Információk, érdekességek
Jönnek a biztonsági elemmel ellátott gyógyszerek
2018. május 01.
Európa egyik legszerteágazóbb, legsokrétűbb informatikai adattárháza épül – évi 17 milliárd doboz vényköteles gyógyszer adatai rögzítik jövő évtől abba az EU-s adatbázisba, melynek célja, hogy megakadályozza a hamis gyógyszerek forgalomba kerülését. A gyógyszer-ellátási lánc valamennyi szereplőjét érinti az az új uniós rendelkezés.
A gyógyszerhamisítás, a hamis gyógyszerek határokon átnyúló forgalmazása és kereskedelme súlyos közegészségügyi kockázatot hordoz, a hamisított gyógyszerek esetében fennáll annak a lehetősége, hogy összetevőik nem kielégítő minőségűek vagy adagolásuk nem megfelelő, ami komoly veszélyt jelent az betegek számára. Éppen ezért az Európai Bizottság valamennyi tagállam számára kötelező rendeletet tett közzé, mely a gyógyszerek eredetiségvizsgálata érdekében két biztonsági elemet vezet be. A gyógyszeres dobozokon lesz egy kétdimenziós vonalkód, továbbá egy dézsmabiztos manipulálás elleni eszköz is.
 |
A rendelet pontosan meghatározza azt, hogy kinek és hogyan kell ellenőriznie a gyógyszerek eredetiségét. Ez tulajdonképpen egy „végponttól végpontig” jellegű ellenőrzést jelent majd, a gyógyszerészeknek a kód alapján minden egyes doboz kiadása előtt meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az adott készítmény adatait a gyártó korábban rögzítette-e az adattárházban. Értékesítést követően a gyógyszerészek a kódot deaktiválják, így biztos, hogy a hamis termék fennakad a hálón, nem kerül a betegekhez.
Bőrre tapasztott gyógyszerek
2018. április 21.
Ha például valaki egy erős fájdalomcsillapító hatóanyagot tartalmazó tapaszt ragaszt a háta közepére, az képes lesz csillapítani a legkülönfélébb intenzív fájdalmait, akár a vállban, akár a lábban...
A tapaszok nem csak ott képesek kifejteni a hatásukat, ahová ragasztják őket, ugyanis a fájdalomcsillapító hatóanyag a bőrön keresztül felszívódik, és a véráram útján a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljut, hogy ott kifejthesse hatását. Nem is akármilyen módon szabadul fel a hatóanyag! A gyógyszeres tapaszok fejlesztését végző kutatók számszerűsítik azt, hogy mekkora időtartamon belül (pl. 24 óra), mekkora sebességgel szabadul fel a hatóanyag (pl. mennyi milligramm óránként) a tapaszból.
Milyen hatóanyagú tapaszok vannak?
A tapaszba zárt hatóanyagok változatosak lehetnek: a fájdalomcsillapítókon túl a szív anginás rohamainak, az Alzheimer- vagy a Parkinson-kórnak a kezelésére szolgáló hatóanyagok éppúgy megtalálhatók közöttük, mint a nőknél a változókort követő hormonpótláshoz szükséges hatóanyagok vagy a dohányzásról való leszokást elősegítő nikotin.
A tapaszok nevében sok esetben az angol nómenklatúra szerinti rövidítés, a TTS (transzdermális terápiás rendszer) vagy a TDDS (transzdermális gyógyszerszállító rendszer) szerepel.
Mit kell tudni az antibiotikumokról?
2018. április 18.
Némelyik elnyomhatja a fogamzásgátló tabletta hatását, más fényérzékenységet is okozhat, míg bizonyos antibiotikumokat csak vízzel szabad bevenni. Az antibiotikumok pusztíthatnak szervezetet védő, bélben található jótékony baktériumokat is.
Az antibiotikumok olyan hatóanyagok, amelyek az emberi szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják, vagy azok szaporodását gátolják. Amennyiben (csak) a baktériumok szaporodását gádulják a gyógyszerek, az immunrendszerre is feladat hárul, a meglévő kórokozókat a szervezetnek kell elpusztítania.
Szigorúan véve a definíciót, csak az élő szervezetek (pl. gombák) által termelt anyagok nevezhetők antibiotikumnak, ilyen a penicillin is, az első – 1928-ban Fleming által felfedezett – antibiotikum. Napjainkban azonban a kategóriák már összemosódnak, és antibiotikumnak nevezik a szintetikusan előállított baktériumellenes szereket is.
Az antibiotikum a baktériumok ellen hat
Az antibiotikumok a baktériumok egy bizonyos csoportjára/típusára hatnak. Attól függően, hogy hányféle baktérium ellen képesek hatékonyan fellépni, különböző spektrumszélességű antibiotikumok léteznek. Minden esetben szükséges meghatározni, hogy feltételezhetően vagy ténylegesen milyen baktérium okozta az adott fertőzést, és ennek megfelelően kell kiválasztani a leghatékonyabb gyógyszert. Ez a kezelőorvos feladata, és ennek fényében érthetővé válik, hogy baktérium okozta fertőzések esetén miért szükséges minden esetben orvoshoz fordulni, és miért csak receptre lehet antibiotikumokat kapni.
Antibiotikumok: szedni vagy nem szedni?
2018. április 17.
A láz mindig riadalmat okoz. Sokan még azt is elfelejtik, amit pedig bizonyára jól tudnak: a mérsékelt lázat lehet, a magas lázat pedig ajánlatos csillapítani, bár erről a legújabb tudományos vizsgálatok alapján a régebbitől némileg eltérően vélekedünk. Mai felfogásuk szerint ugyanis a mérsékelt lázat nem célszerű megszüntetni.
Azt is általában mindenki tudja, hogy melyek a lázcsillapító gyógyszerek, sőt azt is, hogy esetleg hűtőfürdő, hűtőpakolás is alkalmazható. Vannak azonban, akik lázcsillapításra antibiotikumot szednek, vagy adnak be a gyermeküknek, ami nagyon helytelen!
Az antibiotikumok közvetlenül nem csillapítják a lázat. A fertőzés okozta láz csak akkor csökken, amikor az antibiotikum hatására már elpusztultak a kórokozók, vagy legalábbis megáll a szaporodásuk, tehát csak egy szakszerű kúra eredményeképpen.
| Az antibiotikum nem a betegséget gyógyítja, hanem a kórokozót pusztítja el. Ebből az is következik, hogy a legkülönbözőbb betegségekben (fertőzésekben) ugyanazokat az antibiotikumokat lehet alkalmazni. |
A kórokozók szaporodásának leállításával, elpusztításával az antibiotikum időt és lehetőséget ad az emberi szervezetnek, hogy regenerálódjon, meggyógyuljon.
Európában nő az antibiotikum rezisztencia
2018. április 17.
Az ECDC az EU tagországok legfrissebb adataira támaszkodva állította össze tájékoztatóját az antibiotikum-rezisztencia és az antibiotikum-fogyasztás témakörében az 5. Európai Antibiotikum Nap alkalmából.
Az antibiotikum rezisztencia jelentős európai és globális közegészségügyi probléma, amelyet nagy részben az antibiotikumokkal való visszaélés, a helytelen alkalmazás okoz. Az ECDC adatai alapján az EU tagállamok egyharmadában az elmúlt négy évben szignifikánsan növekedett a több antibiotikummal szemben kombináltan rezisztens kórokozók száma, közöttük a Klebsiella pneumoniae és az E. coli. Számos tagállamban az összes esetszámot tekintve 25% körüli, ám egyes tagállamban 60%-ot is eléri a kombináltan rezisztens Klebsiella pneumoniae által okozott véráramfertőzések aránya.
| Figyelmeztető tény, a multirezisztens baktériumokkal fertőződött betegek számára korlátozottak a kezelési lehetőségek, mert mindössze néhány, a közelmúltban törzskönyvezett antibiotikum áll rendelkezésre. |
Az antibiotikum rezisztencia fenyegető veszély az európai polgárok egészségére
Növekvő egészségügyi költségeket, a betegek számára extra megnövekedett kórházi bennfekvési időt jelent és számos esetben halált okoz. Marc Sprenger, az ECDC igazgatója, az ECDC és az Európai Bizottság által szervezett sajtótájékoztatón elmondta: „Az ECDC adatai azt mutatják, hogy az elmúlt néhány évben Európa szerte jelen van az antibiotikum rezisztencia, megnövekedett a multirezisztens Gram-negatív baktériumok – mint a Klebsiella pneumoniae és az Escherichia coli (E. coli) – száma. Ez azt jelenti, hogy akik a fertőződnek e baktériumokkal, azok gyógyítására csak néhány, a közelmúltban kifejlesztett antibiotikum áll rendelkezésre, mint például az ún. karbapenemek."
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...232425...81