Információk, érdekességek

Ha túl sok fagyit evett a kicsi

2020. augusztus 04.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Nyáron gyakoribb a gyomorrontás és az ételmérgezés. A gyermekek a hányás és a hasmenés miatt könnyebben kiszáradnak. Mégis tilos hasfogót adni nekik! Ezek a gyógyszerek ugyanis csak lelassítják a bélműködést, emiatt pang a fertőzött béltartalom és mérgező anyagok szívódhatnak fel.

Kánikulában  mindenkinek kedve támadhat a fagylalthoz. Azért óvatosan: a mérgezésnek viszonylag veszélytelen és könnyen gyógyuló típusa, ha valaki elnyalogat 15-16 gombócot. Ez ugyanis annyira megterheli a gyomrot (és a pénztárcát), hogy az illető néhány óráig biztosan rá se bír nézni újabb adagra.

Ételmérgezés: könnyen kórház is lehet belőle

Van azonban a fagylaltmérgezésnek súlyos, nehezen, akár több napos kórházi ápolást igénylő formája is. A fagylaltmérgezés, illetve tágabb értelemben az ételmérgezés, komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nem telik úgy el nyár és ősz, hogy az újságok ne számolnának be néhány tömeges ételmérgezésről. A mérgezést vírus- vagy baktérium- (leggyakrabban szalmonella) fertőzés, illetve a baktériumok által termelt mérgező anyagok, toxinok okozzák.

A kiszáradás nagy veszély gyermekkorban

A tünetek jellegzetesek, és a fertőzött étel elfogyasztása után néhány órával jelentkeznek. A hányás, a hasmenés, a fejfájás és a láz a vezető tünet. A beteg a hányás és a hasmenés hatására sok folyadékot és sót veszít, ami könnyen kiszáradáshoz vezet. Ez különösen gyermekkorban veszélyes. A súlyos kiszáradás keringési zavart, eszméletvesztést okozhat.


Sose piszkáljuk a kisgyermekek fülét!

2020. augusztus 02.

Fotó: gettyimages.com

A fül tisztán tartására a legfontosabb szabály: A kevesebb néha több. Azaz a fül olyan öntisztító mechanizmusokkal rendelkezik, amikbe jobb nem beleavatkozni.  Bármennyire is szeretné az anyuka tisztán tartani a csecsemője, kisgyermeke minden porcikáját, beleértve a fülét is, mégis jobb ez utóbbit békén hagynia.

A hallójáratban található különféle mirigyek egy speciális váladékot, ún. fülzsírt (latin szóval: cerumen) termelnek. A fülzsír magához köti a fülbe bejutott porszemcséket, koszrészecskéket és szőrszálacskákat, és az így keletkezett sárgás vagy barnás viaszos, zsírszerű anyag a fülből kifelé áramlik, azaz természetes módon történik meg a fülbe jutott szennyeződések eltávolítása. A hallójárat önmagát tisztítja, nem igényel extra tisztogatást, netán rendszeres mosást.

Ha valaki a kísértésnek engedve fültisztító pálcikával vagy gyufára tekert vattával a fül belsejét piszkálni kezdi, általában ront a helyzeten, mert:

1. a hallójáratba dugott vattás pálcikával – ahelyett, hogy eltávolítaná, – még beljebb, még mélyebbre nyomja a fülzsírt a fülben, és a váladék a külső fül és a középfül határán lévő dobhártyánál halmozódik fel. Ha a felgyülemlett fülzsír mennyisége nagy, akkor dugószerű képződmény alakul ki a dobhártyánál, ami a hallást is jelentősen ronthatja. Ezt a fülzsírdugót már házilag nem lehet eltávolítani, és jobb nem is próbálkozni vele! A bekövetkezett átmeneti halláskárosodás megszüntetésére a gyermekorvost kell felkeresni, aki szakszerűen eltávolítja a fülzsírdugót.

2.  az izgő-mozgó csecsemők és kisgyermekek fülében való piszkálgatás a dobhártya sérüléséhez vezethet. Bármennyire is óvatos az anyuka, a gyermek egy hirtelen mozdulata miatt túl mélyre szaladhat a tisztító pálcika, és a dobhártyán szakadást okozhat, lyukat képezhet. A fül ily módon történő nem szándékos „felszúrása” fájdalmas és fülvérzéssel jár; ebben az esetben feltétlenül orvoshoz kell fordulni.

3. a fültisztító pálcika nem csak a dobhártyát sértheti fel, de a hallójárat hámrétegében is karcolásokat, mikrosérüléseket okozhat. Ezek, a szemmel sokszor nem is látható sérülések bejutási kaput jelentenek a kórokozó baktériumok és gombák számára, és külsőfül gyulladáshoz vezethetnek.


Nyári kellemetlenséget: szúnyogok, vízhólyag, fülgyulladás

2020. július 26.

Fotó: gettyimages.com

Nyaranta, különösen vízközelben, gyakran elszaporodnak a szúnyogok. Ha „ránk támadnak”, álljuk meg a megcsípett bőrterület vakargatását – csak még jobban fog viszketni, és nő az elfertőződés kockázata is.

• Mivel szúnyogcsípéskor is hisztamin (allergén anyag) termelődik a szervezetben, használjunk a viszketés ellen antihisztamin hatású krémet, de tiszta alkohol, viszketés elleni krém, vagy akár kölni is segíthet.
• A kalcium pezsgőtabletta is ajánlott a csípések enyhítésére.

Májvédelem
Nyár, nyaralás, koktélok, alkohol. S mindezt tetézi a rendszertelen, túlzott mennyiségű táplálkozás. Közbejöhet a nyári hasmenés, a légkondicionálók miatti megfázás, mindezekre gyógyszerszedés, antibiotikumkúra… Ezek mind-mind leterhelik a májat, melynek állandó, folyamatos, megfelelő működése elengedhetetlen a szervezet számára. Nem árt bizonyos gyógynövényekkel, természetes anyagokkal segíteni a munkáját.

Vízhólyag
Ha meleg időben sokat sétálunk szandálban, vagy akár könnyű vászoncipőben, könnyen megjelenhetnek lábujjainkon, sarkunkon a vízhólyagok. A legjobb, ha ellenállunk a kísértésnek, hogy átszúrjuk a hólyagocskákat, helyette tegyünk rá vízhólyag tapaszt. Ennek előnye, hogy a felhólyagzás magától felszívódik. Ha már kifakadt, fertőtlenítsük, és tegyünk rá kolloid típusú tapaszt.


Ezt kell tenni, ha piros a gyerek torka

2020. július 20.

Fotó: gettyimages.com

Mindenki számára ismerős tünetek közé tartozik a magas láz és a torokfájás. Ezek a tünetek gyakran igen komoly betegséget feltételeznek, amely elsősorban a légutak területét támadja meg. Az általában 3 éves kortól, gyakrabban iskolások között jelentkező fertőző betegség, a tüszős mandulagyulladás nyállal terjed, és egész évben előfordulhat, időnként halmozottan is.

A betegség tüneteiről, a megelőzés és a gyógyítás eszközeiről dr. Ablonczy Mária, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Fül – Orr – Gégészeti osztályának főorvosa beszél.

Miért fontos azonnal kezelni a begyulladt mandulát?

A mindennapos orvosi gyakorlatban egyik leggyakoribb légúti hurut – a fájdalmas, kaparó torok, nyelési nehezítettség, a vizsgáló által látott „piros torok” – hátterében a torokgyulladás, illetve a tüszős mandulagyulladás áll. A gyulladás a torok két oldalán elhelyezkedő mandulákat érinti, amelyek a szervezetet érő fertőzések elleni védekezés egyik első szűrőállomásai. Fontos védekező feladatokat ellátó sejteket tartalmaznak, és ellenanyagokat termelnek, ezért a tüszős mandulagyulladás kezelése különösen hangsúlyos.

Az orrgaratmandula az orrüreg hátsó részében, a garat tetején helyezkedik el, közvetlenül a fülkürt nyílásai mellett. Ha mérete eléri azt a nagyságot, amely tüneteket okoz vagy krónikus gyulladás alakul ki – visszatérő középfülgyulladás, tartós halláscsökkenés, nehézlégzés, krónikus orrmelléküreg-gyulladás – akkor az eltávolítás az egyetlen lehetőség, amelytől tartós eredmény, gyógyulás várható.

„A tüszős mandulagyulladás lehet virális, bakteriális, gombás eredetű. Az esetek kb. 70%-ban a fertőzést több fajta vírus, és csupán 30%-ában Streptococcus pyogenes nevű baktérium okozza. A streptococcus okozta tüszős mandulagyulladás felismerése döntő fontosságú a kezelés szempontjából, ezért gyanú esetén szükséges a torokváladék leoltása vagy a gyorsteszt elvégzése.” – mondta dr. Ablonczy Mária.


Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálták

2020. július 18.

Fotó: gettyimages.com

Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Nagy Attila vezette kutatócsoportja részben saját fejlesztésű tesztekkel, az eredményeiket a Plos One című szaklapban publikálták – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A főként gyermekkorban kialakuló, akaratlan mozgásokkal és kontrollálhatatlan hangadásokkal járó Tourette-szindróma körülbelül 1 százalékos valószínűséggel fordul elő. Önmagában viszonylag ritka, az esetek jelentős részében más egyéb pszichiátriai betegség, leggyakrabban figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) kíséri, de kapcsolódhat hozzá kényszerbetegség vagy autizmus spektrumzavar is. A tünetek jelentősen megnehezíthetik az érintett gyermekek és családjuk mindennapi életét.

Nagy Attila, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének egyetemi docense kutatócsoportja a mélyagyi struktúrák, azon belül is a törzsdúcrendszer – bazális ganglionok – vizsgálatával foglalkozik. Kutatási területünk széles spektrumon mozog a migréntől a Tourette-szindrómán és a kényszerbetegségen keresztül a borderline személyiségzavarig. Az agykéreg elektromos aktivitásának rögzítése és értékelése mellett fontos vizsgálati módszerük számítógépes tesztekkel a tanulási folyamatok elemzése.

A cikk alapjául szolgáló kutatásokat a budapesti Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulanciával együttműködve végezték el 46, 8 és 18 év közötti Tourette-szindrómás gyermek – és ugyanekkora létszámú kontrollcsoport – bevonásával. A vizsgálatok alapjául egy az Egyesült Államok-beli Rutgers Egyetemen fejlesztett vizuális teszt szolgált, melyet a szegedi kutatók magyarítottak és továbbfejlesztettek, valamint kiegészítettek egy hangalapú és egy audiovizuális feladatsorral is.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...207