Információk, érdekességek
5 kockázati tényező, amely koraszülést okozhat
2017. január 19.
Hazánkban a csecsemők megközelítőleg 8,5 százaléka koraszülött. Vannak, akik nem érik meg az egy éves kort sem, és vannak, akikre akár élethosszig tartó küzdelem is várhat a maradandó károsodások miatt. A koraszülést leggyakrabban kiváltó kockázati tényezők, előjelek felismerésével azonban lehet tenni azért, hogy elkerüljük a bajt, ezért fontos tudni, hogy mire kell odafigyelni a várandósság alatt.
2016-ban január és szeptember között összesen 68.802 csecsemő született Magyarországon a KSH adatai szerint. Ám sajnos ezer élveszülésre átlagosan négy halálozás is jutott, amelynek egyik legfőbb oka a koraszülés, ugyanis a betöltött 37. terhességi hét előtt és 2500 gramm alatt világra jött csecsemőknél nagyobb eséllyel alakul ki életveszélyes szövődmény.
A koraszülés okai sok esetben ismeretlenek, de lehetnek előjelek
„Az életben maradt koraszülött csecsemők közül többen maradandó károsodást szenvedhetnek, mivel éretlenségükből adódóan a külvilághoz nehezebben alkalmazkodnak: leggyakrabban agykamrai vérzés, elhúzódó sárgaság, légzészavarok, vakság, süketség, súlyos fertőzések lépnek fel.
A koraszülés okai sok esetben nem ismertek, és sajnos nem is lehet teljes mértékben kiküszöbölni a veszélyt, de van pár előjel és előidéző tényező, amelyekre odafigyelve gyakran elejét lehet venni a problémának” – mondja Dr. Tidrenczel Zsolt, a Czeizel Intézet klinikai genetikusa és szülész-nőgyógyász szakorvosa.
- Fertőzések
A hüvelyi fertőzésekről általánosságban elmondható, hogy fontos időben észlelni és kezeltetni őket, mert a koraszülést így el lehet kerülni. Javasolt a családtervezés keretében, még a fogamzás előtt az ilyen szexuálisan terjedő betegségek szűrése és esetleg kezelése a pár mindkét tagjánál, illetve a nemi úton terjedő betegségek kiküszöbölése miatt terhesség alatt javasolt óvszert használni.
Alvássegítő praktikák kicsiknek és nagyoknak
2017. január 18.
Egy kialvatlan felnőtt erőtlenebb, türelmetlenebb, kevésbé tud jól teljesíteni és nehezebben összpontosít, mint hogyha rendesen kipihente volna magát. Pontosan ugyanez igaz a gyerekekre is!
Mi lesz, ha (sűrűn) nem alussza ki magát a gyerek?
- Fáradtabb, erőtlenebb, gyengébb lesz.
- Nyűgösebb, türelmetlenebb, dekoncentráltabb lesz.
- Kevésbé tud jól teljesíteni, tanulni, rosszabb lesz a memóriája.
- Immunrendszerének védekezőképessége romlik, könnyebben betegszik meg.
- Testsúlya is növekedhet.
Mennyi alvás szükséges?
Újszülött (0-2 hónap): 12-18 óra
Csecsemő (3-11 hónap): 14-15 óra
Kisgyermek (1-3 év): 12-14 óra
Óvodás (3-5 év): 11-13 óra
Kisiskolás (6-10 év): 10-11 óra
Tinédzser (10-17 év): 8,5-9,25 óra
Felnőtt: 7-9 óra
Alvássegítő praktikák
Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű alvás és az is, hogy ez az alvás nyugodt, pihentető legyen. Szülőként feltétlenül szükséges, hogy kialakítsuk a gyerek helyes alvási szokásait, ez ugyanis kihat a teljes jelenlegi életére és a későbbiekben a felnőttkori életére is. Az alábbi alvássegítő praktikák segítségünkre lehetnek, persze csak akkor, ha mi magunk is igyekszünk példát mutatni a gyereknek.
A kismamának tilos az alkohol
2017. január 17.
Az alkoholista kismama gyermekének 428-féle betegsége lehet…
A terhesség és az alkohol nem alkotnak összeillő párost
Az az alkoholmennyiség, amivel az embrió vagy a magzat találkozik az anyaméhben, negatívan hat a megszületendő gyermek egész életére.
Születést követően szemmel látható nyomai is lesznek annak, hogy az édesanya bizony többször is a pohárhoz nyúlt a várandóssága alatt. Kis súllyal született újszülöttek, elvékonyodott felső ajkak, egymástól távol ülő szemek, idegrendszeri rendellenességek, alulfejlett agy… és folytatható a felsorolás. A veleszületett károsodásoknak ezt a csoportját magzati alkohol szindrómaként (FAS, fetal alcohol syndrome) írja le az irodalom, de egyre inkább terjedőben van a károsodások szélesebb körét felölelő magzati alkohol spektrumzavar (FASD, fetal alcohol spectrum disorder) elnevezés is. A becslések szerint 100 emberből 1-nek van FASD-ja.
A magzati alkohol spektrumzavar réme
Az anya alkoholfogyasztása miatti alkoholexpozíció nagyszámú betegséget és rendellenes elváltozást vonhat maga után. A rangos Lancet tudományos folyóiratban 2015-ben megjelent közlemény alapján 428 különféle betegséggel és tünettel hozható összefüggésbe a magzati alkohol spektrumzavar.
Az alkoholt fogyasztó kismamák gyermekeinek több mint 90%-a viselkedési zavarokkal küzd, és mintegy 80%-uk kommunikációs zavarokkal rendelkezik – azaz vagy a beszédértéssel, vagy a verbális kifejezéssel vannak problémáik. Az anyaméhben alkoholnak kitett gyermekek 70%-ának kognitív problémái vannak, míg több mint a felüknél figyelemzavar vagy hiperaktivitás tapasztalható.
Vegyük észre a figyelemzavart!
2017. január 09.
Már elég idő eltelt az iskolakezdés óta, hogy belelássunk gyermekünk tanulási szokásaiba, házi feladatának megoldási stratégiájába.
Ha úgy ítéljük, hogy indokolatlanul sok időbe telik a lecke megírása, figyeljük meg jobban gyermekünket egyéb tevékenységeiben is, mert lehet, hogy elkalandozik a figyelme leckeírás közben.
Iskolás korra már ki kell alakulnia a szándékos, akaratlagos figyelemnek, ami segíti a gyereket abban, hogy még akkor is figyeljen, ha máshoz lenne kedve. Ez egy elsős kisgyereknél még 25 perc körüli időt jelent. Ezért szokták a tanítónők óra közben megmozgatni őket, hogy kicsit kikapcsolódjanak, és újra tudjanak összpontosítani. Sok kisgyereknél jelentkezik órán az a probléma, amikor az akaratlan figyelmük eltereli őket a feladattól.
Ilyen helyzet lehet egy váratlan, kintről beszűrődő hang, érdekesnek tűnő jelenségek az ablakon túlról, de akár a képekkel díszített fal is figyelemelterelő lehet.
Fejlődési rendellenességek – Miért és hogyan alakulnak ki?
2017. január 04.
A veleszületett fejlődési rendellenességek a társadalom komoly hányadát érintik: a WHO adatai szerint évente több mint 3 millió születés során tapasztalható valamilyen anomália. A fejlődési rendellenességek kialakulásáról, felismerési lehetőségeiről és megelőzhetőségéről Dr. Veszprémi Béla genetikussal beszélgettünk.
- Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján 33 újszülöttből legalább egy születik fejlődési rendellenességgel.
- Évente közel 3,2 millió születésnél ismernek fel fejlődési anomáliát, és a becslések szerint emiatt 270 000 újszülött életének első hónapja előtt meghal.
- A hazai adatok alapján évente mintegy 5000 várandósság/születés során diagnosztizálnak valamilyen fejlődési rendellenességet. Ezekre jellemző, hogy kezelésük során a teljes gyógyulás esélye alacsony. Nagy részük hosszú távon rontja az életminőséget és amellett, hogy hatásuk jelentős az érintett egyén, valamint a család életére, hatással vannak az egészségügyi ellátórendszer kapacitására is. A fejlődési rendellenességek egy része a szülés után kerül felismerésre. Legtöbbször valamilyen anatómiai eltéréssel járnak, de ide tartoznak a funkcionális eltérések is. A probléma az esetek nagy részében csak egy szervet érint, de a rendellenességek közel 10 százalékában összetett fejlődési anomáliáról van szó.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...180181182...300