Információk, érdekességek

A dohányfüstben hatvanféle mutagén anyag van

2020. március 08.

A dohányfüstben hatvanféle mutagén anyag van, amely sejtmutációt, DNS-károsodást okoz – közölte a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának munkatársa .

Losonczy György azt mondta, hogy minél több mutáció alakul ki egy sejtben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy daganatossá válik.

A dohányzásról való leszokás után ezek a károsodások mindhalálig megmaradnak, ennek ellenére látható, pozitív változás következik be a leszokók állapotában – tette hozzá.

Példaként azt említette, hogy pár héten belül megszűnik a köhögés, mert a tüdőben megmaradt egészséges sejtpopulációk terjedni kezdenek. Ezáltal egyre nagyobb arányban lesznek az egészséges sejtek a betegekhez képest, mint a dohányzás ideje alatt.


A másnaposság ellenszere a folyadékpótlás

2020. január 18.

Fotó: 123rf.comElőfordul néha, különösen az év végi bulik és szilveszter idején, hogy az ember kirúg a hámból, és a kelleténél több alkoholt iszik. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy ilyenkor milyen élettani folyamatok zajlanak le a szervezetben, és hogyan segítheti a folyadékpótlás, hogy gyorsabban túljussunk a másnaposságon.

A másnaposság a túlzott alkoholfogyasztás után fellépő, akkut tünetegyüttes, amelynek súlyossága több mindentől függ, az elfogyasztott alkohol típusától és mennyiségétől kezdve az egyéni tűrőképességen át a szervezet folyadék-ellátottsági szintjéig. Tipikus tünetei a fejfájás, hányinger, hányás, a felgyorsult szívverés, szédülés, levertség, ingerlékenység, szomjúság és a koncentrációs zavarok.

De miért okoz másnaposságot az alkohol?

Azért, mert az alkohol nem alapvető tápanyag, a belőle származó energiát nem tárolja a szervezet, hanem azonnal elkezdi lebontani a májban. Ráadásul a lebomlás közben felszabaduló vegyületek, amelyek főként az alkoholos italok ízét és aromáját adják, még csak fokozzák a rosszullétet okozó tüneteket.


Könnyedén veszik a dohányzást a fiatalok

2019. december 13.

Fotó: 123rf.com

Egy közel 100, dohányos fiatal megkérdezésével végzett kutatás eredményei szerint majdnem 70%-os azok aránya, akik naponta gyújtanak cigarettára, és közel 30%-uk több mint 10 szálat szív el ennyi idő alatt – derül ki a Szinapszis Kft. felméréséből, amelyet a cég a KamaszPanasz.hu weboldal látogatóinak körében készített.

A fiatalok nincsenek tisztában a dohányzás egészségkárosító hatásaival

A legfeljebb 20 éves válaszadók napi gyakorisággal átlagosan 8 szál cigarettára gyújtanak rá, és az elszívott cigaretta mennyiségét többségük átlagosnak vagy kevésének gondolja.

Ennek megfelelően az sem meglepő, hogy 25%-uk ezt a mennyiségét az egészségre még egyáltalán nem, további közel 60%-uk csak csekély mértékben véli károsnak. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a kutatásban résztvevők 42%-a egyáltalán nem tudott a cigarettához köthető egészségkárosító hatást említeni.
A dohányzás helyét tekintve szinte kivétel nélkül mindenki megjelölte az iskolát, de sokan gyújtanak rá utcán, szabadtéren (76%) is. A 18 év alattiak „mindössze” 35, ezzel szemben a nagykorúak 58%-a teszi ezt bárhol.

A megkérdezettek családi hátterét tekintve 10-ből 7 fiatal esetében valamelyik családtag is él e káros szenvedéllyel, jelentős többségüknek szüleje dohányzik. (A fiatalok 60%-a egyébként állítja, dohányzási szokásairól otthon az édesapa és/vagy édesanya is tud.)


Növelheti a tüdőrák kockázatát a füstszűrő

2019. november 23.

Nemhogy nem segít kiszűrni a kátrány egy részét, de kifejezetten növelheti a tüdőrák kockázatát a füstszűrő – figyelmeztetnek amerikai és brit kutatók, akik a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban publikált tanulmányukban a cigarettacsikkek műanyagszennyezésben játszott szerepére is rámutatnak.

“A füstszűrő az 1950-es években jelent meg először, és a dohányipar úgy mutatta be, mint a cigaretta biztonságossá tételének egy formáját, azáltal, hogy elnyeli a tüdőrákért felelős kátrány egy részét” – mondta Thomas Novotny, a San Diegó-i Állami Egyetem munkatársa. Hozzátette: “ma már azonban tudjuk, hogy ez csupán egyike a dohányipar által kreált mítoszoknak, amelyek a jobb értékesítési mutatókat szolgálják“.

A füstszűrő sárgás elszíneződése is állítólag csupán egy fejlesztés, amely megerősíti a dohányosokat abban, hogy a szűrő működik, miközben nem a kátrány felhalmozódása, hanem a pH-változás okozza a jelenséget – írja a nypost.com. “A füstszűrőt azért teszik a cigarettákra, hogy spóroljanak a dohányon és megtévesszék az embereket. Ezek semmit nem szűrnek” – mondta Robert Proctor, a Stanford Egyetem munkatársa, aki a dohányipar történetét kutatja.

A szakemberek mostanra azt is megállapították, hogy a füstszűrő nem csupán egy marketingfogás, hanem kifejezetten ártalmas az egészségre.

Az amerikai tisztifőorvos honlapja szerint “bizonyítékok sugallják, hogy a füstszűrők a tüdőrák fokozottabb kockázatához járulhatnak hozzá azáltal, hogy erőteljesebb szívásra késztetik a dohányzókat, aminek nyomán a cigarettafüstben lévő rákokozó anyagok mélyebbre bejutnak a tüdőszövetben“.

A Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézete (LSTHM), valamint a San Diegó-i Állami Egyetem kutatói szerint továbbá a cigarettacsikkek jelentik a globális műanyagszennyezés egyik legfőbb forrását, és egyszersmind a legnagyobb darabszámban előforduló hulladékot világszerte.


Egy ex-drogos vallomása

2019. november 16.

Már a South Parkban is sokszor hallottuk, ahogy sok más helyen is, hogy a „drog rossz”. De tényleg mi a baj, ha te még nem vagy egy hajléktalan drogos?

Fotó: 123rf.comTöbb fiatallal is találkoztam már (és nagyon hálás vagyok az őszinte beszélgetésekért), akik olyan szociális helyzetben vannak, hogy még egy komolyabb függőség sem biztos, hogy gyorsan tönkreteszi az életüket. Egyesek kivételes értelmi vagy fizikai képességeik miatt nem észlelik gyorsan a cucc káros hatásait, hiszen „többől vesztenek, így több marad”. Lehet olyan anyagi hátterük, hogy – általában a szüleiknek hála – sosem fognak éhezni vagy földönfutóvá válni, és az újrakezdést is mindig „tálcán tudják átnyújtani” nekik. (Legalábbis az anyagi részét.) Bármilyen igazságtalannak tűnik is, de előbb bukik bele a drogkarrierbe egy rossz családi hátterű, szegény anyagi helyzetű srác, mint egy olyan ember, akinek a háta mögött mindig van támogatás, és a lehető legtöbb bajból kihúzzák – még ha ez nem is feltétlenül a közvetlen gyógyulását szolgálja.

Az ilyen szerencsés fiatalok gyakran büszkélkednek azzal, hogy „csak” füveznek esténként, így eresztik le a gőzt, mert sok a stressz, így tudnak önmaguk lenni, csak partiznak, a társaság miatt nyomják stb. Tehát egyszerűen mindenféle rossz dolgok miatt drogoznak. 

De ezt az érvelést akár meg is fordíthatjuk: „Sok a stressz, mert cuccozok. Nem tudok feloldódni egy társaságban, mert cuccozok.” 

„Nincsenek már normális barátaim, csak cuccosok.”

Gondolj bele, ha rendszeresen kémiai anyagokkal bombázod a testedet, főleg az agyadat, hogy az máshogy működjön, egy idő után alkalmazkodik hozzá, és a tiszta pillanatokat is rosszabbul viseli. Nyilván stresszesebbé változik az élet, ami jó ok lehet a további drogozásra. Ha egyszerűen nem vagy rendben belül, és csak így tudsz feloldódni, egy idő után egyre idegenebb lesz az, hogy tisztán egyáltalán megpróbálj „önmagad lenni”. Ha valami fájdalmas dolgot akarsz elfelejteni, lehet, hogy arra a pár órára nem fogod fel, de aztán kijózanodva újra ott van, és még kezelni is nehezebb. Ha rendszeresen beállva és drogosokkal látnak, bármilyen sértőnek tűnhet ez a sztereotípia, egy „normális” ember nem fogja keresni a társaságodat, mert nem úgy nézel ki, hogy igényt tartanál rá, vagy hogy lenne bármilyen közös dolgotok. Újabb ok a drogozásra. És egy spirálra, amiből egyre nehezebb kiugrani.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...38