Információk, érdekességek

Maradék nélkül

2024. április 13.

Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke számtalan fontos, praktikus, az egészségünket megőrző és környezetünket védő tanácsot ad az élelmiszerek kezelésével kapcsolatban.

Fotó: 123rf.com– Mennyiben követhetik az emberek leginkább a fenntarthatóság elvét, segítve ezzel a Nébih törekvéseit?

– A Nébihnél hiszünk abban, hogy a lakossággal együtt közösen tehetünk a fenntarthatóságért, és tevékenyen ki is vesszük a részünket ebből a munkából, hiszen a felelősségünk is közös. Azonban a lelkesedés nem minden: a tudatosság és a tájékozottság is legalább ennyire fontos össze-tevője segítő cselekedeteinknek. Éppen ezért a Nébih szemléletformáló kampányainak nem titkolt célja, hogy a fogyasztókat hasznos, döntéseiket segítő információkkal ellássa. A Nébih egyik legsikeresebb programja, a Maradék­ Nélkül az élelmiszer-pazarlás mérséklését tűzte zászlajára. A program 2016-os indulása óta számos aktivitással népszerűsítettük azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel érdemben csökkenthető a környezeti lábnyomunk. Szemléletes, hogy ha az országokat szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorrendbe állítanánk, és magát az élelmiszer-pazarlást is országnak tekintenénk, akkor az Egyesült Államok és Kína után a 3. helyen állna. Az élelmiszer-pazarlással szintén összefüggésbe hozható a metánkibocsátás. Ráadásul kárba vész mindaz az idő, természeti erőforrás és be-fektetett munka, amelyet a termék előállításához és szállításához felhasználtak.

A Nébih Maradék­ Nélkül­ Programja évente egy alkalommal, az őszi időszakban hirdeti meg országos háztartási élelmiszerhulladék-mérését. A mérési időszakban törekszünk a nagy létszámú részvételre, amely nagy örömünkre az utóbbi években több száz háztartást jelentett. Az élelmiszerhulladék-körkép elkészítése segíti hivatalunkat abban, hogy azonosítsa a forró pontokat, valamint rálásson az élelmiszer-pazarlás kiemelt figyelmet igénylő aspektusaira.

A Nébih mellett az önkéntes résztvevők is profitálnak a mérésből: megismerhetik saját élelmiszer-pazarlási szokásaikat, és a tapasztalatok alapján felismerhetik, min lenne érdemes változtatniuk.

A fogyasztóknak érdemes tisztában lenniük az egyik legalapvetőbb ismerettel, vagyis a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő közötti különbséggel.

  • A fogyaszthatósági idő körébe olyan gyorsan romló élelmiszerek (pl. darált hús) tartoznak, amelyek lejárati idő utáni elfogyasztása akkor is kockázatot jelent, ha nem látunk rajta romlásra utaló jeleket.
  • A minőségmegőrzési idő olyan időpont, ameddig az élelmiszer a gyártó által kialakított tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megtartja. A tartós élelmi-szerek (pl. száraztészta) általában a minőségmegőrzési időt követően is fogyaszthatóak, ha bontatlan csomagolásban és a gyártó által megadott körülmények között tárolták őket. Amennyiben lejárt minőségmegőrzési idejű terméket találunk otthonunkban, de érzékszervi szempontból megfelelőnek ítéljük meg, nyugodtan adhatunk neki egy esélyt.

Rossz gyakorlat, hogy a fogyaszthatósági idővel ellátott élelmiszerek közül hajlamosak vagyunk akkor is a két héttel később lejáró joghurtot választani, ha pontosan tudjuk, hogy három napon belül elfogyasztjuk azt. A bolygónk is megköszöni, ha legközelebb „mérlegre tesszük” valós szükségleteinket, és tudatosabban vásárolunk.


A hármas típusú diabétesz a MODY, a gyerekeket és a fiatalokat érinti

2024. február 04.

Fotó: pixabay.com

Nem jár szomjúságérzéssel, fogyással, fokozott vizeléssel, nehéz sebgyógyulással, mint ahogy teljes inzulinhiány vagy elhízás sem jellemző a fiatalkorban kezdődő hármas típusú cukorbetegségre, másnéven MODY-ra (Maturity Onset Diabetes of the Young). Mivel a kórkép különböző formáinak hátterében öröklődő génmutációk állnak, kialakulásának esélye jóval nagyobb azoknál, akiknek családjában korábban előfordult már ez a típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján diagnosztizált gyerekkori diabétesz esetek 2-3 százaléka tartozik ebbe a csoportba.

A nehezen felismerhető, jellemzően tünetmentes és sokszor véletlenszerűen diagnosztizált betegség a MODY, azért nem tűnik fel, mert a vércukorszint általában csak enyhébb mértékben emelkedik meg, mint az 1-es és 2-es típusú diabétesznél, elhízással sem jár, így nincsenek tipikus tünetek – mondja dr. Tóth-Heyn Péter, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese.

Előfordul, hogy csak egy lázas kórkép esetén elvégzett laborvizsgálatnál derül ki, hogy felborult a cukoregyensúly, de sokszor még ekkor sem gondolnak MODY-ra, és a 2-es típusú diabéteszhez sorolják. Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha valakinél már megállapították, hogy cukorbeteg, azonban a tipikus tünetek nem jelennek meg nála. A MODY nem jár teljes inzulinhiánnyal, általában huszonöt éves kor előtt alakul ki, ezért sorolják a fiatalkori cukorbetegségek körébe.

A világszerte aluldiagnosztizált kórkép genetikailag öröklődik, és leggyakrabban, az esetek mintegy hetven százalékában az úgynevezett glukokináz enzim, másnéven GCK működészavara felelős a kialakulásáért.

Amennyiben ez a gén okozza a diabétesznek ezt a ritka fajtáját, az inzulintermelés csökkenése ellenére sem szükséges annak pótlása, sőt: gyógyszeres beavatkozásra, diétára sincs szükség, tehát nem igényel kezelést, vagyis ez egy kifejezetten enyhe betegség

– teszi hozzá dr. Tóth-Heyn Péter.

A MODY harminc százalékát hazánkban azonban más génmutációk okozzák, amelyek egy későbbi életkorban súlyosabb, típusos diabéteszes tüneteket is okozhatnak (pl. fokozott folyadékfogyasztás, fogyás). Egyes esetekben ilyenkor indokolt lehet az inzulin kezelés bevezetése, vagy célzott antidiabetikus gyógyszeres terápia, természetesen megfelelő étrenddel és rendszeres mozgással kiegészítve, amivel elkerülhetők a későbbi szövődmények.

A diagnózis felállításához genetikai vizsgálatra van szükség annak érdekében, hogy megállapítsák melyik gén okozza az eltérést. Mivel a kórkép az esetek többségében több generációt is érint –  mellyel sokszor a szülők sincsenek tisztában – ilyenkor a család több tagját indokolt megvizsgálni.

Kiemelten fontos odafigyelni a terhességi diabéteszre, ugyanis a várandósság kilenc hónapja alatt az inzulinérzékenység változik, így egy korábban meglévő, de panaszokat nem okozó MODY-ban is fölborulhat az egyensúly, így a terhesség során akár inzulin kezelésre is szükség lehet.


Kérdezze meg gyógyszerészét

2024. január 19.

Vajon mit kell értenünk a reklámokból már annyiszor hallott mondaton? Miben segíthet a gyógyszerészünk?

Fotó: gettyimages.comA gyógyszer: termék (pl. tabletta) + információ. És egyben fontos a gyógyszerészek tudásába vetett bizalom is a betegek részéről. Az információ egy fontos része a megfelelő gyógyszerhasználatnak, mire kaptuk, meddig kell szedni, mikor, és hogyan. Krónikus betegek esetében jó, ha nemcsak saját háziorvosuk van, hanem egy olyan általuk választott patika is, ahol rendszeresen váltják ki gyógyszereiket.

Itt ismerik őket, és ez segítségére van a gyógyszerésznek is, pl., hogy felismerjen gyógyszerelései problémákat, a beteg számára megfelelő nem vényköteles gyógyszert tudjon ajánlani, ha szükséges. Nem kell előtte külön kikérdezni a beteget, milyen gyógyszereket szed. A rendszeres gyógyszerkiváltás miatt a patika is „számít” a betegre, így a receptkiváltáskor nagy valószínűséggel készleten lesznek a szokásos gyógyszerei, nem kell visszamenni érte.

Mit kérdezzek gyógyszerészemtől a gyógyszer kiváltásakor?

Mire és hogyan kell szedni a gyógyszert? Itt fontos tájékoztatást kaphatunk: csak az orvos által előírt, sokszor évekig tartó rendszeres gyógyszerszedés hozhatja meg a kívánt terápiás eredményt a krónikus betegségeknél. Természetesen lehet, hogy olyan gyógyszert írnak fel, amit pár napig kell csak szedni, itt érdemes rákérdezni, akkor is szedjem-e a gyógyszert, ha már úgy érzem, meggyógyultam.

Fontos információk

1. Naponta hányszor?

2. Mikor (étkezés előtt – ez fél órát jelent –, után, vagy akár közben, este, mint pl. a koleszterinszint-csökkentők, vagy reggeli étkezés előtt, pl. a pajzsmirigy gyógyszerek)?

3. Milyen folyadékkal vegyem be? Legjobb a víz, de sokszor ennek mennyisége is fontos lehet. A grépfrútlével való bevétel azonban a legtöbb gyógyszernél nem ajánlott.

4. Sok esetben a gyógyszerek bevétele nem történhet egyszerre. pl. egyes hurutoldó és antibiotikum bevétele között 2 órának kell eltelnie.

5. Fogyaszthatok-e alkoholt a gyógyszer szedésekor? Van olyan gyógyszer, ami mellett tilos, mert súlyos mellékhatásokat okozhat.


A dohányzás különösen ártalmas a terhesség alatt, legyen az aktív vagy passzív

2024. január 10.

A dohányzás ártalmas – ezt már a gyerekek is tudják. Különösen igaz ez a terhesség alatt, amikor a cigizés nemcsak az anyára, de a fejlődő magzatra nézve is káros hatású.

A passzív dohányzás is ártalmas a magzatra is, nem csak a füstölés.

Talán nem meglepő, hogy a magzat akkor is károsodhat, ha az édesanya egyetlen szál cigarettára sem gyújt rá várandóssága hónapjai alatt, ugyanakkor belélegzi azt a füstöt, amit a környezetében dolgozók a levegőbe juttatnak. A Washingtoni Egyetem kutatói 171 hét és tizenöt év közötti gyermeket vizsgáltak meg, elsősorban fiúkat. Valamennyi gyermek viselkedési zavarokkal küzdött és figyelemzavar-hiperaktivitás (ADHD) szindrómás volt. A gyermekek édesanyjai, összesen 133 anya, három csoportba lettek osztva. Az egyik csoportba azok a nők kerültek, akik a terhességük alatt passzív dohányzásnak voltak kitéve. A második csoportba azokat az anyákat sorolták, akik a terhességük alatt maguk dohányoztak.

A harmadik csoportban lévő anyák sem aktívan, sem passzívan nem dohányoztak a várandósságuk hónapjaiban. A vizsgálat során megállapították, hogy azok a gyerekek, akik az anyaméhben akár aktív, akár passzív dohányzásnak voltak kitéve, több és súlyosabb ADHD-tünetet mutattak, mint a füstmentes gyerektársaik.

A viselkedészavaros gyermekeknél abban a tekintetben nem mutatkozott különbség, hogy az édesanya maga dohányzott a terhessége alatt, vagy „csak” mások füstölésének volt kitéve, mindkettő egyformán ártalmasnak bizonyult.


Az egész társadalom szellemi akadálymentesítése a cél

2023. december 16.

A fejekben kell megváltoztatni az embereket – állítja Boronkay Péter, többszörös világ- és Európa-bajnok paratriatlonista, az Allianz paralimpikon márkanagykövete.

Boronkay PéterAz élsportoló szerint az egyik legfontosabb az, hogy nyitottan álljunk egymáshoz és igenis merjünk kérdezni a másiktól – nincs ugyanis rossz kérdés. Ahogyan fontos tudatosítani azt is, hogy „fogyatékosnak lenni nem azt jelenti: vesztesnek lenni” – ahogy a Magyar Paralimpiai Bizottság egyik jelmondata is hangzik. Ráadásul szerinte mindenkinek megvan a maga küzdelme – teljesen mindegy, hogy ép-e valaki vagy sem. Az Allianz a Magyar Paralimpiai Bizottság partnereként, valamint a diverzitás elkötelezett támogatójaként a fogyatékossággal élők december 3-ai világnapja alkalmából paralimpiai márkanagykövete, Boronkay Péter tanácsait osztja meg arról, hogyan segítsünk jól az érintetteknek.

Az ENSZ 1992-ben nyilvánította december 3-át a fogyatékossággal élő emberek világnapjává. A szervezet célja ezzel azóta is az, hogy felhívja a figyelmet az érintettek problémáira, jogaira és széles körben segítse a helyzetük javulását. Ez alkalomból, az Allianz megkérte Boronkay Péter paralimpikont, hogy ossza meg tanácsait és meglátásait sorstársai beilleszkedésével kapcsolatban. Az élsportoló maga is a vele született hátrányból faragott előnyt az élete során. Bár fél karral született, de ez nem akadályozta abban, hogy teljes életet éljen. 6 évesen már úszott, később vízilabdázott, 2004-től pedig triatlonozott. „Szerencsésnek tartom magam, én ugyanis ennek az állapotnak köszönhetek mindent” – mondja. A „minden” pedig egyebek mellett sokszoros magyar bajnoki, Európa-bajnoki és világbajnoki címeket jelent. Azt ő is látja, hogy nem mindenkinek alakult hozzá hasonlóan az élete, ugyanakkor tudja, hogy némi odafigyeléssel és megfelelő hozzáállással mindannyian sokat tehetünk azért, hogy akadálymentesebb legyen az együttélés, az ő szavaival élve, a társadalom mentális akadálymentesítéséért.

Mindig kérdezz – hiszen nincs rossz kérdés!

„Nagyon egyszerű példa az, amikor állunk a zebránál, megpillantunk egy látássérültet és gondolkodás nélkül elkapjuk a karját, hogy átsegítsük az úton” – kezdi Péter. Holott az első és legfontosabb a kommunikáció kellene, hogy legyen,, vagyis ne mi magunk döntsük el, hanem kérdezzük meg, hogy kell-e a segítségünk. Mi ugyanis nem tudhatjuk más helyett, hogy mire képes vagy mire nem.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...164