Információk, érdekességek

Szorongó kicsik – 2. rész

2018. február 18.

Mikor „normális” még a szorongás és mikor kóros: És mit tehet az ijedt szülő, ha szorongani látja a gyerekét?

Még normális, már kóros

Felnőttkorban, a diagnózis felállításakor nagyon fontos komponens az, hogy az adott személy mennyire képes a saját normális életvitelét folytatni, igazgatni a tünet megjelenése mellett (önállóan élni, dolgozni stb.), illetve mennyire érzi a tünetet problémának, mennyire szenved, mennyire jelenik meg a „szenvedésnyomás”.

A kisgyerekeknél ez nehéz, még akár az iskoláskor elején is, mert nem igazán beszélhetünk arról, hogy mennyire zavarja ez őt, hiszen sok esetben teljesen jól megvannak egy tünettel. Persze magával a szorongás érzésével nem, de a tünet a szorongás szubjektív élményének a csökkentésére van, így az akár megnyugtató is lehet (elkerülni valamit, vagy egy bizonyos ruhát hordani, mert az szupererőt rejt). Így sokkal fontosabb mérce a normalitás eldöntésére, hogy a felnőttek számára ez mennyire elviselhető, mennyire szenvednek tőle. Ebbe beletartoznak a szülők, a család vagy a nevelők, pedagógusok.

Itt fontosnak tartom elmondani, hogy összességében is fontos nézni a gyermek környezetét, és hogy a tünet milyen hatással van rá, mert lehet, hogy egy tünet pl. nem zavarja a szülőket (túlzott félénkség kortárs közösségben), de az iskolában hátrány, akkor azért érdemes foglalkozni vele. Azonban észre lehet venni, hogy ez a komponens elég szubjektív, emiatt nagy egyéni különbségek alakulhatnak ki: egy elfogadóbb szülő/pedagógus lehet, hogy tovább próbálkozik, nyitottabb a gyerekre, a különcségeire, és több ötlettel próbálkozik, esetleg több ideje van kivárni egy adott reakciót, vagy elfogadóbb a mássággal, míg egy fáradt és leterhelt, stresszes szülő sokkal hamarabb problémának él meg egy kevésbé problematikus tünetet.

Szorongó kicsik – 1. rész

2018. február 17.

A kisgyermekkor végén, óvodáskorban indulnak el leginkább a tipikus szorongásos tünetek, amelyek egy része teljesen normális és spontán, majd az idő előrehaladásával, az éréssel gyengül, elmúlik. Aztán jön a többi… Nézzük, mely életkorban, milyen szorongás gyötörheti gyermekeinket!

Legelőször, ha a szorongást mint témát felvetem, felmerülnek a diagnózisok, amelyeket a gyerekek és felnőttek kapnak, ha bizonyos mértékű, típusú szorongás figyelhető meg náluk. Ezeket szakemberek (klinikai szakpszichológus, pszichiáter) adhatja, és komoly diagnosztikai szakasz előzi meg őket, vagyis megnézik, hogy tényleg arról a diagnózisról van-e szó, tényleg olyan súlyos-e. Ezért nem érdemes olyan könnyen dobálózni ezekkel a címkékkel, hiszen pár tünet alapján egyáltalán nem biztos, hogy valaki az elsőre felmerülő diagnózist valóban ki is meríti, „meg is kapja”.

Idén mindenki állat lesz? – Íme, a legnépszerűbb jelmezek!

2018. február 15.

Idén a legtöbben valamilyen állat jelmezt öltenek, vagy hercegnőnek, tündérnek öltöznek. Népszerűek még a foglalkozásokat megjelenítő jelmezek és a szuperhősök is, de a Jégvarázs Elzája sem ment még ki a divatból…

• A Játéksziget közel ezer fő bevonásával készült online felmérése szerint a családok kevesebb, mint 20 százaléka készít saját kezűleg farsangi jelmezt, a megkérdezettek több mint fele hol vásárolja, hol készíti a maskarákat, 30% pedig egyértelműen a vásárlásra voksol.
   
• 2 és 5 ezer forint közötti összeget költ gyerekenként a farsangi jelmezekre és kiegészítőkre, arcfestékre a családok fele, 15% 1-2000 forintot szán rá és ugyanennyien áldoznak 5-7000 forintot is, tízezer forint fölé csak 3,5 százalék merészkedik.
   
• Idén a legtöbben valamilyen állat jelmezt öltenek, vagy hercegnőnek, tündérnek öltöznek. Népszerűek még a foglalkozásokat megjelenítő jelmezek és a szuperhősök is, de a Jégvarázs Elzája sem ment még ki a divatból. A Star Wars karakterek és a különféle boszorkányos, vagy horror karakterek 6-6 % körüli népszerűségnek örvendenek, a pókembert pedig a gyerekek 5 százaléka választja.

Várandósság alatti vitaminhiány – Káros lehet a babára!

2018. február 13.

A legfrissebb hazai adatok szerint csak tízből négy kismama változtat az étrendjén a terhesség ideje alatt, pedig a szervezet vitamin- és ásványianyag-szükséglete jelentősen megváltozik. Másfélszeresére emelkedik a többi között a kalcium- és duplájára a vasszükséglet, amelyet csak kevesebb mint a kismamák harmada pótol megfelelően. Komoly problémát okoz az is…

Komoly problémát okoz az is, hogy minden ötödik várandós anyuka olyan vitamint szed, amely nem kifejezetten kismamák számára készült, pedig bizonyos nyomelemek hiánya fejlődési rendellenességeket, szellemi visszamaradottságot és koraszülést is eredményezhet. A magzati fejlődés mellett a fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai (például a kismama táplálkozása) számos felnőttkori népbetegség kialakulásában is nagyobb szerepet játszik, mint a genetika.

Vagy nem szedünk vitamint, vagy nem olyat, ami ajánlott

Mindössze az anyukák 40%-a változtat az étrendjén a várandósság idején, derül ki a legfrissebb hazai kutatás eredményeiből. Többségük több gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, és jobban odafigyel a folyadékpótlásra is, de a szénhidrát-bevitel csökkentésére csak százból nyolc, a koffeinfogyasztás mérséklésére pedig százból három kismama ügyel. A vitaminpótlás fontossága még kevésbé ismert: bár az várandós anyukák 70%-a szed valamilyen vitamint, minden ötödik kismama olyat választ, amelyik nem kifejezetten a terhesség időszakában ajánlott – így nem fedezi megfelelően a drasztikusan megnövekedett szükségletet, vagy nem tartalmaz minden olyan vitamint és nyomelemet, ami segíti a beépülést.

A jelmezviselés szociálisan érzékenyebbé tesz

2018. február 09.

Hercegnő- és boszorkányjelmez volt a mai anyukák egykori kedvence.

Maradandó emlék a farsangi jelmez, a felnőttek több mint fele ma is szívesen beöltözne farsangkor, de tízből mindössze egy magyar teszi ezt meg ténylegesen. Emlékeik szerint gyermekkorukban a mai nők harmada hercegnőnek vagy boszorkánynak öltözött, míg a fiúk ugyanilyen arányban öltöttek tűzoltó-, rendőr-, katona- vagy cowboyjelmezt. A farsangi maszkabál azonban nemcsak egy szép gyermekkori emlék, kedvező pszichológiai hatása a gyermekek személyiségfejlődésére megkérdőjelezhetetlen.

Az REGIO Játék megbízásából készült reprezentatív kutatás szerint a magyar felnőttek csaknem fele (44%) a mai napig szívesen emlékszik vissza gyerekkori farsangi jelmezeire. A jelmezbál különösen a kislányok számára jelentett nagy élményt, a nők 51%-a szeretett beöltözni, míg a 30 éven aluliak 54%-a idézi fel szívesen a jelmezes események emlékét.

A felejthetetlen jelmezek között a nők fele a hercegnő, a tündér, a balerina, a boszorkány, valamint a különböző mesékben gyakran előforduló állatok (cica, kutya, katica stb.) jelmezeire szavazott gyermekkorában. A férfiak kedvence a tűzoltó, rendőr, katona és hasonló klasszikus foglalkozások, ezt követik a cowboy- és az állatjelmezek, de nem sokkal maradt le a kalóz sem. A bohóc- és a rémisztőbb maskarák (szellem, vámpír, ördög stb.) nemtől függetlenül népszerűtlenek voltak, a válaszadók alig egy százaléka emlékszik arra, hogy kedvencként viselte volna ezeket.

Jelmez receptre – az orvosok is ajánlják

A játékbolt munkáját segítő szakember, Varga Judit klinikai gyermek-szakpszichológus szerint a beöltözés fejlesztő hatással van a gyermekek képzeletére, kommunikációs készségeikre és társas kapcsolataik fejlődésére is. „A szerepjátékot gyakran alkalmazzuk terápiás célokra is. Egy jelmez viselésével a gyerekek belső vágyaikat eleveníthetik meg, és szabadon azonosulhatnak a viselt karakter általuk érzékelt személyiségjegyeivel.”