Információk, érdekességek
A látás hónapján a szem védelme lesz a fókuszban
2019. október 14.
A Látás hónapja programsorozat az idén a szem védelmével, egészségének megőrzésével foglalkozik – közölte a kampányt szervező Szabadi Zsolt, a Magyar Látszerész Szövetség elnöke.
Október 31-ig 306 vizsgálati pont és optikai szaküzlet várja ingyenes látásellenőrzésre és szaktanácsadásra az érdeklődőket. A kampány idei mottója: Fontos a látásom.
A külvilágból érkező információk 85 százalékát a látás érzékszerve továbbítja – hívta fel a figyelmet az igazgató. A digitális eszközök által kibocsátott kék fény elleni védelem idén is kiemelt témája a kampánynak. A digitális eszközök egyre inkább a hétköznapok részévé váltak, és az általuk kibocsátott kék fény korosztálytól függetlenül mindenkit érint.
E téren különösen fontos a megelőzés, mivel az okostelefonok, táblagépek, számítógépek, tévékészülékek káros hullámhossztartományt sugároznak a retinára.
A kampány során szeretnék fókuszba helyezni a progresszív lencséket is, mint a legmodernebb, legkomplexebb optikai megoldásokat.
Az ingyenes látásvizsgálaton részt vevők között idén értékes lencséket, ajándékokat és egy kétszemélyes wellness hétvégét is kisorsolnak a kezdeményezésben résztvevő kiemelt optikák – jelezte Szabadi Zsolt.
A kevés húst tartalmazó étrend környezetvédőbb?
2019. október 05.
A kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint a hagyományos tejet-tojást fogyasztó vegetáriánusé egy új amerikai tanulmány szerint.
Az elegendő és egészséges élelem megtermelése a legtöbb alacsony és közepes bevételű országban ugyanakkor az üvegházhatású gázok kibocsátása, vagyis a karbonlábnyom jelentős növelésével járna a Johns Hopkins Közegészségügyi Egyetem élhető jövőt kutató központjának tanulmánya alapján, amely a Global Environmental Change című szaklap legújabb számában jelent meg.
A Johns Hopkins kutatói az egyének és az országok szintjén is megvizsgálták az éhezés felszámolása és a klímavédelem lehetséges útjait – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
Olyan modellt dolgoztak ki, amely megvizsgálta, hogyan hatnának az étrendi változások az egyes emberek és az országok szintjén az üvegházhatású gázok kibocsátására és az ivóvíz-felhasználásra.
Ezzel a modellel kilenc növényi alapú étrend hatásait elemezték, ezek között volt mások mellett vöröshúsmentes, a halat, valamint a tejet-tojást megengedő (lakto-ovo vegetáriánus) és a csak növényi, vagyis vegán táplálkozás is.
Megállapították, hogy a tápláléklánc alsó részén elhelyezkedő állatokat – kis halakat, puhatestűeket – tartalmazó étrendek majdnem olyan környezetbarátok, mint a kizárólag növényi étrend.
Aggasztóan növekedett a HIV-megbetegedések száma
2019. október 04.
Aggasztó mértékben észlelték a HIV-vírus gyógyszereknek ellenálló fajtáját Afrikában, Ázsiában és Amerikában – olvasható a Nature című tudományos folyóirat honlapján.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint az elmúlt négy évben Afrika, Ázsia és Amerika 12 országában átlépte az elfogadható szintet a gyógyszer-rezisztencia a HIV-vírus kezelését biztosító két alapvető fontos gyógyszer – az efavirenz és a nevirapin – esetében.
A HIV-vírusfertőzötteket általában antiretrovirális gyógyszerekkel kezelik, ám a vírus képes mutálódni gyógyszereknek ellenálló formába.
A WHO 2014 és 2018 között 18 országban végzett felmérést, és vizsgálta a gyógyszer-rezisztencia szintjét azon emberek esetében, akiknél abban az időszakban kezdték meg a HIV-vírus elleni kezelést.
12 országban a HIV-vírusfertőzött felnőttek több mint 10 százalékánál alakult ki rezisztencia a két gyógyszer esetében. Ezen küszöb fölött már nem tartják biztonságosnak ugyanazon HIV-gyógyszerek felírását a betegeknek, mivel a rezisztencia tovább növekedhet – olvasható a WHO jelentésében.
“Úgy vélem, átléptük ezt a vonalat” – mondta Massimo Ghidinelli, a washingtoni Pánamerikai Egészségügyi Szervezet fertőzőbetegség specialistája.
A vizsgált nők 12 százalékánál, a férfiak 8 százalékánál mutatták ki a HIV gyógyszereknek ellenálló fajtáját.
Modern technológiával az egyiptomi piramisok rejtélyeinek nyomában
2019. október 01.
Kilenc piramist - köztük a híres gízaiakat - vizsgáltak meg új szemszögből, hogy végre választ kapjanak a nagy kérdésre: az ókori egyiptomiak a sivatag közepén hogy voltak képesek megépíteni ezeket az épületóriásokat? A Viasat History csatorna legújabb sorozatának szakemberei drónok bevetésével és 3D tervezéssel fejtettek meg titkokat.
Üdvözlünk a Régészet 2.0-nál! A fotogrammetria, avagy a távérzékelés tudománya többezer drónok által készített légi felvétel segítségével képes 3D-ben újraalkotni, így lemodellezni nagy kiterjedésű geometriai tárgyakat. Ezeket elemeikre is le lehet bontani, aminek köszönhetően szerkezetük és felépítésük könnyebben kiszámolható. Nézzük, mit árultak el a drónok és a 3D-s modellezés a piramisok építéséről!
Überelték egymást: a világ hét csodájának egyike Hufu 147 méter magas gízai piramisa. Hogy fia (Dzsedefré) lepipálja apja építményét, saját nyughelyét egy hegytetőre húzta fel, hogy a domborzati viszonyoknak köszönhetően a magasból tekinthessen le Hufu piramisára.
Ezért érdekes, hol kap helyet a sírkamra: Dzsedefré egykori piramisát szinte milliméter pontossággal lemodellezhették a régészek. Kiderült, hogy míg mások a csúcs közelében helyezték el a sírkamrát, addig Dzsedefré a föld mélyére rejtette el azt. Ezzel a sírkamra egyben a piramis alapja is lett, amit így sokkal gyorsabban fel lehetett húzni.
Hogy juttatták fel a több tonnás kőhasábokat a piramisok csúcsára? Eddig úgy tudtuk, hogy több kilométer hosszú, 5-10 fokos szögben emelkedő rámpákat használtak, amelyeken hatalmas faszánokon vontatták fel a nem ritkán 1-2 tonnát nyomó köveket. A legújabb ásatások során azonban egy 20 fokos rámpa maradványaira bukkantak, és kiszámolták, hogy eme építmény hossza nagyjából 700 méter lehetett.
A hamisított whiskyt felismerő “mesterséges nyelv”
2019. szeptember 27.
A hamisított whiskyt felismerő “mesterséges nyelvet” fejlesztettek ki skót kutatók. Az eszköz észleli a whiskyk közötti apró eltéréseket, ami segíthet az alkoholhamisítási piac felszámolásában – vélik a kutatók.
Az apró érzékelő az arany és az alumínium optikai tulajdonságait kihasználva ismeri fel az italok közti különbségeket. Meg tudja különböztetni, ha ugyanazt a whiskyt különböző hordókban érlelték, és felismeri a különbséget a 12, 15 és 18 éves whisky között is – írja hírportálján a BBC.
Megalkotói, a Glasgow-i és a Strathclyde-i Egyetem mérnökei szerint az érzékelő 99 százalékos bizonyossággal “ízleli meg” a különbségeket.
Alasdair Clark, a Glasgow-i Egyetem kutatója elmondta: “mesterséges nyelvnek hívjuk, mert az emberi nyelvhez hasonlóan viselkedik. Hozzánk hasonlóan nem tudja azonosítani az egyes kémiai anyagokat, amelyek miatt a kávénak más íze van, mint az almalének, de könnyen meg tudja határozni a különbséget a két összetett kémiai keverék között”.
A “műnyelv” arany és alumínium szubmikroszkopikus szeletei sakktáblamintázatba rendezve úgy viselkednek, mint az ízlelőbimbók. A kutatók whiskymintákat öntöttek ezekre az “ízlelőbimbókra”, melyek mintegy 500-szor kisebbek, mint emberi megfelelőjük, és lemérték, hogyan nyelik el a fényt, miközben a folyadék ellepi őket – olvasható a Glasgow-i Egyetem holnapján.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...167