Információk, érdekességek

Lázcsillapítás gyerekeknek

2021. augusztus 16.

Kell-e egyáltalán a lázat csillapítani? Ez mostanában olyan kérdéssé vált, amelyet sokan vitatnak az orvosok közül is…A lázcsillapítást ellenzők azzal érvelnek, hogy a láz nem betegség, hanem a szervezet reakciója a betegség legyőzése érdekében, ezért ezt nem kéne mesterségesen megakadályozni.

A szakemberek többsége ennél árnyaltabban látja a kérdést. Elismerik, hogy a lázas állapot felfokozott alapanyagcseréje bizonyos fokig valóban serkenti a védekezőképességet a vírusok és baktériumok ellen, ám ennek komoly ára van. A lázzal együtt járó erőteljesebb, gyorsabb szívmunka ugyanis megtereli a vérkeringést, ami — különösen idősek, bizonyos krónikus alapbetegségben szenvedők esetében — veszélyes lehet.

Mi akkor a teendő, ha megjelent a láz?

• A magas, 39 C feletti lázat csillapítani kell

Abban mindenki egyetért, hogy a magas, 39 C fok feletti lázat mindenképp csillapítani kell, még az egyébként egészséges embereknél is. A magas láz elesettséggel, gyengeséggel, fejfájással jár, a már említett keringésre gyakorolt káros hatásáról nem is beszélve. Ám arra nem kell törekedni, hogy a normális szintig teljesen levigyük a hőmérsékletet. Elég, ha 38- 38,8 körüli szinten tartjuk.
Egyre többen gondolják úgy, hogy a hőemelkedést, vagyis a 37-38 C fok közötti hőt nem kell csillapítani, kivéve, ha rossz közérzettel, fejfájással jár együtt.
A 38 és 39 fok közötti alacsony-közepes láz csillapítása meggondolás kérdése. Ha emellett a gyerek (vagy felnőtt) nem érzi nagyon rosszul magát, nincs valamilyen krónikus betegsége, nem hajlamos lázgörcsre, nem kell feltétlenül, mondhatni „rutinszerűen” csillapítani. Persze, gyakran meg kell újra mérni, nem megy-e feljebb.

• Fontos a folyadékpótlás és a szellőző, pamut öltözet

Fontos tudnivaló, hogy a lázas betegeknek sok (langyos) folyadékot kell innia. Betakarni nem szabad, mert hő pangás léphet fel, ami fokozza a lázat.

• Lázat kétféle módon lehet csillapítani: fizikálisan, és gyógyszeresen

1. A fizikális lázcsillapítás alatt a test lehűtését értjük. Két módon tehetjük: hűtőfürdővel, és prizniccel, azaz állott vizes törzsborogatással. 39 C fokos láz felett mindkét módon, azaz fizikálisan és gyógyszeresen is csökkenteni kell a lázat.

Hűtőfürdő

Engedjünk a fürdőkádba kifejezetten meleg, kb. 37 °C hőmérsékletű vizet. Ültessük bele a gyereket, illetve, ha még ülni nem tudó csecsemőről van szó, alkarunkkal támasszuk a testét alá. A lábánál eresszünk be a hideg vizet, állandó kevergetés mellett. Legyünk kíméletesek: ne hűtsük le túl gyorsan a kádvizet, és ne legyen nagyon hideg, 22 °C alá semmiképp se menjünk. A hűtőfürdő kb. öt percig tartson, és ha kell ismételjük meg többször is.

Gyengédebb lelkű szülők megtehetik, hogy csak langyosra, 25-26 fokra hűtik le a vizet, viszont hosszabban hagyják bent a kicsit. (Esetleg maguk is beülnek a kádba, és eljátszanak a csemetével.) Egy biztos: magára hagyni egy pillanatra sem szabad, még a nagyobbacska gyereket sem.

Mikor a beteg gyerek lázát csillapítjuk, sose törekedjünk arra, hogy az teljesen lemenjen, hiszen a nagy hőmérséklet ugrás is megviseli a szervezetet. Emlékezzünk rá: egy kis láz amúgy is segít a gyógyulásban. Ha például a 39,5 C fokos láz lemegy 38,5 C fokra, elégedettek lehetünk. (És kivehetjük végre szegény gyereket a kádból.).

Priznic  – állott vizes borogatás

Ezt a lázcsillapítási formát feltalálójáról, egy 18. századi német természet-tudósról nevezték el. A következőképen kell elvégezni: egy lavórba engedjünk langyos vizet, tegyünk bele egy törölközőt, jól nedvesítsük át, csavarjuk ki, majd a gyermek törzsét hónaljtól combközépig tekerjük be vele. Erre egy vékony száraz ruhát tegyünk. Ha a nedves törölköző átvette a test hőmérsékletét (kb. 10 perc múlva), cseréljük ki egy másik langyos vízbe mártott törölközővel. Ezt mindaddig folytassuk, míg a gyermek láza le nem megy.

A borogatással kapcsolatban nemzedékről nemzedékre száll egy tévhit: nevezetesen, hogy azzal is le tudjuk vinni a gyerek lázát, hogy ha csak a csuklóra, és bokára teszünk vizes ruhát. Bár nagyon csinosak a kicsik a színes masnikkal a kezükön-lábukon, sajnos ez a módszer nem használ: a csukló, és a boka felszíne ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy hűtés hatásos legyen. Bármilyen kegyetlennek tűnik is: a gyermek egész törzsét be kell ahhoz tekerni, hogy a láza lemenjen.

---

Védje meg kisbabáját a pelenkakiütéstől!

2021. augusztus 15.

A kicsik bőre különösen érzékeny az irritáló anyagokra, így a pelenkakiütés hamar megkeserítheti a csecsemők napjait. Mindez azonban gondos ápolással megelőzhető. Íme néhány gyakorlati tanács.

• A vizeletet vagy székletet tartalmazó pelenkát cserélje le, amint lehet!
• Mossa meg a baba bőrét.
• Rendszeresen kenje alkalmas védőkrémmel.Fürdés után is mindig kenje be a baba fenekét popsikrémmel. Ezáltal csökkenti a fertőzés kialakulásának veszélyét és segíti a pelenkakiütés megelőzését. Fokozottan figyeljen azon esetekben, amikor nincs lehetőség gyakori pelenkacserére. Így például éjszaka, amikor sokáig van a baba ugyanabban a pelenkában. Ilyenkor feltétlenül alkalmazzon védőkrémet, hogy elkerülje a pelenkakiütés kialakulását.
• Amikor lehetséges, hagyja kicsit szellőzni a baba fenekét (ne hagyja emiatt kihűlni).
• Gondoljon arra, hogy az eldobható pelenka nem biztosítja a pelenkakiütés elkerülését. A bőr tisztán tartása és a megfelelő védőkrém használata alapvetően fontos.
• Ha újrafelhasználható pelenkát használ, mosás előtt ajánlott sterilizálni, s kerülje a biológiailag detergens mosószer alkalmazását vagy illatosított öblítő használatát, mert ezek mind irritálhatják a baba bőrét.
• Ha a pelenkakiütés nem javul vagy rosszabbra fordul, keresse föl kezelőorvosát, orvosi terápia szükséges a kezelésre.

A pelenkakiütés felismerése

Ha a gyermek sír és nyugtalan, ennek oka gyakran a pelenkakiütés.

A pelenkakiütés kialakulásakor a baba bőre a comb és a fenék környékén kipirosodik, nedvessé válik. Amikor a baba bőre száraz, a gyulladt területek kipirosodnak. Ha a pelenkakiütés súlyosabbá válik, akkor hólyagok, duzzadt foltok jelenhetnek meg.

Mi okozza a pelenkakiütést?

1. Meleg, nedves környezet a pelenka alatt

• A baba finom bőre ilyenkor érzékeny, könnyen hámsérülést szenvedhet.
• A hámsérülés nagyon hamar kialakul kimelegedés vagy hőemelkedés esetén.

Gondoljon a pelenkakiütés kialakulására, ha…

• A baba megfázott vagy valamilyen fertőzése van.
• A védőoltás utáni napokban.
• Fogzáskor.

2. A baba finom bőrével érintkező irritáló anyagok

A pelenkával fedett bőr nagyon érzékeny az irritáló anyagokra, mint például a széklet vagy a vizelet. A bélmozgások által felszabaduló organizmusok a vizelettel érintkezésbe lépve ammóniát szabadítanak fel, amely megtámadja a baba bőrét.

• A tej vagy a szilárd táplálék összetételének megváltozásakor vagy egyéb gyomorbántalmak esetén a vizelet és a széklet összetétele megváltozhat, amely sokkal irritálóbb a baba bőrére.
• Hasmenés esetén a felszabaduló gázokban levő anyagok újabb irritáló tényezők lehetnek.

Akkor is gondolni kell a pelenkakiütés kialakulására, ha…

• Az anyatejes táplálás megszűnik.
• A tápszer összetétele változik.
• A gyermek elkezd tehéntejet inni.
• Új étel kerül az étrendbe.

A fertőzést okozó baktériumok és gombák

Ha a baba bőrének természetes védőrétege sérül, akkor a mikroorganizmusok megfertőzhetik a bőrt a pelenka alatt.

---

Kincs, ami legtöbbször orvosi hulladékként végzi

2021. augusztus 14.

Ennek okait vizsgálta kutatásában három egészségügyi szakember szombathelyi és budapesti kismamák körében, és arra a következtetésre jutottak, hogy „bár az őssejtek levételének számos előnye van, a megkérdezett kismamák ismeretszintje hiányos, többségében nem hiteles forrásból szerzik az információkat és a tájékoztatásuk nem kielégítő.

Az őssejtek képesek szervezetünk bármilyen sejttípusává alakulni, éppen ezért használhatóak sérült sejtek pótlására, helyettesítésére. Az őssejttranszplantáció több mint 80 féle betegség gyógyításánál része az alkalmazott orvosi eljárásoknak, és napjainkig a világon közel másfél millió őssejtbeültetést végeztek. Magyarországon évente körülbelül 250 kezelés történik őssejt-transzplantációval, ezek egynegyedét gyermekeken végzik.

Köldökzsinórvér eredetű őssejteket először 1988-ban használtak transzplantációra Franciaországban, azóta több mint 40 000 köldökzsinórvér eredetű őssejtbeültetés történt világszerte. Az őssejttranszplantációk egyharmadát napjainkban már köldökzsinór eredetű őssejtekkel végzik. 

Az őssejtkezeléseket alkalmazó regeneratív medicina világszerte a figyelem középpontjába került, jelenleg is több ezer klinikai vizsgálat zajlik új, őssejt-alapú kezelések kifejlesztése érdekében. A kutatók szerint az őssejtterápia jelentheti az egyik hatékony gyógymódot a diabétesz, a szívinfarktus, a születéskori oxigénhiányos állapot, időskori degeneratív betegségek, több autoimmun betegség, trauma okozta idegrendszeri sérülések és egyéb súlyos kórképek esetén a jövőben.

Ennek ellenére csak a magyar családok töredéke gondoskodik a köldökzsinórvérből és a köldökzsinór-szövetből származó őssejtek megőrzéséről, így a köldökzsinór orvosi-biológiai hulladékként szemétbe kerül, ezáltal a gyerekek és családtagjaik elesnek a regeneratív medicina nyújtotta hosszútávú lehetőségektől.

A Védőnő című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban Dr. Karácsony Ilona Hajnalka adjunktus, Kőhegyi Rebeka szülésznő és Máthé-Póhr Kitti erre az ellentmondásra kereste a választ, a szerzők azt vizsgálták, milyen okok miatt nem választják a kismamák a köldökzsinór eredetű őssejtek levételét és megőrzését, annak ellenére, hogy az őssejtek „ígéretes gyógyászati lehetőséget jelenthetnek a jövőre nézve, segítségükkel megváltozhat a gyógyításról alkotott képünk, illetve lehetőség nyílik az életfontosságú szövetek és szervek megújítására.”*

Az általuk megkérdezett 200 várandós 94,5%-a hallott már a köldökzsinór őssejtlevételről, 16,5%-uk pedig élt a lehetőséggel és levetette az őssejtet. Azt is vizsgálták a szakemberek, kitől kaptak felvilágosítást a kismamák az őssejtek tárolásának lehetőségeiről: 47,5% a médián keresztül, 7,5% rokontól vagy ismerőstől, 7,0% szülész-nőgyógyásztól, 6,0% szülésznőtől, 5,5% védőnőtől szerzett információt, míg 16,0%-uk egyáltalán nem kapott tájékoztatást ezzel kapcsolatban. A válaszadók véleménye szerint a birtokukba került információk nem elégségesek ahhoz, hogy a levétel kérdésében döntést hozzanak, és a megfelelő ismeretek hiánya miatt nehezebben mérik fel az előnyöket, felhasználási lehetőségeket.

Az információhiány mellett a másik tényező, ami miatt kevesen döntenek az őssejtlevétel mellett, az az ár. A megkérdezett kismamák 88,5%-a drágának tartja az őssejtbankok árait, 92,0% élne a lehetőséggel, ha államilag finanszírozott lenne. Nem meglepő módon azok a kismamák, akik saját bevallásuk szerint jó vagy nagyon jó anyagi körülmények között élnek, gyakrabban döntenek úgy, hogy a szülés során levetetik a köldökzsinór eredetű őssejteket.

---

Aki ügyesen mozog, jól fog beszélni, és élesen gondolkodni

2021. augusztus 13.

Tombol a nyár, itt a lehetőség arra, hogy a gyerekeket „száműzzük” a szobából, a számítógép elől, s rávegyük egy kis mozgásra (ami persze nekünk is jót tenne)! Átfogó kutatások igazolják ugyanis, a testi aktivitás nem csupán a szívet és az izomzatot, hanem a szellemi teljesítő- és állóképességet is erősíti, s a rendszeres mozgás serkenti a gyermekek intellektuális fejlődését. 

A mozgás fejlettsége és az intelligencia összefügg

Sokáig úgy tartották, hasznosabb, ha a könyveket bújják, idegen nyelveket sajátítanak el vagy hangszeren tanulnak játszani, ahelyett, hogy a focilabdát kergetnék – aki pedig idősebb korban szeretné szellemi frissességét fenntartani, jobban teszi, ha fejtörőkkel, nem pedig a futócipő befűzésével foglalkozik. Ám mindez téves elképzelés: az új tudományos eredmények azt jelzik, hogy egyik a másikkal szorosan összefügg.
A modern társadalmak – sajnálatos módon – a gyermeki fejlődés szempontjából nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a mozgásnak. Már a legkisebbeket is arra próbáljuk rávenni, hogy maradjanak nyugton, ahelyett, hogy össze-vissza rohangálnának; koncentráljanak, ahelyett, hogy tombolnának. A tévé, számítógép és játékkonzol meg is teszi a magáét, elvéve a mozgáshoz kapcsolódó természetes örömöt. Ennek elsősorban az általános közérzet és egészség látja kárát, pl. testtartási zavar alakul ki, elhízik a gyerek.

A test és elme fejlődése azonban nem független egymástól:

• A nem kellőképpen fejlett motorikum az intellektust is fékezi,
• ugyanis minél biztosabban deríti fel környezetét a gyermek, annál könnyebben reagál az új kihívásokra, annál jobban fejlődik az önbizalma is,
• a játék, a mászás és aktivitás ily módon önmegerősítő „körfolyamatot” indít el.
• Kisebb korban a mozgásos repertoárt, a beszédet és gondolkodást kell kibontaniuk, az idősebb gyerekek és fiatalok egyéb fejlődési feladatokkal is szembesülnek: szociális kompetenciák elsajátítása, saját határok tesztelése, s önbecsülésük felépítése az elért sikerek révén. Ezeket mind megkönnyítheti a mozgás.
• A testi aktivitás a pszichés közérzetet is javítja, ez pedig hosszabb távon segíthet a pozitív énkép kialakításában. Egy amerikai kutatás szerint a mozgékony gyerkőcök jobb iskolai érdemjegyeket és bizonyítványt szereznek – pl. a számolás és olvasás terén nyújtott teljesítményük testi kitartásuk mértékével egyenes arányban nő.

---

Székrekedés gyermekeknél: igaz/hamis állítások

2021. július 29.

Ha a gyereknek rendszeresen székrekedése van, hogyan segítsünk rajta? Ez a probléma meglehetősen gyakori a kisebbek esetében, mely gyógyszer nélkül is megoldható, ha nem válik kórossá. De ahhoz, hogy helyesen kezeljük a székrekedést otthon, különbséget kell tennünk a köztudatban ezzel kapcsolatban elterjedt, néhány gyakori igaz és hamis állítás között.

IGAZ/HAMIS ÁLLÍTÁSOK:

A székrekedés főként a gyermek székletének számával függ össze

HAMIS

A székelés gyakorisága nem az egyetlen tényező a székrekedés megállapításához. 

Nagyban összefügg a gyermek hasi komfortérzetével és béltranzitjával (amely a tápláléknak az emésztőrendszeren való áthaladásához szükséges idő). Egyes gyermekeknél akkor is előfordulhat székrekedés, ha naponta ürít székletet, míg másoknál csak akkor derül ki, ha hetente háromnál kevesebb alkalommal van széklete.

A fájdalom a székrekedés jele

IGAZ

A székrekedéses gyermeknek fájdalmat okozó problémái is lehetnek a székletürítéssel. A székrekedés miatt a széklet kemény, és nehezen ürül. Ilyenkor a gyermek fél, és visszatartja a székletet, mert fájdalmai vannak – így egy ördögi körbe kerül. Ezért ajánlott kicsi korától kezdve figyelni a béltranzitját. Már csecsemőkorban elég a pelenkát ellenőrizni, hogy megismerje a szülő a tranzit ritmusát…

A gyermek székrekedésének pszichés oka is lehet

IGAZ

Egy kisgyermek számára tehát a „nagydolog” egyenlő lehet a fájdalommal, miközben a legkisebb bosszúság is akadályozhatja a béltranzitját. Ugyanígy az olyan, számára jelentősebb, stresszes események, változások is okozhatnak székrekedést, mint pl. az óvodába-bölcsödébe járás megkezdése, kistestvér születése, költözés stb. 

Előfordulhat, hogy a családból ered

IGAZ

Vannak családok, ahol pl. a dolichocolon betegség örökletes, amely a gyomor-bél traktus rendellenessége, és jellemzője a normálisnál hosszabb vastagbél. Ez esetben a széklet általában hosszabb ideig stagnál a vastagbélb nyálkahártyájában, így gyorsabban kiszárad, és nehezen ürül. A székrekedéses gyerekeknél gyakran előfordul ez a rendellenesség.

A táplálkozás kulcsszerepet játszik

IGAZ

Egyes élelmiszerek székrekedést okoznak a gyermekeknél. Ilyen pl. a nyers alma, a banán, a rizs, a sárgarépa… Ezzel szemben más élelmiszerek hashajtó tulajdonságokkal rendelkeznek: így pl. az aszalt szilva, körte, almaszósz, zöldségfélék vagy akár a gabonafélék, a zöld levelű zöldségek (spenót, kelkáposzta…).

---

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...646566...294