Információk, érdekességek

Szemünk ellensége a digitális világ?

2021. április 08.

Hogyan óvjuk látásunkat a monitorok korában?

A fejlett világ társadalmaira egyre jellemzőbb, hogy egész napunkat a kütyüink társaságában töltjük, 8-10 óra számítógépes munkát követően otthon is a képernyő előtt ülünk.

Az elterjedt rémhírekkel ellentétben a mai monitorok első generációs társaiknál sokkal biztonságosabbak, a képernyőhöz kötött munka azonban még mindig komoly megterhelést jelent a szem számára. A Czeizel Intézet szemész szakorvosának segítségével csökkenthetjük a túlerőltetés okozta panaszokat.

A munkakörök átalakulása és a szabadidő eltöltésének megváltozott szokásai miatt ma már életünk nagy részét az online világban töltjük. Szervezetünk azonban nincs felkészülve a folyamatos digitális jelenlétre, többek között a szemünk egészsége is kárát láthatja okoseszköz-függőségünknek. Becslések szerint 2020-ra minden harmadik ember rövidlátó lesz, de a tartós látásromlás mellett sokan olyan mindennapos tünetekkel küzdenek, mint a fáradt, égő szem érzése, homályos látás, könnyezés vagy viszketés.

A monitorok előtt ugyanis kevesebbet pislogunk, a fókuszálás miatt pedig hajlamosak vagyunk gyakran hunyorítani. Ezek a változások és az irodai légkondicionáló a szemfelszínt borító könnyfilm kiszáradásához vezet, a fokozott igénybevétel ráadásul a szemizmok túlerőltetését is magával vonja. Szemeink kímélését kezdjük a munkaeszközünk optimalizálásával. „A számítógépet érdemes pontosan középre, a szemünktől minél messzebb, a képernyő nagyságától függően 50-110 cm távolságra elhelyezni, a monitor közepe pedig lejjebb legyen az előrenézés sugaránál. A fényerőt állítsuk közepesre, a használt betűtípus mérete pedig háromszorosa legyen annak, amit még könnyedén el tudunk olvasni” – javasolja dr. Munkácsi Györgyi, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa. „Ülőmunkát végzők esetében egyébként is elengedhetetlen az óránként beiktatott 10 perc séta, ezt a szünetet a szemünk is megérdemli. Ha nem tudunk felállni, válasszuk a szemtornát: csukott szemmel végezzünk körkörös szemmozgásokat, majd néhány másodpercig fókuszáljunk egy távoli adott pontra.”


Fokozza a zsírégetést az edzés előtt fogyasztott erős kávé

2021. április 07.

Fotó: pixabay.com

Az edzés előtt fél órával fogyasztott erős kávé fokozza a zsírégetést egy spanyol kutatás szerint.

A Granadai Egyetem (UGR) pszichológiai karának tudósai kimutatták, hogy a fél órával aerobikgyakorlatok előtt fogyasztott koffein (egy erős kávénak megfelelő mintegy 3 milligramm per kilogrammnyi) jelentősen megnöveli a zsírégetés mértékét – olvasható a Medicalxpress című orvostudományi hírportálon.

Emellett kimutatták, hogy a délután végzett testmozgás esetében a koffein hatása erőteljesebb, mint a délelőtti mozgásnál.

A Journal of the International Society of Sports Nutrition című tudományos lapban bemutatott vizsgálatukban a kutatók azt akarták meghatározni, hogy a koffein, a sportteljesítmény növelésére a világon leggyakrabban alkalmazott ergogén anyag valóban megnöveli-e a zsír oxidációját, vagyis égését testedzéskor.

Annak ellenére, hogy táplálékkiegészítőként való fogyasztása meglehetősen elterjedt, jótékony hatásának tudományos bizonyítása hiányos.

A zsírégetés növelésére általánosan a reggel éhgyomorra történő edzést javasolják, ugyanakkor ennek nincsen tudományos alapja, hiszen nem tudni, hogy ennek oka a reggeli edzés maga vagy pedig az, hogy hosszú idő telt el táplálkozás nélkül – fogalmazott Francisco José Amaro-Gahete, az UGR kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatásban 15 férfi vett részt, koruk átlagosan 32 év. Hetente négy edzést végeztek, előtte 3 milligramm per kilogramm koffeint vagy placebót fogyasztottak reggel 8 vagy délután 5 órakor, az edzést megelőzően. “A vizsgálat eredménye szerint az aerobikedzés végzése előtt 30 perccel bevitt koffein a napszaktól függetlenül növelte a zsír oxidációjának maximumát” – mondta Amaro-Gahete.

A zsíroxidáció mértékének változását is megerősítette a kutatás: a délutáni értékek magasabbak voltak, mint a reggeliek ugyanannyi idejű koplalást követően. Az eredmények szerint ugyanakkor a reggel, kávét követően végzett edzés hasonló mértékű zsírégetést idéz elő, mint az azonos délutáni testmozgás koffein nélkül.

Összességében tehát a koffeinbevitelt követő délutáni testedzés a legoptimálisabb a zsírégetést megcélzó sportolók számára.


Vérnyomáscsökkentés életmóddal – akár gyógyszer nélkül is!

2021. március 26.

Fotók: pixabay.comSok magasvérnyomás beteg gondolja, hogy állapotát csakis a gyógyszerek rendezhetik, holott a megfelelő életmód önmagában is vérnyomáscsökkentő hatással bír, így az esetleges szövődmények esélyét is csökkentheti. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa a legfontosabb tudnivalókra hívta fel a figyelmet.

A hajlam még nem maga a betegség

Mivel a magasvérnyomás betegség sok esetben teljesen tünetmentes, elhanyagolt esetben előfordulhat, hogy csak a stroke, a szívinfarktus, vagy éppen a veseelégtelenség hívja fel a figyelmet a betegségre. Hazánkban ez rendkívül komoly probléma, hiszen a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felüliek több, mint fele magasvérnyomás betegségben szenved. Tény, hogy a betegségre való hajlam 40 százalékban genetikailag meghatározott, de egyre többen ismerik fel, hogy az életmódjukkal kordában tarthatják, sőt akár vissza is fordíthatják a folyamatot – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa.

Íme, a vérnyomáscsökkentő életmód alapjai

Rendszeres mozgás

Az elmúlt évtizedekben a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardió edzést használták. Szinte szállóigévé vált a heti legalább 150 perces, közepes intenzitású kardiomozgás, legalább heti 3 alkalomra elosztva. Idővel az izomfejlesztés is fontossá vált, amelynek révén a sokszor gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és zsíranyagcsere aktivitása is. Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is szerepet kapott a rehabilitációban, és a magas vérnyomás csökkentésében.

A magas intenzitással (például gyors futással, kerékpározással, ugrálással) azonban óvatosan kell bánni, és csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint és nincs komolyabb szívbetegség. A hatékony és biztonságos mozgásprogram felépítésében érdemes mozgásterapeuta iránymutatásaira támaszkodni és esetleg speciálisan felépített csoportos mozgásformákat választani. A megfelelően beállított vérnyomás esetén szakember segítségével elkezdhető a mozgás.

A „szív étrendje”
A szív-érrendszer szempontjából optimális táplálkozás elsősorban növényi alapú, zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, omega-3 tartalmú élelmiszerek (tengeri halak, lenmag) és többszörösen telítetlen zsírsavak, olajos magvak fogyasztására épül. Nagyon fontos a sóbevitel korlátozása, ajánlatos a napi sómennyiség 2,3 gramm alá csökkentése, amit első lépésként az extra sózás elhagyásával érhetünk el. Ezzel párhuzamosan ajánlatos visszaszorítani a túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros, vörös hús, cukros üdítő, alkohol fogyasztását is. Beválhat az ezen elveket figyelembe vevő DASH-diéta, a mediterrán diéta, azonban a dietetikus által személyre szabott étrend természetesen a leghatékonyabb.


Látványosan nőtt a rendszeresen vitamint fogyasztók aránya

2021. március 19.

A járvány kitörése óta egyre többen fogyasztanak rendszeresen vitaminokat, a leggyakrabban a C- és D-vitamint választják a fogyasztók – többek között ez derült ki a HáziPatika.com Nagy Egészségfelmérésének reprezentatívnak számító eredményeiből.

A HáziPatika.com Nagy Egészségfelmérésében többek között arra keresték a választ, hogy milyen készítményeket vásárolt leginkább a lakosság, mely korcsoportok tartották legfontosabbnak a vitaminpótlást, illetve összességében mennyivel nőtt az igény a vitaminok iránt az elmúlt egy évben, azaz első azonosított, hazai koronavírusos megbetegedés óta. Az eredményekből is jól látszik, hogy a koronavírus-járvány alatt megnőtt a különböző vitaminok és étrendkiegészítők iránti kereslet. A járványt megelőző évben a válaszadók ötöde soha nem használt efféle készítményeket, 34 százalék alkalmanként, 46 százalék pedig rendszeresen vásárolt ilyen termékeket. A pandémia alatt viszont már a kérdőívet kitöltők 60 százaléka rendszeresen, 23 százalék pedig alkalmanként szedett vitaminokat, és csupán 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy soha nem használt ilyen termékeket.

A járvány időszakában a középkorúaknál, illetve az idősebbeknél nőtt meg számottevően a vitaminfogyasztás. A 35-44 év közötti korosztálynál 45-ről 60 százalékra emelkedett azok aránya, akik rendszeresen szednek valamilyen készítményt. A 45-55 közöttieknél 47-ről 67 százalékra nőt a rendszeres vitaminfogyasztók aránya. A legnagyobb arányban az 55 év felettiek használnak ilyen készítményeket, 71 százalékuk a járvány kitörése óta rendszeresen szed vitaminokat, míg a pandémia előtti évben csupán 53 százalékuk tartotta ezt fontosnak. Kiderült továbbá, hogy a legfiatalabb, 18 év alatti válaszadók vitaminfogyasztási szokásait nem változtatta meg számottevően a világjárvány, ugyanúgy 64 százalék jelölte azt, hogy nem szed semmilyen készítményt, mint a járvány előtti évben.


A kollagén jótékony hatása a szervezetünkre

2021. március 18.

A kollagén hatása manapság felkapott téma az egészséges életmóddal foglalkozó platformokon. Rengeteg cikk és videó taglalja a szóban forgó fehérje szervezetre gyakorolt jótékony befolyását. Mégis, a tapasztalat azt mutatja, vannak még fehér foltok a témát illetően.  

A kollagén a szervezetünk leggyakoribb fehérjéje, amely többek között a csontok és az izmok megfelelő növekedésében, fejlődésében is nagy szerepet játszik. Gyakran nevezik sejtközi rostnak is, nem véletlenül, ugyanis ez a testünk kötőszövetének egyik legfontosabb alkotóeleme.

Főszerepben az ízületek stabilizálása

A kollagén rostos szerkezetű. Ennek a masszív, erős összetételnek köszönhetően a kollagén jól állja a sarat a különféle negatív behatásokkal szemben, mint például a súrlódás. Ennek tükrében már értjük, miért is nevezik gyakran a kollagént az ízületek stabilizátorának. Sajnos azonban az idő vasfoga nem kímél semmit és senkit, így idővel tudatosan kell pótolnunk ezt az anyagot ahhoz, hogy a testünk a továbbiakban is gördülékenyen „működjön”.

A kollagén hatása a porckopásra

Abban az esetben, ha a porcok anyaga elkopik, evidens, hogy az egészségünk érdekében pótoljuk azt. Az ízületek kopásának egyébként rengeteg oka van, többnyire a rendszeres strapa és az évek múlása áll a jelenség hátterében, illetve az, hogy idősebb korban a szervezet kollagéntermelése is csökkentett üzemmódra kapcsol. A kollagént szerencsére kívülről is bejuttathatjuk a szervezetünkbe, étrend-kiegészítők, illetve injekciós kúra formájában.

A kihagyhatatlan elem, a C-vitamin

Ahhoz, hogy a kollagén megfelelő „otthonra” találjon a szervezetünkben, rendkívül fontos a fokozott C-vitamin bevitel is. Több kollagénes készítmény már eleve tartalmazza a szóban forgó vitamint, ám ha biztosra akarunk menni, külön pótoljuk azt tabletta vagy gyümölcsök formájában!

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...121