Információk, érdekességek

A nyelv segíthet a hasnyálmirigyrák diagnózisában

2019. március 24.

A nyelven élő baktériumok elemzése segítheti a hasnyálmirigyrák korai diagnózisát egy új tanulmány szerint.

Fotók: pixabay.comA hasnyálmirigyrák korai stádiumában lévő ember nyelvén élő mikrobák összetétele eltér az egészséges emberétől, mert a betegnél egyes baktériumok elszaporodnak, mások elpusztulnak – állapította meg a Journal of Oral Microbiology című szaklap friss számában megjelent tanulmány.

A szervezet más szöveteinek mikrobiomjában – vagyis a testben élő mikroorganizmusok populációjában – megfigyelték már a változást a hasnyálmirigyrákos pácienseknél, a nyelv esetében azonban most bizonyították először – olvasható a tanulmányt ismertető ScienceDaily tudományos hírportálon.

Ha az eredményt nagyobb léptékű kutatások is megerősítik, az a súlyos betegség új, életmentő, korai diagnózisához vezethet.

Évente majdnem tízezer embernél állapítanak meg hasnyálmirigyrákot Nagy-Britanniában, kevesebb mint egy százalékuk marad életben a diagnózis utáni tíz éven túl.

A korai diagnózis jelentősen növeli a kezelés sikerének esélyét, azonban a betegség nagy kihívást jelent, mivel gyakran kevés tünetet okoz továbbterjedése előtt. A legtöbb betegnél ezért már előrehaladott stádiumban van a rák, amikor orvosi segítséget kér.

A kutatók olyan biológiai változásokat keresnek, amelyek pontosan jelzik a betegséget a korai szakaszban, és amelyek alapján új szűrővizsgálatokat lehet kidolgozni.


Nem dobom ki, jó lesz az még valamire...

2019. március 13.

Hú, mennyi mindennel vagyunk így. Aztán csak gyűlnek a kacatok, a fölösleges tárgyak. A zsúfoltság a feng shui szerint sem tesz jót életterünknek... Miért halmozunk és mennyit? Készült egy felmérés a témában.  

Van, aki könnyen megválik a már szükségtelen használati tárgyaitól, de sokaknak ez kimondottan nehezére esik.

Egy népszerű online piactér internetes kutatása szerint a gyűjtögetők kicsivel kevesebben vannak, mint a szortírozók, vagyis a válaszadók többsége könnyen int búcsút a felesleges tárgyaknak. Dr. Meskó Norbert evolúciós pszichológus szerint a gyűjtögetésre való hajlamnak sokféle oka lehet nemtől, életkortól, társadalmi státusztól és természetesen a gyűjtögetés tárgyától függően.

„Valamire csak jó lesz”
4600 felhasználót kérdeztek meg arról, hogy mihez kezdenek feleslegesnek ítélt dolgaikkal. A válaszadók kicsivel több, mint fele állítja, hogy könnyen megszabadul a szükségtelennek ítélt tárgyaktól, míg 46 százalék vallotta be, hogy ez nehézséget okoz számára. De vajon miért?

A legtöbben (16%) úgy gondolják, hogy sose lehet tudni, mire lesz még jó a már 5 éve nem hordott ruha, vagy a polcon porosodó DVD-lejátszó, ezért elvből nem dobnak ki, vagy adnak el semmit. 12 százalék bevallotta, hogy halogató típus, vagyis Pató Pál úr „ej, ráérünk arra még” hitvallását követi, ezért esik nehezére a búcsú. 10 százalék egyszerűen a lustasággal indokolja a gyűjtögetést, míg 8 százalék hivatkozott érzelmi okokra; ők saját bevallásuk szerint képtelenek elengedni a tárgyakat.


3 ok, mely az alacsony önértékelés hátterében állhat

2019. március 09.

Az önértékelés lehetővé teszi, hogy önmagunk kritikai megfigyelésén keresztül megítéljük a képességeinket, a viselkedésünket, valamint minősítsük önmagunkat. Az egészséges önértékelésű személy reálisan ítéli meg a képességeit, tisztában van a hiányosságaival, képes alkalmazkodni bizonyos helyzetekhez, miközben teljesítménye kiegyensúlyozott marad. Vannak azonban, akiknek alacsony az önértékelésük. Lássunk most néhány okot, mely ennek a hátterében állhat!  

1. Önismeret hiánya

Minél több információnk van önmagunkról, annál nagyobb az esélye annak, hogy az önértékelésünk reálissá válik. Az a személy, aki elzárkózik azoktól a helyzetektől, melyek révén jobban megismerheti önmagát, az önértékelése kapcsán az alul-, vagy felülértékelés esélyét növeli.

Az önismereti csoportok, az önismereti játékok, de akár még a csapatépítő programok is remek lehetőséget jelenthetnek arra, hogy önmagunkat változatos helyzetekben - akár mások szemén keresztül - megfigyelve új tapasztalatokat építhessünk az énképünkbe ezáltal téve reálisabbá az önértékelésünket.

2. Negatív visszajelzések

Az önértékelés a környezet visszajelzései révén is formálódik. Az a személy, aki a számára fontos személyektől folyamatosan negatív visszajelzéseket kap, hajlamossá válik az énképe részévé tenni azt, melynek következtében csökkenhet az önértékelése.
Kiemelten fontos tehát főként gyermekek esetében, hogy soha ne a személyét, hanem a viselkedését minősítsük, azt is olyan módon, hogy világos legyen, min kell változtatnia ahhoz, hogy a teljesítménye eredményesebbé válhasson. Ne a negatív visszajelzés megfogalmazása legyen tehát a cél!

Az öncélú, mások puszta megbántására irányuló megjegyzések, sértő minősítések rendkívül károsan hatnak az önértékelésre.


Új módszerrel gyorsítják a síbaleset utáni rehabilitációt

2019. március 08.

Új műtéti módszerrel gyorsítják a síbaleset utáni rehabilitációt – mondta el Gáspár Szabolcs traumatológus.

A baleseti sebész, főorvos elmondta, a térdízületben két keresztszalag van. Gyakrabban – sokszor síelés közben – az elülső sérül. Az elszakadt elülső keresztszalag nem tud meggyógyulni, így instabilitás marad a térdízületben. Ezért a szalag helyére inakat ültetnek be.

Az új eljárás a rögzítésében különbözik, külső rögzítőt nem is alkalmaznak a térden. Eddig a műtét után három hétig csak mankóval járhatott a beteg, az új eljárásban viszont már a műtét másnapján saját lábán járhat – mondta a traumatológus. (MTI)


A kávéfajták több mint 60 %-át fenyegeti a kipusztulás

2019. március 03.

A vadon termő kávéfajták több mint 60 százalékát fenyegeti a kipusztulás az erdőirtás, a klímaváltozás és a rovarkártevők egyre súlyosbodó problémája miatt – figyelmeztetnek a kutatók.

A londoni Kew Gardens szakemberei szerint a fenyegetett fajok közé tartozik a leggyakrabban termesztett arab kávé (Coffea arabica) vadon élő rokona is. A Science Advances és a Global Change Biology című folyóiratokban publikált tanulmányok készítői a világon előforduló 124 kávéfaj kutatásait átvizsgálva megállapították, hogy több mint 60 százalékukat fenyegeti a kipusztulás.

A Kew Gardens munkatársa, Eimear Nic Lughadha “rendkívül magasnak” nevezte ezt a mutatót, amelyet korábban mindössze 22 százalékra becsültek.

Az Afrika, Madagaszkár, Ázsia és Ausztrálázsia trópusi területein vadon termő kávéfajok fontosságát az adja, hogy segítségükkel “a betegségeknek és az egyre szélsőségesebbé váló éghajlati feltételeknek ellenálló” új növényeket lehet termeszteni.

A világ kávékereskedelme jelenleg két fajra, az arab kávéra (60 százalék) és a robuszta kávéra (40 százalék) épül.

A Kew Gardens munkatársai és etióp szakértők 2017-ben arra figyelmeztettek, hogy a klímaváltozás miatt a kávéültetvények akár 60 százaléka alkalmatlanná válhat a termesztésre a század végére Etiópiában.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...367