Információk, érdekességek
Nem járunk háziorvoshoz, mégis sok gyógyszert szedünk
2020. november 07.
Csupán a megkérdezettek 12 százaléka érzi magát teljesen egészségesnek, egyötödük pedig rendszeresen beteg – derül ki abból az online kutatásból, amelyet 632 ember megkérdezésével készített szeptemberben az Emóció 7.84.
Háziorvoshoz továbbra sem jár a magyar: a megkérdezettek közel egyharmada még évente egyszer sem megy el általános vizsgálatra. A leggyakoribb krónikus betegség a kutatás résztvevői szerint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az asztma.
Mennyit ér az egészségünk? Egy friss online kutatás szerint a legtöbben havi 5000 és 10 000 forint közötti összeget költenek az egészségükre, de a válaszadók ötöde kevesebb, mint 5000 forintot fordít erre a célra.
Az Emóció 7.84 által készített egészségtesztet 632-en töltötték ki. 70 százalékuk többnyire jól érzi magát, de csupán 12 százalék érzi magát teljesen egészségesnek. A megkérdezettek több mint egyötöde pedig úgy nyilatkozott: rendszeresen beteg.
A válaszadók 20 százalékának krónikus betegsége is van: a legtöbben a magas vérnyomást jelölték meg, de a cukorbetegség és az asztma is a gyakori válaszok között szerepel. A krónikus betegséggel küzdőkhöz képest ráadásul dupla annyian mondják azt, hogy rendszeresen fogyasztanak valamilyen gyógyszert. A válaszadók közel felének életében rendszeresen jelen van a stressz, több mint egyharmaduk pedig az anyagcseréjével is elégedetlen.
„A felsorolt problémák, betegségek többsége a gyomorból és annak elhanyagolásából ered. A bélflóra helyreállítása kulcsfontosságú, ami a jól működő immunrendszer, ezáltal az egészséges élet kulcsa” – hangsúlyozza a felmérés kapcsán Bezzeg Ramóna életmód- és táplálkozási tanácsadó.
Pedig „elméletben” ismerik a helyes utat a válaszadók: a „melyek a legfontosabb tényezők Ön szerint az egészség szempontjából” kérdésre 93 százalék az egészséges táplálkozást, 80 százalék pedig a rendszeres testmozgást említette, és a legfontosabb szempontok között helyet kapott a vitaminok, étrend-kiegészítők, immunerősítő készítmények alkalmazása is.
Mi legyen a legkisebbek házi patikájában?
2020. október 31.
Az előrelátó szülők igyekeznek felkészülni arra a nehéz helyzetre, ami csecsemőjük vagy kisgyermekük megbetegedésekor éri őket. Egy hirtelen láz, egy eldugult orr vagy akár egy apró horzsolás ellátásához szükséges patikaszereket is célszerű a gyógyszeres ládában otthon tartani.
A csecsemők és kisgyermekek számára szükséges készítményeket a kezelőorvossal és gyógyszerésszel egyeztetve célszerű kiválasztani.
- Nem elegendő a gyógyszereket beszerezni, tisztában kell lenni azok szükség esetén történő használatának módjával, dozírozásával.
- Figyelmet kell fordítani a megfelelő hőmérsékleten történő tárolásra (pl. bizonyos lázkúpokat a hűtőszekrényben kell tartani), illetve arra, hogy fénytől, hőtől védett, száraz, és a gyermekek számára el nem érhető helyen legyen a házi patika.
- A felnőttek gyógyszereitől elkülönítve kell tárolni a csecsemők, kisgyermekek gyógyszeres ládáját, és meghatározott időközönként (legalább évente) ellenőrizni kell a benne lévő gyógyszerek lejárati idejét. A lejárt gyógyszereket a gyógyszertárakba vissza kell vinni, és mielőbb pótolni kell azokat új szerekkel.
- Szem előtt kell tartani, hogy a gyermekek „kinőhetik” a gyógyszereiket is, hiszen más típusú lázkúpot ajánlanak egy hat hónapos csecsemőnek, mint egy hároméves kisgyermeknek,- tehát mindig az adott életkorban megfelelő formájú és dózisú gyógyszereket kell kéznél tartani.
Véglegesen elérhető marad a telefonos gyógyszerfelírás
2020. október 07.
Véglegesen elérhető marad a telefonon keresztüli gyógyszerfelírás lehetősége – közölte az emberi erőforrások minisztere Facebook-bejegyzésében.
Kásler Miklós szerdán írta alá az erről szóló rendeletet, amelynek értelmében megtartják a “rendkívül sikeres és népszerű” gyakorlatot a továbbiakban is.
A telefonon keresztül történő gyógyszerfelírás (telemedicina) sok százezer embernek nyújt kényelmes és biztonságos lehetőséget. Egyúttal arra biztatta az elsősorban a járványügyi szempontból veszélyeztetetteket, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel a jövőben is, ezzel tovább csökkentve megfertőződésük esélyét. A vírussal szemben ugyanis minden lehetséges módon védekeznünk kell, az ország működésének megőrzése mellett.
Melyik ibuprofén vényköteles, és melyik nem?
2020. szeptember 10.
Az utóbbi időben többször is lehetett hallani az ibuprofénes gyógyszerekről, mivel egy részük 2020. május 1-jétől vénykötelesen vásárolható meg, a mellékhatások nagyobb rizikója miatt.
Az ibuprofén az úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentő ható anyagok (NSAID) csoportjába tartozó gyógyszervegyület. Ez azt jelenti, hogy az ibuprofén „3 az 1-ben” módon rendelkezik fájdalomcsillapító, lázcsillapító és gyulladáscsökkentő hatással. Az ibuprofént közel 60 éve alkalmazzák világszerte lázcsillapításra, a legkülönfélébb fájdalmak enyhítésére és a gyulladás csökkentésére, 3 hónapos kortól gyakorlatilag 99 éves korig.
Napjainkban magyarországon több mint 50-féle ibuprofénes gyógyszer van patikai forgalomban, amelyek közül több mint 40 jelenleg és a jövőben is vény nélkül megvásárolható, és nagy biztonsággal használható a különféle fájdalmak vagy a láz csillapítására.
Általában elegendő a 400mg-os adag
Magyarországon is jelentős mennyiségben vásárolnak a betegek ibuprofénes gyógyszereket, ha a fej- vagy fogfájás, az ízületi fájdalmak, a menstruációval járó fájdalom csillapítása, a náthával, influenzával járó gyulladás és fájdalom leküzdése vagy a láz csillapítása a cél. A patikák nagy választékban tartják az ibuprofénes gyógyszereket, többek között az ibuprofénes tablettákat, szuszpenziókat, pezsgőgranulátumokat és krémeket.
Az ibuprofénes gyógyszerek egy-egy adagja jellemzően 200, 400, 600 vagy 800 mg hatóanyagot tartalmaz. Megjegyzendő, hogy a magasabb hatóanyag- tartalmú, azaz „erősebb” készítményeket elsősorban intenzív fájdalom/ gyulladás esetén, tipikusan ízületi, reumatikus fájdalmaknál alkalmazzák. Fejfájás, fogfájás, menstruációs fájdalom esetén kellőképpen hatásosnak bizonyul az egyszeri 400 mg-os adagok bevétele.
Nem tesznek különbséget az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között
2020. szeptember 03.
A fiatalok 72 százaléka tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, 23,6 százalékuk azonban tévesen a gyógyszerek csoportjába sorolja ezeket a termékeket, ráadásul nagy arányban próbálják ki ezeket a szereket – derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. idei közös kutatásából.
A 18-30 éves korosztályra vonatkozó kutatásban, amelybe 500 embert vontak be, megállapították, hogy a válaszadók 66,2 százaléka szedett már valamilyen étrend-kiegészítőt: a 18-22 éves korosztály 56,6 százaléka, a 23-26 év közöttiek 64,4 százaléka, míg a 27-30 éves korcsoport 74,4 százaléka szedett már ilyen készítményeket. A felmérés szerint a nők körében népszerűbbek az étrend-kiegészítők (73 százalék), mint a férfiaknál (58,2 százalék).
A fiatalok leggyakrabban azért vásárolnak étrend-kiegészítőt, mert azok koncentrált formában tartalmazzák a hatóanyagokat, de az egészségük megőrzése is fontos motiváció számukra. Ugyanakkor megjegyezték, a válaszadók 46,8 százaléka szerint az is meghatározó szempont, hogy az étrend-kiegészítőket nem szükséges orvossal felíratni.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...161718...83