Információk, érdekességek

Meggyes kevert torta - tojásmentes

2020. május 30.

Tojás nélküli sütemény? Bizony! Megsütheted bármilyen idénygyümölccsel, nagyon finom és egyszerű!

Hozzávalók:
2 ek. őrölt lenmag
3 ek. barna cukor
3 ek. méz
20 dkg liszt
fél csomag sütőpor
5 dkg olvasztott vaj
tej
kb. 2 maréknyi magozott meggy

A lenmagot beáztatom 4 evőkanálnyi vízbe. A cukrot, a mézet, a vajat összekeverem, majd hozzáadom a lenmagot. Ezután hozzákeverem a lisztet, a sütőport és annyi tejet, hogy egy nem túl sűrű, de önthető masszát kapjak.

Ezt beleöntöm egy sütőpapírral bélelt tortaformába, megszórom a megggyel, és 180 fokos sütőbe teszem. Tűpróbáig sütöm, majd a rácson hagyom kihűlni.

Tipp: A tésztát ízesítheted vaníliával, fahéjjal vagy citrom reszelt héjával is! 


Milyen betegségek csökkenthetők zöldségfogyasztással?

2020. május 30.

Bizonyos zöldségek csökkenthetik az érelmeszesedés és ezzel összefüggésben a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint sosem késő egészségesebb szokásokat kialakítani és időben kell meggyőződni az érelmeszesedés mértékéről is.

Fotó: pixabay.comElőnyben a keresztes virágúak?

Egy friss ausztrál kutatás szerint sosem késő elkezdeni a zöldségek, különösen a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a karfiol és a kelkáposzta fogyasztását.  A University of Western Australia kutatói közel 1000, 70 éves vagy annál idősebb nő vizsgálatakor találták úgy, hogy összefüggés van a keresztes virágú zöldségek fogyasztása és a szív-érrendszeri kockázat csökkenése között. A Journal of the American HeartAssociation szaklapban megjelent tanulmány szerint a szakembereknek még további bizonyítékokra is szükségük van, de nagy a valószínűsége az adott zöldségek érvédő hatásának. A kutatók az idős nők nyaki artériának állapotát, az érelmeszesedést okozó plakkokat, illetve a teljes zöldség fogyasztás kapcsolatát vizsgálták, majd tovább szűkítették a kört a keresztes virágúakra.

Az eredmények azt mutatták, hogy azoknak a nőknek, akik több zöldséget – ezen belül káposztaféléket – fogyasztottak, egészségesebbek voltak a nyaki artériáik. A kutatók feltételezései szerint ennek az lehet az oka, hogy a keresztes virágú zöldségek tápanyagokban és fitokemikáliákban gazdagok, mégis alacsony a kalóriatartalmuk. (A fitokemikáliák a növényekben található bioaktív vegyületek, antioxidánsok, amelyek az adott élelmiszerekben speciális védőhatást fejtenek ki – az élelmiszer egyéb komponenseivel való kölcsönhatásban. A legismertebb fitokemikáliák a flavonoidok, a fitoösztrogének és a glükozinolátok. A káposztafélék ez utóbbi anyagban bővelkednek.)

Ugyanakkor a bostoni Tuft University kutatói arra figyelmeztetnek, hogy az eredményekből nem lehet azt az egyértelmű következtetést levonni, hogy ha a káposztaféléket beillesztjük az étrendünkbe, az mindenképpen csökkenteni fogja a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. 

Összefüggések az étrend és az érelmeszesedés közt

Mivel az ausztrál kutatás egyelőre csak biztató kezdetnek minősül, érdemes az eddig már bizonyított étkezési ajánlásokra koncentrálni az egészségvédelem tekintetében.  A bostoni Tufts Friedman School of Nutrition Science and Policy kutató azt bizonyították, hogy ha a táplálkozás egyes faktorai nem megfelelőek, jelentősen megnő a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség valószínűsége. Ennek fényében a kardiometabolikus eredetű halálozások szempontjából a legjelentősebb táplálkozásbeli rizikófaktorok:
A túl kevés a többszörösen telítetlen zsírsav-tartalmú élelmiszer (pl. olajos magvak, olívaolaj, omega-3 zsírsav-tartalmú tengeri halak), a zöldség, a gyümölcs és teljes kiőrlésű gabona fogyasztása.
A túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros hús, só és cukros üdítő „habzsolása”.


Vizsgálták a dobozos margarinok biztonságát

2020. május 27.

Fotó: pixabay.com

Élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelőek a dobozos margarinok, de néhány termék jelölésével akadtak kisebb-nagyobb problémák – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a legújabb termékteszt alapján.

A Nébih szakemberei 17 ízesítés nélküli, 39 és 60 százalék közötti zsírtartalmú margarin komplex ellenőrzését végezték el a Szupermenta termékteszt során.

A vizsgálati eredmények alapján az üzletekben kapható margarinok megfelelnek a jelölésen szereplő zsírtartalomnak, valamint a laktózmentes jelöléseknek is. Az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal közleménye szerint a vizsgált termékek nem tartalmaztak nehézfémeket, és erukasavat is csak határérték alatti mértékben mutatott ki a laboratórium.

A tartósítószerek használata a margarinban általánosan elterjedt és megengedett, de azt minden esetben jelölni kell. A vizsgált margarinokban a jelölésük alapján 13-ban használtak tartósítószert, mindnél kálium-szorbátot. A laboratóriumi eredmények alapján a tartósítószer a jogszabályban meghatározott határérték alatt volt.

Négy terméken nem tüntettek fel az összetevők között tartósítószert, ezeknél is ellenőrizték az állítás valódiságát. Két terméknél valóban nem találtak hozzáadott tartósítószert, két terméknél viszont kis mennyiségben kimutatható volt, emiatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki a szakemberek. A bírságok összege az eljárási költségekkel együtt mintegy 460 ezer forint volt – közölte a Nébih.


Plantain, avagy mire jó a főzőbanán?

2020. május 20.

Vannak, akik még jól emlékeznek azokra az időkre, amikor Magyarországon banánt csak télen lehetett kapni, és akkor is csak mutatóba, nagyon drágán és nagyon kis mennyiségben. Desszertként fogyasztották az emberek, és senkinek nem jutott eszébe, hogy bármilyen ételbe bele lehetne tenni. Aztán változtak az idők, a banán most már mindenki számára elérhető alapgyümölcs lett, és számtalan recept összetevői között feltűnik, sőt, vannak, akik szerint igazi szupergyümölcs.

Mostanra egyre gyakrabban írnak a receptek főzőbanánt, találkozhatunk vele a szuper-és hipermarketek polcain. De vajon mire jó, miért más, mint a rendes banán? Ezeknek a kérdéseknek járt utána az Interfood, tartson velünk Ön is, tudjon meg ma is valami újat!

Mi is az a főzőbanán?
A főzőbanán egy Délkelet-Ázsiából származó banánfajta, nem azonos a még éretlen zöld színű banánnal. Színe zöld, mérete nagyobb, alakja pedig egyenesebb, mint amit megszoktunk, felhasználása teljesen eltérő a hagyományos banánétól.

Egy banán, aminek nincs banán íze
A főzőbanán sokkal kevesebb cukrot tartalmaz, mint a hagyományos banán, íze nyers, zöldséget idéző. Nyersen gyakorlatilag ehetetlen. Rendkívül magas a keményítőtartalma, ezért hőkezelés szükséges ahhoz, hogy fogyasztható legyen. Főzés, sütés, grillezés után válik ehetővé.


A lenmag gyógyhatásai

2020. május 18.

A len valamikor a népek életének egyik fontos ipari növénye volt. Belőle készült a finomabb kelme a ruházkodáshoz, és az ünnepi használatú textíliák.  

A lenmag használata a modern táplálkozásban nagyon fontos szerepet kapott. A feldolgozatlan lenmag a feldolgozott élelmiszerek sűrűjében a legmegbízhatóbbak egyikévé vált. Fogyasztásával a szervezet hozzájuthat az egyik legtisztább tápanyagforráshoz, hogy el tudja látni magát a legfinomabb esszenciális zsírral. Szervezetünk sejtjei, amelyek lenolajat tartalmaznak, sokkal ellenállóbbak és kevésbé sebezhetők lesznek, mint a közönséges zsírokkal ellátott test.

A lenmag 35 százalék zsiradékot tartalmaz, aminek 72 százaléka esszenciális, tehát a szervezet számára nélkülözhetetlen. Ebből 58 százalék nélkülözhetetlen zsírsav, amiből a szójababban csak 9 százalék van, a tökmagban 15 százalék, és a dióban 5 százalék. Más táplálékainkban nem fordul elő, vagy csupán jelentéktelen mennyiségben.

A lenmag tartalmazza a legtisztább és legtöbb esszenciális olajat, amire a szervezetnek szüksége lehet. Ezzel a tulajdonságával ez egyik legértékesebb táplálékunkká vált.

Gazdag A, B, C, D és E vitaminban. Az ásványok közül nagymennyiségben tartalmaz káliumot, foszfort, magnéziumot, kalciumot, ként, vasat, cinket, nátriumot, klórt, mangánt, szilíciumot, rezet, fluort, alumíniumot, nikkelt, kobaltot, jódot, krómot stb.

A lenmag gyógyhatása:
A len nagyon régóta áll az ember szolgálatában ahhoz, hogy megismerjük a gyógy-értékét. Az egyik legértékesebb forrásává kell válnia táplálékunknak. A lenmagnak, illetve a lenolajnak minél több teret kell hódítania táplálékozásunkban, mivel napról napra újabb és újabb felfedezések bizonyítják gyógyhatását.

Serkenti az agyműködést:
A lenmag megakadályozza a test koleszterin lerakódását, amennyiben kizárólag ezt a nélkülözhetetlen zsírsavat fogyasztjuk a közönséges zsírok helyett. Ily módon hat a kapilláris vérerek működésére, megakadályozva azok eldugulását az agyban és a vesékben. Ezzel a tulajdonságával számos más öregkori nyavalyától kímél meg a lenolaj, vagy legalábbis késlelteti azokat.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...211