Információk, érdekességek
2021. április 17.
Az ízdús, vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedő zöldségek jót tesznek az egészségünknek és a vonalainknak is, mert kalóriatartalmuk alacsony, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaznak. Az elkészítésük módját azonban jól kell megválasztanunk, ha szeretnénk megőrizni értékes tápanyagaikat. Amikor pl. túl magas hőfokon vagy hosszú ideig főzzük őket, azt kockáztatjuk, hogy elveszítik kedvező tulajdonságaikat. Jó tanácsok a zöldségek helyes elkészítéséhez.
Egy zöldség soha nem lesz olyan gazdag tápanyagokban, mint a frissen szedett – ezért úgy gondoljuk, hogy ilyen formában adhatja a legtöbbet szervezetünknek. Ez így igaz, de ha nagyon kedveljük is a nyers zöldségeket, egyhangú (és nehezen megoldható) lenne mindig csak frissen fogyasztani őket. Ezért és egyéb okoból (pl. ízfokozás, emészthetőség stb.) különféle elkészítési módokat választunk, melyek természetesen befolyásolják a zöldség eredeti állapotát.
A vízben főzés pl megváltoztatja a zöldség állagát, a sütés fokozhatja az ízeket… de a tápérték is csökken ezen hatások nyomán. Mindazonáltal a főzés hátrányai mellett előnyökkel is rendelkezik, pl. eltávolítja azokat a méreganyagokat, amelyek a bélrendszerben rendellenességeket okozhatnak, és a kórokozó mikrobák ellensége is Néhány gyakran használt zöldség pedig mindenképp főzve-sütve ehető, ilyenek. a burgonya, padlizsán, póréhagyma, fehér bab, articsóka stb.). De tanácsos arra törekednünk, hogy minél inkább megőrizzük a zöldségben lévő tápanyagokat, és így más konyhatechnikai eljárásokat alkalmaznunk. Ezek közül emelünk ki néhányat az alábbiakban.
Találjuk meg a kompromisszumos megoldást
Az ideális, ha a főtt/sült és a nyers zöldségek váltakoznak egy étkezésen belül. Pl. előételnek nyers zöldséget, főételnek az optimális főzési mód kiválasztásával készült zöldséget fogyasszunk. Az elkészítésnél fontos az idő-hőmérséklet párosa. A zöldségek tápanyagainak megőrzése érdekében főzhetjük azokat alacsony hőmérsékleten (100 C fok alatt) kissé hosszabb ideig, vagy rövid ideig, magas hőmérsékleten. A zöldség színe is meghatározó lehet: nem szabad hagyni, hogy a zöldségek túlságosan megbarnuljanak (a tápanyagvesztés és a mérgező anyagok képződésének a jele), vagy hogy fakuljanak, illetve, hogy a főzővíz színe megváltozzék (mivel a tápanyagok a vízbe távoznak), amennyiben azt nem használjuk fel.
– Vízben főzés: tartsuk meg a főzőlevet
A vízben főzés a leghagyományosabb módja a zöldségek elkészítésének, de nem a legelőnyösebb. „Kimossa” a zöldségeket, melyek elvesztik a színüket, ásványi anyag- és antioxidáns-tartalmuk a főzővízbe jut, vitaminjaik pedig elpusztulnak a magas hő hatására. (Bár a rövidebb főzési idő csökkenti a vitamin-veszteséget.) Egy tanulmány kimutatta, hogy pl. a brokkoli C-vitamin tartalmának 50%-a lebomlik, ha vízben főzzük, míg csak 25%-a, ha gőzöljük.
2021. április 12.
Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát az egészség megőrzése érdekében az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetének kutatói.
Az ATK Mezőgazdasági Intézetének munkatársai csaknem 10 éve dolgoznak rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítésén, a rostanyagok ugyanis fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. Míg ezek oldhatatlan része többek között a bélmozgást és a karcinogének megkötését segíti elő, addig az oldható rész csökkenti a koleszterinszintet és a glükóz abszorpcióját a vékonybélben, ezáltal közvetett módon hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatának a csökkentéséhez.
Egyes rostanyagok (például rezisztens keményítő) szelektíven táplálják a vastagbél jótékony baktériumait, serkentik azok szaporodását, vagyis prebiotikumként működnek – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleményében.
A kutatócsoport két megközelítésben indította el a búza rostanyagtartalmának növelését célzó kísérleteit. Az egyik út az emberi emésztésnek ellenálló, úgynevezett rezisztens keményítő mennyiségi arányának növelését célozta meg a búzában, míg a másik megközelítésben a sejtfalalkotó poliszacharidok, közülük is elsősorban az arabinoxilánok mennyiségét növelték a kutatók.
Forrásként egy olyan kínai búzagenotípust használtak a kutatók, amelynek lisztje két-háromszor annyi vízoldható arabinoxilánt tartalmazott, mint a többi 150 vizsgált fajta. Ez a tulajdonság egyben jól öröklődőnek is bizonyult, ezért ezt a változatot közvetlenül is fel lehetett használni nemesítési célokra – írják.
A beszámoló szerint a nemesítés folyamatát nagymértékben gyorsíthatja, ugyanakkor a szelekciót is hatékonyabbá teheti az olyan molekuláris markerek azonosítása, amelyek a magas rostanyagtartalommal kapcsoltan öröklődnek.
A közlemény szerint tizenöt éve folynak kísérletek az ilyen jellegű markerek azonosítására, eddig kevés sikerrel. Egy nemzetközi együttműködésben a kutatócsoport által létrehozott egyik nagy arabinoxilán-tartalmú populáció felhasználásával sikeresen azonosítottak egy olyan markert, amely hatékonyan használható a kínai forráséhoz hasonló, magas arabinoxilán-tartalmú búzatörzsek szelekciójára.
A búza rostanyagtartalma mennyiségi tulajdonság, ezt az értéket nagy mértékben befolyásolják a környezeti hatások, különösen a hő és a szárazság, amelyek a klímaváltozás velejárói. Ezért a kutatók több éves kísérletben vizsgálták az évjárat és a genotípus, valamint a hő- és a szárazságstressz hatását a rostanyagok mennyiségére és összetételére vonatkozóan.
2021. április 04.
Az ételintoleranciával küzdő emberek körében a tojásfehérje és a tojássárgája is benne van a leggyakrabban gyomorbántalmakat és bélpanaszokat okozó ételek listájában, a páciensek közel harmadát a mustár és a torma is irritálja, míg a sonkát közülük szinte mindenkinek gond nélkül befogadja a gyomra – derül ki abból az összesítésből, amelyben 376 emésztőszervi gondokkal küzdő páciens ételintolerancia vizsgálatának eredményét dolgozta fel a Magyar Preventív Gasztroenterológiai Társaság (MAPPET).
A tojás, egyes gabonák és az oloajos magvak okozzák a legtöbb bajt
A tejfehérje, a tojásfehérje és a tojássárgája, egyes gabonafélék és olajos magvak okoznak a leggyakrabban puffadást, hasfeszülést, hasmenést, székrekedést, gyomorgörcsöt azoknál az embereknél, akiknél ételintolerancia mutatható ki.
A húsokkal általában nincs gond
Ezzel szemben a panaszokkal gasztroenterológus szakorvoshoz forduló pácienseknél a különféle húsok – akár sertés, akár baromfi – jellemzően nem okoznak irritációt.
Amint dr. Takáts Alajos belgyógyász-gasztroenterológus főorvos, a MAPPET vezetőségi tagja rámutat, ennek az a magyarázata, hogy más típusú fehérjék találhatók az egyes ételekben és ételadalékokban.
A magyarázat
Az ételintoleranciával küszködő emberek bélrendszerében a tejben, a tojásban, a búzában, a kukoricában, a babban vagy az olajos magvakban lévő fehérjék váltanak ki legnagyobb arányban gyulladást, aminek következtében a bél immunrendszere Immunglobulin G ellenanyagot termel.
Ez a fajta hatás a húsféleségekre nem jellemző, ezért van, hogy a húsvéti asztalon lévő sonka kevesebbeknél okoz panaszt, mint a főtt tojás, a torma vagy a mustár.
Az ételintolerancia és az ételallergia más és más betegség
– A kutatásunkban összegzett 376 ételintolerancia vizsgálat eredménye nem azt mutatja meg, hogy általánosságban melyik étel az egészséges és melyik nem. Arról ad információt, hogy azoknál az embereknél, akiknél régóta fennálló gyomorbántalmaik és bélpanaszaik hátterében nem találtunk szervi elváltozást, de kimutatható volt az ételintolerancia, náluk melyik ételek lehettek a bajok okozói – magyarázza Takáts Alajos.
2021. április 02.
Ha valaki ízületi gyulladással él, tudnia kell, hogy az orvosi kezelésen túl a táplálkozásával is befolyásolhatja az állapotát. Szarka Dorottya, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa azokat az élelmiszertípusokat vette számba, amelyek érdemes elkerülniük az érintetteknek.
Mi a három leginkább kerülendő élelmiszertípus?
Az ízületi gyulladásnál az első és legfontosabb teendő a szakorvosi felkeresése, a pontos diagnózis felállítása és az ennek megfelelően elrendelt terápia betartása. Ugyanakkor a betegek sokat tehetnek azért, hogy a táplálkozásukkal is elősegítsék a tünetek csökkentését. Ennek érdekében érdemes magas antioxidáns tartalmú élelmiszereket, nagy vonalakban a mediterrán diétát követni, amely gyulladáscsökkentő hatású. Vagyis ajánlott a naponta többszöri gyümölcs, zöldség fogyasztás, sovány tejtermékek, a teljes kiőrlésű pékáruk, egészséges olajok és diófélék előtérbe helyezése, a halak legalább heti egyszeri fogyasztása és a mindennapos húsfogyasztás háttérbe szorítása. A másik oldalról viszont vannak élelmiszerek, amelyeket érdemes kerülni.
1. Cukor
A finomított cukor a citokinek felszabadulását okozhatja, amelyek a gyulladás közvetítői a szervezetben. Ezért a klasszikus cukros ételeken kívül érdemes visszafogni a cukros üdítők, az édes tea, kávé fogyasztását is. Számos élelmiszer, étel „rejtett cukrot” tartalmaz, körültekintően olvassuk el az élelmiszercímkéket!
2. Telített zsírok
Az olyan, telített zsírsavakban gazdag ételek, mint a zsíros húsok, húsrészek, a zsíros szalámik, szalonnák és kolbászfélék, a sajtok, a tejszín, a vaj és azzal készült kekszek, leveles tészták, valamint a kókusz- és pálmaolaj fenntartják a gyulladásos állapotot a zsírszövetekben, ráadásul az elhízáshoz is hozzájárulhatnak, ami szintén gyulladásfokozó tényező.
3. Finomított szénhidrátok
A fehér kenyérben, fehér rizsben, a chipsekben, a sós kekszekben található finomított szénhidrátokat az egészséges életmódban, és osteoarthritisnél is érdemes visszaszorítani.
Nem minden táplálkozási mítosz igaz
Időnként felreppenek bizony táplálkozási elképzelések az ízületi gyulladással kapcsolatban, amelyek azonban nem bizonyítottak. Íme, néhány a gyakori tévhitekből.
2021. március 25.
Tápanyagokban gazdag, édes finomság… Ne feledkezzünk meg róla, amikor fáradékonyak vagyunk – hiszen többek közt jelentős energiatartalommal rendelkezik.
Hazánkban a datolyát főleg szárított formában fogyasztjuk, de kezd elterjedni a frissen történő árusítása is. Vásárlásakor a barna színű, puha, sima, fényes héjút válasszuk. De gondoljunk arra, hogy szép, fényes külleme glükózszirup-bevonatának tudható be, mely lágy és étvágygerjesztő hatást kelt. Lehetőleg olvassuk el a datolyán lévő címkét, és a természeteset, a szirupmenteset válasszuk. A szárított datolya jó választás, mert gondosan kezelve csomagolják, sokáig (akár egy évig is) eltartható, és a friss gyümölccsel szinte azonos a tápértéke.
Ha frisset vásárolunk
Ügyeljünk arra, hogy a datolyák egyforma nagyságúak, száraz foltoktól mentesek, érettek legyenek. Ha nem használjuk fel rögtön a gyümölcsöt, tároljuk hűtőben (kb. 1 hétig áll el), de lehetőleg fogyasszuk el minél előbb. A friss datolya megízlelve édesebb, puhább, mint a szárított, enyhe fanyar ízzel vegyítve. Víztartalma is nagyobb, viszont cukor- és ásványianyag-koncentrációja alacsonyabb, mint az aszalté. A friss gyümölcs fogyasztható magában, desszertként, vagy felhasználható pl. friss gyümölcssalátában, de szárnyasok, halak mellé, szószok, raguk készítésekor, vagy sajttálak, édességek kiegészítőjeként is nagyon ajánlott.
Milyen tápanyagokat tartalmaz?
A füge után a datolya az egyik legrostosabb szárított gyümölcs, közel 8%-os rosttartalommal, így kiváló többek közt a bélmozgás szabályozására is. Jó vas- és magnéziumforrás – e két ásványi anyag gyakran hiányzik az olyan személyek táplálkozásából, akik pl. kevés húst, teljes kiőrlésű gabonaféléből készült terméket fogyasztanak, így nekik különösen ajánlott. A datolya káliumtartalma miatt elősegíti a szervezet sav-bázis egyensúlyának helyreállítását, de hat pl. izomgörcsök ellen is. Vitaminokban (A1, B1, B2, B3, B5) is gazdag.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...223
