Információk, érdekességek

Allergiás betegségek és gyógyszereik

2018. július 18.

Az allergia vagy túlérzékenység olyan anyagra adott immunválasz, mely önmaga ártalmatlan, így az immunreakció eredményez kellemetlen tüneteket. A jól ismert szénanátha csak egy a sokféle allergiás megbetegedés közül.

  • Az allergiás betegségeket négy típusba oszthatjuk. Az I. vagy azonnali típusba tartozik a szénanátha és a hozzá társuló szemtünetek mellett a csalánkiütés és az allergiás asztma.
  • A II. és III. típusba elsősorban bizonyos gyógyszerallergiák sorolhatók. Ezek szintén gyorsan, de nem azonnal alakulnak ki, általában órák vagy egy-két nap alatt jönnek létre a tünetek, melyek lehetnek vérképeltérések, láz, kiütések, ízületi gyulladás vagy akár veseműködési zavar is.
  • A IV. típust késleltett típusnak is nevezzük, mert a tünetek általában csak napok alatt fejlődnek ki. Ezen a mehanizmuson alapul az allergiás bőrgyulladás, melyet például különböző fémekkel, növényekkel vagy latexszel való érintkezés vált ki.

Tünetek csak az allergénnel való ismételt találkozás alkalmával alakulnak ki, mivel az immunrendszernek előbb érzékenyednie kell az allergén iránt. Ebből az is következik, hogy allergiás reakciót válthatnak ki olyan anyagok is, amelyekkel az ember már néhány alkalommal találkozott, és akkor semmi problémát nem okoztak.

Az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett az allergiás megbetegedések száma, amit leginkább a javuló higiéniával tudunk magyarázni. Az immunrendszer érése az első életévben zajlik. A gyerekbetegségek csökkenése miatt a fertőzések elleni immunválasz nem erősödik meg olyan mértékben, így az allergiás típusú immunválasz kerülhet túlsúlyba.


A várandós kismamáknak sem kell szenvedniük az allergiától!

2018. július 16.

Várandósság alatt, ha csak lehet, inkább nem szedünk gyógyszereket, ám vannak olyan állapotok, amikor mérlegelni kell, hogy a gyógyszer szedése vagy mellőzése jelent-e nagyobb kockázatot.


Várandósság alatt, ha csak lehet, inkább nem szedünk gyógyszereket, ám vannak olyan állapotok, amikor mérlegelni kell, hogy a gyógyszer szedése vagy mellőzése jelent-e nagyobb kockázatot. Arról, hogy mivel enyhíthetik biztonságosan a kismamák az allergiás panaszaikat, dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégészt, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Ebben az időszakban egyre több kismama fordul orvoshoz, hogy – különösen a parlagfű szezonra készülve – felvértezze magát az allergiás tünetek ellen, úgy, hogy közben születendő gyermeke egészségét sem veszélyezteti. „Sokan tartanak az egyes gyógyszerek várandósság alatti szedésének következményeitől, emiatt elbizonytalanodnak. A legtöbb aggodalom azonban eloszlik, ha szakemberhez fordulnak, akivel megbeszélhetik, hogy mit tehetnek, mit szedhetnek és mit nem. A legrosszabb, ha kezelés nélkül, a tünetekkel küszködve vészelik át a terhességet” – hangsúlyozza dr. Augusztinovicz Monika.

Bármilyen tünetről, betegségről legyen is szó, várandósság alatt az összes gyógyszernél fokozottan kell mérlegelni a hasznot és a kockázatot. Allergia esetén, ha nem kezeljük a tüneteket, akkor az sem a magzatnak, sem az anyának nem jó. Az anya folyamatosan tünetes, feszült, rossz a közérzete, nem tud pihenni sem. Az anya szervezetében keringő sejtszintű allergiás átvivő anyagok pedig átjutnak a magzatba is.

 Szigorú szabályozás

Azzal kapcsolatban, hogy egy gyógyszer szedése milyen kockázatot jelent terhesség során, az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) az alábbi kategóriákat állapította meg:
– A – kontrollált vizsgálatokban biztonságosnak találták.
– B – állatkísérletekben biztonságosnak találták, embereken nem vizsgálták vagy állatkísérletekben veszélyesnek találták, de humán kísérletekben nem.
– C – állatkísérletekben veszélyesnek találták, humán kísérletben nem vizsgálták vagy hiányoznak az állatkísérletek. Alkalmazásának előnyei azonban igazolhatják a veszély vállalását.
– D – humán kísérletek veszélyességét igazolják, azonban alkalmazásának előnyei ellensúlyozhatják a veszélyt.
– X – terhességben ellenjavalt.


A gyermekkori lisztérzékenységet gyakran nem ismerik fel

2018. június 21.

A coeliakia Európában a leggyakoribb krónikus, élelmiszer által kiváltott betegség, amelyben az esetek mintegy 80 %-át nem ismerik fel. A betegség növekvő gyakorisága ellenére, a nem diagnosztizált betegek nagy része hosszabb távon egészségkárosodással, és társult betegségek magasabb kockázatával szembesül. Annak ellenére, hogy a betegség könnyen felismerhető és kezelhető lenne, a diagnózis sokszor 8 évet is késhet.  

Az európai országok többségében minden századik gyermek coeliakiás, de van, ahol ez az arány háromszoros. A betegség egy élethosszig tartó autoimmun állapot, ami az európai táplálkozásban nagyon elterjedt glutén – a kalászos gabonákban található fehérje – fogyasztására adott abnormális válasz. A tünetek már csecsemőkorban, a gabonafélék táplálkozásba történő bevezetésekor kialakulhatnak, de gyermek- és serdülőkorban is bármikor megjelenhetnek. A coeliakia ma ismert egyetlen hatékony kezelése az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta.

Sarah Sleet, az AOECS (Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetsége) elnöke szerint: „A gyermekek minél korábbi diagnózisa alapvetően befolyásolja nem csak az optimális növekedésüket és fejlődésüket, hanem tüneteik kezelését is. Az elmaradó diagnózis következtében súlyos szövődmények alakulhatnak ki, mint pl. súlyfejlődési és növekedési zavarok, későbbi serdülés, krónikus fáradékonyság és csontritkulás.”


Ekcéma: az ételallergia első jele is lehet

2018. május 09.

Az ekcéma nem csak tünete, de fontos előrejelzője is lehet a későbbi életkorban jelentkező ételallergiás panaszoknak.

Az ekcéma nem csak tünete, de fontos előrejelzője is lehet a későbbi életkorban jelentkező ételallergiás panaszoknak. Az ekcéma és az ételallergiák közötti kapcsolatról dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa nyilatkozott.

Ételallergia csecsemőkorban

Az ételallergia tünetei már csecsemőknél, a szoptatás időszaka alatt is jelentkezhetnek. Az anya által elfogyasztott ételek molekulái – ugyan csak nagyon kis mennyiségben -, de átjutnak a tejbe. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemők pedig már ettől az anyatejbe került, igen minimális mennyiségű idegen fehérjétől is kóros tüneteket mutathatnak. Allergiás tünetek tápszeres babáknál is jelentkezhetnek, a készítmények ugyanis tehéntejből készülnek, tehát ugyanúgy allergiát válthatnak ki, mint maga a tehéntej.

Az ekcéma mellett az ételallergia tünetei:

  • hányás,
  • hasmenés,
  • hasfájás,
  • csalánkiütés,
  • a gyakori orrfolyás és középfül-gyulladás is figyelmeztető jel lehet

Milyen tünetek utalhatnak ételallergiára a kicsiknél?

2018. május 08.

Meddig várjunk, és milyen tünetekkel forduljunk orvoshoz, ha arra gyanakszunk, hogy a gyermek allergiás valamilyen ételre? – erről kérdeztük dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát.

Mikor kezdjük az új ételek bevezetését?

A jelenleg érvényben lévő ajánlások alapján, melyet az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia fogalmazott meg, a gyermekek számára 4-6 hónapos korig kizárólag anyatejes, vagy ennek hiányában tápszerrel történő táplálás javasolt, majd 4-6 hónapos kor között kezdődhet az új ételek bevezetése.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...48