Információk, érdekességek
A zene segít a hétköznapok bajain
2019. január 22.
Beszélgetés Sárik PéterrelTavaly a vizes világbajnokság záróeseményének zeneszerzőjeként és zenei vezetőjeként hazai és világszinten is sokan megismerhették munkáját, bár már eddig is jelentős nemzetközi sikereket mondhat magáénak. Hazai jazzkoncertjei mindig telt házasak, ami alatt a közönséggel folyamatos beszélgetésben van. Ezt a közvetlenséget is imádja a hallgatóság Sárik Péter jazz-zenészben.
• Rengeteg mindent csinálsz. Ez mind a te utad? Jazz-zongorista vagy, tanár, zeneszerző, különböző műfajokat képviselsz a mesevilágtól a klasszikus zenéig. Ez egyfajta útkeresés?
Talán az utam már megtaláltam, bár az élet mindig hozhat valami teljesen váratlant, ez inkább önpróbálgatás, lubickolás a szeretem dolgokban. Én is és a zenekarom tagjai is nyitott szellemű és lelkű emberek vagyunk, így mindhárman boldogan ugrunk fejest az új dolgokba. Amit eddig csináltunk, amit felsoroltál a jazzmesétől a saját szerzeményeken át, a feldolgozásokon keresztül egészen Bartókig, azért tudnak hitelesek lenni tőlünk, mert mindegyiket szeretjük, annak ellenére, hogy nagyon különböző zenék. Nyilván benne van ebben a sokszínűségben a keresgélés is, és szerintem ez a titok. Ma, ebben a rettenetesen felgyorsult világban majdnem evolúciós túlélési recept, hogy folyamatosan változni és alkalmazkodni kell, de közben persze úgy, hogy ne veszítsd el önmagad. Sajnos a környezetünk viszont olyan gyors tempóban változik, hogy ezt szinte lehetetlen és nem is egészséges követni. Az olyan tudású telefon, amelyet a kezedben fogsz, tíz éve még csak sci-fi volt, ma már illene tudnia mindenkinek kezelni. Nemrég még létezett a biztos állás fogalma, vagy tudtad, hogy ha dolgozol, lesz nyugdíjad.
Ezek ma már illúziók, és ezért nem is tudom, hogy ez útkeresés-e egyáltalán, vagy túlélő verseny. Szomorú látni, hogy ha valaki lemarad, akár csak pár évre, akkor szinte menthetetlen hátrányba kerül, és onnan nagyon nehéz visszajönni. Ez ránk, muzsikusokra szintén ugyanígy vonatkozik, csak nekünk az a szerencsénk, hogy megtaláltuk a zenét. Nekünk ez szerelem és a csoda. Mi nem dolgozni megyünk, hanem játszani, még akkor is, ha sokszor irgalmatlan nehéz ez a pálya.
Valamelyik nap gondolkodtam, vajon az emberek hány százaléka csinálja azt, amit szeret. Azon belül hány százaléka csinálja azokkal, akiket szeret, és azon belül hány százaléka csinálja ott, ahol szereti. Én elmondhatom, hogy mind a három kategóriában benne vagyok. Ez a földi mennyország. Szóval ilyen szempontból nekünk könnyebb az útkeresés, de nem lehet leállni. Mindig mondják a kollégáim meg a barátaim, hogy mennyire sokat dolgozunk, mennyire őrületes a tempó, amit diktálunk, de azt kell mondjam, hogy egy kicsit a világ várja ezt tőlünk. Bízom benne, hogy ez a tébolyult rohanás nem fog örökké tartani, de addig valóban meg kell találni mindig azt, hogy mi lesz a következő lépésünk.
Parkinson-kórt kezelnek őssejt-átültetéssel
2019. január 21.
A Kiotói Egyetem kutatói először végeztek indukált pluripotens őssejt-átültetést Parkinson-kór kezelésére.Az októberben elvégzett műtét során a kutatók az iPS-sejtekből idegsejteket hoztak létre, amelyeket beültettek egy több mint 50 éves beteg agyába.
A három órán át tartó beavatkozáson a sebészek a koponyán fúrt lyukon keresztül juttattak be mintegy 2,4 millió sejtet a páciens agyába – hangzott el az intézet tájékoztatóján.
A szakemberek azt remélik, hogy ily módon olyan gyógymódot tudnak kifejleszteni, amelyet világszerte alkalmazhatnak majd és az egészségbiztosítás fedezheti a kezelést. “Vállalatokkal együttműködve ki akarunk fejleszteni egy tömegtermelési rendszert, amely lehetővé teszi, hogy iPS-sejtekből nyert idegsejteket szállítsunk szerte a világba” – közölte Takahasi Dzsun professzor, a tudóscsoport vezetője.
A beteg jól van, agya semmilyen bevérzést nem szenvedett és más ártalmas tüntetek sem léptek fel nála. Az úttörő beavatkozást hét további 50-60 éves olyan betegen fogják elvégezni, akik már több mint öt éve szenvednek Parkinson-kórban.
Az indukált pluripotens őssejtek (iPS) az őssejtek olyan típusa, amelyekből az emberei szervezet minden sejttípusa előállítható. A Parkinson-kór a központi idegrendszer egy degeneratív rendellenessége, amely csökkenti a dopamin-termelő idegsejteket, emiatt lelassul az ember mozgása, végtagremegés és testmerevség lép fel. Jelenleg nincs gyógymódja a betegségnek, csupán a tüneteket képesek enyhíteni.
Egy kis faluból Las Vegasba
2019. január 19.
Salamon Dia: „Ami velem történik, az tényleg olyan, mint egy valóra vált álom!”Dia története kezdődhetne akár úgy is, mint egy mese: egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy falusi leány, aki, mert nagyot álmodni, és mivel mindent megtett azért, hogy elérje a céljait, végül eljutott a világ legrangosabb testépítő és fitnesz versenyére Las Vegasba. Túl azon a versenyen, amelyről korábban oly sokat álmodozott, Salamon Dia múlt hétvégén színpadra állhatott a Mr. Olympia színpadán Bikini Olympia kategóriában.
Mit éreztél a versenyt megelőző napokban? Mennyire voltál izgatott vagy feszült, hiszen nem volt kicsi a tét: életed eddigi legnagyobb megmérettetésére készültél!
Abszolút nyugodt voltam, hiszen azzal, hogy kijutottam a Mr. Olympiára, már elértem a célomat.
Milyen eredményre számítottál?
Úgy álltam ki a színpadra, hogy hatalmas dolog lenne, ha bekerülhetnék a top 15-be, de ha ez nem sikerül, akkor sem leszek csalódott vagy elkeseredett.
Akkor nem vagy az?
Dehogy! Nekem tényleg ez volt a legnagyobb álmom, hogy részt vegyek a Mr. Olympián. Fantasztikus, hogy idáig eljutottam!
Ez többek között azért is olyan hatalmas dolog, mivel te voltál az első magyar Bikini Olympia induló!
Ez így van! Rajtam kívül eddig egyetlen hazai lány, Oláh Noémi vett részt a versenyen, de ő kiköltözött Amerikába és úgy jutott ki, hogy már onnan kvalifikált.
Mivel ünnepelted meg, hogy túl vagy a versenyen?
Mivel a felkészülések alatt szigorúan oda kell figyelnem a táplálkozásomra, a versenyeket követően általában a legfűszeresebb, a legédesebb, és a legsósabb ételeket kívánom, mint például a hamburger, a pizza és a desszert. Ez most is így volt!
Ha le kell mondanod valamiről a sport miatt, olykor nem érzed azt, hogy ez most egy hatalmas áldozat a részedről?
Nem. Soha. Számomra az adott verseny mindig motivációt jelent és olyankor csak az lebeg a szemem előtt!
30 millió gyerek különleges gondoskodást igényel
2019. január 10.
A világon évente 30 millió gyermek születik túl korán, túl kicsi testsúllyal vagy betegszik meg újszülöttként, és szorul emiatt különleges ellátásra az életben maradáshoz – állapította meg egy nemzetközi szervezetek által készített jelentés.
A jelentés rámutat, hogy speciális kezelés nélkül nagyon sok veszélyben lévő újszülött nem marad életben egy hónapnál tovább, az újszülöttek halálozásának legnagyobb kockázatai közé tartoznak a koraszülöttséggel összefüggő komplikációk, a szülés közben történt agysérülés, a súlyos bakteriális fertőzés vagy sárgaság, illetve a születési rendellenességek.
Tavaly összesen 2,5 millió újszülött halt meg a világon, túlnyomórészt megelőzhető okokból. Az elhunyt csecsemők csaknem kétharmada koraszülött – írja a jelentés, amely szerint még ha életben is maradnak a koraszülöttek, általában krónikus betegségekben szenvednek és lassabban fejlődnek.
Becslések szerint egymillió túl kicsi vagy beteg újszülött marad életben évente hosszú távú fogyatékossággal. Megfelelő gondoskodással a kisbabák nagyobb komplikációk nélkül élhetnek életük végéig, ugyanakkor a beteg gyermekek családjaira háruló kiadások és lelki terhek hátrányosan hathatnak a gyermekek kognitív, nyelvi és érzelmi fejlődésére.
A jelentés szerint 2030-ig 81 országban 2,9 millió nő és újszülött életét lehetne megmenteni átgondolt stratégiával. Akkorra a csecsemőhalálozások 68 százalékát is meg lehetne előzni olyan egyszerű feltételekkel, mint a táplálásnál a kizárólagos szoptatás, az anya vagy apa és csecsemő közötti közvetlen testkontaktus, a gyógyszerek és alapvető felszerelések, valamint a tiszta és jól felszerelt egészségügyi intézmények, amelyeknek képzett egészségügyi dolgozói vannak.s
Hadas Kriszta: Periódusokban élem az életemet
2019. január 08.
Objektív, Frei Dosszié, Napló, Mokka, Forró nyomon, Jön a baba, Keresem a családom. Csak néhány azon tévéműsorok közül, amelyeknek Hadas Kriszta volt a szerkesztője, riportere, főszerkesztője vagy éppen műsorvezetője. Az Egy tökéletlen anya naplója című könyve után most írja a következőt Anyasors címmel. A tőle megszokott őszinteséggel beszél a munkájáról, az életéről, önmagáról. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen végeztem tévés rendező szakon. Már húszévesen írtam, 23 évesen a Magyar Rádióban, aztán a Magyar Televízióban dolgoztam, az akkori friss generációnak voltam a tagja. Amikor indultak a kereskedelmi tévék, mi voltunk az a szerencsés generáció, akiket beszippantott ez az újdonság, és így iszonyatos lehetőségeink voltak. Mi nem akkor kezdtük a szakmát, jártunk már külföldre, volt már néhány év szakmai tapasztalat mögöttünk, úgy gondoltuk, hogy miénk a világ. Sokáig a miénk volt.
• Évek óta tanítasz a Metropolitan Egyetemen. Hol könnyebb a „tanítás” hivatását gyakorolni? A diákoknál vagy otthon?
Otthon, a családban senki nem hallgat rám. Ezt felejtsük is el. A lányom is szakmabeli, miután az egész gyerekkorát stúdiókban élte le. Sokáig voltam gyermekét egyedül
nevelő anya, a leckéit a különböző szerkesztőségekben, stúdiókban írta meg úgy, hogy csodálkoztam volna, ha atomfizikus lesz belőle. Emberi dolgokban, szorgalomban, etikai, erkölcsi kérdésekben követett engem, de szakmailag le vagyok ugatva. Viszont ha baj van, akkor mindig engem hív. És ez a lényeg.
• Van egy kisebb gyermeked is, Zsiga, aki nyolcéves. Változtál-e valamit a gyerekneveléssel kapcsolatban a tizenakárhány év különbséggel?
Az alapelveim nem változtak. Az egyik legfontosabb a motiváció, hogy legyen az bármi, de szeresse, akarja csinálni, no és mások tisztelete.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...152