Információk, érdekességek

Mi áll az ember-fecske konfliktusok hátterében?

2023. február 20.

Miért verik le sokan a fecskefészkeket? Mi ennek a következménye? Egy fecske nem csinál nyarat, de rengeteg bosszantó rovart felfal…  

A címben feltett kérdésre egyszerű a válasz: bizony a fecskeszar az oka. Pedig van más megoldás, mint a fészkek leverése, és a helyzet elég súlyossá vált már: az elmúlt két évtizedben több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk.

A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátok felkészülését az idei fecskevédelmi szezonra.

A rovarok elleni biológiai védekezésben óriási szerepe van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek és a denevéreknek, melyek természetes úton csökkentik ezek számát. Ezért is aggasztó a települési fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződése. A hátterében az élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás, és ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.

Minden fecske legalább 1 kg repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt, muslicától a nagyobb légy mérettartományig. Figyelembe véve, hogy Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat, ez azt is jelenti, hogy legalább kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar évről évre a környezetünkben marad!

Rá kellene venni az embereket, hogy ne dohányozzanak

2023. február 11.

A dohányzás összefügg a legnagyobb számban halált okozó daganatos betegséggel, a tüdőrákkal. Leszokni nagyon nehéz - ezért a legjobb, ha nem is szokunk rá!  

Globális szinten évente mintegy 10 millió ember hal meg daganatos betegség következményeként, és a szakemberek becslése szerint ez a szám 2030-ra 13 millió is lehet, ha nem teszünk ellene semmit. A daganatos betegségek közül a tüdőráknak a legnagyobb az aránya, 11,6%-kal, de a daganatos betegségek okozta haláleseteknek már 20%-áért felelős a tüdőrák. Az Európai Unió országai közül lakosságarányosan sajnos Magyarországon a legmagasabb a tüdőrák okozta halálesetek száma (2019-es adat).

A tüdőrákos megbetegedések 85%-a a dohányzásra vezethető vissza, és ez azt is jelenti, hogy a tüdőrák megelőzésének leghatékonyabb módja a dohányzás visszaszorítása. A dohánytermékek árának az elmúlt években tapasztalt drasztikus emelkedése és a dohányzás tiltása a vendéglátóhelyeken eredményezett némi csökkenést a dohányosok számában Magyarországon is, de a füstölők tábora, azaz a tüdőrák szempontjából a legnagyobb kockázatnak kitett csoport még így is riasztóan nagy: a felnőtt férfiak több mint egynegyede, a felnőtt nők több mint egyötöde dohányzik rendszeresen.

A dohányzásról leszokni igen nehéz. A dohányosok nagyobb része le akar szokni, tervezi, hogy nekivág, és mindannyian ismerünk olyan dohányosokat, akik már legalább egyszer megpróbálták letenni a cigarettát, de kudarcot vallottak. A legkülönbözőbb módszerekről lehet hallani, amelyek segítik a leszokást, és minden bizonnyal számos esetben ezek a módszerek is hozzájárultak ahhoz, hogy valaki sikeresen megszabaduljon a káros szokásától. De mind a mai napig egy olyan módszer sincs, amely könnyűvé tenné a nikotinfüst elhagyását, és ezáltal tömeges, áttörő eredményt ért volna el. Semmilyen függőséget nem lehet gyorsan és szenvedésmentesen megszüntetni, a dohányzás sem kivétel.

A legjobb, ha valaki el se kezdi a dohányzást, és társadalmi szinten is valószínűleg az az egyik leghatékonyabb módja a dohányzás visszaszorításának, ha az „utánpótlást” sikerül visszafogni. A dohányzók döntő többsége fiatalon kezd el füstölni, olyan időszakban, amikor még a szüleikkel élnek, vagy legalábbis még rendszeres és gyakori a kapcsolatuk velük. Ilyen értelemben a szülő feladata is, hogy hatni próbáljon az akár már felnőtt gyerekére, például azzal, hogy rendszeresen figyelmezteti őt a dohányzás nyilvánvaló ártalmaira, arra, hogy milyen nehéz egy már kialakult függőségből visszajönni, vagy akár arra, hogy mennyibe is kerül anyagilag a rendszeres dohányzás. Az egészségtudatosságot növeli, ha egy fiatal dohányost rávesz a családja vagy a baráti köre, hogy járjon szűrővizsgálatra.

Tipikus tünetek nélkül is lehet melanomás

2023. január 22.

Ha az önvizsgálat során csak az anyajegyeinkre koncentrálunk, könnyen átsiklik a szemünk az egyéb bőrkinövéseken, melyek ugyan anyajegyekhez nem hasonlóak, ám épp olyan kockázatot jelentenek. Az amelonatikus melanoma nem tartalmaz barna festékanyagot, így nehezebb diagnosztizálni. Tüneteiről és kezeléséről dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza nyilatkozott.

Mi az amelonatikus melanoma?

A melanomával szemben az amelonatikus melanoma nem tartalmaz melanint, azt a festékanyagot, amely az anyajegyek jellegzetes barnás árnyalatú színét is adja. Az amelonatikus melanoma ezért halvány rózsaszín-vöröses árnyalatú bőrkinövésként jelentkezik a bőrfelszínen. Alakja és színe miatt egy apró sérülésre, vagy gyógyulófélben lévő pattanásra emlékeztethet. Egy 2012-es tanulmány szerint a melanomás esetek 3,9, egy 2014-es felmérés szerint pedig 8 százalékában fordult elő.

Nagyobb kockázatot jelent, mint a melanoma?

A melanoma viszonylag jól felismerhető tünetekkel jelentkezik, a laikus szem számára is feltűnő az anyajegy színének, méretének, alakjának, vagy formájának megváltozása. Az amelonikus melanoma esetében azonban a tünetek nem ennyire jellegzetesek, így a gyógyulás esélyei hiába egyeznek meg a melanomáéval, rendszerint későn kerül felismerésre, emiatt a halálozási arány is valamivel magasabb. Egy 2014-es vizsgálat szerint a diagnózist követő 5 évben a túlélők aránya amelonatikus melanoma esetén 88, melanoma esetében 95 százalék.

Az elismerő szavak ereje

2022. december 12.

Állítom, hogy általában sokkal kevesebb elismerést adunk és kapunk, mint amennyire szükségünk lenne a testi, lelki és szellemi jólléthez.

Ön mikor kapott utoljára dicséretet, elismerést? Mikor mondott utoljára valakinek elismerő szavakat?

A „dicsérésnek” nincsen hagyománya a mi kultúránkban. Sokan azt tanulták már kisgyermekként, hogy nem illik önmagunkat pozitív fényben beállítani, arról beszélni, ami nekünk jól megy. Sőt, „egy jóravaló ember” kifejezetten a negatívumokra, a hiányosságokra koncentrál. Miért olyan nehéz nekünk elismerni önmagunkat és másokat? Mitől tartunk, mi történik, ha kiemeljük, hogy mi az, amit jól csinálunk? Attól félünk, ha arra koncentrálunk, hogy mi jó, ahelyett, hogy min „kéne” változtatni, az a folyamatos fejlődésben fog minket megakadályozni. Aki tehát elismeri, hogy mit csinál megfelelően, az megreked a változásban. Aki pedig arra fordítja a figyelmét, ami rosszul megy, az rakétaként lő ki a tökéletességhez vezető úton?

A valóság ennek az ellentétje. Már pusztán annak a gyakorlata, hogy tudatosítjuk és szóvá tesszük, hogy mi az, amit jól csinálunk, megerősíti a „jó” viselkedést, és ezzel megágyaz annak, hogy minél gyakrabban tegyünk hasonlóan. Tehát a pozitív változást erősíti. Jó hatással van a kedélyünkre, hálaérzetünkre – akkor is, ha adjuk, és akkor is, ha kapjuk a dicséretet. A kölcsönös elismerés megerősíti a két ember közti kapcsolatot. Ha tehát mi magunk szeretnénk valamilyen szokásunkat megváltoztatni, keressük meg, hogy mi az, amit már teszünk a változásért, és veregessük magunkat vállon!

Fontos, hogy őszinte legyen az elismerése és ne az üresen csengő szó.

Próbáljuk ki!

• Ismerjen el önmaga számára valamit – akármilyen apróság is lehet. Pl. milyen jó, hogy sokat olvas, és próbál tájékozott lenni!
• Keressen egy személyt (érdemes családtagot), akinek szeretné kifejezni a háláját. Gondolhat mindennapi dolgokra is! Különösen nagy hatása lehet, ha olyan dolgot ismer el, amiről a másik azt gondolja, hogy ön alapvetőnek tekinti. Pl. „Köszönöm, hogy mindennap főzöl nekem kávét”, „Emlékeztetsz rá, hogy vegyem be a gyógyszereimet” stb.

Tévútra vihet az öndiagnózis, bízzunk inkább a szakemberekben!

2022. december 01.

Az internet elterjedése óta egyre többen folyamodnak ahhoz a módszerhez, hogy orvosi konzultáció helyett az online térben szerzett információk alapján diagnosztizálják saját magukat és határozzák meg a lehetséges gyógymódot problémáikra. Ez a jelenség az elmúlt két évben a koronavírus-járvány hatására felerősödött, hiszen az orvosok elérése és főleg látogatása nehézkessé vált.

Gyakran halljuk, de még mindig nem tettük kellőképpen magunkévá azt a tényt, hogy az egészségünkkel nem csak akkor kell foglalkoznunk, amikor már megtörtént a baj; a megelőzésnek kiemelten fontos szerepe van. Ebben vannak segítségünkre többek között a laborvizsgálatok, amelyek egyes típusait érdemes évente is elvégeztetni, hogy ellenőrzés alatt tartsuk szervezetünk állapotát.

„Már Magyarországon is egyre több ember figyel rá, hogy egészségtudatosan éljen, és mind a táplálkozás, mind a testmozgás terén törekszik arra, hogy megőrizze az egészségét. A tapasztalataink azt mutatják, hogy a különböző megbetegedések megelőzése is fókuszba került, növekszik az igény a bizonyosságra, hogy minden rendben van. A legalapvetőbb vizsgálat, ami akár ezt igazolja, akár felhívja a figyelmet valamilyen problémára, az a vérvizsgálat, amelyből számos lényeges információt megtudhatunk” – avatott be Szabó Erna, a ProLabor Kft. laboratóriumvezető-helyettese.

Mikor ajánlott a vérvizsgálat, és miért fontos?

Az általános egészségi állapot felméréséhez és az esetleges rendellenességek időben történő kiszűréséhez a laborvizsgálat évente ajánlott. Súlyos, krónikus betegségek esetén, vagy éppen a gyermekvárás hónapjai alatt nagy jelentősége van a gyakori, rendszeres vérvizsgálatnak, ezzel ugyanis folyamatosan nyomon követhetőek a szervezetünkben zajló változások.
A laboratóriumi vizsgálat nagymértékben hozzájárul a betegségek korai felismeréséhez is, valamint információkkal szolgál arra vonatkozóan, milyen további kezelésre van szükség.

„Megszokhattuk, hogy ha az orvosunk utal be minket vérvizsgálatra, azzal együtt automatikusan elrendeli a vizeletvizsgálatot is. Nem hiába! Ugyanis a vizeletvizsgálat eredményéből szintén sok mindent megtudhatunk. A vizeletvizsgálat a vese és a húgyutak betegségéről ad képet, de a segítségével fény derülhet számos belgyógyászati problémára is, mint a cukorbetegség, a májkárosodás vagy az anyagcserezavar. Magánfinanszírozásban viszont hajlamosak elhanyagolni ezt a vizsgálatot az emberek, nagyon kis arányban igénylik akár vérvizsgálat mellé, akár külön szolgáltatásként. Pedig nem jár magas költséggel, és nagyon fontos szerepe van a megelőzésben, illetve a betegségek nyomon követésében!” – hívta fel a figyelmet Szabó Erna.