Információk, érdekességek
Mik azok az álgabonák és mire jók? – 2. rész
2014. szeptember 03.
Az álgabonák (pszeudocereáliák) egyes tulajdonságaikban kedvezőbbek, míg másokban hasonlóak a gabonafélékhez, ezért azok mellett, de helyett is felhasználhatók a mindennapi gasztronómiában, különösen a gluténérzékenyek étrendjében.
Hajdina
A hajdina (Fagopyrum esculentum Moench), másnéven pohánka, tatárka, haricska a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó kétszikű növény. Görög nevét a bükkéhez hasonló, barnás-feketés terméshéjjal borított, háromélű, legömbölyített gúla (vagy piramis) alakú szemterméséről és nyílhegyet formázó leveleiről kapta.
Hazánkban a XV. század óta termesztik, főként a nagy magvú, fekete héjú Fagopyrum esculentum fajt (közönséges pohánka), míg Japánban és Kínában a kis magvú, kesernyés ízű, több antioxidánst tartalmazó Fagopyrum tataricum faj termesztése és fogyasztása az elterjedtebb. Termesztése és fogyasztása a kenyérgabonák és a burgonya megjelenésekor visszaszorult. A ’80-as évektől kezdve azonban az egészséges táplálkozás hívei kedvező beltartalmi értékei miatt újra felfedezték. Mára a reform, vegetáriánus étrend kedvelőinek táplálkozása mellett egyre inkább terjed a vegyes, hagyományos(abb) étrendet követők körében is, bár sokan nem kedvelik enyhés földes jellegű íze miatt.
Mik azok az álgabonák és mire jók? – 1. rész
2014. szeptember 02.
Az álgabonák (pszeudocereáliák) botanikailag nem tartoznak a gabonafélék családjába, azért említjük őket mégis a gabonafélékkel együtt, mert nagy keményítőtartalmúak, lisztes magvukat a gabonafélékhez hasonlóan hántolva, őrölve használhatjuk fel ételeinkhez.
Egyes tulajdonságaikban kedvezőbbek, míg másokban hasonlóak a gabonafélékhez, ezért azok mellett, de helyett is felhasználhatók a mindennapi gasztronómiában, különösen a gluténérzékenyek étrendjében. Mivel hosszabb időn át elsősorban csak a reform, vegetáriánus típusú konyhák alkalmazták (bár őseink étrendjéből nem hiányozhattak, sokáig eltűntek az asztalokról), gyakran idegenkednek használatuktól. Ennek elsősorban az ismerethiány lehet az oka, főleg a felhasználási lehetőségek tekintetében.
Ebben próbálunk segíteni írásainkkal, hogy minél többen megismerjék a sokoldalú álgabonákat és ne féljenek beépíteni az ezekkel készített ízletesnél ízletesebb recepteket a mindennapjaikba.
A sok zsíros étel elveszi a jó szaglást is
2014. augusztus 30.
Floridai kutatók felfedezték, hogy az elhízás nemcsak több krónikus betegség kockázatát növeli, de a súlygyarapodás a szaglásra is hatással van. Kísérletükben a magas zsírtartalmú étrenden élő egereknél, a szaglás csökkenését igazolták.
Az elhízásról tudjuk, hogy kialakulása többnyire egy igen egyszerű alapelv segítségével megelőzhető: ügyelni kell arra, hogy a napközben bevitt energia mennyisége ne legyen több annál, mint amennyit a szervezetünk a nap folyamán elhasznál. A Florida State University kutatói által végzett vizsgálat jelentőségét az adja, hogy a szaglás fontos tényező az egyén étkezési szokásainak kialakításában. Amennyiben ez a képesség sérül, a szaglás csökkenése állandósíthatja a helytelen étkezési szokásokat, ez pedig további túlsúlyt okozhat az érintetteknél, vagy nehezítheti a fogyást.
Létezik az étvágy elnyomására képes agyi idegsejt?
2014. augusztus 24.
Az étvágy elnyomására képes agyi idegsejteket azonosítottak amerikai kutatók egy rágcsálókon végzett kísérlet során.
A Nature Neurosciences című folyóiratban közölt tanulmány szerint ezeknek a neuronoknak a bekapcsolásával azonnal leállítható az evés. A Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatóinak eredményei azt sugallják, hogy az érintett idegsejtek központi kapcsolótáblaként működve kombinálják, váltogatják a különböző üzeneteket az agyban, ezzel segítve a táplálékbevitel csökkentését.
A szakemberek lézersugárral stimulálták a neuronokat, ami az ételfogyasztás azonnali és teljes leállását eredményezte az egereknél. A kutatók ezután megnézték, hogy miként viselkednek a neuronok egyebek közt jóllakottság, rossz közérzet, hányinger és keserű ízérzet esetén.
A jó alváshoz a gyomron át vezet az út
2014. augusztus 20.
Bizonyos ételek segíthetik, vagy gátolhatják a nyugodt éjszakai pihenést. Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológust, a JóAlvás Központ orvosát az elalvást segítő táplálkozási szokásokról kérdeztük.
Nem mítosz: a tej tényleg segít
Ha azt gondoltuk, ez csak gyermekeknél válik be, rosszul tettük. Aki nehezen alszik el, lefekvés előtt egy pohár meleg tej elfogyasztásával pihentetőbb éjszakára számíthat. A tejben ugyanis sok triptofán található, amely egy olyan aminosav, amit alvásproblémák, szorongás és stresszoldás kezelésére tabletta formában is beszerezhetünk. Természetes forrásból a tej mellett olajos magvak, banán, méz és tojás fogyasztásával is pótolhatjuk.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...173174175...277