Információk, érdekességek

Az e-cigaretta mégsem alternatívája a dohányzásnak

2019. április 16.

A Dél-Kalifornia Egyetem kutatásában 93 résztvevőt vizsgáltak meg és arra az eredményre jutottak, hogy az e-cigarettázók szájszöveteiben ugyanolyan rákkal kapcsolatos molekuláris változások zajlanak le, mint a dohányosoknál. Az e-cigaretta tehát – amelyet sok korábbi tanulmány a dohányzásról való leszokás lehetséges útjaként emlegetett – mégsem olyan ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak – hangsúlyozták a kutatók.

Az International Journal of Molecular Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, Ahmad Besaratinia hangúlyozta, hogy az e-cigaretták párája nem teljesen vízpára, ahogy azt sokan képzelik. “Bár az e-cigaretta termékekben a legtöbb rákkeltő vegyület koncentrációja jóval alacsonyabb, mint a cigarettafüsté, a rákkeltő anyagoknak nincs biztonságos szintje” – idézte a tudóst a tanulmányt ismertető medicalexpress.com.

Beraratinia aláhúzta, hogy a tanulmányban leírt molekuláris változások nem rákos elváltozások voltak, még csak nem is a rák jelei, inkább korai figyelmeztetést jelentettek egy olyan folyamatra, amely potenciálisan rákhoz vezethet, ha nem figyelnek rá.

A kutatásban 42 e-cigarettázó, 24 hagyományosan cigarettát szívó és 27 egyáltalán nem dohányzó ember szájából származó sejtek génkifejeződését vizsgálták meg. A génkifejeződés az a folyamat, amelynek során a génben rejlő információ megjelenik valamilyen fehérjében vagy RNS-ben, és ennek eredményeként a sejt szerkezete/funkciója megváltozik. A génexpresszió bizonyos változásai rákhoz vezethetnek.

NO SMOKING - egészségesebb babák

2019. április 12.

A dohányzási tilalom hatására jelentősen javult a vendéglátóiparban dolgozó anyák újszülöttjeinek egészsége Magyarországon, többek között nőtt az átlagos születési súlyuk, csökkent a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett - derült ki az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársainak kutatásából.  

Felidézik, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012-ben életbe lépett szigorításának következtében tilossá vált a dohányzás többek között a kocsmákban, a szórakozóhelyeken, a munkahelyeken és a közforgalmú intézményekben. A legnagyobb változás a vendéglátóhelyek, kocsmák esetében történt, ahol korábban ritka kivételt jelentett a dohányzás korlátozása.

A kutatás során a vendéglátóhelyeken felszolgálóként, pincérként dolgozó nők újszülöttjeinek egészségi mutatóiban a szigorítás előtti és utáni időszak között bekövetkező változást hasonlították össze egy kontrollcsoport hasonló adataival. A kontrollcsoportot a kereskedelemben és szolgáltatási szektorban dolgozó nők (például bolti eladók, pénztárosok, fodrászok, kozmetikusok) újszülöttjei alkották. Utóbbiak anyukái nemcsak a törvényi változás után, hanem jellemzően már az előtt is füstmentes munkahelyi környezetben dolgoztak a terhességük alatt, ugyanakkor egyéb tulajdonságaikat tekintve nem különböztek jelentősen a vendéglátóhelyeken dolgozó nőktől, így ideális kontrollcsoportként szolgáltak.

A tudattalan függőség rosszabb lehet, mint a drog!

2019. április 03.

Mi az a függőség? Nem lehetünk függők rossz szokásainktól? Van, akinek rossz bevett szokása melléházasodni, vagy épp mindig gyilkosan pocsék főnököt talál, esetleg rituálisan ragaszkodik rettenetes öltözködési stílusához. Van remény a szabadulásra, bár ez kicsit nehezebb, mint lerakni a cigarettát.  

A függőségről általában valamilyen szenvedélyhez kötött megnyilvánulás jut eszünkbe, ilyen például az alkohol, a drog, a játékgép és a dohányzás is. Ennek a témának az irodalma nagyon kiterjedt, sőt speciálisan képzett szakemberek, addiktológusok foglalkoznak ennek az állapotnak a gyógyításával. Másképpen szenvedélybetegségeknek is nevezzük ezt az állapotot.

Függőség – máshogy

A függőséget más oldalról is megközelíthetjük, ez a szemszög, pedig a sémákhoz való ragaszkodás. Az ember számára a sémákban való gondolkodás egy nagyon fontos és úgynevezett energiatakarékos működési mód. Mégpedig azért, mert az életünk során szerzett tapasztalatok mintává szerveződve kognitív sémát, (tudati, gondolati mintázatot) alakítanak ki, amelyek a tájékozódásban és a megfelelő viselkedési mód kialakításában segítenek. Olyan módon, hogy nem kell a teljes folyamatot megismernünk, hanem az abban jelenlévő szignálként (jelzésként) szereplő esemény mintaként szolgál számunkra. Például, sötét elhagyatott helyen járunk, és ekkor a fokozottabban figyelünk mindenféle ingerre, zajokra, és a szervezetünk egyfajta készenléti állapotban van, hogy veszély esetén védekezni tudjunk.

Itt az említett szignált, vagyis jelet, a sötét, elhagyatott hely képviseli, akár a tapasztalat, akár a környezet által, számunkra megtanított viselkedési sémáról van itt szó. Ilyen példát mindannyian találhatunk az életünkben.

Az alkohol lett a fő oka a májátültetéseknek

2019. március 28.

Az alkohol okozta májbetegség (ALD) lett a vezető oka az Egyesült Államokban végrehajtott májátültetéseknek – erről számolt be egy új tanulmány.

A Kaliforniai Egyetem, San Francisco (UCSF) által a héten publikált kutatásban több mint 32 ezer májátültetést vizsgáltak meg, és arra az eredményre jutottak a tudósok, hogy míg 2012-ben az ALD miatt elvégzett májátültetések aránya 24,2 százalék volt, ez az arány 2016-ra 36,7 százalékra nőtt.

Ennek egyik oka, hogy a korábban az átültetés feltételeként megszabott féléves józansági időszak betartása már nem kötelező.

“Az alkohol absztinencia kötelező időszakának lerövidítése lehetővé teszi több ALD-ben szenvedő páciens túlélését a májátültetésig” – mutatott rá a tanulmány.

A hathónapos szabályt korábban aranyszabálynak tekintették az Egyesült Államokban. A szabály megkövetelte, hogy hogy az alkohol miatt májbetegségben szenvedő betegek legalább fél éven át józanok maradjanak mielőtt szóba jöhetne náluk a májátültetés.

A tanulmány szerint azonban az amerikai transzplantációs központok sohasem tartották magukat ehhez a szigorú alapelvhez, ehelyett inkább a saját szabályaikat alkalmazták.
A kötelező absztinens időszak betartását a tudományos kutatások is gyengítették, amelyek inkább a minél korábbi májtranszplantációt sürgették az ALD-betegeknél.

Az elektromos cigaretta hatékonyabb, mint a nikotinpótló eszközök

2019. március 26.

Az elektromos cigaretta hatékonyabb lehet a leszokásban, mint a nikotinpótló eszközök, például a rágógumi, a nikotintapasz vagy az inhalátor – állapította meg egy brit tanulmány.

A kutatásban 886-an vettek részt. Azoknál, akik elektromos cigarettát használtak, egy év után 18 százalékos volt az absztinensek aránya, míg a nikotinpótló terápián résztvevők csoportjánál 9 százalékos – írták a londoni Queen Mary Egyetem kutatói a New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent tanulmányban.

A tudósok a brit állami egészségügy (NHS) dohányzáselleni programja keretében leszokni vágyó felnőtt dohányosokat három hónapon keresztül vagy nikotinpótló eszközökkel, vagy újratölthető e-cigarettákból álló kezdő csomaggal látták el.

A kezdetekkor mindkét csoportnak pszichológiai tanácsadás is rendelkezésére állt. Egy év után szén-monoxidos mérésekkel ellenőrizték a tartós cigarettaabsztinenciát. Az elektromos cigarettát használók 18 százaléka volt absztinens. Ezt az arányt klinikai tanulmányokban gyógyszerek alkalmazásával sikerült elérni.
Az e-cigarettát használók 80 százaléka egy év után is használta az eszközt.

Azok között, akik nikotinpótló eszközöket használtak, csak a csoport 9 százaléka vált absztinenssé.
Az eddigi tudományos kutatások arra jutottak, hogy a dohányzásról való leszokáshoz nyújtható legjobb gyógyszeres segítséget a nikotinpótló eszközök jelentik. Ezek a gyógyszermentes eszközökhöz képest 50-70 százalékkal nagyobb sikerrel hatottak.