Információk, érdekességek

Benőtt köröm: nemcsak a szűk cipő a hibás – tévhitek és valóság

2025. október 02.

A benőtt köröm sokakat érintő probléma, ennek megfelelően sajnos számtalan tévhit is kering ezzel kapcsolatban. Akinek már volt, igyekszik a lehető legtöbbet tenni azért, hogy elkerülje, akinek pedig még nem volt, csak legyint egyet, hiszen ez „csak” egy esztétikai probléma. Holott távolról sem erről van szó: a benőtt köröm komoly fájdalmat, gyulladást, más betegségekkel együtt pedig akár jelentős veszélyt is rejthet magában!

A témában dr. Móga Kristóf, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Benő, de miért?

Érdemes első körben tisztázni, miért is alakul ki a benőtt köröm. A tévhitekkel ellentétben ez ugyanis nemcsak a cipőn múlik – bár igaz, hogy ez külső tényezőként közrejátszik a kialakulásában. A benövő körmök széle túlságosan ívelten nő, így belevágja magát a bőrbe, ami nemcsak erősen fájdalmas, de gyulladást is okozhat. Kialakulásában valóban szerepet játszik a túl szoros cipő, de az öröklött hajlam mellett leginkább a helytelen körömvágás okolható.

A lábujjak körmeit a kézujjak körmeivel ellentétben túlságosan kerekre vágni nem szabad. Az egyenes vágás a megfelelő, a köröm széleinél enyhén lekerekítve. Így a köröm széle nem deformálódik, a benőtt köröm kialakulása pedig többnyire elkerülhető. Ehhez természetesen hozzátartozik a megfelelő lábhigiénia is, hiszen például gombás fertőzés esetén a megvastagodott körömdeformitások is előidézhetik a fájdalmas jelenséget.

Sajnos a benőtt köröm kialakulására való hajlam örökölhető, hiszen a vastagabb, erősebben ívelt körmök jelenléte genetikailag meghatározott. Azonban még ebben az esetben is jó eséllyel kerülhetők el a panaszok, ha a cipőre, a lábhigiéniára és a körömvágás módjára odafigyelünk.

A kollagén titkai: mikor van valóban szükségünk rá?

2025. szeptember 17.

Fontos tudni, hogy bár a testünk folyamatosan lebontja és újra termeli a kollagént, fiatalabb korban ezek a folyamatok kiegyensúlyozottan zajlanak: amennyi lebomlik, nagyjából annyi újra is képződik. Az életkor előrehaladtával azonban a kollagénszintézis természetes módon lelassul, így a szervezet egyre kevesebbet képes előállítani ebből a kulcsfontosságú fehérjéből.

Azonban nemcsak az idő múlása, hanem más tényezők is jelentősen befolyásolhatják a kollagénszintünket. Ilyen például a stressz, a dohányzás vagy akár a helytelen táplálkozás. Emellett a rendszeres, intenzív fizikai terhelés hatására megnő a kollagént tartalmazó szövetek – például az inak, szalagok és ízületek – igénybevétele. Ilyenkor a szervezetnek fokozottan szüksége lehet arra, hogy megfelelően támogassa a kollagén újraképződését, hiszen ez kulcsszerepet játszik a szövetek regenerációjában és megerősödésében.

Mindezek mellett akkor is érdemes külső forrásból pótolni a kollagént, ha ízületi panaszokkal küzdünk, vagy ha úgy érezzük, hogy a bőrünk veszített a rugalmasságából, megjelentek az első ráncaink, esetleg töredezik a hajunk, körmünk. Mivel a kollagén a bélfal belső hámrétegének felépítésében is szerepet játszik, azok számára is hasznos kiegészítő lehet, akik a bélfal állapotának támogatását fontosnak tartják.

A sportteljesítményre is hatással van a nagy meleg és a magas páratartalom

2025. szeptember 16.

A magas hőmérséklet és páratartalom hatással van a szervezet hőháztartására, ami különböző mechanizmusokon keresztül befolyásolja az erőkifejtést, az állóképességet és a koncentrációt is. Nagy melegben a szervezet saját védelmét helyezi az első helyre, így óhatatlanul csökken a fizikai teljesítmény. Ezért, bár a nyár kiváló időszak a szabadtéri sportolásra, kulcsfontosságú a test hőháztartásának védelme, a megfelelő hidratálás, a túlterhelés elkerülése, valamint a napvédelem – mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tanszékvezetője.

Az egyik legismertebb nyári veszély a hőguta, vagy hőártalom, aminek a kockázata már 28 °C felett megnő, különösen intenzív mozgás és magas páratartalom mellett. Ezt a súlyos, életveszélyes állapotot azonban több, enyhébb fázis is megelőzi, ezeket összefoglalóan hőstressznek, vagy hőkimerülésnek nevezzük.

A hőkimerülés tünete lehet fejfájás, fáradtság, izzadás, szédülés, hányinger, gyengeség. Ha ezekről a jelekről nem veszünk tudomást, könnyen érhet minket hőguta, amikor a test hőszabályozása összeomlik, a testhőmérséklet 40 °C fölé emelkedik, a bőr száraz, tudatzavar, ájulás léphet fel. Ez az állapot sürgős orvosi beavatkozást igényel – hangsúlyozza a tanszékvezető.

Nem varázslat, hanem tudomány: Jó okkal indult hódító útjára a kollagén

2025. szeptember 14.

A kollagén mára kiemelt szerepet kapott az egészségmegőrzésben, mivel egyre többen tartják az aktív és kiegyensúlyozott életmód egyik kulcsának. Van, aki a bőre feszességét szeretné visszanyerni, más az ízületeit tehermentesítené vagy épp hajának, körmeinek és csontozatának egészségét támogatná. A BioTechUSA szakértői összegyűjtötték, mit ígérnek a trendek, és mit igazol ténylegesen a tudomány ezzel a fehérjével kapcsolatban.

Mi is pontosan a kollagén, és miért tulajdonítanak neki ekkora jelentőséget?

A kollagén a szervezet egyik legnagyobb mennyiségben előforduló fehérjéje, amely az összes testfehérje mintegy 30%-át alkotja. Ha el kellene képzelnünk magunk előtt, egy láthatatlan, rugalmas háló képét idézhetnénk fel, amely hatékonyan tartja össze a testünk szöveteit, megadva a szükséges tartást és rugalmasságot.

Ráadásul a kollagén egy olyan alapvető építőelem, amely számos helyen jelen van: megtalálható az inakban, ízületekben, bőrben, hajban, csontokban, porcokban, sőt, hozzájárulhat a szív, a szem vagy az agy szöveteinek rugalmasságához és épségéhez is. És ha ez még nem lenne elég, ez a különleges fehérje az erek falának rugalmasságában, a belső szervek struktúrájának fenntartásában, valamint a bélrendszer egészségének megőrzésében is fontos szerepet tölthet be.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.