Információk, érdekességek
Orrcseppet, vagy orrspray-t használjunk?
2020. február 06.
A jól ismert, régóta bevált orrcseppek mellett ma már a legtöbb gyártó orrspray formában is forgalmazza termékeit. Milyen szempontok alapján érdemes választani, van-e különbség a csepegtetős és a befúvós módszer közt?
Ha nem szelel az orr
A kiváltó októl függetlenül – mely lehet allergia, nátha, vagy irritáló tényező – az orrdugulás során az orrnyálkahártya megduzzad, az itt található gazdag érhálózat erei kitágulnak, az orrnyálkahártya vizenyőssé, ödémássá válik. Ezt az állapotot az ún. lohasztó, vagy dekongesztív hatóanyagot tartalmazó orrcseppek, orrspray-k képesek kezelni. A készítmények az orrnyálkahártyában futó ereket összehúzzák, ezáltal a kialakult duzzanat is csökken, az orrjárat szabaddá válik, a beteg újra kap levegőt.
Azonos hatás, más csomagolás
Ha két megegyező hatóanyagot, vagy hatóanyagokat tartalmazó készítményről beszélünk, akkor többnyire csak egyéni szimpátia kérdése, hogy az orrcsepp, vagy az orrspray mellett dönt-e a beteg – mondja dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Felnőtteket, de főként gyerekeket irritálhat a garatba lecsorgó orrcsepp, számukra felüdülést jelenthet az ilyen „kellemetlen mellékhatás nélkül”, közvetlenül az orrnyálkahártyára juttatható orrspray. Egyszerűbb és könnyebb alkalmazhatóságuk mellett az orrspray-k előnye, hogy a bennük lévő hatóanyagok porlasztva az orrnyálkahártya nagyobb felületén terülnek szét, míg az orrcseppek által bejuttatott hatóanyag csak a közvetlen érintkezés helyén tudja kifejteni a hatását.
Ne essen túlzásba!
A modern készítmények alacsony hatóanyag szinttel is biztosítani tudják a kívánt hatás elérését, de bizonyos szabályokat így is mindenképp be kell tartani a használatukkal kapcsolatban. A készítményeket a tájékoztatóban leírt határidőn, de két hétnél semmiképp se alkalmazzuk tovább, mert nem tesz jót, ha ezeket az ereket túlságosan hosszú ideig összehúzott állapotban tartjuk – figyelmeztet a Fül-orr-gége Központ orvosa. A megfelelő vérellátottság biztosítására ugyanis a nyálkahártya szöveti szabályozó rendszere az ereket tágulásra készteti, így jöhet létre az a paradox helyzet, hogy az orrcseppek használata még nagyobb elzáródást eredményez.
Gyors enyhülés orrdugulásnál
2020. február 06.
Az orrdugulás és orrfolyás gyakori panaszok. Télen a náthaszerű megbetegedések, tavasztól pedig az allergia miatt nehezíti meg a betegek mindennapjait.
Támadnak a pollenek, és ezzel egyidejűleg jelentkeznek a tipikus allergiás panaszok, köztük a különösen zavaró orrfolyás és orrdugulás. Mindez rányomja a bélyegét a napi rutin szerint végzett tevékenységekre éppen úgy, mint az alvás nyugalmára.
Az orrdugulással, nehézkes légzéssel járó panaszok enyhítésére a betegek gyakran érösszehúzó hatóanyagú (pl. fenilefrin, oximetazolin, xilometazolin, nafazolin, illetve tramazolin), úgynevezett dekongesztáns orrspray-ket alkalmaznak. Ezek a patikaszerek gyors segítséget nyújtanak, ugyanis jellemzően néhány perc alatt kialakul a hatásuk, ami bizonyos készítményeknél akár 10-12 órán át fennmaradhat. Ennek megfelelően a készítményeknek napi 1–3 alkalommal való használata javasolható. Ügyelni kell azonban arra, hogy a dekongesztánsok nem tartós alkalmazásra szántak, és mint az a betegtájékoztatókból is kiderül, az egyhuzamban való adagolásuk nem szabad, hogy 5-7 napnál tovább tartson; ellenkező esetben gyógyszerfüggő orrdugulásos panaszokkal lehet számolni.
Az érösszehúzó hatóanyag mellett egyes készítmények összetevői között megtalálható a friss, hűs érzetet adó mentol is. A (levo)mentol az érzőidegeken található receptorok izgatásával olyan módon okoz hűs érzetet a nyálkahártyán, hogy annak a hőmérséklete ténylegesen nem csökken. Nem más ez, mint egy „érzéki csalódás”, amelyet a betegek kedvelnek.
A diabetes nem gyógyítható, de nem kell örökre a gyógyszer
2020. január 30.
A 2-es típusú cukorbetegség terápiájához nagyban hozzájárul a gyógyszeres és/vagy az inzulinos kezelés. Sokan úgy gondolják, hogy életük végéig szükségük lesz rájuk, ám dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa szerint nem ritka, amikor ezen készítmények elhagyhatóak.
Gyógyítható a cukorbetegség?
Először is fontos leszögezni, miszerint a tudomány jelenlegi állása szerint a cukorbetegség nem gyógyítható – ám megfelelő kezeléssel a normál vércukorértékek hosszútávon szinten tarthatóak. Ehhez azonban az orvos és a páciens közös munkájára, aktív közreműködésére van szükség.
A 2-es típusú diabetes terápiája két fő részből áll: az elsőszámú kezelési mód az életmódterápia. Ez személyre szabott CH diétát és rendszeres testmozgást foglal magában. Amennyiben a vércukorértékek megengedik, úgy emellé nincs feltétlenül szükség egyéb kezelésre, hiszen az életmódváltással a megemelkedett glükóz értékek kordában tarthatóak.
Amennyiben a vércukorértékek túlzottan magasak, illetve, ha a diéta és a mozgás nem vezet kellő eredményre, úgy gyógyszeres kezelésre és/vagy inzulinos terápiára van szükség (természetesen az előírt életmódon kívül).
A gyógyszer/inzulin egy idő után akár el is hagyható
Ha valaki kézhez kapja a cukorbetegség diagnózisát, úgy gondolhatja, már élete végéig gyógyszereken fog élni. Pedig kitartással, az orvos, a dietetikus, illetve egy edző utasításainak betartásával a gyógyszer/inzulin dózisa csökkenthető, majd egy idő után akár el is hagyható. Ugyanis a megfelelő táplálkozással, a túlsúly leadásával a vércukor értékek mérséklőnek, ráadásul mozgással javul a sejtek inzulinérzékenysége, csökken a HbA1c érték, valamint az izommozgás során, az izomszövet összehúzódáskor aktívvá válik az izom inzulint nem igénylő cukorfelvételi mechanizmusa. (Sőt, az izomszövet cukorfelvétele izommozgást követően 72 órán át megmarad).
Megfázáskor milyen gyógyszert szedhet véralvadásgátló mellett
2020. január 23.
A téli időszakban igen gyakoriak a megfázásos, influenzás megbetegedések, melyeket a legtöbben igyekeznek sok gyümölccsel, gyógyszerekkel kúrálni. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája azonban fokozott óvatosságra inti a véralvadásgátlót szedőket, ugyanis vannak olyan készítmények, melyek befolyásolják a terápia hatását!
A kumarin származékok esetén legyen körültekintőbb
A véralvadásgátlóknak több típusuk is létezik: ilyenek a heparinok/LMWH, az új típusú véralvadáságátlók (NOAC), valamint a kumarin-származékok. Ez utóbbiak alkalmazása bár igen elerjedt, ám fontos néhány szabállyal tisztában lenni szedésük során. Az egyik legfontosabb a rendszeres INR ellenőrzés (ez általában 2-3 közti), mivel, ha a megadott tartományon kívül esik, akkor vagy hatástalan a készítmény, vagy pedig vérzékeny állapotba került az érintett.
Hogy a véralvadásgátló megfelelően fejtse ki hatását, oda kell figyelni az esetleges étel- és gyógyszerkölcsönhatásokra!
Megfázásos időszakban mit lehet és mit nem?
A téli, megfázásokkal teli időszakban előkerülnek bizonyos gyógyszerek, gyümölcsök, házi praktikák, hogy hamarabb véget lehessen vetni a kellemetlen állapotnak. Azonban nem árt odafigyelni pár dologra!
Narancs, tőzegáfonya
A narancs és a tőzegáfonya elmaradhatatlan gyümölcsei a télnek, hiszen nem csak finomak, de egészségesek is, hiszen tele vannak immunerősítő vitaminokkal. Viszont fontos tudni, hogy az értékes C-vitamin mellett nagy mennyiségben tartalmaznak K-vitamint is, ami valójában igen fontos szerepet tölt be a véralvadás folyamatában. Amennyiben valaki kumarin-származékot szed, oda kell figyelnie arra, hogy naponta közel azonos mennyiségű K-vitamint fogyasszon! Ezért bármennyire is csábító immunrendszer turbózásnak a narancsokat egymás után elfogyasztani, ne egyen belőle többet, mint szokott! Szerencsére helyette sok más olyan gyümölcs van, melyek nem bővelkednek nagy mennyiségű K-vitaminban.
Az antibiotikum asztmára hajlamosít?
2020. január 22.
Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves születésnap előtt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is.
Antibiotikumok és bélflóra
Korábbi vizsgálatok az antibiotikumok szedését a bélflórára, és másodlagosan az immunműködésre gyakorolt káros hatásuk miatt hozták összefüggésbe az asztma kialakulásával. Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják – magyarázza dr. Somogyi Éva gyermekpulmonológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Ennek több negatív hatása is lehet: a gyerekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint módosul az immunrendszer működése, amit probiotikumok szedésével lehet ellensúlyozni. A megváltozott bélflóra miatt a gyermekek immunrendszere, az immuntolerancia nem lesz megfelelő, ezáltal fogékonyabbá válhatnak különböző betegségekre, például az asztmára. A kutatás szerint a csecsemőkorban szedett antibiotikum 50 százalékkal növelik meg annak az esélyét, hogy 6 éves koráig a gyermeknél asztmás epizódok jelentkezzenek.
Új megközelítésben
A University of Manchester kutatói szerint viszont nem önmagában az antibiotikum az, ami az asztma kialakulásáért felelős. Vizsgálataik alapján a betegség megjelenésében a sérült immunitás és bizonyos genetikai variáns is szerepet játszik. A kutatási programban születéstől 11 éves korig résztvevő ezer gyerektől vettek vérmintákat. A gyerekeket két csoportba sorolták aszerint,hogy egy éves korukig egyáltalán nem, vagy legalább egy alkalommal antibiotikum kezelésben részesültek-e.
A két csoport tagjaitól vett vérmintákat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, melynek során vizsgálták az immunválaszukat kétféle vírusfertőzésre, melyek náthás megbetegedést és a hörgők gyulladását okozhatják, illetve a Haemophilus influenzae és a Streptococcus pneumoniae bakteriális kórokozókkal szembeni immunreakciót ellenőrizték. Emellett genetikai teszt vizsgálatok is történtek, melyek során két olyan gént fedeztek fel a 17. kromoszómán, melyek magyarázatul szolgálhatnak az összefüggésre.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...192021...83