Információk, érdekességek
A stressz káros hatása III. rész
2025. március 07.
A kalcium szerepe a pánikrohamban
A pánikroham egyik legijesztőbb tulajdonsága, hogy hirtelen, minden előzmény nélkül – mint derült égből a villámcsapás – jelentkezik.
A beteg a rohamot megelőzően általában hétköznapi életet él, nincs túlfűtött idegállapotban, és többé-kevésbé jól érzi magát. Akkor mi lehet a roham közvetlen kiváltó oka?
A kiváltó ok rendszerint valami egészen jelentéktelen, szokványos testérzés, ami mindenkinél nap mint nap jelentkezik. A pánikbeteg azonban hajlamos arra, hogy ezeket a banális panaszokat, fájdalmat, teltségérzést, feszülést közvetlen veszélyjelzésként, valamilyen fenyegető katasztrófa előhírnökeként értelmezze. A kiváltó ok tehát nem maga a testérzés, hanem annak értelmezése. A panasz fenyegető jelentést kap, és ez beindítja a szorongást. A szorongás – minthogy fokozott adrenalintermeléssel jár – újabb testi tüneteket okoz: a szív szaporábban és erősebben dobog, gyorsul a légzés, stb. Ezek a tünetek újabb félreértelmezéshez, túlértékeléshez vezetnek, és végül beindul egy önmagát erősítő kóros kör, mely a pánikrohamhoz vezet. A légzés gyorsulása kiemelt jelentőséggel bír a pánikroham kialakulásának folyamatában. A szapora, felületes légzés csakúgy, mint a gyakori sóhajtozás kimossa a szén-dioxidot a szervezetből. A széndioxid a szervezet anyagcserefolyamataiban keletkezik – a szerves anyagok végső soron szén-dioxiddá és vízzé „égnek” el. A szén-dioxid a légzés folyamán távozik el, de a normális szén-dioxid-szintre szükség van, ugyanis jelentős szerepet játszik a vér vegyhatásának szabályozásában. Ha túllégzéssel kimossák a szén-dioxidot, a vegyhatás alkalikus irányba tolódik, és a vérben szabadon keringő kalcium egy része a vérfehérjéhez kötődik; az alacsonyabb szabad kalciumszint pedig fokozza az idegek és izmok ingerlékenységét. Ez a folyamat – a fokozott adrenalintermeléssel együtt – magyarázza a pánikroham legtöbb tünetét, a szívdobogást, légszomjat, remegést, izzadást, zsibbadást, szédülést, ájulásérzést stb.
A stressz káros hatása II. rész
2025. március 06.
A stressz folyamata
Ahhoz, hogy érthető legyen, hogyan vezethet a stressz csontritkuláshoz, először át kell tekinteni azt is, hogyan befolyásolja a stressz a szervezet működését. Az állatvilágban, de még a primitív emberi társadalmakban is az életben maradás feltétele az, hogy az egyén azonnal felismerje a veszélyt és eldöntse: küzd vagy menekül. Veszélyhelyzetekben az ideg- és hormonrendszer azonnal adrenalint és mellékvesekéreg-hormonokat (kortizolt) mozgósít, s minden szerv működését a küzdés vagy a menekülés szolgálatába állítja.
Mi is játszódik le a szervezetben? A belső szervek működését a vegetatív idegrendszer irányítja. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus oldalból tevődik össze. A szimpatikus idegrendszer szakosodott a vészhelyzetek elhárítására, míg a paraszimpatikus elsősorban a táplálkozás, a regenerálódás szolgálatában áll. A „vészhelyzet” hatására a szimpatikus oldal aktiválódik, ennek hatására gyorsul a légzés, a szívműködés, emelkedik a vérnyomás, fokozódik az izomfeszülés. A szimpatikus idegrendszer „kihelyezett tagozata,” a mellékvesevelő nagy mennyiségű adrenalint termel, ami fokozza az izmok vérellátását, és biztosítja a megfelelő „üzemanyag-ellátásukat” is: a májban található raktárakból cukrot szabadít fel, növelve ezzel a vércukorszintet. Mindehhez a hormonrendszer megfelelő hátteret biztosít. Az agyalapi mirigy közbenjárására a mellékvesekéreg kortizolt termel, ami segíti és stabilizálja a szimpatikus hatásokat: részt vesz a vérnyomás emelésében, tovább növeli a vércukor szintjét, elősegíti a kalcium kiáramlását a csontokból – és ezzel segíti az izmok és idegek közötti kommunikációt és az izmok összehúzódását.
Mindezen hatások összességeként a szervezet készen áll a veszély elhárítására. Az érzékszervek kiélesednek, a gondolkodásunk tisztul, a reakciók gyorsulnak, az izmok erőtől duzzadnak, s elegendő cukor és oxigén áll rendelkezésre a hatékony, gyors, erőteljes működéshez. Minden az izomműködés – a menekülés vagy a küzdelem – szolgálatában áll.
Mindez roppant hasznos, sőt elengedhetetlen a nyúl számára, ha farkas elől menekül, a macskának, ha kutyával kerül szembe, két vetélkedő szarvasbika küzdelme esetén, sőt az ősembernek sem volt más választása, ha mamuttal találkozott, mint elfutni vagy harcba szállni vele. A mai stressz természete azonban nagymértékben változott. Ritkán kerül szembe az ember olyan szituációval, ahol a fizikai harc vagy a menekülés megoldást jelentene.
Ha a stresszhelyzetet testi reakció – küzdés vagy menekülés – követi, akkor a szervezet egyáltalán nem, vagy alig károsodik. Akkor sincs veszély, ha a harag, bosszúság, indulat csak átmeneti, könnyen lereagálható. Ha azonban az élettani válasznak – a társadalmi következmények miatt – nincs szabad tere, túl erős, túl tartós, vagy túl gyakran ismétlődik, akkor a testet halmozódó negatív hatás éri.
A stressz káros hatása I. rész
2025. március 06.
I. rész: Gerincproblémák
A stressz természetesen elsősorban az izmokra hat. Szorongás, feszültség, idegesség esetén az izmok megfeszülnek, tónusuk fokozódik. A tónusfokozódás az oxigénigény növekedésével jár, egyúttal több energiát fogyaszt, ezért estére olyan fáradtnak érezheti magát az ember, mintha egész nap követ tört volna. Másrészt a relatív oxigénhiány fájdalmakat is okozhat. Ennek az izomfeszülésnek általában az ember nincs tudatában. Ha például a lakás vagy a munkahely közelében munkagépek dolgoznak, akkor igyekszik mindenki a tudatából kirekeszteni az idegesítő zajt. Amikor a munkagépet kikapcsolják, meglepve, és igen jólesően érzékeli, hogyan lazulnak el az izmok, amik a zaj hatására egész nap öntudatlanul meg voltak feszítve.
A mai világban a legtöbb ember állandó készenlétben él. Mindig ugrásra készen kell reagálnia megannyi váratlan helyzetre, új kihívásra. Nem csoda hát, ha izomzatának tónusa fokozott. Az egész napi ülő munka, értekezletek, tárgyalások után miért érzi magát valaki olyan gyakran fizikailag is fáradtnak? Az izomfeszülés rengeteg energiát igényel, és alig van mód, idő lazítani. Mindehhez hozzájárul az ülőmunka ellenében a testmozgás, a sport hiánya. Az emberek nagy része életének második felében számtalan mozgásszervi panasszal küszködik.
10 hasznos tanács, amivel megúszhatjuk az influenzát
2025. március 05.
Az új év idén az influenzajárványnak is lendületet adott hazánkban, így az ünnepi kikapcsolódás után sokakat hamar és váratlanul döntött le a lábáról a vírus. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint a légúti megbetegedések közül a negyedik héten is egyértelműen az influenza vezette a listát 43,7 százalékkal. Mintegy 70 000-en fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, 50 000-rel többen, mint január első hetében, és leginkább a 15 év alatti gyerekek között terjed a betegség (42 százalék).[1] A korábbi évek tendenciái és a járványhelyzet alapján valószínűsíthető, hogy az átoltottsági arány a mostani influenzaszezonban is alacsony maradt, különösen a veszélyeztettek körében. De mit tehetünk azért, hogy ne kapjuk el az influenzát, ha nem vagyunk beoltva? A Budai Egészségközpont fül-orr-gégésze, dr. Szőnyi Magdolna PhD az alábbiakban tanácsokat ad a vírus elleni védekezéshez.
„Más betegségekhez hasonlóan az influenza is megelőzhető, de legalábbis enyhíthetők a tünetei. Azonban fontos kiemelni, hogy elsősorban az általános egészségi állapotunk, az immunrendszerünk erőssége határozza meg, hogy oltás nélkül mennyire ellenálló a szervezetünk a vírusokkal szemben, és le tudja-e győzni őket szövődmények nélkül” – mondta a Budai Egészségközpont szakorvosa.
A többek között torokfájással, köhögéssel, orrfolyással, lázzal, izomfájdalmakkal járó influenzafertőzés elkerülése, illetve tüneteinek kezelése érdekében számos hatékony lépést tehetünk, akkor is, ha még nem vagyunk beoltva. Dr. Szőnyi Magdolna szerint ezeket a tanácsokat érdemes megfogadni:
[1] https://nngyk.gov.hu/hu/tovabbi-hirek/integralt-felugyeleti-rendszer-eredmenyei-2025-4-het
„Más betegségekhez hasonlóan az influenza is megelőzhető, de legalábbis enyhíthetők a tünetei. Azonban fontos kiemelni, hogy elsősorban az általános egészségi állapotunk, az immunrendszerünk erőssége határozza meg, hogy oltás nélkül mennyire ellenálló a szervezetünk a vírusokkal szemben, és le tudja-e győzni őket szövődmények nélkül” – mondta a Budai Egészségközpont szakorvosa.
A többek között torokfájással, köhögéssel, orrfolyással, lázzal, izomfájdalmakkal járó influenzafertőzés elkerülése, illetve tüneteinek kezelése érdekében számos hatékony lépést tehetünk, akkor is, ha még nem vagyunk beoltva. Dr. Szőnyi Magdolna szerint ezeket a tanácsokat érdemes megfogadni:
1. Védőoltás
A védőoltás akár 70 százalékos védelmet nyújt az influenza ellen, így ez a leghatékonyabb módszer a vírus elleni védekezésben. A járványgörbe továbbra is emelkedik, az esetszámok járványküszöb alá csökkenése csak február végére valószínűsíthető, ezért, ha korábban nem is adattuk be az influenza elleni védőoltást, még mindig érdemes lehet megtenni. Alapesetben azonban a járvány kialakulása előtt, vagyis novemberben, decemberben javasolt beadatni, mivel a védettség kialakulása körülbelül 2 hétig tart. Különösen ajánlott a védőoltás a kockázati csoportba tartozóknak, így a 60 év felettieknek, 6 hónapnál idősebb gyermekeknek, és minden olyan foglalkozást végző személynek – például kórházi dolgozóknak és pedagógusoknak –, akik közösségben dolgoznak és ezáltal könnyebben megfertőződhetnek. Az oltás által nyújtott védettség normál esetben egy évig tart, de a vírus folyamatos mutálódása miatt évente ajánlott megismételni a védőoltást.
Testünk tünetek formájában küld értesítéseket, csak sokkal fontosabbakat, mint a telefonunk
2025. február 25.
A legapróbb jel is üzenetet közvetít
Bármennyire is jelentéktelennek tűnnek, a testen bekövetkező legkisebb változások sem ok nélküliek, a testünk folyamatosan kommunikál felénk, ne vegyük félvállról az üzeneteit! Egy nátha esetén például pontosan tudjuk, hogy törődésre és pihenésre van szüksége a szervezetünknek, a kevésbé feltűnő tünetek esetén a rohanó hétköznapok közepette viszont hajlamosak lehetünk bagatellizálni, homokba dugni a fejünket, és azt mondani, hogy „majd elmúlik”. Pedig a testi tünetek mindegyike arra int minket, hogy figyeljünk rájuk és amennyiben szükséges, a tettek mezejére lépve válaszoljunk azokra. Ha viszont mindez még nem győzött meg minket a testünkkel folytatott párbeszéd fontosságáról, tegyük fel magunknak a kérdést, hogy vajon mi lesz a szeretteinkkel, a feladatainkkal és az életünkkel akkor, ha az egészségünk nem lesz rendben? Az AVON február 4-én, a Rákellenes Világnap alkalmából csak úgy, mint az év minden napján, igyekszik minden nő figyelmét felhívni a rendszeres emlőönvizsgálat és a mellrákszűrések fontosságára, hiszen a saját jólétünk mindannyiunk érdeke.
Az olyan napok, mint a február 4-i Rákellenes Világnap, emlékeztethetnek minket arra, hogy az egészség az egyik legnagyobb kincs az életben, és épp ezért érdemes minden tőlünk telhetőt megtenni a megóvása érdekében. Elengedhetetlen, hogy idejében felismerjük, ugyanakkor komolyan is vegyük azokat a tüneteket, amiket a szervezetünk jelez felénk. A tünetek azonosításához viszont odafigyelésre és megfelelő ismeretekre van szükség, épp ezért a mellrák elleni küzdelem élharcosaként ismert AVON és Dr. Drajkó Veronika, az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány elnöke összegyűjtötte számunkra azokat az intő jeleket, amelyek a nőket érintő leggyakoribb daganatos megbetegedés, az emlőrák esetén fordulhatnak elő. Az alábbiak közül bármelyiket is tapasztaljuk, azonnal forduljunk orvoshoz!
Szokatlan tünetek a melleken
Mindenekelőtt törekedjünk arra, hogy látványra és tapintásra is megismerjük melleinket, ezáltal lehetünk biztosak abban, hogy milyenek egészséges állapotukban. Ha ehhez képest változás jelentkezik, például megjelenik egy csomó, vagy ha a tömöttségük valahol eltér a mellszövet többi részétől, sejthetjük, hogy valami nincs rendben. Erre gyanakodjunk akkor is, ha a bőr textúrája változik meg egy bizonyos területen, ahogyan a kidudorodás, behúzódás és a narancsbőrszerű ráncosodás is bajt jelezhet.
A mellek alakjának, méretének megváltozása
Menstruáció és várandósság esetén a mell alakjának vagy méretének megváltozása természetesen megjelenő tünet, azonban, ha nem indokolja valamilyen ismert állapot az alak- vagy méretváltozást, szokatlan tünettel lehet dolgunk, ami arra figyelmeztet minket, hogy mielőbb szakorvoshoz forduljunk. Erre utaló jel lehet az is, ha az elváltozás csak az egyik mellünket érinti.
Változások a mellbimbókon
A mellrák egyik tipikus tünete lehet, ha váratlanul és ismeretlen okból kezd el váladékozni az egyik vagy mindkét mellbimbónk, ahogyan az is, ha piros foltok és kiütések jelennek meg a mell felületén és/vagy a mellbimbó körül. Természetesen várandóság és szoptatás ideje alatt a váladékozás miatt nem szükséges aggódnunk, más körülmények között viszont fontos komolyan vennünk. Mindemellett, ha a mellbimbó helyzetének, alakjának változását vagy behúzódását tapasztaljuk, szintén szükséges szakember segítségét kérni.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...167