Információk, érdekességek
Gyors enyhülés orrdugulásnál
2020. február 06.
Az orrdugulás és orrfolyás gyakori panaszok. Télen a náthaszerű megbetegedések, tavasztól pedig az allergia miatt nehezíti meg a betegek mindennapjait.
Támadnak a pollenek, és ezzel egyidejűleg jelentkeznek a tipikus allergiás panaszok, köztük a különösen zavaró orrfolyás és orrdugulás. Mindez rányomja a bélyegét a napi rutin szerint végzett tevékenységekre éppen úgy, mint az alvás nyugalmára.
Az orrdugulással, nehézkes légzéssel járó panaszok enyhítésére a betegek gyakran érösszehúzó hatóanyagú (pl. fenilefrin, oximetazolin, xilometazolin, nafazolin, illetve tramazolin), úgynevezett dekongesztáns orrspray-ket alkalmaznak. Ezek a patikaszerek gyors segítséget nyújtanak, ugyanis jellemzően néhány perc alatt kialakul a hatásuk, ami bizonyos készítményeknél akár 10-12 órán át fennmaradhat. Ennek megfelelően a készítményeknek napi 1–3 alkalommal való használata javasolható. Ügyelni kell azonban arra, hogy a dekongesztánsok nem tartós alkalmazásra szántak, és mint az a betegtájékoztatókból is kiderül, az egyhuzamban való adagolásuk nem szabad, hogy 5-7 napnál tovább tartson; ellenkező esetben gyógyszerfüggő orrdugulásos panaszokkal lehet számolni.
Az érösszehúzó hatóanyag mellett egyes készítmények összetevői között megtalálható a friss, hűs érzetet adó mentol is. A (levo)mentol az érzőidegeken található receptorok izgatásával olyan módon okoz hűs érzetet a nyálkahártyán, hogy annak a hőmérséklete ténylegesen nem csökken. Nem más ez, mint egy „érzéki csalódás”, amelyet a betegek kedvelnek.
A diabetes nem gyógyítható, de nem kell örökre a gyógyszer
2020. január 30.
A 2-es típusú cukorbetegség terápiájához nagyban hozzájárul a gyógyszeres és/vagy az inzulinos kezelés. Sokan úgy gondolják, hogy életük végéig szükségük lesz rájuk, ám dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa szerint nem ritka, amikor ezen készítmények elhagyhatóak.
Gyógyítható a cukorbetegség?
Először is fontos leszögezni, miszerint a tudomány jelenlegi állása szerint a cukorbetegség nem gyógyítható – ám megfelelő kezeléssel a normál vércukorértékek hosszútávon szinten tarthatóak. Ehhez azonban az orvos és a páciens közös munkájára, aktív közreműködésére van szükség.
A 2-es típusú diabetes terápiája két fő részből áll: az elsőszámú kezelési mód az életmódterápia. Ez személyre szabott CH diétát és rendszeres testmozgást foglal magában. Amennyiben a vércukorértékek megengedik, úgy emellé nincs feltétlenül szükség egyéb kezelésre, hiszen az életmódváltással a megemelkedett glükóz értékek kordában tarthatóak.
Amennyiben a vércukorértékek túlzottan magasak, illetve, ha a diéta és a mozgás nem vezet kellő eredményre, úgy gyógyszeres kezelésre és/vagy inzulinos terápiára van szükség (természetesen az előírt életmódon kívül).
A gyógyszer/inzulin egy idő után akár el is hagyható
Ha valaki kézhez kapja a cukorbetegség diagnózisát, úgy gondolhatja, már élete végéig gyógyszereken fog élni. Pedig kitartással, az orvos, a dietetikus, illetve egy edző utasításainak betartásával a gyógyszer/inzulin dózisa csökkenthető, majd egy idő után akár el is hagyható. Ugyanis a megfelelő táplálkozással, a túlsúly leadásával a vércukor értékek mérséklőnek, ráadásul mozgással javul a sejtek inzulinérzékenysége, csökken a HbA1c érték, valamint az izommozgás során, az izomszövet összehúzódáskor aktívvá válik az izom inzulint nem igénylő cukorfelvételi mechanizmusa. (Sőt, az izomszövet cukorfelvétele izommozgást követően 72 órán át megmarad).
Megfázáskor milyen gyógyszert szedhet véralvadásgátló mellett
2020. január 23.
A téli időszakban igen gyakoriak a megfázásos, influenzás megbetegedések, melyeket a legtöbben igyekeznek sok gyümölccsel, gyógyszerekkel kúrálni. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája azonban fokozott óvatosságra inti a véralvadásgátlót szedőket, ugyanis vannak olyan készítmények, melyek befolyásolják a terápia hatását!
A kumarin származékok esetén legyen körültekintőbb
A véralvadásgátlóknak több típusuk is létezik: ilyenek a heparinok/LMWH, az új típusú véralvadáságátlók (NOAC), valamint a kumarin-származékok. Ez utóbbiak alkalmazása bár igen elerjedt, ám fontos néhány szabállyal tisztában lenni szedésük során. Az egyik legfontosabb a rendszeres INR ellenőrzés (ez általában 2-3 közti), mivel, ha a megadott tartományon kívül esik, akkor vagy hatástalan a készítmény, vagy pedig vérzékeny állapotba került az érintett.
Hogy a véralvadásgátló megfelelően fejtse ki hatását, oda kell figyelni az esetleges étel- és gyógyszerkölcsönhatásokra!
Megfázásos időszakban mit lehet és mit nem?
A téli, megfázásokkal teli időszakban előkerülnek bizonyos gyógyszerek, gyümölcsök, házi praktikák, hogy hamarabb véget lehessen vetni a kellemetlen állapotnak. Azonban nem árt odafigyelni pár dologra!
Narancs, tőzegáfonya
A narancs és a tőzegáfonya elmaradhatatlan gyümölcsei a télnek, hiszen nem csak finomak, de egészségesek is, hiszen tele vannak immunerősítő vitaminokkal. Viszont fontos tudni, hogy az értékes C-vitamin mellett nagy mennyiségben tartalmaznak K-vitamint is, ami valójában igen fontos szerepet tölt be a véralvadás folyamatában. Amennyiben valaki kumarin-származékot szed, oda kell figyelnie arra, hogy naponta közel azonos mennyiségű K-vitamint fogyasszon! Ezért bármennyire is csábító immunrendszer turbózásnak a narancsokat egymás után elfogyasztani, ne egyen belőle többet, mint szokott! Szerencsére helyette sok más olyan gyümölcs van, melyek nem bővelkednek nagy mennyiségű K-vitaminban.
Az antibiotikum asztmára hajlamosít?
2020. január 22.
Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves születésnap előtt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is.
Antibiotikumok és bélflóra
Korábbi vizsgálatok az antibiotikumok szedését a bélflórára, és másodlagosan az immunműködésre gyakorolt káros hatásuk miatt hozták összefüggésbe az asztma kialakulásával. Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják – magyarázza dr. Somogyi Éva gyermekpulmonológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Ennek több negatív hatása is lehet: a gyerekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint módosul az immunrendszer működése, amit probiotikumok szedésével lehet ellensúlyozni. A megváltozott bélflóra miatt a gyermekek immunrendszere, az immuntolerancia nem lesz megfelelő, ezáltal fogékonyabbá válhatnak különböző betegségekre, például az asztmára. A kutatás szerint a csecsemőkorban szedett antibiotikum 50 százalékkal növelik meg annak az esélyét, hogy 6 éves koráig a gyermeknél asztmás epizódok jelentkezzenek.
Új megközelítésben
A University of Manchester kutatói szerint viszont nem önmagában az antibiotikum az, ami az asztma kialakulásáért felelős. Vizsgálataik alapján a betegség megjelenésében a sérült immunitás és bizonyos genetikai variáns is szerepet játszik. A kutatási programban születéstől 11 éves korig résztvevő ezer gyerektől vettek vérmintákat. A gyerekeket két csoportba sorolták aszerint,hogy egy éves korukig egyáltalán nem, vagy legalább egy alkalommal antibiotikum kezelésben részesültek-e.
A két csoport tagjaitól vett vérmintákat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, melynek során vizsgálták az immunválaszukat kétféle vírusfertőzésre, melyek náthás megbetegedést és a hörgők gyulladását okozhatják, illetve a Haemophilus influenzae és a Streptococcus pneumoniae bakteriális kórokozókkal szembeni immunreakciót ellenőrizték. Emellett genetikai teszt vizsgálatok is történtek, melyek során két olyan gént fedeztek fel a 17. kromoszómán, melyek magyarázatul szolgálhatnak az összefüggésre.
Heparint használ? Ezeket érdemes tudnia róla!
2020. január 22.
A heparinok a véralvadásgátló terápia és a vérrögök kialakulásának prevenciós részét képezik a kumarin-származékok és az új típusú antikoagulánsok (NOAC) mellett. Hogy pontosan mit érdemes tudni róluk, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.
A heparin és annak története
A heparint a májból (hepar) 1916-ban Jay McLean vonta ki medikus korában, majd e jelentős felfedezés után elment körzeti orvosnak, de ez elég volt neki a halhatatlansághoz. Az un. frakcionálatlan heparin sokáig a legjobb véralvadásgátló volt, azonnal hatott, de csak bőr alá adható formában volt alkalmazható. A heparin tulajdonképpen a legnegatívabb töltésű molekulája szervezetünknek, az un. mastocyták termelik, és belőlük szabadul fel igen kis mennyiségben élettani körülmények között is. Töltése miatt rengeteg anyagunkhoz, sejtjeinkhez, receptorainkhoz stb. kötődik. Tulajdonképpen egy poliszacharid, hosszú cukorlánc, de teljesen pontosan a szerkezetét ma sem ismerjük. E molekulák különböző lánchosszúságú fragmenteket, részeket alkotnak, ezért a 60’-as években „megpucolták” a heparint úgy, hogy legalább molekulasúly szerint nagyjából azonos nagyságú láncokból álljon: így gyártották a cégek az un. alacsony molekulatömegű heparinokat (LMWH).
A heparin és az un. alacsony molekulatömegű heparinok széles körben alkalmazott véralvadásgátlók, melyek a szervezet egyik természetes véralvadásgátló molekulájának, az antithrombin III-nak és a véralvadásban szereplő összes enzimnek –a mi szempontunkból a legfontosabb az aktivált X faktor és a thrombin – inaktív komplexbe kötődését gyorsítják meg.
A forgalomban vannak alacsony molekulatömegű heparinok (LMWH), melyek kevesebb mellékhatással rendelkeznek, biohasznosulások csaknem 100%-os. A heparinok alkalmazása a mélyvénás trombózis/tüdőembólia igen hatásos kezelési és prevenciós módja, melyet bőr alá, injekció formájában kell bejuttatni. Ezt szükséges alkalmazni például a legtöbb műtét után (pl. csípő-, térd-, daganatok, stb), sokaknál császármetszés után, trombózis/tüdőembólia után, dialízis során, valamint várandósság során a trombózisra való fokozott hajlam esetén (LMWH-kezelés).
Ez utóbbi során igen fontos, mivel a terhesség önmagában is megnöveli a vérrögök kialakulásának esélyét, ezért ez idő alatt gyakrabban lép fel trombózis. Jó oldala, hogy nem jut át a méhlepényen és nem választódik ki az anyatejjel, így biztonságos (ellentétben a többi véralvadásgátlóval) mind a várandósság, mind a szoptatás során. Mindemellett a kardiológiai alkalmazása is igen elterjedt az invazív beavatkozások kapcsán.
Miként kell alkalmazni a heparin injekciót?
A heparint injekciót a fertőtlenített bőr alá, vénába kell bejuttatni, szakorvos által meghatározott dózisban. Emiatt alkalmazása kissé nehézkes. Leggyakrabban hasfalba szúrják, ám vannak, akik felkarba, combba adják be. Naponta változtassa a beadás helyét! A lényeg, hogy zsírszövetbe adja!
Heparin esetén fontos a terápia első két hetében a heti kétszeri vérlemezkeszám mérés, valamint a májfunkciók ellenőrzése is, tehát a heparin adagolását ellenőrizni kell! LMWH esetén egyedül a vérlemezkeszám mérése szükséges. (A frakcionálatlan heparin dózisának ellenőrzése az un. APTT idővel történik, aminek a 2,5-szeres megnyúlása optimális).
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...171819...81