Információk, érdekességek

Sok a kövér kisgyerekek

2016. október 06.

Minden harmadik hat-kilencéves gyermek túlsúlyos vagy elhízott Európában az európai gasztroenterológiai társaságok egyesületének (UEG) jelentése szerint, amely arra is figyelmeztet, hogy az öt éven aluli túlsúlyosok száma a becslések szerinti mostani 41 millióról 70 millióra nő világszerte 2025-re.

Az UAG adatai az európai térség 46 országán alapulnak.

A kutatók megállapították azt is, hogy a gyulladásos bélbetegségek 20-30 százaléka gyerekkorban kezdődik. Kimutatták, hogy a nyugati országokban élő gyerekek és felnőttek körében a nem alkoholfogyasztás okozta zsíros májbetegség a krónikus májbetegség egyetlen és általános oka. Már hároméves gyermekeket is diagnosztizáltak a kórral – ismertette a jelentést a The Guardian brit napilap.

A jelentés szerint az elhízással összefüggő rendellenességek kezelése az egészségügyre fordított kiadások egytizedét emésztik fel Európában, ami veszélyezteti a közegészségügyi szolgálatok fenntartható működését az összes vizsgált államban.


Petrezselymes fűszeres kolbászkák

2016. október 05.

Petrezselymes fűszeres kolbászkákEz a kolbászka melegen a legjobb. Frissen, ahogy az aszalógépből (vagy sütőből) kiveszed, és cukkíni spagettivel vagy friss zöld salátával a legfinomabb.

Hozzávalók kb 30 kolbászkához:

15 dkg beáztatott dió,
2 szál sárgarépa,
1 fej lilahagyma,
1 szép piros kápia paprika és/vagy zöld hegyes-erős csípőspaprika
2 gerezd fokhagyma,
1 csokor petrezselyem (persze attól is függ, hogy mekkora az a csokor, ha túl nagy, akkor zöld lesz a kolbászka, úgyhogy arányosan, mértékkel)
só, bors, chilli (ha nincs hegyes-erős)

A konyhai robotgépben mindent morzsásra aprítunk. Egyforma maroknyi kis rudakat formázunk belőle, és langyos sütőben (vagy aszalógépben) úgy szárítjuk, hogy a külseje megszáradjon, de belül puha maradjon.

 


Táplálkozási „iskolapéldák”

2016. október 03.

Mit, hol, hogyan egyen a gyerek, miként tudja a szülő ellenőrizni a táplálkozását, ha napi 7-8, de sokszor 10-12 órát távol van otthonról…

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége már két éve vezet egy gyermekelhízás elleni kísérleti programot Dunaharasztiban és Szerencsen, amely nemzetközi modellen alapul. Ebben az oktatáson kívül, szakemberek által összeállított napi menükkel is igyekeznek segíteni az ovisok és iskolások egészséges táplálkozását, hogy hozzászokjanak a változatos és helyes étrendhez.

A tanévkezdet alkalmából Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke és a GYERE Program szakmai vezetője mond néhány hasznos táplálkozási tanácsot a szülőknek.

Jó tudni, hogy

  • az iskoláskorú gyermek napi energiaszükséglete 2200-2500 kcal, ami nagyjából egy közepes intenzitású fizikai munkát végző felnőttével egyezik meg
  • a fiúknál 12-13 éves korban kb. 20 cm-es testmagasság-növekedésre és 20 kg testtömeg-gyarapodásra lehet számítani, a lányoknál ez kicsit előbb, 10-11 éves korban következik be, náluk a változás általában plusz 16 cm-rel és 16 kg-mal jár
  • minden ötödik gyermek súlyproblémákkal küzd Magyarországon, táplálkozási zavarokkal háromszor annyi kamasz fordul szakemberhez, mint 10 évvel ezelőtt a gyerekek fele reggeli nélkül megy el az iskolába

Az emésztés pszichoszomatikája – 2.

2016. szeptember 22.

Az emésztés során magunkhoz vesszük a külvilág egy részét, elválasztjuk a hasznosat a haszontalantól, a hasznosat befogadjuk asszimiláljuk, míg a felesleges emészthetetlen dolgokat kiürítjük. Mindezt érthetjük szó szerint, hiszen – valóban az emésztő működés lényegét foglaltuk össze – de éppúgy érthetjük átvitt értelemben is. 

 

Székrekedés

A krónikus székrekedés népbetegségnek számít. Egyes statisztikák szerint a nők 35%-a, a férfiak 10%-a hajlamos a szorulásra. Az emberek csaknem negyede használ többé-kevésbé rendszeresen hashajtót. A székrekedés hátterében viszonylag ritkán van organikus betegség, sokkal inkább a rost- és vízhiányos táplálkozás, és a mozgásszegény, ülő életmód tehető felelőssé.

A nőknél minden bizonnyal nagy szerepet játszik a hajszás reggeli munkába indulás, pontosabban a túlzott felelősségérzet. A nők nagy része ugyanis úgy érzi, hogy ő felelős azért, hogy a család minden tagja időben felkeljen és elkészüljön. Nem marad ideje önmagára figyelni, s így gyakran elnyomja – vagy észre sem veszi – a székelési ingert.


Az emésztés pszichoszomatikája – 1.

2016. szeptember 22.

Az emésztés során magunkhoz vesszük a külvilág egy részét, elválasztjuk a hasznosat a haszontalantól, a hasznosat befogadjuk asszimiláljuk, míg a felesleges emészthetetlen dolgokat kiürítjük. Mindezt érthetjük szó szerint, hiszen – valóban az emésztő működés lényegét foglaltuk össze – de éppúgy érthetjük átvitt értelemben is. 
 

Az emésztés szimbolikája

A magyar nyelv meglepően "pszichoszomatikus" – számos nyelvi fordulat, szólás, kifejezés tükrözi a pszichoszomatikus történéseket, és jól rávilágítanak az emésztőrendszeri panaszok, betegségek szimbolikus jelentésére. Arra, hogy egyes érzelmi állapotok, emocionális folyamatok milyen szoros összefüggést mutatnak tünetekkel, betegségekkel. Nézzünk néhány példát: Az ember gyakran kénytelen "lenyelni a békát", van olyan, amit már "nem vesz be a gyomra", s a környezetében tapasztalt visszásságoktól pedig gyakran "felfordul a gyomra" vagy "hányingere" támad. 

Gondolataink, érzelmeink a paraszimpatikus idegrendszeren – főként a vaguson – illetve a gyakran enerális agynak is nevezett kettős fonaton (plexus submucosus Meissneri, plexus myentericus Auerbachi) közvetlenül és direkt módon befolyásolják az emésztőrendszeri működéseket. Nem véletlen, hogy Pavlov feltételes reflex elméletét a nyálelválasztás vizsgálatával igazolta. Erről ugyanis mindenkinek számtalan személyes tapasztalata van. A feltételes reflexek kialakulásához ugyanis nincs szükség előre megtervezett kísérletre. Az evőeszközök csörgése, egy szépen megterített asztal látványa is elindíthatja a nyáltermelést.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...152153154...292