Információk, érdekességek

Ön is megfogadta, hogy lefogy?

2019. február 06.

Az évkezdet általában a fogadalmakról szól! Egy tavalyi online felmérés szerint az emberek többsége (60%) fogadkozik ilyenkor, közülük pedig minden harmadik egészségesebben szeretne élni (táplálkozás és sport).  Tény, hogy a január a fogyókúrák kezdetének az időszaka, és az is tény, hogy a fogadalmakat és a diétákat nem sikerül maradéktalanul betartanunk. Holott a karcsúság nemcsak egy divatos elvárás, de fontos lenne az egészségünk megőrzése szempontjából is.

A világ belehal a hájba!

Az egészségügy a 25-ös BMI (Body Mass Index, Testtömeg Index) feletti értékkel rendelkező embereket tartja túlsúlyosnak. De mi is ez a BMI, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is használ? A BMI = testtömeg osztva a testmagasság méterben kifejezett négyzetével. Például egy 60 kg súlyú és 160 cm magas nő BMI-je 23,43 az alábbi képlet alapján:
BMI = 60 kg / 1,6 m * 1,6m, azaz BMI = 23,43

Túlsúlyos embereknek a 25-30-as BMI-vel rendelkező személyeket nevezik, 30 fölött pedig elhízásról beszélnek. Sajnos a világon az egyik legégetőbb egészségügyi probléma az elhízás: 2014-ban közel 2 milliárd felnőtt ember volt túlsúlyos és további 600 millió ember elhízott. A kövérek aránya az elmúlt húsz évben megduplázódott és az adatok szerint egyre növekszik. A kimutatások szerint évente 2,8 millió ember hal meg a túlsúly okozta szövődmények miatt, ezzel az ötödik haláloki tényezőnek számít a kövérség. Európában a legtöbb túlsúlyos felnőtt Nagy-Britanniában, Luxemburgban, Máltán és Csehországban él, de bizony Magyarország is az élmezőnybe tartozik.  Ráadásul, ha a 15-18 éves fiatalokat is belevesszük a vizsgálatba a felnőttek mellé, akkor Európában nálunk él a legtöbb elhízott, 30-as BMI feletti ember.

A dohányzó apák fiainak 50 százalékkal kevesebb spermájuk van

2018. december 27.

Fele annyi spermájuk van azoknak a férfiaknak, akiknek apja dohányzott a gyermek fogamzása idején, mint a nemdohányzó apák fiainak – derítették ki a svédországi Lundi Egyetem kutatói.

Tanulmányok korábban összefüggést találtak az anya várandósság idején való dohányzása és gyermeke csökkent spermaszáma között. A svéd kutatók most függetlenül az anya dohányzásának hatásától kimutatták az apai dohányzás káros következményeit.

A PLOS ONE tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukba a szakemberek 104 17 és 20 év között svéd férfit vontak be. “Nagyon elcsodálkoztam azon, hogy az anya nikotinkitettségének szintjétől függetlenül, jóval alacsonyabb volt azon férfiak spermaszáma, akiknek apja dohányzott” – idézte Jonatan Axelssont, a tanulmány egyik szerzőjét a medicalxpress.com tudományos hírportál.

Ezen férfiak esetében a spermakoncentráció 41 százalékkal, a spermaszám 51 százalékkal volt alacsonyabb, mint nem dohányzó apák fiainál. A kotinin a nikotin metabolitja a szervezetben, és a szervezetet ért nikotinmennyiség biomarkere, amelyet a vérben lehet mérni. A kotinin szint mérésével a kutatók képesek megállapítani, hogy a szülők maguk dohányoznak-e, vagy ki vannak-e téve passzív dohányzásnak. Számos korábbi tanulmány kimutatta, hogy veszélyes a magzatra, ha az anya dohányzik, ám ebben a tanulmányban az apa dohányzási szokása és a fia spermaszáma közötti kapcsolat nagyon világos.

Csökken a tinédzser dohányosok száma

2018. december 16.

Fontos, hogy a fiatalokat távol tartsuk a dohányzástól és csökkenjen a dohányosok száma – hangzott el a Ne gyújts rá! világnap rendezvényén.

A lehető legkorábban fel kell hívni a fiatalok figyelmét a dohányzás káros hatásaira, kockázataira. A mindennapos testnevelés bevezetésével, a sportinfrastruktúra fejlesztésével, a közbeszéd irányításával, hogy minél kevesebb fiatal gyújtson rá.

A kétezres évek elejéhez képest ma félmillióval kevesebben gyújtanak rá, és csökkent a 13-16 éves korosztályban a dohányosok száma. A fiataloknak megadják a sportolás, a hasznos időtöltés lehetőségét, ha a közbeszédben – akár vitákat is kiváltva és vállalva – beszélnek a dohányzás visszaszorításának társadalmi szükségszerűségéről, ha a dohánypiacot megpróbálják szabályozni, akkor ezek a kis lépések elvezetnek ahhoz, hogy csökkenjen a dohányosok száma.

A dohányzás rendkívül súlyos egészségügyi és nemzetgazdasági probléma is. Egyfajta “kultúraváltásra” van szükség, amelyben előtérbe kerül az egészséges életmód. Az elmúlt években számos olyan intézkedés született, amelyre a kormány büszke lehet. Ilyen szigorítás, hogy bizonyos közterületeken tiltott lett a dohányzás, vagy nem lehet rágyújtani a vendéglátóhelyek zárt tereiben.

A gyakori alkoholfogyasztás korai elhalálozáshoz vezethet

2018. november 25.

A hetente négy vagy több alkalommal alkoholt fogyasztók körében 20 százalékkal nagyobb lehet az idő előtti elhalálozás kockázata, mint az ennél ritkábban ivók esetében – derült ki a Washington Egyetem orvosi karának kutatásából.

A tudósok több mint 400 ezer, 18-85 éves ember egészségi és halálozási adatait elemezték.

Az Alcoholism: Clinical & Experimental Research című szaklap aktuális számában bemutatott tanulmányukban a tudósok arra jutottak, hogy egy-két ital elfogyasztása hetente négy vagy ennél több alkalommal az idő előtti halálozás kockázatát 20 százalékkal növelheti meg azokhoz képest, akik hetente legfeljebb három alkalommal fogyasztanak alkoholt. A megnövekedett kockázat minden korcsoportban hasonló volt.

“A 20 százalékos emelkedés jóval nagyobb probléma az idősek esetében, akiknél már eleve nagy a kockázat” – mondta Sarah M. Hartz, az egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

“Viszonylag kevesen halnak meg a 20-as éveikben, így a 20 százalékos emelkedés kicsi, de mégis jelentős. Ahogy az emberek öregednek, más okok miatt is növekszik a halálozás kockázata, így a 20 százalékos emelkedés 75 éves korban jóval több halált okoz, mint 25 éves korban” – foglalta össze a szakértő.

Kávé mint csodafegyver

2018. szeptember 17.

Eszpresszó, filteres, hosszú kávé… Kedvenc italunk elkíséri szinte az egész napunkat, attól kezdve, hogy felkelünk az ágyból – főleg, ha ez nehezen megy… Hiszen a kávé mérsékelt fogyasztása mindnyájunk számára ajánlott „energizáló”, élénkítő gyanánt, nem is szólva egyéb jótéteményeiről.

Jól ismert magas koffeintartalma mellett a kávé magában rejt még ásványi anyagokat és vitaminokat is: káliumot, magnéziumot, kalciumot, nátriumot, vasat, cinket és rezet, továbbá a B-vitamin-csoport tagjait: B2-, B3-, B5-, B6-vitamint. Antioxidáns polifenolokban is bővelkedik. egy csésze kávé 200-550 mg-ot tartalmaz. Tanulmányok szerint a kávé a polifenolok legfőbb forrása (megelőzve a zöldség- és gyümölcsféléket és a teát), véd az időskori betegségektől, többek közt a ráktól vagy a degeneratív idegrendszeri, ill. szív- és érrendszeri problémáktól. Azt is megállapították, hogy napi néhány csésze kávé antioxidáns hatásainak köszönhetően csökkenti az infarktus veszélyét, valójában nem okoz magas vérnyomást, megelőzi a kalcium lerakódását az erekben, így mérsékli az érelmeszesedés kockázatát.