Információk, érdekességek

A hatóanyag nélküli gyógyszer is gyógyíthat? Íme a placebo-hatás

2014. július 15.

A placebo gyógyszerészeti hatás nélküli anyag, sokszor mégis segít.Gyógyszerek klinikai kipróbálásakor is gyakran alkalmazzák, és a szakemberek szerint egyéb esetekben is figyelemre méltó jelentőségű. Mindamellett a placebóként történő minősítést általában negatív felhanggal szokták emlegetni. Néhány gyakori kérdésre adunk választ e különös jelenséggel kapcsolatban. 
 
A placebo (mely a latin „placere”- tetszeni szóból ered, annak jövő idejű, ragozott alakja) hatóanyag nélküli, semleges szer – lehet akár egy cukorral töltött kapszula is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs hatása. De vajon miért képes javítani egyes tüneteken? A leggyakrabban pszichológiai okokkal magyarázzák - például a beteg azt hiszi, hogy gyógyszer, és bízik benne -, de napjainkban ezt a kérdést igyekeznek tisztázni más módon is. Eszerint minden ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy szervezetében szintetizálja a gyógyszerek azon részét, melyre a szervezetének szüksége van (például az antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, vérnyomáscsökkentők esetében). Egyes kutatók szerint a placebo úgy hat, hogy jelzést ad a szervezetnek a gyógyulásra. Persze fontos az is, hogy a beteg reménykedjen a kedvező eredményben...

Nem mindenkit véd az aszpirin az infarktustól

2014. július 05.

Az aszpirin szedése bevett kezelési forma szívinfarktus és a stroke megelőzése céljából, viszont előfordulhat, hogy egyes betegeknél hatástalannak bizonyul. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája az aszpirin rezisztencia vizsgálat fontosságára hívja fel a figyelmet. 

Mire jó az aszpirin?

Az aszpirinkezelés a 20. század közepétől bevált prevenciós mód az artériás trombózisnál, így az infarktus és stroke megelőzésének kedvelt eszköze. Ennek oka, hogy a készítményben található acetilsav gátolja egy olyan enzim (COX1) működését, ami az un. arachidonsav anyagcserében a vérlemezkék összecsapódásáért un. tromboxan A2 termelésért felelős. . Mivel ennek nagy szerepe van az artériás vérrögök kialakulásában, így ha a az aszpirin gátolja a folyamatot, akkor a vérlemezke-dugó nem alakul ki. Így tehát nincs, ami elzárhatná az erekben a verőeres véráramlás útját, súlyos károkat és életveszélyes állapotot okozva ezzel.

Gyógyszerkölcsönhatások, interakciók

2014. június 30.

Az összes gyógyszer betegtájékoztatójában találunk egy olyan bekezdést, amely felhívja a figyelmünket arra, hogy mely gyógyszerek alkalmazhatóak együtt, egyidejű bevitellel. Az együtt alkalmazott gyógyszerek nagyon gyakran kerülnek egymással kölcsönhatásba. A gyógyszerek közti kölcsönhatások fellépésének kockázata a szedett gyógyszerek számától, az egyes gyógyszerek interakciós hajlamától és a bevett mennyiségektől függ. 

Mi az a gyógyszerkölcsönhatás?

A gyógyszerek közti kölcsönhatás az, amikor egy gyógyszer hatása módosul egy ugyanabban az időben bevett másik gyógyszer miatt. A kölcsönhatás létrejöhet vényköteles és nem vényköteles (recept nélküli) gyógyszerek alkalmazása során.

Az antibiotikum asztmára hajlamosít?

2014. május 28.

Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves születésnap előtt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is. 

Antibiotikumok és bélflóra

Korábbi vizsgálatok az antibiotikumok szedését a bélflórára, és másodlagosan az immunműködésre gyakorolt káros hatásuk miatt hozták összefüggésbe az asztma kialakulásával. Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják – magyarázza dr. Somogyi Éva gyermekpulmonológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ennek több negatív hatása is lehet: a gyerekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint módosul az immunrendszer működése, amit probiotikumok szedésével lehet ellensúlyozni. A megváltozott bélflóra miatt a gyermekek immunrendszere, az immuntolerancia nem lesz megfelelő, ezáltal fogékonyabbá válhatnak különböző betegségekre, például az asztmára. A kutatás szerint a csecsemőkorban szedett antibiotikum 50 százalékkal növelik meg annak az esélyét, hogy 6 éves koráig a gyermeknél asztmás epizódok jelentkezzenek.

Ezért tanácsos időközönként változtatni a vérnyomáscsökkentő dózisán

2014. április 20.

Azoknál, akinél egyszer megállapították a hipertóniát, legtöbbször kénytelenek egész életükben vérnyomáscsökkentőt szedni. Igen ám, de ez még nem jelenti azt, hogy mindig ugyanolyan dózisban kell, hogy kapják a tablettákat, mivel előfordulhat, hogy többre, esetleg kevesebbre van szükségük. Hogy mikor kell változtatni a gyógyszeradagon, arról dr. Kapocsi Judit tanárnő, magas vérnyomás specialista beszélt. 

A néma gyilkosnak nevezett magas vérnyomás évről évre egyre több áldozatot szed, leginkább a helytelen életmódnak, valamint a megfelelő kezelés elhanyagolásának köszönhetően.

Mivel jellegzetes tüneteket gyakran nem produkál a betegség, ezért érdemes időről időre ellenőriznie – akár otthoni vérnyomásmérővel- az értékét, hiszen ha a normál tartományon kívül esik, akkor életmódváltás, esetleg gyógyszeres kezelés javasolt. Ez utóbbi esetben sokan azt gondolják, hogy életük végéig, ugyanazt a dózist kell szedniük, pedig meglehet, hogy bizonyos időközönként változtatni kell rajta.