


Információk, érdekességek
Mesterséges édesítők- mégsem az ördögtől valók
2014. október 27.
A hagyományos fehér cukor ideje lassan leáldozóban van, mivel az egészséges életmód jegyében egyre többen térnek át alternatív édesítőszerekre. Igenám, de vajon a mesterséges édesítőszerekkel mennyire nyúlunk mellé? Valóban az ördögtől valók?
Mik azok a mesterséges édesítőszerek?
A mesterséges édesítőszerek kémiai úton előállított édes ízt adó anyagok, melyekkel tabletta, por illetve folyadék formájában találkozhatunk. Legismertebb tagjai többek között a sokat támadott aszpartám, a szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K. Energiatartalmuk elhanyagolható, ezért remekül beilleszthetőek az IR és cukorbeteg diétába is. Ezen kívül jóval édesebbek az egyszerű cukornál és a fogakat sem roncsolják. Hátrányukként viszont megemlítendő, hogy a mesterséges édesítők nagy része hőre bomlik, így sütéshez-főzéshez nem minden esetben használható, illetve tagjai közül néhánynak van utóíze. Leggyakrabban kombinációban találkozunk velük, ennek oka, hogy növelik egymás édesítő erejét, így még kevesebbet kell belőlük egyszerre használni.
Ötletek fogyáshoz, koplalás nélkül
2014. október 26.
Ahhoz, hogy optimalizáljuk erőfeszítéseinket, melyek az éhségérzet csökkentésére, így a túlzott ételfogyasztás, ill. nassolás elkerülésére irányulnak, vessük be magunkat, és ragadjunk meg néhány egyszerű, ámde szuper hatékony ötletet!
1. Ne koplaljunk, együnk elegendő mennyiséget!
Ha megvonjuk magunktól (főként kedvelt) ételeinket, a legjobb módja annak, hogy előidézzük a farkaséhséget a főétkezések között, és nassoljunk! Egy ötlet az éhség csillapításához: bőven fogyaszthatunk „zero kalóriás” tésztából, pld. a még kevéssé ismert, gluténmentes shirataki spagettiből, mely különleges tofuból készül. Kb. 8 cal-t tartalmaz 100 grammja, mégis laktató, enyhíti az éhséget. Hiszen vízben oldódó növényi rostjainak köszönhetően telítettségérzést okoz, fogyasztása után több órán át nem leszünk éhesek. Vegetáriánus ételt is készíthetünk belőle, és mivel nem tartalmaz cukrot, diétához is ideális.
A zabliszt jótékony hatásai
2014. október 19.
Ha reform receptekkel kísérletezünk, érdemes kipróbálni a zablisztet. Ízben és látványban a megszokotthoz hasonlót ígér, emellett fogyasztásának számos kedvező hatását is élvezhetjük.
A zabliszt a normál búzalisztnél fehérjében és rostban gazdagabb, alacsonyabb szénhidrát tartalma lassan szívódik fel. Mivel nem okoz hirtelen vércukorszint emelkedést, inzulinrezisztenciások és cukorbetegek is beilleszthetik az étrendjükbe - mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa. Igazi különlegessége azonban béta-glükán tartalmában rejlik. A vízben oldódó élelmi rost elősegíti a normál bélműködést, a bélbaktériumok egyensúlyát és támogatja az immunrendszer működését. Rendszeres, megfelelő mennyiségű - napi 3 gramm béta-glükán - fogyasztás csökkenti a vér koleszterinszintjét.
A zabliszt fogyasztása mindenki számára ajánlható, érdemes a főzés során kísérleteznünk vele. A tapasztalatok alapján, sütések alkalmával a hagyományos búzaliszthez teljesen hasonlóan viselkedik, jól használható piskóta készítésére is. A teljes kiőrlésű lisztekhez képest rosttartalma alacsonyabb, ezért érdemes zabkorpával kiegészíteni az ételeket, mint ahogyan az alábbi, reform meggyes piskóta esetében is.
Gyógyító hatású az étcsoki
2014. október 07.
Normalizálja a magas vérnyomást és segíti a fogyást napi egy-két kocka csoki.
A csokoládé, illetve a kakaófa latin neve azt jelenti: az istenek eledele. A maják és az aztékok a legszentebb szertartásaikhoz is használták, mint a születés, a házasság és a halál. A 17. századi európai elit már gyógyszerként itta a forró csokoládét, sőt afrodiziákumnak tartották az édes szirupot. Ma óriási iparág épült a csokoládéra, de gyógyhatás helyett rengeteg mítosz kering róla, hogy mennyire egészségtelen. Utánajártunk, mi is az igazság.
Egy kis kávétörténelem
2014. október 07.
Minden másodpercben 16 ezer csésze kávét hörpintünk fel.
Bár sokak szerint a legjobb kávét az olaszok főzik, a legnagyobb kávétermelő országok pedig a dél-amerikai kontinensen találhatók, a kávé kultúrája Afrikából, egészen pontosan Jemenből indult, ami azért sem meglepő, mivel a kávécserje a Vörös-tenger túlpartján, a közeli Etiópiában őshonos. Ám amióta az első őrölt, pörkölt kávébab felhasználásával készített italt jóízűen elfogyasztották Jemenben, évszázadok teltek el, mára pedig a kávé a víz után a világ második legnépszerűbb itala lett.
Arábika és robuszta kávé
Bár a kávé növénynemzetség számos fajt számlál, két faj terméséből készítenek kávét. Az egyik az arábika kávé, amely lágyabb ízű, és kevesebb koffeint tartalmaz, a másik pedig az úgy nevezett robuszta kávé, amely markánsabb ízvilágú, és magasabb a koffeintartalma. A különböző kávéfélék a termőhely adottságai, a kávébab minősége, a pörkölés, a főzés és az elkészítés módjának kombinációiból származnak.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...191192193...297