Információk, érdekességek

A kicsik tejfogait is kell védeni

2021. április 16.

A baba első foga az egész család életében újdonságot hoz. Az árulkodó jelek a sírással kezdődnek, ezzel jelezve, hogy eljött az ideje a fogkefe beszerzésének. Minél hamarabb hozzászokik a fogmosáshoz, annál könnyebb lesz a későbbi fogápolás.

Röviden a tejfogakról

A tejfogak megjelenése általában négy-hat hónapos korban történik. Feladatuk nemcsak az étel megőrlése lesz, hanem előkészítik a helyet a csontfogaknak. Tipikus hiba azt gondolni, hogy ezek a fogak kevésbé fontosak, mint a maradandók, mivel a gyerekkori fogszuvasodás komolyabb problémákhoz fog vezetni.

Érdekes, hogy a baba foga már az anyaméhben fejlődni kezd, és mire eléri a 3 éves kort, mind a 20 tejfog előbújt. 

Innentől kezdve egészen 6 éves korig biztosítanunk kell, hogy a gyermek megszokja és megtanulja a fogápolás fontosságát és lépéseit. Ha biztosra akarunk menni, akkor ezeket a pontokat mindig betartjuk:

  • Csökkentsük a bevitt cukor mennyiségét, mivel ezzel megelőzhető a fogszuvasodás.
  • Növeljük a fluor bevitelét. Ez megerősíti a fogzománc ellenálló képességét.
  • A barázdazárók alkalmazása plusz réteget képez a fog felületén. Általában műanyagból készül, és a fogorvos ragasztja fel. Nem kötelező a használata, de ajánlott.
  • Tanítsuk meg a gyerekeknek a fogmosás szabályait és a fogselyem használatát is. Eleinte fogjuk fel játéknak, így később könnyebben elvégzik egyedül is.

Hogy mossuk meg a gyerekek fogát?

Most, hogy tudjuk a legfontosabb szabályokat, nézzük meg, hogy mi a megfelelő fogmosás menete. A gond ott kezdődik, hogy a babák nem értik, hogy mi történik, és folyamatosan mocorognak, esetleg sírnak. Az a legjobb, ha a térdünkre ültetjük, a fejét pedig a mellünkre támasztjuk. Így a baba érzi, hogy együtt vagyunk, ugyanakkor könnyedén hozzáférünk a fogaihoz is.

Ha el akarjuk kerülni a sírást, akkor mindig használjunk babafogkefét és speciális babafogrémet. A felnőtt fogkefék túl nagyok, és nem férnek bele a szájába, ráadásul az érzékeny ínyét is felsértik. 

A fogkrémnél arra kell figyelni, hogy magas fluorid tartalma legyen, azonban elég, ha csak nagyon keveset használunk. 

A színes figurák és a finom íz segít, hogy a baba hamarabb megkedvelje.

Ahogy telnek az évek, a gyerkőc saját maga is próbálkozhat a fogmosással. 2 éves kortól a kezébe adhatjuk a fogkefét, ő pedig leutánozhat minket. Ha ilyen fiatal korában elsajátítja a fogmosás alapjait, akkor később sem fog megfeledkezni róla.

Hányszor mossunk fogat?

Azt is érdemes megvizsgálni, hogy mikor kell fogat mosni. Általánosságban elmondható, hogy a tejfogak váltása előtt és után is érdemes mind a reggeli, mind az esti órákban megmosni. Először nem fognak rajongani érte, de ha kitartunk, akkor hozzászoknak. Mégis érdemes figyelni az életkorral járó veszélyekre. Mik ezek? Nézzük!


Anyu esze, apu szeme?

2021. április 02.

Na de kire ütött ez a gyerek? Anyu esze, apu szeme, a nagyi keze – génjeinknek köszönhetően gyermekeinkben nem csak az édesanya és az édesapa vonásait, de akár a nagyszülők, dédszülők örökségét is felfedezhetjük. A tudomány fejlődésével az előző generációk fizikai és mentális tulajdonságai alapján egyre többet tudhatunk meg születendő babánkról.

Külső adottságainkat, készségeinket és betegségeink egy részét is a negyvenhat kromoszómánkat alkotó gének munkájának köszönhetjük. Természetesen nem bízhatjuk sorsunkat teljes egészében a genetikára: a környezet és az életmód is jelentős befolyással bír életminőségünkre, de kutatások alapján bizonyos mintákat és hajlamokat felmenőink hagyományozhatnak ránk. Akár több generáción keresztül is felismerhető lehet a kézfej formája, az arcunkon található gödröcskék, de olyan tulajdonságok is családi jellemzővé válhatnak, mint a kreativitás vagy a jó hallás.

A baba neméért például az apa a felelős, hiszen, ha X-kromoszóma találkozik az anya nemi kromoszómájával, lány, Y-kromoszóma továbbörökítése esetén pedig kisfiú születik. Az Y-kromoszóma határozza meg az ajkak formáját és az említett gödröcskéket is, és nagy a valószínűsége, hogy a kicsi szemszíne is az apukájáéra hasonlít. Intelligenciáját viszont az anya adja tovább, magasságunk és testalkatunk pedig általában a két szülő adatainak átlagából következik.

Sajnos külső jegyeink mellett számos betegséget is a génjeinkben hordozunk. Migrénes szülők fájdalmai jó eséllyel a gyermeküket is gyötörni fogják, ahogy a szívbetegségre és a túlsúlyra való hajlam is öröklődhet. Nagy a kockázata a rövidlátás, színvakság és némely bőrbetegségek (pl. az ekcéma több generációs megjelenésének is.


Édesanyák szülés és menopauza után: inkontinencia

2021. március 31.

Fotó: 123rf.com

Magyarországon az 1920-as évek óta ünneplik az Anyák Napját, amit hazánkban minden évben május első vasárnapján tartanak.  Egy friss felmérés szerint a vizelettartási probléma a nőket nagyobb számban érinti, sokszor a terhesség alatt, ezért fontos felhívni azon édesanyák, nők figyelmét, akik inkontinenciában érintettek vagy érintettek lehetnek: problémájukkal fontos orvoshoz fordulni, hogy továbbra is teljes életet élhessenek.

A Cseppnyi Önbizalom Kontinencia Betegedukációs Program a Magyar Kontinencia Társaság kezdeményezésére jött létre az inkontinencia magyarországi epidemiológiájának megismerése, valamint a problémával szembeni tabu oldása, a betegség stigmatizáló voltának csökkentése érdekében.

Az inkontinencia – mely hazánkban több százezer rászorulót és családtagot érint – gyakoriságát és súlyosan kirekesztő voltát tekintve népegészségügyi mértékű probléma. A vizelettartási zavar az érintettekben erős szégyenérzetet kelt, akik félve környezetük megbélyegzésétől, nem mernek beszélni róla még a szakembernek sem. Ennek következtében közülük sokan évekig kezeletlenek, és valójában a TABU az, ami akár súlyos betegségeket is elfedve, a háttérokok késői felismerését eredményezi.

2018 márciusa és decembere között mintegy 24 000 beteg bevonásával, ezúttal a nőgyógyász és urológiai praxisok körében készült felmérés. A 24 ezres válaszadó szám miatt ez a legnagyobb létszámú hazai inkontinencia felmérés, amely bár nem reprezentatív, de a levont következtetések hűen tükrözik a magyarországi inkontinencia helyzetet.

Míg a férfiaknál nagyon gyakori a prosztata gondokra visszavezethető ok, addig a nőknél leginkább a menopauza vált ki ilyen tüneteket és a diabetes szerepe sem elhanyagolható.

A többség enyhén vagy középsúlyosan érintett, míg a súlyos vizelettartási problémához gyakran társul széklettartási probléma/székletinkontinencia is.

Az okok feltárása során a szakterületeken belül (urológia, nőgyógyászat, belgyógyászat, neurológia) a konkrét okokat is igyekezett a kutatás felmérni. A részletes adatokból jól látszik, hogy a diabétesz, a COPD, a kismedencei daganatok, a stroke és a demencia jelenléte legalább annyira hajlamosító tényezője, mint a menopausa utáni életkor. Ez megfordítva is igaz, amennyiben az inkontinenciát időben észreveszik, úgy sor kerülhet a mögötte rejlő súlyos betegség feltérképezésére is, így az inkontinencia fontos szentinel állapot lehet. Az alábbi diagramm szemlélteti, hogy, mely esetekben fordul elő főként az inkontinencia.


Az egyéves kor előtt bevezetett tehéntej vérszegénységet is okozhat

2021. március 31.

Fotó: 123rf.com

Egy kutatásból kiderült: sok édesanya a baba első desszertjeként tekint a különböző tejtermékekre, és már egészen korán, 5-6 hónapos kortól kínálja őket, míg 8-12 hónapos korra többségük a tehéntejet is a hozzátáplálás részéve teszi. Pedig…

Pedig a tehéntej túl korai bevezetése növeli az ekcéma kialakulásának esélyét, károsan hat a baba emésztőrendszerére, haspuffadást, vastagbélgyulladást, valamint vashiányos vérszegénységet is okozhat. A tehéntej mellett a tojás és a gluténtartalmú élelmiszerek is a fokozottan allergizáló tápanyagok közé tartoznak, korai fogyasztásuk felnőttkorban is megmaradó egészségügyi problémákat okozhat. 

Szakorvosok szerint 6 hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás a legmegfelelőbb a csecsemők számára, féléves kortól azonban az anyatejjel és tápszerrel táplált babáknál is javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ebben az időszakban számos, akár felnőttkorban is problémát jelentő megbetegedés alakulhat ki.

A szülők szerepe és felelőssége kiemelkedő az élet első 1000 napjában: a külső hatások, azon belül is a táplálás kulcsszerepet játszanak a gyermek jövőbeni egészségének alakulásában.

Vashiányos vérszegénység is előfordulhat

A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma jelentősen megterheli az 1 évesnél kisebb gyermekek emésztőrendszerét: haspuffadást, hasmenést vagy véresszéklet-ürítést okozhat, magas ásványianyag-tartalma pedig fokozottan terheli a vesét. Egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntej fogyasztását, de sok szakember 3 éves korig javasolja a mellőzését.


5 tipp arra, hogyan segítsük a kórházban fekvő gyereket

2021. március 24.

Fotó: K&H GyógyvarázsAggodalom és tehetetlenség – ezt érzik a szülők, ha a korábban mozgékony gyermekük kórházi ágyba kényszerül. A K&H gyógyvarázs a február 11-i Betegek Világnapja alkalmából 5 tippet ad arra, hogyan segíthetjük gyerekünket egy ilyen nehéz helyzetben.

1. Maradjunk higgadtak!

„Minden szülő rémálma, hogy gyermeke egyszer kórházba kerül, természetes tehát, hogy a szülők ilyenkor megijednek, tanácstalannak, tehetetlennek érzik magukat. Fontos tudnunk, hogy amikor egy gyermek ismeretlen helyzetbe kerül, a szülő reakciója jelenti számára az elsődleges viszonyítási pontot a helyzet értelmezéséhez. Éppen ezért, ha a szülő szorong, bizalmatlan, az a gyermekben is szorongást kelt. Sokat segíthetünk tehát neki, ha nyugodtak, szeretetteljesek maradunk, illetve ha elmagyarázzuk, hogy a kórház dolgozói azért vannak, hogy ő jobban érezze magát” – mondta el Gorove Erzsébet, a Pétery Sándor Utcai Rendelőintézet és Baleseti Központ gyermekpszichológusa.

2. Avassuk be őket!

Az ismeretlentől való félelem a gyerekeket még inkább megviselheti, mint a felnőtteket, ezért fontos, hogy őszinték legyünk velük. Mindenképpen avassuk be őket abba, hogy mi fog történni velük egy-egy vizsgálat során, és várhatóan meddig kell majd a kórházban maradniuk. Használjunk egyszerű, a gyermek számára is érthető szavakat. Fájdalmas beavatkozások esetén legyünk mindig őszinték a várható fájdalommal kapcsolatban, ugyanakkor magyarázzuk el azt is, hogy a beavatkozásra a mihamarabbi gyógyulás érdekében van szükség. „Az a tapasztalom, hogy a gyeremeki fantázia sokszor rosszabbra számít, mint ami valójában történni fog. A kiszámíthatóság egyfajta biztonságérzetet ad, ezért őszinte beszélgetésekkel csökkenthetjük szorongásukat” – tanácsolja Gorove Erzsébet, gyermekpszichológus.

3. Alakítsunk ki napirendet!

A gyermekek életében a rendszeresség és az állandóság rendkívül fontos, mivel biztonságérzetet nyújt számukra. A pszichológus ezért arra biztatja a szülőket, hogy használják ki a kórházi lét rendszerességét, és igyekezzenek a kórház keretein belül is egyfajta napirendet kialakítani. A normál, megszokott rutin a gyermek számára ismerős, ezért amennyire a körülmények és a betegség engedi, igyekezzünk a számára már megszokott tevékenységeket (pl. játék, meseolvasás, tanulás, másokkal való kapcsolattartás) folytatni.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...223