Információk, érdekességek

Köszönj szépen!

2016. január 14.

Hányszor halljuk ezt a mondatot fiatal szülők szájából! És hányszor látunk a mama háta mögé bújó, a papa nadrágja korca mögül kikukucskáló, vagy a nagyi kosara mellől lesütött szemmel pislogó apróságokat? Köszönni. De hogyan? De miért? Sok gyerek nem szeret idegen néniknek és bácsiknak köszönni...

Csúnya néni! 
A nénik - bácsik hajlamosak arra, hogy csak annyit várjanak a gyerektől, hogy az köszönjön, maguk pedig nem fogadják a köszönését. A gyerek elbizonytalanodik és egy idő után már nem köszön senkinek. Vannak olyan emberek is, akik még rá is szólnak az amúgy is félénk kicsire. Ettől a gyerek többnyire még zárkózottabbá válik. Ha a piciket kérdezzük erről, csak annyit mondanak, nem szeretem, mert csúnya. A valóságban nem a külsőségekre a valódi csúnyaságra érti, hanem a gyerekkel való viselkedésére. 

Bébipapi – januárra

2016. január 13.

Főzni jó! Babáknak, kicsi gyereknek sem nehéz, de tudatosságot és felelősséget igényel. Sőt, még az sem biztos, hogy mindig külön kell főzni a picinek. A családnak elkészített étel „babásítása” is sokszor lehet megoldás. 

Burgonya

Értékes szénhidrátforrás, keményítője jól duzzadó, könnyen emészthető, fehérjéi is nagy értékűek, és ásványi sókat (kálium, foszfor), valamint C- és B-vitaminokat is tartalmaz. Semleges ízű, kiváló főzelékalap, előnyösen növeli más főzelékek és tésztafélék biológiai értékét, és csökkenti azok zsírfelszívó képességét. Ezért egyéves korig liszt helyett a zöldfőzelékek sűrítésére és a gombócok, pogácsák tésztájának lazításához is a burgonyát ajánljuk.

• Sokféle burgonya létezik, tápértékük nagyjából azonos, de elkészítésük közben különféleképpen viselkednek, és ízük sem egyforma. Pürének és főzeléksűrítőnek finomabb a lisztes, széteső fajta, míg sütni a keményebb, a nehezebben puhuló az ízletes.

• Fontos szabály, hogy a krumplit mindig sós vízben főzzük, utólag ugyanis nem veszi be a sót, végleg íztelen marad. Bármilyen elsózott ételen viszont javíthatunk, ha néhány nyers, hámozott krumplit főzünk meg benne. A főtt krumplit nem lehet mélyhűteni, felengedéskor elfolyósodik.
• Feldolgozatlanul a főtt krumplit se hagyjuk kihűlni, mert megdermedve elveszti jó ízét.

Így öltöztessük a kicsiket télen

2016. január 10.

A kisbabák szobai öltözéke a pelenka fölé adott bady (kombidressz), a rékli vagy ing, a rugdalózó vagy kantáros kisnadrág, az angolpólya, a hálózsák a zokni vagy papucs és a takaró. Ágyába nem túl kemény (kókusz) matrac, pamut (nem zizegő, nem műszálas) lepedő és a fejecskéje alá az ágyneműt védő textil pelenka kerül.

A kisbaba ruhái legyenek kényelmesek

• A 3-4 kilóval született babáknak 56-60-as méretet vegyünk, mert 2-3 hét alatt ezt is kinövik.
• Érzékeny bőrük nem tűri a kemény, és az allergizáló műanyag ruhaneműt. Ezért a testükkel közvetlenül érintkező ruhanemű legyen laza szövésű pamutból készült, fehér színű, mosható és vasalható. Belül a varrások ne legyenek durva eldolgozásúak, a címkéket is bontsuk le.
• Az újszülöttnek csak könnyen feladható és levethető ruhadarabokat szerezzünk be. Még a nagyobb gyerek is rosszul viseli a ruhák fején való áthúzását. Ezért a bady legyen táguló nyakú vagy a vállnál kapcsolható, és lábközt is nyitható az öltöztetés és a pelenkázás megkönnyítése céljából. A gallér nélküli rékli és ingecske már lehet színes és elől patenttal vagy oldalt áthajtással zárható.
• A ruhákat ma az „intelligens” mosószerek korában elég 40 fokon kimosni. Nincs szükség kifőzésre és még előmosásra sem. Ha mégis két léből mosnánk mosószert csak az előmosásba tegyünk. Fontos viszont az alapos öblítés, de nem illatos öblítőkkel, hanem 1 evőkanálnyi 10%-os ecetet használva. Az ecet kioldja a textilszálak között maradt mosóport és puhává teszi az anyagot.
• Az első hat hónapban a babaruhákat ki kell vasalni, nem csak fertőtlenítés céljából, hanem, hogy simává és még puhábbá váljanak.
• A babaruhákat elméletileg nem kezelik olyan vegyszerekkel melyek tetszetősé teszik kinézetüket, de biztonságból az újonnan vásárolt vagy turkálóból szerzett babaruhákat az első használat előtt ki kell mosni.

Kutya-macska viszony testvérek között

2015. december 29.

Puff! Bumm! Ez a tiéd, megkaptad a magadét! Ha gyakran hallunk ilyen hangokat, civakodást kisebb gyermekeink között, problémát jelenthet, miként győzzük meg őket: ez így nem mehet tovább. Mégpedig úgy kellene intéznünk, hogy tartós legyen a megbékélés… A testvérek közti kutya-macska viszony megszüntetése érdekében néhány gyakori, szülői kérdésre adott válasszal, jó tanácsokkal igyekszünk segíteni.

• Normálisnak tekinthető, ha egy alig 3 éves gyermek már folyton veszekszik, verekedni próbál a testvérével?

Három éves korukig a kicsiken elsősorban érzelmeik uralkodnak. Így egyes gyerekek nem tudják megállni, hogy folyton ne veszekedjenek, verekedjenek a testvérükkel, és a legkisebb sérelem miatt ne marakodjanak. Természetesen meg kell állítanunk őket, hogy megvédjük egyik gyereket a másiktól, illetve időben leszoktassuk az agresszióról. Tanácsoljuk, hogy nyugodt hangon magyarázzuk el: „Nagyon mérgesnek látszol, de nem szabad akkor sem civakodni, verekedni – senkinek sem. Bízom benne, hogy ezt megtanulod, és nem fogsz így viselkedni a jövőben.” Kerüljük a leszidást, megrovást, annak emlegetését, hogy rossz, szófogadatlan a gyerek. Gyengéden beszéljünk vele, hogy segítsük érzelmei (düh, neheztelés, sértődés, szomorúság…) feldolgozásában, vagy megzabolázásában.

A játék családépítő hatása

2015. december 29.

A sötét délutánok beálltával valószínűleg megváltoztak a délutáni programjaink. Remélhetőleg a lakásban töltött időben szerepet kap a közös játék. Attól kezdve, hogy a gyermekünk bekerül valamilyen oktatási intézménybe, legyen az akár óvoda, akár iskola, szinte alig látjuk.

Ezért mikor otthon van, használjuk ki az időt arra, hogy ne csak egymás mellett legyünk, hanem egymásra figyelve, együtt játszva, mesélve, különben nem alakul ki szoros kapcsolatunk gyermekünkkel. A játék azért nagyon jó lehetőség a kapcsolatteremtésre, mert a gyermekünknek abba a tevékenységébe folyunk bele, amit amúgy is szívesen, örömmel csinál. Ha ehhez tudunk csatlakozni, akkor a közös öröm élménye marad meg a gyermekünkben még sok-sok év múlva is.

Másrészt ha szülőként rendszeresen együtt játszunk a gyermekünkkel, azzal arra is megtanítjuk, hogyan lehet az időt tartalmasan eltölteni. Így később, nagyobb korában sem fog unatkozni.

Továbbá játék során sokkal jobban megismerjük gyermekünket. Olyan dolgok is kiderülhetnek, amit addig nem is gondoltunk. Felmérhetjük képességeit, temperamentumát, kitartását, kudarctűrését is. A játék során valószínűleg ezek közül mindegyik változni fog. Képességei fejlődnek, kitartása, feladattudata, szabályok betartása javul, kudarcokat is jobban fogja viselni.. Ez később az iskolában, s az életben is nagyon fontos lesz.