Információk, érdekességek

A kisgyermekes szülőknek árt a túlóra

2019. március 23.

Ha nő a munkaidő, a munkavállalók gyakrabban fordulnak orvoshoz – állapították meg német kutatók.

Fotó: pixabay.comA heti munkaidő 1 órával való növelése azzal jár, hogy a dolgozók átlagban 13 százalékkal többször mennek orvoshoz. A munkavállalók úgy érzik, hogy ennyivel hosszabb munkaidő esetén két százalékkal romlik az egészségi állapotuk – közölték a halle-wittenbergi és az erlangen-nürnbergi egyetem kutatói a Labour Economics című szakfolyóiratban.

A munkaidő növelésének e két káros következményét leginkább a nők és a kisgyerekes szülők érzik meg, valószínűleg azért, mert kevesebb szabadidőből gazdálkodhatnak, és ha nő a munkaidő, erősödik rajtuk a nyomás a munkaidőn kívül – mondta a kutatást vezető Christoph Wunder.

A férfiak – függetlenül attól, hogy nevelnek-e kisgyermeket vagy sem – átlagosan 7 százalékkal többször fordultak orvoshoz a munkaidő egy órával való meghosszabbodásakor, a nők azonban 15 százalékkal gyakrabban mentek orvoshoz valamilyen panasszal.

A kutatók szerint az összefüggés nem feltétlenül áll fenn fordított irányban, vagyis a rövidebb munkaidő nem jár automatikusan az egészségi állapot javulásával. “Nem lehet következtetéseket levonni arra nézve, hogy mennyi az optimális munkaidő” – írták tanulmányukban a kutatók.

A szakemberek a volt NDK területén 1985 és 2014 között, 6500 hivatalnok és más közszolgálati dolgozó körében végzett nagyszabású társadalmi-gazdasági felmérés adatait elemezték.


Öt tipp a boldog gyermek neveléséhez

2019. március 22.

Kétségtelen, hogy a szülői gondozás egyidejűleg a legnehezebb és legkifizetődőbb feladat, amit felnőttként vállalunk. Feszült, türelmetlen, teljesítmény-centrikus világban élünk, ahol elvárják tőlünk, hogy mindig kiegyensúlyozottak, boldogok és tökéletes szülők legyünk. De mit jelent a tökéletesség? Valóban ettől lesz boldog a gyermek?

A fotó illlusztráció: pixabay.com

Az okoseszközök irányította világban nem könnyű feladat úgy nevelni a gyermekeinket, hogy magabiztos, egészséges önbecsüléssel léphessék át a felnőtté válás kapuját. Nehéz feladat, ugyanakkor nem lehetetlen. Ha szeretetteljes, elfogadó, bátorító családban nő fel, neki sem lesz nehéz tartani a lépést ebben a rohanó világban. Elsősorban az alapokat kell neki megmutatni és megadni, amelyek által magabiztosabbá, önállóvá és egészséges mentalitású felnőtté válik. Ez ad neki egy olyan erős várat a mindennapi élethez, amely lerombolhatatlan és végig kíséri, végig segíti az élete során. Íme az öt legfontosabb dolog:

1. Szeretetteljes és támogató környezet
Türelem, figyelem, elfogadó és támogató hozzáállás, gyermekünk egyedi és megismételhetetlen személyiségének az értékelése, mind-mind elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyermek lelki-testi egyensúlya harmóniában legyen. Egy olyan gyermek, aki szeretetet kap és értékesnek érzi magát, aki érzi, hogy tisztelik, hogy figyelnek rá, ezeket fogja viszonozni felnőttként, illetve mindez erősíti a szülő-gyermek bizalmi kapcsolatát is. Nem mellesleg iskolásként könnyen szerez barátokat, nyitottá válik és ez az, ami szintén segíti az egészséges önbizalom kialakulását.

2. Példamutatás
Legegyszerűbb módja annak, hogy utat mutassunk gyermekeinknek. Nem kell húsklopfolóval beleverni a gyerek fejébe, hogyan kell viselkednie, milyen értékrend mentén kell élnie. A gyermek arra van ráhangolva, amilyenek mi magunk vagyunk, nem pedig arra, amit mondunk neki. Sőt, nem egy kutatás bizonyította már, hogy a gyermekek automatikusan átveszik az érzelmi energiáinkat, gondolkodásunkat, beállítódásainkat. A legjobbat tehát akkor tudjuk nyújtani gyermekeinknek az egészséges és magabiztos fejlődése útján, ha úgy élünk, amit át szeretnénk nekik adni.


Hathónapos kisbabákra hatással van a kétnyelvű környezet

2019. március 20.

A fotó illusztráció: pixbay.comA kétnyelvű családi környezet előnyei már a hathónapos kisbabáknál megmutatkoznak: egy új kutatás szerint kitartóbb a figyelmük, mint az egynyelvű családba született babáknak.

A kanadai Yorki Egyetem Egészségügyi Karának kutatói megállapították, hogy a kétnyelvű környezetnek jelentős hatása van a gyermekek figyelmének korai fejlődésében és ennek kognitív előnyei egész életükre kihatnak.

A Developmental Science folyóiratban publikált tanulmány szerint az egyetem tudósai két különálló kutatás végeztek, amelyekben a kisbabák szemmozgásán mérték le figyelmüket és tanulási képességüket, a picik egy kamerával felszerelt bölcsőben feküdtek és képeket mutattak nekik. A figyelemmel kísért babák egyik csoportja egynyelvű környezetben nevelkedett, míg a másik csoportban minden kicsi egyenlő időarányban két nyelvet hallott.

A kísérlet rávilágított arra, hogy a figyelem fejlődésére komoly hatással van a kétnyelvű környezet: máshogy alakul ki és fejlődik a figyelem az ilyen családban felnövő babáknál. Ez azért fontos, mivel a figyelem minden megértés alapja – hangsúlyozták a kutatók.

Az első kutatásban a kisbabák előtt egy képernyő jelent meg, amelynek középpontjában két kép közül hol az egyik, hol a másik tűnt fel. Attól függően, hogy melyik kép volt a központban, a képernyő jobb vagy bal szelén tűnt fel a tekintetet vonzó következő célkép. Tehát amikor a középpontban egy rózsaszín-fehér kép volt, azt a baloldalon követte egy másik kép, ha egy kék-sárga kép volt a középpontban, azt a jobboldalon követte a látnivaló. Ezt a szabályt minden gyerek megtanulta.


A baba a szavak azonosításának képességével jön világra

2019. március 19.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA szavak beszédből való kiválasztásához szükséges képességekkel együtt jön világra az újszülött – állapította meg egy európai kutatás.

Mielőtt egy csecsemő szavakat tanulna meg, először a folyamatos beszédből kell kiválasztania őket. A beszédben azonban nincsenek egyértelmű szóhatárok – ismertette a Developmental Science című szaklapban megjelent tanulmányt a ScienceDaily.com.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az első életév közepére a csecsemők megoldják ezt a problémát, azt azonban eddig nem tudták, hogy a szegmentálási készségek velünk születnek, vagy a beszédhallással és az agy fejlődésével alakulnak ki.

Egy európai kutatócsoport – a Liverpooli Egyetem, a Manchesteri Egyetem és az olasz SISSA kutatóintézet és a francia Neurospin központ tudósai – újszülötteknek játszottak le hangfelvételeket, amelyeknek szótagfolyamában négy értelmetlen szó rejtőzött. A közeli infravörös spektroszkópia eljárását használva megállapították, hogy az agy melyik részei aktiválódtak a felvétel hallgatása közben.

A háromnapos babáknál két mechanizmust fedeztek fel, amelyek lehetővé teszik, hogy a hangfolyamból kiválasszák a szavakat. Az egyik a prozódia, vagyis a beszéd dallama, ez segít megállapítani, hogyan kezdődik és végződik a szó. A másik a nyelv statisztikája, amivel kiszámoljuk, hogy egy szóban milyen gyakorisággal kerülnek egymás mellé a hangok.


Megérkezett a gólya, de hogyan tovább?

2019. március 13.

5 gyakori kérdés a babagondozásról

A legtöbb elsőgyermekes párra jellemző, hogy amint fellélegezhetnének a szülést követően és megismerhetnék az új családtagot, máris számos új kérdés kínozza őket. Biztosan jól alszik, jól eszik, jól sír a pici? A Születés Hete rendezvénysorozat apropóján Bartos Rita szülésznő, a Czeizel Intézet babagondozás tanfolyamainak szakértője gyűjtötte össze az újdonsült szülőket leginkább foglalkoztató kérdéseket és válaszokat.

Biztosan eleget eszik a baba?

A táplálkozásra is igaz, hogy ahány baba, annyiféle igény. Előfordulhat, hogy a világra jövetel után nehezen vagy keveset szopik a kicsi: a 10%-os súlyesés még nem feltétlenül jelent problémát, e feletti súlyvesztésnél viszont pótolni kell donortejjel vagy tápszerrel, ha az anyukának nincs elegendő teje. A születést követő második héttől napi 5-6 pisis pelenka jelzi, hogy eleget evett a pici. A székletből is következtethetünk a táplálkozás minőségére: az első napokban fekete, a negyedik naptól lazább, sárgásbarnás lesz az ideális pelustartalom.

Fel kell-e időnként ébreszteni a picit?

Ha nem koraszülött a baba, nem szenved sárgaságban, és az orvos sem rendelkezett másképp, nyugodtan rábízhatjuk, hogy jelezze, amikor éhes. Éjszaka nem muszáj erőszakkal felébreszteni, viszont fontos tudni, hogy a tejtermelést befolyásolhatja, ha 5-6 óra kimarad két szoptatás között. Nappal nem érdemes négy órás időszakoknál hosszabban aludni hagyni: így biztosíthatjuk a csöppség és a szülők nyugodtabb éjszakai pihenését.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...177