Információk, érdekességek

A kakaó csökkentheti a szellemi hanyatlást

2014. november 15.

A kutatások – amelyekről a Nature Neuroscience online kiadásában jelent meg hétfőn tanulmány – szolgáltatják az első közvetlen bizonyítékokat arra, hogy a szellemi hanyatlás az agy egy bizonyos területéhez köthető és a folyamat meghatározott étrend segítségével visszafordítható.

Szellemi hanyatlás – megállítható?

A kor előrehaladásával romlanak a kognitív funkciók, a folyamat már a fiatal felnőttkorban kezdődik, de az első tünetei az 50-60-as években jelentkeznek. Ez a folyamat nem tévesztendő össze az elbutulással, leépüléssel járó Alzheimer-kórral – olvasható a ScienceDaily hírportálon.

A tanulmány vezető szerzője, Scott A. Small professzor korábbi állatkísérleteiben kimutatta, hogy a korral járó szellemi hanyatlás összefügg az emlékezetért és a térbeli tájékozódásért felelős agyterület, a hippokampusz meghatározott részén, az úgynevezett gyrus dentatusban (fogazott agytekervényben) bekövetkező elváltozásokkal.

Mesterséges édesítők – együk vagy ne együk?

2014. november 11.

A hagyományos fehér cukor ideje lassan leáldozóban van, mivel az egészséges életmód jegyében egyre többen térnek át alternatív édesítőszerekre. Igen ám, de vajon a mesterséges édesítőszerekkel mennyire nyúlunk mellé? Valóban az ördögtől valók? A kérdést Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa válaszolja meg. 

Mik azok a mesterséges édesítőszerek?

A mesterséges édesítőszerek kémiai úton előállított édes ízt adó anyagok, melyekkel tabletta, por illetve folyadék formájában találkozhatunk. Legismertebb tagjai többek között a sokat támadott aszpartám, a szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K.

• Energiatartalmuk elhanyagolható, ezért remekül beilleszthetőek az IR és cukorbeteg diétába is. Ezen kívül jóval édesebbek az egyszerű cukornál és a fogakat sem roncsolják.
• Hátrányukként viszont megemlítendő, hogy a mesterséges édesítők nagy része hőre bomlik, így sütéshez-főzéshez nem minden esetben használható, illetve tagjai közül néhánynak van utóíze. Leggyakrabban kombinációban találkozunk velük, ennek oka, hogy növelik egymás édesítő erejét, így még kevesebbet kell belőlük egyszerre használni.

Őszi édesség fogyni vágyóknak

2014. november 08.

Alacsony glikémiás indexű xilittel, lassan felszívódó graham liszttel és vitamindús sütőtökkel készül, a hozzáadott gyömbérrel és fahéjjal pedig már a karácsony hangulatát idézi. Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusának új receptjét ajánljuk diétázóknak és a reform ételek iránt érdeklődőknek egyaránt. 

Sütőtökös süti

A sütőtök édeskés íze miatt a recept eleve kevesebb hozzáadott cukrot tartalmaz, abból is az egészségesebb, diétázók, diabéteszes, vagy inzulin-rezisztenciás betegek étrendjében is használható xilitet – magyarázza Varga Dóra. A xilit előnye, hogy glikémiás indexe 7-es. Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak és ezáltal hosszabb ideig tartó teltségérzést okoznak. Hasonlóan kedvező tulajdonságai miatt szerepel a receptben a graham liszt is. A teljes kiőrlésű liszthez igencsak hasonlít a Graham liszt, ugyanúgy tartalmazza a gabonaszem összes alkotórészét, így a csírát - gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban - és a korpát - magas rost tartalom - is. A különbség csupán annyi a két liszt között, hogy a graham liszt szemcsemérete nagyobb, ebből kifolyólag lassabb a felszívódása, így később is lehet tőle megéhezni.

Már egy kis súlyfelesleg is vérnyomás emelkedéshez vezethet?

2014. november 07.

A megfelelő testsúly elérése sokak vágyálma, ám a kacsú vonalak nem csupán megnyerő külső miatt fontosak, hanem az egészség megőrzése érdekében is. Tanulmányok ugyanis kimutatták, hogy már kisebb súlyfelesleg is megnöveli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. Dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája pár hasznos tanáccsal szolgált, mi mindenre érdemes ügyelni.

Amerikai tanulmányok szerint nem csak a nagyobb súlyfelesleg vezethet hipertóniához, ugyanis megállapították, hogy az is vérnyomásemelő hatással bír, ha testtömegének csupán 5 százalékát szedi fel. A vizsgálatban 16 önkéntest kértek arra, hogy napi extra 400-1000 kcal-t fogyasszanak 8 héten keresztül. Megfigyelték, hogy bár emelkedtek az értékeik, ám az egészséges tartományon belül maradtak. Azt viszont hozzátették, hogy azok,akiknél a hasuk tájékára rakódott le a zsírréteg, azoknál veszélyesebb méreteket öltött a probléma.

Tévhit, hogy télen zsírosat kell enni - melegítő téli étrend

2014. november 07.

Ha a nagy hidegben lehűl a szervezetünk, a kórokozók könnyebben ledöntenek minket a lábunkról. Tévhit azonban, hogy télen nehezebb ételekre van szükségünk. Ha szervezetünket nem terheljük meg zsíros ételekkel, akkor a hőtermelésre tud koncentrálni az emésztés helyett.

Mit együnk a nagy hidegben? - melegítő ételek

Ha nagy tápértékű, melegítő hatású ételeket eszünk, akkor nagyobb az esélyünk arra, hogy megfázás és plusz kilók nélkül vészeljük át a fagyos napokat.

• Több C-vitamint!

  Télen nagyobb mennyiségű C-vitaminra van szükségünk: karban tartja a keringést és erősíti az ellenálló-képességet. Hiányában vérellátási zavarok léphetnek fel, emiatt könnyebben elkezdünk fázni. Ha keveset fogyasztunk belőle, akkor csökken egyes immunsejtek aktivitása, így könnyebben megbetegszünk. C-vitaminban gazdagok például a citrusfélék (citrom, narancs, grapefruit), a kiwi, a zöldpaprika, a fejes saláta, a káposztafélék. Fogyasszuk őket frissen és nyersen, mert fagyasztás, főzés, sütés közben veszítenek vitamintartalmukból.