Információk, érdekességek

Miért segítsek? Megéri az önzetlenség?

2020. január 17.

Számos oka lehet az önkéntes tevékenységnek, többek között az, hogy segíteni akarunk annak a közösségnek, amelytől már eddig is sokat kaptunk. De a saját egészségünkre is van hatása!  

Gyakorta önmagunk fejlődését reméljük e tevékenységtől, társaságra vágyunk. Lehet-e egyészségügyi haszna az önkéntes tevékenységnek? A szellemi egészség szempontjából is hasznos elfoglaltságok – így az önkéntes tevékenység is – karbantartják az elménket és a testet, és csökkentik az Alzheimer-kór és a különböző, életkorral összefüggő betegségek előfordulásának a gyakoriságát. A betegség korai stádiumához alkalmazkodva segítséget nyújthatunk betegtársainknak is.



Az önzetlen, önkéntes munka egészségre gyakorolt hatásai:

Hozzájárul a testi és a szellemi egészség megőrzéséhez

Az új emberekkel való találkozás, illetve új programokban való részvétel fokozza a boldogság- és örömérzetért felelős endorfin termelését. Mindez segíti a szív, az agy és az immunrendszer működését, amely folyamat végeredményben a stressz csökkenéséhez vezet.

Önbecsülés és önbizalom

Annak a tudata, hogy tevékenységünkkel hozzájárulhattunk egy másik ember életének jobbá tételéhez, jellemzően bennünket is az elégedettség érzésével tölt el. Amikor az ember önmaga is nehézségeket él meg, mások segítése még inkább megerősítheti benne a gondolatot saját létének az értelméről. Mások segítése kibővítheti ismeretségi körét Az új emberi kapcsolatok szélesítik a látókört, új távlatokat nyithatnak meg, és csökkentik a depresszióra való hajlamot és az elszigetelődést.


Hogyan nézzünk szembe az elbocsátással?

2020. január 13.

Fotó: 123rf.com

Kimondták az „ítéletet”: elbocsátottak a munkahelyünkről… A sokk hatása alatt nagyon elveszettnek, szerencsétlennek érezzük magunkat. Nem tudjuk, hogyan nézzünk szembe ezzel a helyzettel, fokozatosan elveszítjük minden reményünket, és egyre inkább meggyőződésünkké válik, hogy úgysem találunk a régihez hasonló, igazán nekünk való, új munkahelyet. Mit tegyünk hát, hogy az elbocsátás utáni hetek-hónapok minél gyorsabban csak egy régi, rossz emlékké váljanak?

A munkahelyi elbocsátással kapcsolatos rossz hír hallatára először csak félni kezdtünk, mi lesz a karrierünkkel és a megélhetésünkkel… Később már deprimáltak lettünk, és egyre inkább úgy éreztük, hogy nem találunk megoldást arra, hogyan jussunk ki ebből az ördögi körből. Mindenesetre igaz, hogy nehéz új lendületet venni, ismét talpra állni, amikor az a benyomásunk, hogy a lábunk alól kicsúszott a talaj. De mit is kell tennünk ilyen nehéz helyzetekben? Először is űzzük ki a fejünkből a megoldhatatlanság sötét gondolatát, utána pedig hagyjuk abba saját magunk alulértékelését, hiszen az csak fokozza motiválatlanságunkat.

Kövessük a megszokott életritmust!

Ami a nehéz helyzet további kulcsmegoldásait illeti, nem könnyű sorrendet felállítani. De mindenképp fontos szem előtt tartani, hogy ne hagyjuk el magunkat azzal az ürüggyel, hogy nincs értelme túlzott intenzitással keresgélni, mert többé már úgysem találunk nekünk való munkát. Keljünk fel a szokott időben, és éljünk továbbra is olyan ritmusban, mint amikor dolgozni jártunk. Meg fogjuk látni, hogy sokkal motiváltabbak leszünk a munkakeresésben, mint az, aki reggel az ágyban lustálkodva szomorú sorsán elmélkedik. Azt a tanácsot is meg kell fogadnunk, hogy ne maradjunk egész nap a lakásban – többnyire egyedül – a problémánkon rágódva, hanem rendszeresen járjunk el otthonról. És persze ne csak a különböző munkaközvetítőket „boldogítsuk”, hanem szervezzünk magunknak kulturális és sportprogramokat, találkozzunk barátokkal.

Energikusan tervezzük a jövőt!

Használjuk ki megnövekedett szabad időnket arra is, hogy – noha furcsán hangzik – készítsünk „rohamtervet” rosszra fordult sorsunk ellen! Mert e nehéz időszak átvészelésének egyik legjobb módja lehet, ha elkeseredés helyett „rohamszerűen”, energikusan tervezzük a jövőt, bízunk benne, és minél előbb hozzáfogunk az új munkalehetőségek feltérképezéséhez. Ez nem csekély feladat, és elvégzéséhez nap, nap után teljes „erőbedobással” kell tevékenykednünk, és azon kell lennünk, hogy ne csüggedjünk el a negatív válaszok, sorozatos elutasítások ellenére sem. Ezért lényeges az is, hogy próbáljuk megőrizni korábbi jó kedélyünket, eltökéltségünket, önbizalmunkat ne hagyjuk „a padló szintjén” leledzeni, így ismerjük fel még inkább értékeinket, ne vegyük semmibe jó tulajdonságainkat, képességeinket. Egyszóval: szedjük össze magunkat, és szervezzük meg továbbra is jól az életünket.


Megtenni és beszélni róla: tervek, fogyókúra, önmegvalósítás - dolgok, amik mindig elmaradnak

2020. január 11.

Talán természetes jelenség, hogy először tervezünk, azután azt ismételgetjük: ember tervez, Isten végez - mi csak töprengtünk, s végül nem valósítjuk meg azt, amit a fejünkbe vettünk. Pedig, amit makacs módon elraktározunk az agyunkba, az bizony sokszor a legjobb, amit tehetnénk magunkkal. Érdemes megérzéseinkre, előérzetünkre hagyatkozni, akármilyen eszement ötletünk is támad. Miért hanyagoljuk el magunkat, és feledjük el terveinket? Hova szöknek az álmok, s ez valóban a modern kor velejárója?  

Terv-sokadalom
A modern kor velejárója, hogy több tervünk van, mint ahány lovat képesek vagyunk azzal az egy seggünkkel megülni. Túl nagy a rálátásunk. Hatalmas ablakot vágatunk magunknak az életre, és annyi mindent látunk, befogadunk, hogy egyszerre tíz különböző életformát szeretnénk élni. Természetesen álmaink és terveink az élet minden területén vannak. Ilyen pasit vagy nőt, ilyen esküvőt szeretnék, megnézném azt az országot, biológus vagy író lennék. Tervek és ötletek. Azután kiesünk az iskolapadból. Keresni kell, autó és nyelvvizsga szükséges, megy az élet, jönnek a gyerekek, és persze frusztráltak vagyunk, ha egzisztenciálisan, saját álmaink megvalósítása tekintetében le vagyunk maradva társainktól. Barátaink már rég Audival járnak, és a 3. poronty érkezését várják, hát akkor miért roskad valaki az álmai felett? Uccu, így kell tömegkultúrában részt venni, és azt csinálni magunkkal, amit mások ránkdumálnak.


Alkoss élményeket! Stresszkezelés egyszerűen

2020. január 10.

A gondolataink nem mások, mint képek, hangok és érzések. Ezek a legfőbb csatornák, amelyeken érzékeljük a világot, és ugyanezeken a csatornákon "gondolkozunk". Ezért ha eszedbe jut egy vicces jelenet, amit a tévében láttál, ugyanúgy nevethetsz rajta, hiszen mindegy, hogy a valós vagy a lelki szemeiddel/füleiddel éled azt újra. Ugyanazokon a csatornákon jut el hozzánk az élmény, ugyanazt eredményezik.  

Tekintsünk át néhányat az NLP előfeltevései közül! Az első így szól: A térkép nem a terület. Ha ezt meg akarjuk érteni, a legegyszerűbb arra gondolni, a terület maga a világ, a valóság, s a térkép a világról alkotott világképünk. Ha megfelelő, pozitív világképpel rendelkezünk, akkor azt is mondhatjuk: van egy gyönyörű térképünk. Gazdag, mert teleraktuk lehetőségekkel, hiszen az NLP másik előfeltevése így szól: minél több választási lehetőséget adsz magadnak, annál jobb lesz neked.

Ha mégsem jön össze valamelyik lehetőség, nem kudarcként éljük meg, hanem visszajelzésként, mert egy újabb előfeltevés szerint: Nincs kudarc, csak visszajelzés. Mivel szeretjük a változékonyságot (NLP: A változékonyság szükséges), egyre újabb és újabb lehetőségeket használunk fel a térképünkről, amely közben észrevétlenül tovább és tovább gazdagodik. Ha így éled az életedet Te is, akkor tudod, milyen nagyszerű dolog ez.

Van az NLP-nek még jó pár előfeltevése, s ezek közül legalább egy igazi áttörést eredményezhet, ha fejlődni akarunk vagy problémáinkat szeretnénk rövid úton megoldani. Így szól:
Az alkotott élmények éppúgy befolyásolnak, mint a megtörténtek.

Nos, hogy is van ez? Nagyon egyszerű
Mondjuk egy délelőtt épp ülsz a munkahelyeden, amikor felhív egy barátod, és közli, hogy szeretné kölcsönkérni az autódat. Hirtelen nem jut az eszedbe semmi értelmes kifogás, és belemész. Ezután elég feszülten telik a napod, egész délelőtt ezen rágódsz. Szerencsére a folyosón jön veled szembe a Tót a főnökkel. (A Tót nem semmi figura, ezt tudni kell róla:) Amikor észrevesz, lazán megemeli a kezét a főnök mögött, és szamárfület mutat neki. Közben komoly ábrázattal baktat tovább mellette és folytatja a beszélgetést. Alig bírod ki, hogy elmenj mellettük, és beess az első irodába, ahol végre kirobbanhat belőled a röhögés.


A parfüm, az egyéniségedet tükrözi

2020. január 05.

Ahhoz, hogy olyan illatot válasszunk, amelynek felvitele után jól érezzük magunkat, nem elég csupán megszagolnunk egy parfümmintát, hanem bizonyos ismeretekkel is kell rendelkeznünk. 

 

Fotó: pixabay.comA parfüm kényes kérdés… Sokat mond el rólunk. Láthatatlan, és mégis hangsúlyt ad a jelenlétünknek. 

Honnan tudjuk, hogy illik hozzánk egy illat?

A parfümöt fogadjuk el úgy, mint egy hozzánk illő öltözéket. Fontos, hogy könnyedebben érezzük magunkat azt követően, hogy magunkra fújtuk, és a „viselése” is hasonlóképpen hasson ránk. Ugyanakkor legyünk figyelemmel a választás szubjektív oldalára, hagyjuk, hogy ízlésünk irányítson, minden előzetes megfontolás nélkül. Az illatszergyártók azt ajánlják, hogy legalább egy teljes napon át próbáljuk ki a parfümöt azután, hogy mintát kértünk belőle a boltban. Ha az illat túlságosan „jelen van”, azaz nagyon erős, és emiatt kényelmetlenséget okoz, rossz úton járunk. Amennyiben viszont úgy tűnik, hogy „eggyé olvad” velünk, és barátaink netán még meg is kérdezik, „mi ez a kellemes illat?”, nyilvánvaló, hogy jól választottunk.

Miért változik olykor ugyanannak a parfümnek az illata?

Vegyük figyelembe, hogy egy élő szervezet reagál a parfümre a bőrön keresztül – mely maga is változik. Ahogy a savasság sem ugyanolyan mértékű stressz vagy eltérő táplálkozás hatására, úgy a szaglásunkat érintő anyagok sem fejtik ki mindig ugyanazt a hatást. Egyes, a szaglóérzékünkre erősen ható fűszerek (pl. a curry) illata vagy a zöldségeké (pl. fokhagyma, káposzta) visszatérhet. Hasonlóképpen a parfüm illata is „előjöhet” egyéb módokon. Ez a megállapítás arra ösztönözzön minket, hogy az adott körülmények határozzák meg a parfüm használatát. Emiatt nem csak a bőrön való alkalmazásról lehet szó. Olykor egy könnyedén rászórt, leheletnyi parfüm az öltözéken tartósabban és másképp hat, mint a bőrön. Azzal a feltétellel, hogy a mosópor illata nem dominál, és nem keveredik össze a parfümével. 


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...375