Információk, érdekességek
Mely gyógyszerek szedése okozhat hasmenést?
2022. augusztus 31.
Az akut hasmenést az esetek jelentős részében vírusok vagy baktériumok okozzák. Előfordulhat, hogy stresszhelyzet vagy ételintolerancia váltja ki a panaszt. A lehetséges okok után kutatva nem szabad megfeledkezni a gyógyszermellékhatásként fellépő hasmenésről sem.
Hasmenéses panaszok esetén nem árt felülvizsgálni azt, hogy milyen gyógyszereket szedünk. Melyek azok a gyógyszerek, amelyeknek a szedése hasmenést válthat ki?
Leggyakrabban az antibiotikumok okoznak hasmenést
A hasmenést mellékhatásként kiváltó gyógyszerek között dobogós helyet foglalnak el az antibiotikumok. A baktériumokat elpusztító vagy a szaporodásukat gátló antibiotikumok szedése ugyanis a kórokozókon kívül a bélflóra számos egyéb tagját is elpusztítja, így a bélcsatornában élő jótékony baktériumok is áldozatai lesznek az antibiotikumoknak.
Mivel a bélflóra jótékony baktériumai fontos szerepet töltenek be az emésztési folyamatban, az antibiotikumok adagolásának egyik következménye bizonyos bakteriális emésztőenzimek hiánya lesz. Az enzimhiány pedig hasmenést, azaz gyakran jelentkező székelési ingert és vizes székletet okoz.
Nem árt tudni, hogy a széles hatás-spektrumú antibiotikumokból mindössze egyetlen adag bevétele is elegendő lehet ahhoz, hogy a bélflóra egyensúlya jelentős mértékben kibillenjen, és fellépjen a hasmenés.
Mi a teendő az antibiotikumok szedésével összefüggő hasmenés esetén?
Probiotikumok szedése javasolható. Lényeges a probiotikus szereknek az adagolását minél korábban megkezdeni, mert a probiotikumok alkalmazása akár felére is csökkentheti a hasmenés rizikóját.
Hatóanyagok, amelyek hasmenést válthatnak ki
A hasmenés számos gyógyszer mellékhatása lehet, és akár vény nélkül kapható gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők alkalmazása esetén is előfordulhat. Sok esetben a hasmenés mint mellékhatás csak a gyógyszeres terápia kezdetén jellemző. Gyakori, hogy a szervezet néhány hét alatt hozzászokik az adott gyógyszerhez, és az nem fog a továbbiakban hasmenést okozni. Ez jellemző lehet egyes antidepresszánsok esetén.
Bizonyos hatóanyagoknál, köztük a magnéziumsóknál, a tiroxinnál és a C-vitaminnál, a hasmenés elsősorban akkor tapasztalható, ha ezek a patikaszerek a szokásosnál/előírtnál nagyobb dózisban kerülnek alkalmazásra. A „megadózisú” C-vitamin (naponta néhány gramm bevétele) adagolása például hasmenést okozhat. Ebben az esetben a helyes dozírozási séma követése hozzájárulhat a hasmenés enyhüléséhez, megszűnéséhez.
Homeopátiával a sérülések, leégés, napszúrás, rovarcsípés ellen
2022. július 13.
A nyáron sokakat érintő probléma lehet a balesetek, sérülések, leégés, napszúrás, rovarcsípések következményeinek enyhítése. A homeopátia segíthet ezekben az esetekben is.
Németországi tapasztalatok alapján készítettünk egy összeállítást, amelyet akkor is jól lehet hasznosítani, ha az ott használt homeopátiás gyógyszerek maradéktalanul ma még nem elérhetők Magyarországon. Többek között nem beszerezhetők a tinktúrák, így azok hígítása sem készíthető el. Számítani lehet azonban a szakemberek leleményességére.
A német szakemberek azt ajánlják a homeopátiás módszereket alkalmazóknak: amellett, hogy rendelkezünk homeopátiás elsősegélynyújtó szerekkel, tanácsos arra is figyelni, hogy balesetek esetére legyen nálunk elegendő és megfelelő kötözőszer is. Mindenképpen tartsunk otthon arnika és körömvirág tinktúrát. A higított arnika tinktúra alkalmazható a tompa/*** sebek borogatásához, a higított körömvirág tinktúra pedig a nyílt sebek tisztításához és borogatásához. A körömvirág balzsam kitűnően alkalmazható gyógybalzsamként is. Ezek nem homeopátiás, hanem allopátiás szerek, hatóanyag tartalommal.
Arnika
Az arnika az egyik legfontosabb bőr-és sebgyógyító növény. A borogatás formájában történő alkalmazása nemcsak az európai népgyógyászatban ismert, hanem a perui indiánok körében is. Különösen azokban az esetekben használják, amikor esés, rándulás, zúzódás okozta a sérülést. Az arnika alkalmazása nem javasolt nyílt sebeknél, és mivel bizonyos embereknél allergiát is okozhat, szigorúan higított formában kell felhasználni. A borogatásoknál figyelni kell arra, hogy a kötés folyamatosan nedves legyen, tehát azt rendszeresen ellenőrizni és frissíteni kell. Homeopátiás szerként jól használható nyílt sebeknél is, ahol a szövetek sérültek: nagyfelületű vérömlenyeknél, vérzéseknél, nyílt sebeknél, operáció után, valamint fogászati kezeléseknél.
Hypericum perforatum – orbáncfű
Az orbáncfű régóta olyan megbetegedések és sérülések gyógyító növénye, amely egyfelől az idegeket, másfelől a bőrszöveteket érinti. Az orbáncfű alkalmazható tehát, ha egy balesetnél az idegek sérülnek, mint például a szalagsérüléseknél, vagy az agyrázkódás utókezelésekor (előbb mindenképpen orvoshoz kell menni!). De ilyen sérülés például a zúzódás is, vagy a köröm alá szúródott szilánk.
Gyógyszer nélkül is gyógyítható az asztma?
2022. június 05.
Asztma, gyakori megfázás, idült hörghurut esetén jelentős javulást ígér a Buteyko-módszer, amelynek hatására javul a szervezet vér- és oxigénellátása.
Manapság népbetegséggé vált az asztma és allergia, sokaknál felnőtt korban alakul ki, gyakran az orvosok sem értik, hogy miért, gyógyítása hosszadalmas és nehézkes.
Az asztma valószínűleg egyike a nyugati civilizáció leginkább túldiagnosztizált és túlgyógyszerezett betegségeinek. Az asztma kezelésére mindössze kétféle gyógyszer van, a hörgőtágító spray-k és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek, illetve ezek kombinációi.
Az asztmásoknak többnyire csökken a tüdő szén-dioxid szintje
Konstantin Buteyko ukrán orvosprofesszor rájött egy jelentős összefüggésre, mely szerint a légzéskönnyítő hörgőtágítók folyamatos használata nemhogy segítene, de éppen, hogy árt az asztmának, az asztmásoknak, ráadásul egyik kiváltó tényezője lehet a szívbetegségeknek. Közismert tény, hogy
az asztmások sokkal többet lélegeznek, mint mások.
Többnyire szájon át veszik a levegőt és zihálnak, lihegnek, levegő után kapkodnak, amikor jön a roham. Mindez csökkenti a tüdő szén-dioxid szintjét, ez pedig a légutak további összehúzódásához vezet.
Buteyko professzor kidolgozott egy légzésterápiás módszert, amelyet ma már Magyarországon is alkalmaznak.
„A mai embert sújtó ártalmak legtöbbet a légzésünknek ártottak. Tíz emberből kilenc helytelenül lélegzik, sokan a szájukán át veszik a levegőt, amitől leromlik a sejtjeik oxigénellátása és ez rendkívül sok problémát okoz a szervezetükben” – mondta el Varga-Szilágyi Gyula légzésterapeuta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Kivétel nélkül minden betegnek javult az állapota, aki elsajátította a Buteyko-módszert – mondta a légzésterapeuta, aki korábban maga is asztmától szenvedett.
Hangsúlyozta, a szájlégzéssel alapvetően az a probléma, hogy a nyelv izomtevékenysége, ami csukott száj esetén megvan, és a szájpadláshoz simul, szinte tolja kifelé a fogakat, az állkapcsot, addig nyitott száj esetén lekerül az alsó álkapocsba, és ezzel megszűnik a belső támasztás.
„Ennek következményeként keskenyedik el az arc, az állkapocs, a fogaknak nem marad hely, összetorlódnak, elferdülnek. A fogszabályzót is akkor van értelme betenni, akkor lesz tartós az eredmény, hogyha megszüntetik a gyereknél a szájlégzést” – mondta.
Mit kell tudni a vaspótló gyógyszerekről?
2022. május 20.
A vashiány hátterében az áll, hogy a vérben, a vörösvértestekben, az oxigén szállításáért a hemoglobin a felelős, aminek a központi fémionja vas. Ennek a kulcsfontosságú nyomelemnek a hiányában vashiányos vérszegénység (anémia) jön létre.
Ha valaki vashiányra gyanakszik, egyszerű módon, egy vérvétellel utánajárhat vasháztartása tényleges állapotának. A vérvizsgálati laboreredmények árulkodó paraméterei (pl. hemoglobinszint, vörösvértestszám, szérum vastartalom, transzferrin és szérum ferritinszintek stb.) alapján ugyanis hamar nyilvánvalóvá válik, ha valaki vaspótlásra szorul.
Mennyi vasat szükséges a szervezetbe juttatni?
Nem vashiányos esetben, az ajánlások szerint férfiaknak napi 10 mg, nőknek napi 15 mg vasbevitelre van szükségük. A nők menstruáció miatti vérvesztesége magyarázza esetükben a jelentősebb szükségletet. Terhesség alatt a nők napi vasszükséglete 30 mg-ra nő, és a fokozottabb vasigény a szülést követően, a szoptatás hónapjai alatt is fennáll. Szoptatós kismamáknál napi 20 mg vasbevitel javasolt.
Hogyan tölthetők fel a vasraktárak vashiány esetén?
Ideális esetben a táplálékkal jut be a szervezetbe a vas. A húsételek, különösképpen a vörös húsok, belsőségek (pl. máj), halak tojás tartalmaznak magas koncentrációban vasat. A zöldségek, gyümölcsök vastartalma jelentősen alacsonyabb, így a vashiány a vegetáriánusoknál jóval gyakoribb, mint a vegyes táplálkozásúaknál.
A vaspótlás szempontjából az állati eredetű ételek előnyben részesítendők. Tízszer több a vas a marhamájban mint a céklában.
Az állati eredetű, úgynevezett „hemvas” jobban szívódik fel és hasznosul a szervezetben, mint a növényi eredetű, úgynevezett „nem hemvas”. Példaként a növények között kiemelkedően magas vastartalmáról ismert cékla és a marhamáj vastartalmát lehet összehasonlítani: a cékla 100 g-ja kb. 0,8 mg vasat tartalmaz, míg a marhamáj 100 g-ja 8,8 mg-ot. Több mint tízszeres a különbség! Konyhatechnikai szempontból lényeges, hogy a hőkezelés, így sem a hosszú ideig tartó sütés, sem a főzés nem csökkenti az élelmiszerek vastartalmát.
Vaspótló gyógyszerek
Vashiány esetén a táplálkozási változtatások gyakran nem bizonyulnak elegendőnek, és orvosi javaslat alapján gyógyszeres vaspótlásra is szükség lehet. A vasat általában vas-szulfát (esetleg vas-aszkorbát vagy vas-fumarát) formájában tartalmazzák a vaspótló készítmények. A gyógyszerformák változatosak: filmtabletták, rágótabletták, kapszulák, szirupok vagy cseppek egyaránt használhatók.
A csecsemőknek és kisgyermekeknek általában cseppeket, a nagyobbaknak szirupot rendel az orvos; a felnőtteknél könnyebb a gyógyszerforma kiválasztása, náluk nem ütközik a lenyelés/bevétel nehézségekbe. Az említettek mellett kórházi körülmények között injekciós formában is sor kerülhet vaspótlásra, pl. vérzéssel járó gyomormegbetegedések, vagy valamilyen okból bekövetkezett jelentős vérveszteséget követően.
Gyógyszeres terápia esetén napi mintegy 100–200 mg a vasadag (ez a többszöröse annak, amit nem vashiányosaknak ajánlanak napi beviteli értékként). A vaspótló patikaszerek egy része, amik nagyobb mennyiségű vasat (kb. 100–110 mg) tartalmaznak, orvosi vényre kaphatók. Recept nélkül az alacsonyabb dózisban (kb. 10–20 mg) vasat tartalmazó patikaszerek érhetők el. A vaspótló készítmények némelyike a vas mellett folsavat is tartalmaz.
Ha valaki vaspótlásra szorul és gyógyszert kezd szedni, nem szabad türelmetlennek lennie!
A vasterápia hatása nem jelentkezik pillanatszerűen, legalább nyolc hétig tartanak a kúrák, és csak néhány hónap múlva mutatható ki a vaspótló gyógyszerek hatása, a vastartalékok rendeződése. Közben négyhetente általában ismételt vérvételek történnek a vasháztartás javulásának nyomon követésére.
Használjunk hintőport vagy inkább ne?
2022. május 16.
Jó, ha használjuk a hintőport gyermekeink ellátásában vagy kerüljük inkább ezt a “divatjamúlt” gyógyszerformát? – Erre a kérdésre segít megtalálnunk a választ Dr. Budai Marianna szakgyógyszerész.
Mi az a hintőpor, s miből van?
A nagyon finom, kis szemcseméretű, könnyen szálló, kellemes tapintású, gyógyszergyárakban vagy gyógyszertárakban készített hintőporok kisebb vagy nagyobb, speciális feltéttel ellátott hintőporos dobozban jutnak el a betegekhez. A csomagolásokon általában latinul is megtalálható a hintőpor elnevezés: „Sparsorium”. A hintőporok tömegének jelentős része talkum (kémiai nevén magnézium-szilikát; latinul Talcum, Talcum venetum), és ezzel van elkeverve az adott hatóanyag, ami fertőtlenítő hatású anyag, antibiotikum, vagy gombaellenes hatóanyag is lehet.
Idejétmúlt a hintőpor?
Néhány évtizeddel ezelőtt sokkal népszerűbbek voltak a hintőporok, mint napjainkban. A hajdani fény megkopása azzal magyarázható, hogy a tudományos ismeretek gyarapodásával egyre korszerűbb gyógyszerkészítmények jelennek meg.
Régebben a gyerekek kisebb-nagyobb horzsolásos sebeit, hegeit fertőtlenítő hatású vagy antibiotikumot tartalmazó hintőporral szórták be. A hintőporos doboz akkoriban szinte minden elsősegélyládában jelen volt. Ma már ismert, hogy a sebgyógyulás folyamata abban az esetben gyorsabb, ha nem szórják tele a sebet talkumos porral. Néhány sebhintőpor ennek ellenére továbbra is elérhető a gyógyszertárakban.
„Divatjamúlt” kezd lenni a bárányhimlő esetén alkalmazott (mentolos) hintőporozás is, és a legkorszerűbbnek az tűnik, ha semmilyen gyógyszeres anyagot nem viszünk fel a himlőkre.
Hexaklorofént ne juttassunk a legkisebbek szervezetébe
A hexaklorofénes hintőporokat (Sparsorium hexachloropheni pro infante FoNo VII. néven; hintőpor, ami 0,5 % hexaklorofént tartalmaz talkumban eloszlatva) korábban általánosan alkalmazták az újszülöttek köldökcsonkjának fertőtlenítő célú beszórására. Még ma is sok szakember ragaszkodik hozzá – gyakran az alkoholos kezeléssel kombinációban (alkoholos letörlést követő hintőporos beszórás), miközben ismert, hogy az újszülöttek szervezetébe jutó hexaklorofén idegrendszeri mellékhatásokat is okozhat.
Felnőtteknél jó szolgálatot tesz a hintőpor?
A hintőpor a gyermekgyógyászatban alkalmazott gyógyszerformák között kezd háttérbe szorulni. Marad tehát a hintőpor a hagyományos gyógyszerekhez ragaszkodó felnőttek gyógyszerformája?
Felnőtteknél, néhány speciális esetben előnyös a hintőpor alkalmazása. Így például a láb gombásodásának a megelőzésére, kezelésére a gombaellenes hatóanyagot tartalmazó hintőporok eredményesen használhatók. Továbbá, az erős izzadás okozta kellemetlen panaszok mérséklésére az izzadásgátló hatóanyagot is tartalmazó hintőpor, vagy a különbözőképpen illatosított vagy natúr talkum egyaránt eredményesen alkalmazható. Többen, akik kipróbálták, ragaszkodnak a kellemes, selymes tapintású hintőporokhoz.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...8910...81