Információk, érdekességek
Koffeinmentes-e a koffeinmentes kávé?
2021. július 19.
A koffeintartalmú italok fogyasztása, beleértve a kávét is, szívérrendszeri betegségek esetén nem javasolt. Bár ezt a szigorú tiltást nem támasztják alá a koffein vérnyomásemelő és szívritmust befolyásoló hatását vizsgáló tanulmányok. Mégis azt mondhatjuk, hogy nem túlzó ez az óvatosság, mivel a fent említett betegségek és szövődményeik nagy egészségügyi kockázatot jelentenek. Azoknak, akik nem tudnak lemondani a kávéfogyasztás nyújtotta élvezetekről alternatív megoldást jelenthet a koffeinmentes kávé fogyasztása.
A koffeinmentes kávék (őrölt kávé, instant kávé) jellemzően drágábbak az azonos márkájú, de koffeintartalmú termékeknél. De vajon tényleg koffeinmentes a koffeinmentes kávé? Több helyen felmerült már, hogy a koffeinmentes kávék íze elmarad a koffeines termékektől. A koffeinmentes kávék tényleg kevésbé ízletesek, mint a koffeintartalmú kávék? Valódi alternatíva lehet tehát a koffeinmentes kávé, vagy ez is csak egy marketingfogás?
Olyan kávénövény, amely koffeinmentes kávébabbal rendelkezne nem létezik, a koffeint a még zöld kávészemekből vonják ki, majd ezután a kávébabot pörkölési folyamatnak vetik alá. A kávé koffeinmentesítésére több módszer is létezik, azonban a boltok polcain kapható termékek többsége az úgynevezett direkt eljárással készül, amely során közvetlenül szerves oldószerrel (diklórmetán, etil-acetát) végzik a kivonást. A teljes koffeinmentesítésnek fizikai és kémiai korlátja van (Nernst-féle megoszlási törvény), emiatt gyakorlatilag a teljes koffeinmentesítés kivitelezhetetlen. A „koffeinmentes” termékek esetén a koffeintartalomra a Magyar Élelmiszerkönyv két felső határértéket szab meg. Instant kávék esetén ez 0,3%, az őrölt kávék esetén pedig 0,08%.
A Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetében hét terméket vizsgáltunk meg. Az instant és őrölt kávék különböző árkategóriába tartoztak. A koffeintartalmat HPLC-vel és denzitometriával mértük meg.
Folyton édességet kívánsz? Cukorfüggő vagy! Tegyél ellene! 6 hatékony tanács
2021. június 25.
Tudod, hogy nem kéne, de képtelen vagy ellenállni, mert annyira kívánod azt az utolsó szelet csokoládét, sütikét, vagy éppen lekváros kenyeret? Fogyókúráznál, de ez az amiről nem tudsz lemondani?
A függőségnek sok fajtája létezik. Az emberek sajnos sok dologhoz ragaszkodnak. Azt a jelenséget - mikor valaki szüntelenül kívánja az édességet -, cukorfüggőségnek nevezi a tudomány. A nehezen kontrolálható sóvárgás egyben fizikai és pszichikai jellegű.
Mikortól számítasz édességfüggőnek?
A cukor növeli az agy szerotonin* termelését, hasonlóan, mint a depresszió elleni gyógyszerek. Nehéz meghúzni a cukorfüggőség határát, viszont a függőség egyértelműen megállapítható az édességre való csillapíthatatlan vágy esetében. Csak a szükséges mennyiség elfogyasztása eredményezi a szorongató vágy csillapítását.
A kenyértől is hízol!
Tévhit, hogy csak az édességek (torták, sütemények, cukorkák, stb.) által kerülhet cukor a szervezetbe. A kenyér, tésztafélék, illetve minden fehérliszt tartalmú élelmiszer tartalmaz feldolgozott szénhidrátot, mely cukorrá alakul a szervezetben. Az ilyen egyoldalú étkezés különböző betegségek forrása lehet (szívproblémák, cukorbetegség, emésztési zavarok és bizonyos rákos megbetegedések.) Az is bizonyított, hogy a memóriát és koncentrációt is károsan befolyásolják.
A cukorfüggés tényleges szenvedély - bár csokiért még sosem öltek ...
A cukorfüggőség egy lapon említhető a nikotin-, az alkohol-, a kábítószer függőséggel, valamint a játékszenvedéllyel is. Szorongás, depresszió, fóbiák tulajdonképpen érzelmi kiegyensúlyozatlanságok, melyek a cukorfüggőséghez kapcsolódnak. A cukor a függő vágyának azonnali kielégítését és egyben a „nem tudok élni nélküle” élményét okozza. A negatív oldala az, hogy a kellemes, kielégült érzés nem tart sokáig, azaz az energiával feltöltött állapot érzetét viszonylag gyorsan a fáradtság váltja fel.
Sokan azért próbálnak cukormentesen táplálkozni, mert fogyni szeretnének, vagy az egészséges életmód útján szeretnék járni. Ez pontosan olyan elvonási tünetekkel járhat, mint a kábítószer függők esetében (izzadás, remegés, gyengeség, szédülés). Ugyanúgy falási rohamok törhetnek a függőre, mint ahogy az elvonás során az alkoholista, vagy a dohányos, a drogos is hirtelen rákíván a függőségére. Lelki mellékhatásként táplálkozási zavarok (anorexia, bulimia)
10 mód, hogy ellen tudj állni a dohányzás okozta sóvárgásnak
2021. június 23.
Különböző tanulmányok és elméletek vannak arra vonatkozóan, hányféle típusú dohányos létezik. Van olyan elmélet, amely azt mondja, hogy valakinél ki tud alakulni a kémiai függőség, azaz a nikotin utáni vagy és azért nehéz leszoknia, mert nagyon erős a sóvárgás a nikotin után. Egy másik elmélet azt mondja, hogy a rítus az amit nehezen tud elengedni az ember. Egy harmadik pedig azt mondja, hogy a dohányosok egy része a füst rabja, azaz a sóvárgás annak az élménynek szól, amit a füst kifújása okoz.
Bárhogyan is van, saját tapasztalatomból tudom, hogy a dohányzásról való leszokás intenzív sóvárgással jár. Én például nikotin azaz kémiai anyag függő voltam. Nagyjából 30-40 percenként akartam mindig rágyújtani, annyi ideig bírtam ki nikotin nélkül. Nekem sem a rítus, sem a füst nem hiányzott, de a számban folyamatosan éreztem azt a savanykás fanyar ízt, amit a cigaretta csillapított bennem.
Tudni kell, hogy amikor leteszed a cigarettát, akkor körülbelül 3-4 hétig jön rád kiszámíthatatlanul a cigi utáni sóvárgás. Ezek rövid ideig 2-4 percig tartanak, ami valójában egy erős motiváció és kontroll mellet elviselhetőek és túlélhetőek. De való igaz, hogy nagyon nagy hévvel jelentkeznek.
Hoztam nektek 10 módot arra, hogyan viseld el a cigaretta utáni sóvárgásod:
1. Nikotin tapasz, rágó stb. használata.
Az elején, ha úgy érzed, hogy nagyon nem nehéz leküzdened a nikotin, mint vegyület utáni sóvárgásod, próbálj ki különböző tapaszokat, rágókat, melyek nikotint tartalmaznak. Érdemes azonban ezeket 1-2 héten belül elhagyni és szépen csökkenteni.
2. Kerüld az automatikus dohányos reakcióidat!
Ez alatt azt kell érteni, hogy minden dohányosnak vannak olyan helyzetei, amelyekben automatikusan cigarettára gyújt. Ilyen lehet például, ha telefonon beszél közben rágyújt, kávézás közbeni cigarettázás, pubokban dohányzás stb. Érdemes ezért listát készíteni, hogy tudatosítsd magadban melyek azok az emberek, helyek, gondolatok és érzelmek, melyek automatikus dohányzás váltanak ki belőled.
3. Késleltetés!
Ha úgy érzed, nem bírod tovább és most már kész feladod rá fogsz gyújtani, még győzd meg magad arról, hogy eltolod a cigizést 10 perccel későbbre. Az idő alatt próbáld megnyugtatni magad, hogy most már úgyis megengedted magadnak azt a szál cigarettát, ezért tudsz még várni és vmi mással foglalkozni addig. Előfordulhat, hogy ez megnyugtatólag fog hatni rád és belefeledkezel abban amit elkezdtél és már nem is kell rágyújtanod. Próbálj meg rajzolgatni firkálni főleg a nőknek ez nagyon sokat használ. Férfiaknál fizikai munka, vagy sport az ami jó elterelő, vagy késleltető tud lenni.
4. Nincs szükséged „arra az egy szálra”!
Gyakori, hogy a leszokni vágyók azzal oldják fel absztinenciájukat, hogy „csak egy szálat” akarnak elszívni és többet nem. Valójában ez a gondolatsor további csak egy szálat engedélyez és már napi több szálnál tart az illető aztán egy hét sem kell és már megint egy dobozt szív el. Ehelyett érdemes „csak a mai nap” nem kell az az egy szál sem mondatot mondani.
Kávé mint csodafegyver
2021. június 19.
Eszpresszó, filteres, hosszú kávé… Kedvenc italunk elkíséri szinte az egész napunkat, attól kezdve, hogy felkelünk az ágyból – főleg, ha ez nehezen megy… Hiszen a kávé mérsékelt fogyasztása mindnyájunk számára ajánlott „energizáló”, élénkítő gyanánt, nem is szólva egyéb jótéteményeiről.
Jól ismert magas koffeintartalma mellett a kávé magában rejt még ásványi anyagokat és vitaminokat is: káliumot, magnéziumot, kalciumot, nátriumot, vasat, cinket és rezet, továbbá a B-vitamin-csoport tagjait: B2-, B3-, B5-, B6-vitamint. Antioxidáns polifenolokban is bővelkedik. egy csésze kávé 200-550 mg-ot tartalmaz. Tanulmányok szerint a kávé a polifenolok legfőbb forrása (megelőzve a zöldség- és gyümölcsféléket és a teát), véd az időskori betegségektől, többek közt a ráktól vagy a degeneratív idegrendszeri, ill. szív- és érrendszeri problémáktól. Azt is megállapították, hogy napi néhány csésze kávé antioxidáns hatásainak köszönhetően csökkenti az infarktus veszélyét, valójában nem okoz magas vérnyomást, megelőzi a kalcium lerakódását az erekben, így mérsékli az érelmeszesedés kockázatát.
Teljesítményfokozó hatás
„Pszichoaktív” szerként a kávé élénkíti a figyelmet és koncentrálóképességét, hosszú távon javítja a memóriát, valamint fejleszti a motorikus képességeket. A koffein normális adagja naponta 200-300 mg, de annak mennyisége függ a választott kávéfajtától is.
Kerülni kell a túlzott adagokat, mert hajlamosítanak a felgyorsult szívverésre (tachycardia), nyugtalanságot és ingerlékenységet, alvászavart okozhatnak. Továbbá figyelembe kell venni a nap folyamán tea, energiaital stb. formájában elfogyasztott koffein összmennyiségét is.
Mindamellett nem egyformán reagálunk a kávéra – egyeseknél hosszabb, másoknál rövidebb ideig tart a koffein hatása.
A kávé hatása a fogyásra és az emésztésre
A legtöbbünknek étkezés után jólesik egy csésze kávé. A koffein ugyanis stimulálja a gyomorsav-elválasztást, így könnyebben emésztjük meg az elfogyasztott ételt.
Ami az alakunkra való hatását illeti, a koffein enyhén fokozza a termogenézist. Ekkor a szervezet fokozott hőtermelésre használja a bevitt kalóriákat – több zsírt hőként éget el, tehát fogyunk. Mindezek mellett a koffein növeli az epe áramlását és a vastagbél mozgását is, ezért keletkezik enyhe hashajtó hatása a felszívódás után kb. félórával. Van, akinél gyomorégést is okoz a kávé egyik összetevője, különösen, ha étkezéstől függetlenül fogyasztja.
Mi óvja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól?
2021. június 05.
Egy védelmező genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól – állapították meg a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatói, akik szerint a kávéfogyasztási szokások a szív egészségének állapotáról árulkodnak.
Az egyetem, valamint a Dél-Ausztráliai Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet (SAHMRI) szakemberei a brit biobank adataira támaszkodva elemezték több mint 390 ezer ember adatait – olvasható a Medicalxpress című orvostudományi hírportálon.
A kutatók megvizsgálták az alanyok kávéfogyasztási szokásait, majd összevetették az adatokat a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékekkel, valamint a pulzusszámmal. Az okozati kapcsolatot a mendeli randomizáció technikáját alkalmazva mutatták ki.
Megállapították, hogy a magas vérnyomással, koszorúérgörccsel vagy szabálytalan szívműködéssel küzdő emberek nagyobb valószínűséggel fogyasztottak kevesebb kávét, koffeinmentes változatot vagy kerülték a kávéfogyasztást, mint azok, akik nem küzdöttek ilyen tünetekkel, és arra jutottak, hogy mindezek hátterében a gének állnak.
A vizsgálatot vezető Elina Hyppönen szerint az eredmények azt mutatják, hogy a gének aktívan szabályozzák, hogy az ember mennyi kávét iszik, megakadályozva a túlfogyasztást. “Az emberek különböző okokból kávéznak, egyesek élénkítőszerként használják, amikor fáradtnak érzik magukat, mások szeretik az ízét vagy épp a napi rutinjuk része” – mondta a professzor. Hozzátette: “amit azonban nem veszünk észre, az az, hogy az emberek tudat alatt szabályozzák a saját maguk számára biztonságos mennyiségű koffeinbevitelt az alapján, hogy milyen magas a vérnyomásuk, ami valószínűleg egy védelmező genetikai mechanizmus eredménye”.
“Vagyis ha valaki nagyon sok kávét iszik, az valószínűleg genetikailag toleránsabb a koffeinnel szemben, mint az, aki kevés kávét fogyaszt. Egy nem kávézó embernél pedig, vagy valakinél, aki koffeinmentes kávés iszik, nagyobb eséllyel jelentkeznek a koffein káros hatásai és hajlamosabb a magas vérnyomásra” – magyarázta Hyppönen.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...456...45