Információk, érdekességek
Az őssejtek áttörést hozhatnak
2019. május 22.
Az Egyesült Államokbeli New Jersey-ben a perinatális őssejtkutatással foglalkozó konferencián a regeneratív medicina legnagyobb szakértői vitatták meg az orvostudomány jövőjét: többek között a sebre kenhető és bőrré változó bioanyagról, csontok növesztéséről és eddig gyógyíthatatlannak hitt betegségek kezelésének úttörő eredményeiről is szó esett. A közép-európai régiót a Czeizel Intézet képviselte.
A tengeri csillag a lábát, a gyíkok pedig a farkukat képesek újranöveszteni. Az ember ugyan az elveszett testrészeit képtelen regenerálni, ám bizonyos szövetei képesek a folyamatos megújulásra. Az orvostudomány regeneratív medicina ága már régóta keresi a megoldást, hogy bizonyos betegségek vagy sérülésekből származó szövetkárosodások hatékonyan gyógyíthatók legyenek a szervezet természetes regenerálódásának elősegítésével.
Az őssejttechnológia legújabb áttörő kísérleti eredményeivel a világ egyre közelebb jut ahhoz, hogy eddig gyógyíthatatlan betegségek, mint az autizmus, az Alzheimer-kór vagy a különböző szív- és érrendszeri betegségek gyógyíthatókká váljanak.
Habár az őssejteknek több fajtája is van, a regeneratív medicina számára a szakemberek állásfoglalása alapján a magzati eredetű, vagy perinatális őssejtek (a köldökzsinórvérből, köldökzsinórszövetből a magzatvízből, magzatburokból vagy a méhlepényből kinyerhető őssejtek) a legoptimálisabbak, hiszen könnyen hozzáférhetők és egyébként kidobásra kerülnének; egyaránt rendelkeznek az embrionális és a felnőtt őssejtek képességeivel; nem képeznek teratomát vagy tumor sejteket; gyorsan, nagy mennyiségben tenyészthetők szemben a felnőtt őssejtekkel és a születéskor könnyen eltárolhatók jövőbeni felhasználás céljából.
Rászabadulhatnak a világra a veszélyes szúnyogok
2019. május 20.
Világszerte egymilliárd ember válhat a betegségterjesztő szúnyogok új áldozatává az évszázad végéig a globális felmelegedés nyomán – figyelmeztetnek a kutatók.
“A klímaváltozás jelenti a legnagyobb és legátfogóbb fenyegetést a globális egészségbiztonságra” – mondta Colin J. Carlson, a washingtoni Georgetown Egyetem doktorandusza, a PLOS Neglected Tropical Diseases című tudományos folyóiratban publikált tanulmány társszerzője. Hozzátette: “a szúnyogok csupán a probléma egy részét képezik, ám a 2015-ben, Brazíliában kirobbant zikajárvány után, komolyan aggódunk, hogy mire számíthatunk a jövőben“.
Carlson és a Floridai Egyetemen dolgozó Sadie J. Ryan azt tanulmányozták, hogy mi történne, ha a két leggyakoribb, betegségeket terjesztő szúnyog – az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti), valamint az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) -, a globális átlaghőmérséklet változásaival összhangban mozogna évtizedeken keresztül – írja a medicalxpress.com.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a bolygó leghalálosabb állatai közé sorolja a szúnyogokat, mivel azok évente emberek millióinak haláláért felelős betegségeket hordoznak. Az egyiptomi csípőszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog is hordozója lehet a dengue-, a zika- és a chikungunyavírusnak, valamint további legkevesebb tucatnyi olyan betegségnek, amely a kutatók szerint komoly fenyegetéssé válhat a következő ötven évben.
A globális felmelegedés miatt előfordulhat, hogy a világ csaknem teljes népessége ki lesz téve a betegségek fenyegetésének valamikor a következő öt évtized folyamán. A kutatók szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedésével a trópusi területeken egész évben fennállhat, míg a világ többi részén szezonális lehet a betegségterjedés kockázata.
Kardiológiai vizsgálat teleszkóppal
2019. május 17.
Mindig lenyűgöz, mire képes húsz óvodás. Például pillanatok alatt be tudnak lakni egy Gellért-hegyi, több emeletes villaépületet. A poroszlói gyerekek egy februári szombat délelőttön érkeztek a Czeizel Intézetbe. Tavaly decemberben jártam először Poroszlón, a Napsugár oviban a Czeizel Intézet munkatársaival. Úgy döntöttek, azzal segítenek a gyerekeknek, amihez a legjobban értenek: szakembereik szűrővizsgálatok sorát végezték el, hogy minden rendben legyen velük, mire iskolába mennek.
Hogy a gyerekek számára emlékezetes legyen a Budapesten töltött nap, sok más programot is szerveztek számukra. A kicsik játszottak, mesét néztek, rohangáltak, pizzát ettek és sorban álltak az arcfestő meg a lufihajtogató néninél. A nap végén pedig hazavitték a rengeteg könyvet és játékot, amit az intézet páciensei és munkatársai gyűjtöttek össze számukra.
Az óvó nénik elmondása szerint a reggel fél nyolcas indulásnál előfordult némi sírás, a gyerekek kicsit féltek a rájuk váró vizsgálatoktól. Amikor megérkeztem a Czeizel Intézetbe, ennek már nyomát sem láttam. Ahogyan az várható volt, azonnal otthon érezték magukat, játszani kezdtek a hatalmas tárgyalóban. Az asztalokon halmokban álló rengeteg játékot és könyvet a páciensek és munkatársak gyűjtötték össze számukra, ezeket a nap végén mind haza is vitték.
A hallásvizsgálat, a szemészeti, a fogászati, illetve a kardiológiai szűrés nagyjából párhuzamosan zajlott, így időről-időre feltűnt a folyosón egy csapat Batmannek, vagy hercegnőnek kifestett gyerek, akiket megvizsgált a doktor néni, vagy a doktor bácsi.
Műtétet irányított 5G mobilhálózaton egy orvos
2019. május 16.
A világon első ízben hajtottak végre műtétet az új generációs 5G mobiltelefon segítségével: egy spanyol orvos a Mobil Világkongresszus (MWC) barcelonai helyszínéről irányította a beavatkozást.
Az orvostudományban már alkalmaztak hasonló segítségnyújtást, de az 5G jóval rövidebb késleltetési időt és sokkal jobb képminőséget biztosít, mint a korábbi hálózatok, csökkentve így a hibalehetőségeket és pontosabb információt nyújtva az orvoscsoportoknak. A műtét alatt a késleltetési idő 0,01 másodperc volt a jelenleg általánosan használt 4G hálózat 0,27 másodpercéhez képest.
A szakértők többsége szerint az 5G idővel lehetővé tesz majd robotkarok segítségével történő távműtétet is.
A műtét alatt António de Lacy, a gasztroenterológiai osztály vezetője valós idejű tanácsadást és műszaki segítségnyújtást végzett egy 5G hálózat révén közvetített műtéthez orvoscsoportjának, amely béldaganatot műtött meg az MWC színhelyétől 5 kilométerre fekvő barcelonai Hospital Clinic kórházban.
Az évente sorra kerülő Mobil Világkongresszust szervező Mobilszolgáltatók Világszövetségének (GSMA) ügyvezető igazgatója, John Hoffman szerint ezt volt az első, 5G hálózat segítségével valós időben közvetített műtét.
“Ha az ember távolból irányít egy műtétet, olyan benyomást kell kelteni, mintha személyesen ott lenne. Egy-két milliszekundumnál nem lehet több a késleltetési idő. Ezért érdekes számunkra az 5G” – fejtette ki Mats Granryd, a GSMA vezérigazgatója.
Hazaengedték a világ legkisebb súllyal született csecsemőjét
2019. május 11.
Csaknem fél év után egészségesen engedték haza a kórházból a világ legkisebb súllyal született, életben maradt fiúcsecsemőjét – jelentette be kedden a tokiói Keio Egyetem, amelynek orvosai több mint 3200 grammra növelték a mindössze 268 grammal világra jött baba súlyát.
Az Iowai Egyetem által a világ legkisebb súllyal született, életben maradt csecsemőiről vezetett Tiniest Babies Registry nevű honlap szerint a korábbi rekorder egy 274 grammal született fiú volt, aki 2009-ben jött a világra Németországban. A legkisebb súllyal született, életben maradt kislány pedig 252 grammosan jött a világra 2015-ben, ugyancsak Németországban.
A honlap szerint a kevesebb mint 300 gramm alatti súllyal született csecsemők közül eddig 23-an maradtak életben világszerte. Közülük mindössze négy volt fiú.
A tokiói fiúcskát sürgősségi császármetszéssel hozták világra augusztusban, mivel a testsúlya nem gyarapodott a terhesség 24. hetében és az orvosok úgy ítélték meg, hogy a gyermek élete veszélyben van.
Az újszülött eleinte olyan apró volt, hogy elfért két tenyérben, ám a kórház koraszülött intenzív osztályán töltött idő alatt szépen fejlődésnek indult, így idővel át lehetett térni nála a természetes táplálásra.
A csecsemő múlt hét szerdán hagyta el a kórházat, két hónappal az eredetileg kiírt születési dátumát követően.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...160