik formája. A jó testtudat önbizalmat ad, a mozgás csökkenti a stresszt és oldja a teljesítményszorongást. Egyre több fiatal számára válik fontossá az egészség és a különböző prevenciós technikák elsajátítása” – tapasztalja Ziglerné Szőke Rita, a gyogytornaszom.hu vezető gyógytornásza.