Információk, érdekességek

Mennyit hízhat a kismama várandósság alatt?

2016. március 21.

Vajon mennyi az ideális súlygyarapodás egy kismama életében? Hatással lehet a babára is a túlsúlyunk? Ezekre a kérdésekre ad választ Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász, aki több, mint 20 éve kutatja a fogyókúra különböző területeit.

„A gyermekvállalás során a súlygyarapodás szempontjából négy különösen veszélyeztetett időszak létezik.

1. Az első, a megelőzés szempontjából is kiemelten fontos időszak a várandósság előtti néhány hónap. A gyermekvállalás előtt mindenképpen érdemes rendezni a testsúly- és testösszetétel eltéréseket – legyen szó akár súlyfeleslegről, akár alultápláltságról-, hiszen így az egészségügyi előnyök mellett a vágyott terhesség létrejöttére is nagyobb az esély.

2. A második ilyen időszaka két gyermek születése közti szakaszra tehető. Ha az első gyermek születése után rövidesen szeretnének még egy gyermeket, és az első várandósság előtt és/vagy alatt összeszedett pluszkilókat nem sikerült leadnunk, akkor a második gyerek tervezését már eleve súlyfelesleggel indítjuk”- árulta el Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász, aki azt is hozzátette, ez akár szövődmények forrása is lehet, tehát érdemes a szülés utáni 3-12. hónapban megszabadulni a súlytöbbletünktől.

3. „A harmadik időszaka szoptatás, amikor ugyan élettanilag fogyni kellene, mégis sok újdonsült anyuka ilyenkor hízik a legtöbbet!

4. A negyedik, vagy „konyhamalac időszak” a gyermek elválasztásától az óvodás vagy iskolás korig tart, tehát amíg az anyuka és a gyermek többnyire ugyanazt eszi. Ilyenkor az anyukák előszeretettel fogyasztják el a gyermekük maradék ételét is a saját adagjukon kívül, és nagyon sokszor ez vezet a hízáshoz!”

Vashiány és vaspótlás várandósan

2016. március 21.

A kismamák mintegy 40 %-a már a babavárást megelőzően sem rendelkezik elegendő vastartalékkal. A nem kellőképpen feltöltött vasraktárakkal elkezdett várandósság mintegy kétharmadában kezelendő vashiány alakul ki.

Várandósság alatt a keringő vérmennyiség jelentősen megnő. A nők szervezetében átlagosan található öt liter vérmennyiség mintegy hat, hat és fél literre gyarapszik a várandósság hónapjai alatt. A vérmennyiség jelentős növekedése azzal jár, hogy az oxigénszállító hemoglobint tartalmazó vörösvértesteket is milliárd számra kell előállítani. A hemoglobin kulcsfontosságú központi fémionja a vas, aminek a hiányában vashiányos vérszegénység (anémia) jön létre.

A vashiány tünetei

A kismamák mintegy 40 %-a már a várandósságot megelőzően sem rendelkezik elegendő vastartalékkal. A nem kellőképpen feltöltött vasraktárakkal elkezdett terhességek mintegy kétharmadában kezelendő vashiány alakul ki. A vasszintet illető mélypont általában a terhesség közepe táján, a 20. hét körül következik be. A vérvizsgálatok laboreredményei alapján hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a kismama vashiányos, és vaspótlásra szorul. A laborparamétereken túl általános gyengeségérzet, levertség, fáradtságérzet, sápadtság, fejfájás, töredező körmök, hajhullás és a fertőző betegségekre való fogékonyság növekedése is utalhat vashiányra. A babavárás alatti vashiány veszélyes a magzatra nézve is: az elégtelen mértékű vérellátás oxigénhiányhoz, koraszüléshez, alacsony születési súlyhoz vezethet.

Sikeres szoptatás császármetszés után is – 2. rész

2016. március 19.

Császármetszéses szülés miatt a mamák gyakran úgy érzik, hogy kimaradtak a szülés élményéből. Sokat ronthat a helyzeten, ha ezután csak 12–24 óra múlva, vagy esetleg még később szoptathatják meg a kicsit. 

Jó, ha tudják

Altatásban végzett császármetszés után az anya tudati állapota határozza meg, hogy mikor kezdhet el szoptatni. Nagyon ritkán, általában ha valamilyen váratlan szövődmény lép fel szülés közben, ami miatt sürgősen el kell végezni a műtétet, akkor altatják csak el az édesanyát.

Gerincvelői érzéstelenítés során a kismama ébren van, ezért az a jó, ha újszülöttjét minél hamarabb megszoptathatja.
A mamának jogában áll kérni a szülészeten dolgozóktól, hogy adják oda a picit és segítsenek az első mellre helyezésnél, ami csökkenti a negatív élményt és érzelmeket. Szükség van a szülésznők, gyermekápolónők, védőnők tapasztalatára és segítségére, hogy a kényelmes testhelyzetet megvalósítva az újszülöttet mellre tegyék.
A babák szopási készségét a műtét alatt kapott anyai gyógyszerek csak átmenetileg befolyásolhatják.

Sajnos a mamától külön elhelyezett újszülöttet néhány szülészeten megitatják cumisüvegből cukros vízzel, emiatt esetleg nem az anyai mellre alakul ki a korai bevésődés, az úgynevezett imprinting, hanem a cumisüvegre. Ráadásul a folyadék eltelíti a picit, ezért csak később lesz igénye a szopásra. Kérjen mielőbb a babával közös rooming-in elhelyezést.

Kérjen segítséget és ne csüggedjen ha:

• műtét után kissé eltolódik a babával az ismerkedés és nem lehet azonnal egy szobában a babával,
• teje nem a 2-3. hanem a 4-5. napon lövell be,
• a csecsemője aluszékony, nem szopik hatékonyan,
• fájdalma van, nehezen tud mozogni és kényelmesen elhelyezkedni a műtéti seb miatt.

Amikor késik az első mellre helyezés 2-3 óránként kb. 10 percet fejjen mindkét mellből, hogy segítse a tej megindulását. Fontos, hogy a lefejt anyatej minden cseppjét itassák meg a babával, lehetőleg szoptatásbarát itatóból!

Sikeres szoptatás császármetszés után is – 1. rész

2016. március 19.

A császármetszés hazánkban a leggyakoribb műtét, 2014-ben a szülések 37,2%-a. A trendeket ismerve a következő években biztos 40% körüli lesz ez az arány.

Vajon Julius Caesar császármetszéssel született? Ez valószínűtlen, hiszen az ókori Róma szülészei és bábái ismerték a módszert, de azt csak haldokló vagy halott anyánál alkalmazhatták. Caesar édesanyja nemcsak jelentős befolyással volt fia életére, mert tanácsadója is volt, de idős életkorban hunyt el, fia csak 10 évvel élte túl őt. Caesarnak komoly érdeme van abban, hogy törvénybe foglaltatta azt a kötelezettséget, hogy a haldokló vagy halott anyából ki kell metszeni a magzatot. A császármetszés kifejezés nem tőle származik, hanem a caedere „metszeni” (latin) szóból.

A császármetszés leggyakoribb okai

• Fejlett magzati diagnosztika, ami lehetővé teszi az esetlegesen fellépő veszélyek korai felismerését.
• A szülő édesanyák idősebb életkora.
• A műtét technológiája, érzéstelenítése egyre biztonságosabb, ami miatt nagymértékben csökkennek a műtét utáni szövődmények.
• A várandósok félnek a szülési fájdalomtól.
• Természetesen született, sérült gyermek van a családban vagy a baráti körben, ezért alakul ki a mamában a császármetszés igénye.
• A szülészorvosok közül többen tartanak attól, hogy ha hüvelyi szülés után valamilyen szövődmény lép fel, könnyebben elmarasztalják őket.
• Az édesanyák egyre tudatosabbak és úgy érzik, hogy joguk van megválasztani szülésük módját és orvosi javallat nélkül is kérni a császármetszést.

Napi 8 mg és okosabb lesz a baba tőle

2016. március 17.

Fejlesztő játékok, kifestők, dalocskák és megannyi más módszer segít, hogy a gyermekeket már kicsi kortól „tréningezzük” az első nagy szellemi megpróbáltatásra, az általános iskola első osztályára. A jó iskolai teljesítmény megalapozásához azonban nem csak a szellemi, de a valós, fizikai táplálékra is ugyanúgy oda kell figyelni. 

Kisgyermekkori vashiány miatt nem fejlődik az agy

A vas az emberi szervezet számára minden életkorban nélkülözhetetlen ásványi anyag. Amellett, hogy a pajzsmirigyműködéshez is felhasználja a szervezet, a vérképzés, az idegrendszer és az agy fejlődésében és működésében is nagy szerepet játszik.

Kisgyermekkorban a vashiányos táplálkozás éppen ezért az agy és az idegrendszer fejlődését is befolyásolja, ezért a gyerekeknél a súlyos vérszegénység mellett a későbbiekben akár tanulási nehézségek, sőt viselkedési zavar is felléphet. Az alacsony vasbevitel jelei nem jelentkeznek rögtön, a hiánynak főleg hosszú távú következményei vannak. Sajnos, az utólagos vaspótlás a hosszan tartó, lappangó vashiány által okozott károkat már nem tudja helyreállítani, ezért fontos a kisdedkori vashiány megelőzése, mégpedig vasban dús táplálkozással.