Információk, érdekességek

Kinőhető az ételallergia?

2020. június 26.

Fotó: gettyimages.com

Életünk során többször előfordul, hogy miután egy ételt jóízűen elfogyasztottunk, valami nem várt kellemetlen tünet jelentkezik: kiütések a bőrön, hasfájás, hasmenés, vagy esetleg szájzsibbadás, köhögés, nehézlégzés. Amennyiben csak egyszer fordul elő, lehet, hogy nem is gondolunk allergiára, de ha ez többször ismétlődik, már felmerülhet az étel allergizáló szerepe.

Nem minden táplálékallergia, ami annak tűnik

A táplálék elfogyasztása után jelentkező nem várt reakciókat nem kizárólag az allergiás folyamatok következtében létrejövő tüneteket jelzi, sok más oka is lehet.

Szerencsére nem gyakori, de toxikus hatásra is kóros reakciók jöhetnek létre: ilyen például a gombamérgezés, a halakban, rosszul elkészített, helytelenül tárolt élelmiszerekben levő toxinok, kórokozók okozhatják. Amennyiben ezek a lehetőségek kizárhatók, felmerül az allergiánál jóval gyakoribb táplálékintolerancia gyanúja.

Legismertebb „képviselője” a laktózintolerancia.
Gyermekekben általában 5 éves korig ritka a laktóz intolerancia, felnőttkorra a magyar populáció 20–30%-a elveszíti tejcukorbontó képességét.

A tejcukor-érzékenységre (ami tehát nem allergiás mechanizmus alapján jön létre) jellemző, hogy tej vagy más laktóztartalmú étel fogyasztását követően hasfájás, haspuffadás, hasmenés jelentkezik.

Az is lehet kiváltó ok az ilyen esetekben, hogy a páciensnek valami kellemetlen élménye kapcsolódik egy étel elfogyasztásához, ezért jelentkezik tünete akár annak már a látványától is. Ezt pseudoallergiának vagy pszichés reakciónak tekinthetjük. Amikor az adott ételt kapszulázva fogyasztja el a vizsgált egyén, akkor tünete nem jelentkezik.


A köhögés is az allergia tünete?

2020. június 24.

Fotó: 123rf.com

Ne vegyük félvállról, ha a szénanáthás tünetek mellett köhögés is jelentkezik! Ez akár a légúti allergia mellett kialakult asztma miatt is lehet. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, mit tegyünk ilyen esetben.

A légúti allergia kevésbé okoz köhögést

A szénanátha jellegzetes tünete a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szem- és orrviszketés. Előfordulhat viszkető érzés a torokban, amit a betegek a torok köszörülésével, esetleg enyhe köhécseléssel próbálnak enyhíteni, de a gyakori, akár rohamokban jelentkező köhögés a szénanáthára nem jellemző. Ilyen esetben más okot kell keresni a háttérben, ez pedig gyakran az asztma.

Allergiás asztma

Az asztma tünetei rosszabbodhatnak bizonyos kiváltó ingerek, ún. triggerek hatására. Allergiás asztma esetén ilyen trigger lehet a háziállatok szőre, a poratka, penészgomba vagy a pollen, vagyis annak a növénynek a virágpora, amire a beteg allergiás. Ha az allergén a légutakba jut, nemcsak a már ismert szénanáthás tünetek, hanem asztmás panaszai is jelentkezni fognak. Ilyen esetben tehát mindkét betegséget – az allergiát és az asztmát is – kezelni kell.


Húsvéti allergének

2020. április 13.

Fűzfaallergiásoknak a barka, a tojásallergiásoknak a sárga túró okozhat kellemetlenséget. Milyen allergénekre számíthatunk húsvétkor?

Nyuszi, barka, locsolókölni, tojás. Az ünnep elengedhetetlen kellékei, sokak számára jelenlétük mégis többet árt, mint gondolnánk. A Budai Allergiaközpont szakemberei hívják fel a figyelmet a lehetséges veszélyforrásokra.

Barka
A húsvéti dekoráció elengedhetetlen kelléke. A gyerekek is kedvelik, selymes puhasága miatt, felnőttként pedig szívesen dobjuk fel a lakás hangulatát egy csokor vázába helyezett barkával. A köznyelv „barkának” nevezi a fűzfa vesszőin található szórt állású rügyeket, és néha magát a fűzfavesszőt is. Növénytani szempontból a barkán csak a virágzatot értjük. – mondta el dr. Magyar Donát, aerobiológus.
Kinyílt állapotban apró sárga színű porzók jelennek meg a rügy szürke, finoman molyhos felszínén. A barka ekkor kezdi szóródni az erősen allergén virágport. Egy kísérlet során megvizsgáltuk, milyen allergénterhelést jelent az allergiásoknak, ha kinyílt barka van a szobájukban. Megfigyeléseink alapján, ha a vizsgálat során a szobában tevékenység folyt, a légköri pollenkoncentráció magas szintre szökött fel a barka közelében.
Ezért azt tanácsoljuk, hogy a fűzfa allergiások virágzó barkát lehetőleg ne tartsanak a lakásban, főleg ne az ágy mellett. Ne tegyék ki forgalmas, huzatos helyekre, pl. a nappali közepén álló asztalkára. A leülepedett pollen miatt nedves portörlés és porszívózás is szükséges, mert az allergén virágporok hosszú ideig a háziporban maradnak.


Lisztérzékeny téma: a valódi coeliakia és a gluténmentes divat

2020. április 01.

A coeliakia, azaz a lisztérzékenység gyakran csak késve felismert és sokszor félrediagnosztizált autoimmun betegség, ami a magyar lakosság 1-2%-át érintheti. Egy élethosszig tartó krónikus betegség, állapot elfogadása, és az orvos által előírt szigorú követelmények megtartása, a folyamatos együttműködés, a rendszeres felülvizsgálatokon történő részvétel még akkor is megterhelő fizikailag és lelkileg, ha a terápia hatásos.  

A betegségnek mai ismereteink szerint nincs gyógyszeres terápiája, az egyetlen, hatásos gyógykezelés az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta és életmód. A nem kezeletlen érintetteknél, vagy a nem megfelelő kezelés következményeként a betegnél súlyos szövődmények és társult betegségek – csontritkulás, májbetegség, meddőség, pajzsmirigy betegségek, emésztőrendszeri rosszindulatú betegségek, stb. – alakulhatnak ki.

Az utóbbi években világszerte divatossá vált, és a közbeszédben is elterjedt „gluténérzékenység” inkább árt, mint használ a VALÓBAN coeliakiás betegeknek! Az élelmiszeripar és a vendéglátás gyakran csak a jó üzletet, a bővülő vásárlókört és a magasabb árszintet látja a „gluténmentes” kínálat bevezetésében, ajánlásában.

Ezek a gyártók és szolgáltatók – akiknek elsősorban a „divat” követői a megcélzott közönsége –, nem gondolnak azokra a valóban érintett és diagnosztizált betegekre, akiknek az életük végéig előírt, szigorúan gluténmentes étkezés a terápiát jelenti, azaz azonos a más krónikus betegségben szenvedőknek előírt, naponta szedendő tablettákkal vagy inzulinnal!

A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete idén kereken 30 éves, ennek kapcsán indítják el a „Coeliakia 30_30” projektet. A projekt fő célkitűzése, hogy az idei évben legalább 30, különféle rendezvényen jelenjen meg az egyesület, és a lisztérzékenység témája.

Szeretnék felhívni a laikus páciensek, a családtagok és érdeklődők, valamint az egészségügyi szakemberek figyelmét a coeliakia kialakulásáról, diagnosztizálásáról, a kezeléséről és a betegek élethosszig tartó gondozásáról a FOCUS IN CD Interreg Central-Europe projekt keretében elkészült ingyenes, átfogó és naprakész internetes tananyagokra és applikációra. „A coeliakiáról pácienseknek” modul összesen 4 fejezetből, és azon belül számos leckéből álló, magyar nyelvű tananyag ITT ÉRHETŐ EL

A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete nagyon fontos feladatnak tekinti, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét a betegség lelki egészségre gyakorolt káros hatásaira és az érintettek és családjuk társadalmi-szociális helyzetének nehézségeire.


Az anyatejre is lehet allergiás a csecsemő?

2020. február 27.

Ételallergiás tünetek anyatejes babáknál is jelentkezhetnek. Arról, hogy ez hogyan lehetséges, dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük. 

MFotó: gettyimages.comi okozza a csecsemőkori ételallergiás tüneteket?

Az ételallergia tünetei akkor jelentkeznek, ha az allergiás személy az allergént tartalmazó élelmiszert fogyasztja. Ehhez tehát mindenképpen találkoznia kell már az adott allergénnel. Jogosan vetődik tehát fel a kérdés a szülőkben, hogyan lehet ételallergiás a kizárólag anyatejet fogyasztó csecsemő? Valójában az anyatej okozza az allergiás tüneteit?

„Az anyatej összetételét pontosan a csecsemő igényei szerint alkotta meg a természet. A fejlődéshez szükséges tápanyagok és folyadék mellett számos olyan anyagot is tartalmaz, amelyek az egészséges bélflóra kialakulását segítik. Több kutatás igazolja azt is, hogy az anyatejes táplálás nem allergiát okoz, hanem épp ellenkezőleg, csökkenti a különböző allergiák megjelenésének kockázatát a csecsemőnél. Az anyatejjel táplált csecsemők esetében az allergiás tüneteket nem maga az anyatej, hanem az anyatejbe jutó allergén fehérjék okozzák.” 

Az anyatejjel átjutó allergén fehérjék

Csecsemő- és kisgyermekkorban az allergiás tünetek döntő többségét a tej, a tojás, szója, liszt valamint a hal, eper és a földimogyoró fogyasztása okozza. Ezek az élelmiszerek és azok az ételek, amelyekben az allergén fehérjék találhatók, az arra érzékenyeknél allergiás reakciót okoznak. Ha az édesanya ezeket az élelmiszereket fogyasztja, az allergén fehérjék felszívódnak, bejutnak az anyatejbe és azzal átjutnak a baba szervezetébe. Ezáltal jelentkezhetnek ételallergiás tünetek olyan csecsemőknél is, akik még kizárólag csak anyatejet fogyasztanak.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...54