Információk, érdekességek

Inkontinencia - betegség, ami a férfiakat és nőként egyformán érinti

2021. április 19.

Az utóbbi másfél esztendőben hajlamosak voltunk csak a covid-19 egészségügyi vonatkozásaira koncentrálni, pedig sajnos a többi, civilizációs betegségnek nevezett probléma sem szorult háttérbe, sőt. A modern kor és a megváltozott életmód az emberi testre komoly fizikai és pszichés stresszt ró, aminek következtében egyre szélesebb körben jelennek meg az alapbetegségek.  

Ezek az ártalmak pedig méginkább elősegítik a vírus szervezetre gyakorolt negatív hatásait, hiszen alapjában gyengítik le az immunrendszert és az ellenállóképességünket. Az ilyen civilizációs betegségek közé tartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy inzulin rezisztencia, a pánikbetegség és egyéb pszichés szorongások, de az szív-érrendszeri panaszok is. A stressz minden szervrendszerünkre hat, így gondot okozhat az endokrin rendszerben és a hormonális szabályozásban éppúgy, mint a kiválasztó rendszerünkben vagy a nemi működésekben.

Az inkontinencia nem válogat

Az inkontinencia vagyis a vizelet visszatartás zavara, képtelensége a férfiakat és nőket egyaránt érintheti, ráadásul manapság már korosztálytól függetlenül. Tehát nem tekinthető egyértelműen időskori betegségnek, bár bizonyos fajtája a szervezet öregedésével áll kapcsolatban. A vizelettartási zavarok mértéke lehet enyhe, középsúlyos és súlyos is, így a kezelési módok és lehetőségek is változóak. Alapvető fontosságú, hogy, akinek van inkontinenciás epizódja, az utánajárjon, milyen ok is húzódhat meg a háttérben. Az inkontinencia ugyanis önmagában nem a betegség, hanem annak tünete vagy okozata.

Az ember kiválasztási szervrendszerének tagjai a húgy- és ivarszervek és a vesék. A vesék végzik el a vér szűrését, amiből kiválasztják a nem kellő, illetve méreganyagokat Ebből lesz a szűrlet és a vizelet, ami a vesemedencéből a vesevezetékeken át a húgyvezetékbekerül, majd az izmos falú húgyhólyagba, vgül a húgycsövön távozik. A hólyag és a húgycső között egy kis záróizom felel azért, hogy a vizelet ürítése akaratlagos és kontrollálható legyen. Ha a kiválasztó rendszerünk tagjai valamiért diszfunkcionálisan működnek, akkor inkontinencia léphet fel.

Ezek állhatnak a probléma hátterében

Az inkontinencia fajtái:

        Szervi inkontinenciáról a kiválasztó- és ivarszervek betegsége, elváltozása, gyulladt állapota, diszfunkciója esetén beszélünk, pl.prosztata gyulladás vagy daganat, felfázásos betegségek, bakteriális fertőzöttség, húgyhólyag gyulladás, ciszta.

        Funkcionális inkontinenciánál valamilyen külső tényező, funkcióbeli gátlás miatt nem jut el az érintett a wc-ig vagy ilyen okból képtelen tartani a vizeletét.

        Ilyen a mozgáskorlátozottság,

        az alkohol, drog és gyógyszer befolyásoltság,

        az idegrendszer problémái, a mentális egészség sérülése,

        Előfordulhat lelki eredetű inkontinencia, ami egy kicsit nehezebben felderíthető terület. Ha valaki nincs rendben lelkileg, pszichésen, akkor az akár inkontinenciában is testet ölthet. Egy szorongó gyermek például bepisil. Hasonlóan jelentkezhet a tünet felnőttek esetében is.


Felületes trombózis – mi a teendő?

2021. április 15.

A vénás trombózisok közül a mélyvénás kelti a legnagyobb aggodalmat, hiszen könnyen tüdőembóliához vezethet. Ezzel szemben a felületes trombózis bár nem jár közvetlen életveszéllyel, viszont nagy fájdalmak kísérhetik. Hogy mi a teendő felületes trombózis során és után, azt prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája osztotta meg.

Mi az a felületes trombózis?

A felületi vénák gyulladása elsősorban az alsó végtagokon alakul ki, melynek egyik fő rizikófaktora a visszértágulatok megléte. Ekkor a bőr alatt futó vénákban vérrög alakul ki, valamint gyulladásos folyamatok indulnak meg.Tünetei közt a jelentős fájdalom, bőrpír, meleg tapintás fordul elő leggyakrabban. Bár önmagában az állapot veszélytelen, ám esetenként a probléma elhúzódik, ráterjedhet a mélyen fekvő vénákra is, ráadásul kiújulásra hajlamos, így érdemes ekkor szakember segítségét kérni- főleg azért, mert igen könnyű összekeverni a mélyvénás trombózissal!

Mi minden hajlamosít rá?

  • visszértágulat
  • örökletes tényezők, (főleg anyai ágon)
  • korábbi trauma
  • daganatos megbetegedések
  • túlsúly
  • immobilitás
  • trombofília, régebben történt trombózis
  • néhány bőrbetegség

Mi a teendő, ha felületes trombózisa van?

Az egyik legfontosabb – miután megállapították, hogy nem MVT-vel áll szemben- hogy mozogjon! Bár régebben az volt a nézet, hogy a betegeket a mélyvénás trombózishoz hasonlóan fektetni kell, ám kiderült, ez csak ront az állapoton, ráadásul a mozgáshiány az MVT esélyét is megnöveli. Emellett kompressziós kezelést kell alkalmazni, mely a keringést a felületes vénákból a mély vénák felé tolja el   – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.


Kiderült! Ez okozza a PCOS-t!

2021. április 14.

A PCOS napjainkban már szinte népbetegségnek számít. Nőgyógyászati, valamint endokrin eltérések és tünetek mellett a nehezített teherbeesés egyik vezető okának is tekinthető, így nem csoda, hogy számos kutatás irányul az okok felderítésére. Egy nemrégiben megjelent közlemény jelentős lépést jelent a folyamatok megértésében.

Ezzel kapcsolatban kérdeztük dr. Lőrincz Ildikót, a Budai Endokrinközpont nőgyógyász-endokrinológusát.

Már magzati korban eldől

Senki számára nem újdonság, miszerint a várandósság alatti 9 hónap mennyire fontos a születendő gyermek egészsége szempontjából. Éppen ezért a kismamának nagy figyelmet kell fordítania életvitelére, táplálkozására és esetleges betegségeire, ugyanis mindez komoly befolyást gyakorol a magzatra is.

Kutatók nemrégiben megállapították, hogy a PCOS kialakulásának oka már az anyaméhben eltöltött időre tehető, mivel az anya PCOS szindrómája nagy mértékben hozzájárul a nőnemű magzat hormonzavarához. Az állapot során ugyanis magas az LH, GnRh, valamint az AMH szintje is, és mindez pedig komoly befolyást gyakorol a magzat méhen belüli egészségére, fejlődésére.

Mindehhez érdemes tudni, hogy az AMH szintje egészséges esetben terhesség során csökken-ezzel szemben PCOS fennállása esetén még ekkor is nagyobb mennyiségben van jelen. Egérkísérletek alapján a kutatók megállapították, hogy magas AMH esetén megnőtt a várandós állatok vérében a tesztoszteron szint, valamint csökkent a placenta tesztoszteronátalakító képessége. Ennek hatására a nőnemű magzatok esetén csökkent az ösztradiol szint, megnőtt a tesztoszteron mennyisége, így később PCOS alakul ki náluk, mivel a zavar fokozott működésre készteti a GnRh -termelő neuronokat. Ez azonban GnRh-antagonista kezeléssel megszüntethető és így a PCOS-szerű tünetek is megszűnnek- így tehát lehetséges, hogy a jövőben GnRh-antagonista kezeléssel kezelhetővé válik a PCOS.

„Felvetődik tehát, hogy GnRh-antagonistáknak nagy szerepe lesz a PCOS kezelésében, a tünetek mérséklésében, bár ezek bevezetése a mindennapokba még időbe telik. Bízzunk benne, hogy a vizsgálatok gyorsan haladnak, hogy mielőbb egy még hatékonyabb és eredményesebb kezeléssel segítsük a pácienseinket”- mondja dr. Lőrincz Ildikó.


Tévhitek a bárányhimlőről

2021. április 13.

A bárányhimlő cseppfertőzéssel terjed; gyermekközösségekben nem ritka a járványok kialakulása sem. A megbetegedettek 75-80 százaléka 15 év alatti gyermek, ám világszerte tapasztalható, hogy a betegség kitolódott a serdülőkor felé, és hogy ezzel párhuzamosan nőtt a súlyosabb esetek száma.

Fotó: gettyimages.comBár ellene hatásos védőoltással védekezhetünk, a köztudatban a mai napig tévhitek élnek a betegségről, annak lefolyásáról, veszélyességéről, szövődményeiről, és csak kevesen tudják, hogy a patikákban vényre kapható vakcina biztonságos és hosszú távú védettséget biztosít a fertőzéssel szemben.

 

1. A bárányhimlő enyhe lefolyású, ártalmatlan betegség, és jobb ha a gyermek minél korábban átesik rajta.

A bárányhimlő fertőzés ép immunrendszerrel rendelkezők esetében sem minden esetben veszélytelen betegség. Szinte minden korcsoportban és élethelyzetben okozhat problémát. Kevesen tudják, hogy veszélyezteti a kismamák és magzatuk egészségét, továbbá esetenként súlyos idegrendszeri és légúti tünetekkel, májelégtelenséggel, baktériumok által keltett felülfertőzéssel járhat. Bár a gyermekkorban ritkábban jár komolyabb szövődménnyel, az újszülötteknél, tinédzsereknél, felnőtteknél a betegség lefolyása súlyosabb, akár halálos kimenetelű is lehet. Tény, hogy a bárányhimlő következtében meghalt gyermekek 90%-a nem a fokozott veszélynek kitett betegek körébe tartozik.

2. A bárányhimlős beteg bőrét víz nem érheti, hólyagos kiütéseit cinkes rázókeverékkel vagy más egyéb krémmel kell bekenni.

A bárányhimlős betegnek nemhogy nem szabad, hanem kell is fürödnie, pontosabban zuhanyoznia és utána törölközővel – dörgölés nélkül – a vizet óvatosan, de alaposan kell felitatni. A hosszas fürdőzéstől a hólyagok, pörkök felázhatnak és ez sem jó, tehát nem szabad, hogy a bőrt sokáig víz érje. A gyermeket ne öltöztessük melegen, mert a verejtékezés jobban fokozza a viszketést. Mentolos hintőporral enyhíthető ez a kínzó állapot, azonban mást a kiütésekre kenni SZIGORÚAN TILOS! A bakteriális felülfertőzés lehetősége miatt ajánlott a naponta többszöri mosakodás, a rövidre vágott körmök és a tiszta, száraz ruházat.

3. A bárányhimlős beteg csakis akkortól fertőz, miután bőrén megjelentek az első kiütések.

A bárányhimlő lappangási ideje 14-21 nap, azonban fontos tudni, hogy a beteg már kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal fertőz. A vírus cseppfertőzés, a beteggel való közvetlen érintkezés, vagy váladékkal frissen szennyezett tárgyak útján terjed.

4. A bárányhimlős hólyagok elvakarását csakis azért kell megakadályozni, nehogy csúnya hegek maradjanak később a bőrön.

A hólyagos kiütések elvakarásából nemcsak hegek alakulhat ki, hanem a bárányhimlő egyik gyakori szövődménye, a hólyagok elgennyesedése és a gennyes gyulladás továbbterjedése származhat. Ezért is nagyon fontos az elkaparás megakadályozása, a körmöket rövidre kell vágni és érdemes reszelővel simává tenni a végüket.

5. A bárányhimlő egy olyan gyermekbetegség, amit felnőtt nem kaphat el.

Leggyakrabban valóban gyermekbetegségként fordul elő, de a bárányhimlő bárkit, bármilyen életkorban elérhet. Olyan létesítményekben, ahol sok ember fordul meg egy helyen, a ragály a fogékonyak között gyorsan terjedhet.

6. A bárányhimlőt mindenki csak egyszer kaphatja el.

A nem ép immunrendszerrel rendelkező vagy kemoterápiában részesülő betegek életük során többször is áteshetnek a bárányhimlőn.

7. A bárányhimlő fertőzés nem jelent veszélyt sem a betegségre fogékony várandós anyára, sem pedig a magzatra.

A magzat számára a terhesség első három hónapja alatt lezajló bárányhimlő kb. 10%-os kockázattal bíró, ún. kongenitális varicella-szindrómát okozhat, mely fejlődési rendellenességgel jár. A méhen belül átvészelt varicella után gyermekkorban még egy bárányhimlő általában már nem alakul ki, ezeknek a gyermekeknek övsömörük lehet, ami ritkán a szemet is érintheti, és ilyen esetben akár a szaruhártya homályának hátrahagyásával gyógyulhat. Ha a kismama a szülés előtti 5 napon belül betegszik meg bárányhimlőben, az anyai kockázat növekedése mellett az újszülöttnél súlyos lefolyású, ún. progresszív varicella fordulhat elő, melynek halálozása kezelés nélkül kb. 20%.


A gyulladásos bőr- és bélbetegségek okait vizsgáló kutatás

2021. április 07.

Fotó: gettyimages.com

A magyar lakosság jelentős hányadát érintő gyulladásos bőr- és bélbetegségek kialakulásának hátterét föltérképező 1,5 milliárd forintos költségvetésű, uniós támogatással megvalósított, ötéves országos kutatási program zárult le – tájékoztatta a konzorciumot vezető Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Az SZTE, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem 11 kutatócsoportjának célja annak feltárása volt, hogy a külvilággal érintkező határfelületeken található szervek sejtjeinek egymás közötti kommunikációja miként vesz részt a bőr és a béltraktus gyakori gyulladásos és immunológiai betegségeinek kialakulásában. A vizsgált betegségek között volt például a serdülőkorúak 80-85 százalékát érintő akné, az ekcéma, a magyar lakosság 2-3 százalékát érintő pikkelysömör, a gyomor- és bélrendszeri megbetegedést provokáló gluténérzékenység, a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás.

Kemény Lajos, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, a konzorcium szakmai vezetője közölte, a kutatás igazolta, hogy a kiválasztott betegségekben megfigyelhető kóros elváltozások hátterének közös a jellemzője. Az érintett szervekben a felépítő sejtek, valamint a szervek közötti kommunikáció ugyanis nem megfelelően működik, ami a kóros válaszreakciók láncolatát elindítva járul hozzá a gyulladásos folyamatok kifejlődéséhez. A most lezáruló alapkutatási projekt témájául szolgáló tudományos felvetést ilyen megközelítéssel korábban még nem vizsgálták, vagy nem tárták fel minden részletében.

“A mai napig nem értjük pontosan, hogy milyen patogén folyamatok zajlanak a vizsgált betegségek létrejöttében. Napjainkban ezen kórállapotok kezelése messze nem megoldott, többnyire a betegség kialakulására közvetlenül ható terápia helyett csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Így változó hatékonysággal csak csökkenteni tudjuk a tüneteket, meggyógyítani nem” – hangsúlyozta az akadémikus. A 2016-ban elindult program eredményei alapot szolgáltathatnak a betegségek kialakulását megelőző oki terápiák kidolgozásához.

A projekt eredményeit bemutató csütörtöki online tudományos konferencián elhangzott, hogy az akut hasnyálmirigy-gyulladás előfordulása az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett. A betegség a súlyos esetekben 30 százalékos halálozással jár, ennek egyik oka a specifikus terápia hiánya.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...185