Információk, érdekességek

Lehetséges változtatni személyiségünkön?

2022. január 07.

Személyiségjegyeink nem biztos, hogy olyan állandóak, mint gondolnánk – állítják egyes kutató pszichológusok.  Bár vitatott a kérdés, annyi bizonyos, hogy külső hatásra vagy akaratlagosan is történhetnek módosulások hozzáállásunkban, viselkedésünkben, reakcióinkban…  De saját döntésünk alapján vajon mennyire vagyunk fogékonyak a változásra?

A személyiség aszerint definiálható, hogy miképpen lépünk kapcsolatba a világgal. Míg különböző elméletek léteznek arról, hogy mi is valójában a személyiség, és hogyan alakulnak ki alapvető személyiségvonásaink, abban a kutatók többnyire egyetértenek, hogy a személyiséget a korai élettapasztalatok, élmények alakítják, és hajlamos az idő múlásával stabil maradni. Vagy mégsem?

Számos kutatás arra mutat rá, hogy a személyiségjegyek nem feltétlenül állandók. A legszélesebb körben elfogadott személyiségmodell szerint öt alapvető személyiségvonás létezik, amelyek egyénként határozzák meg viselkedésünket. A „nagy öt vonás” mindegyikének, a nyitottságnak, a tudatosságnak, az extraverziónak, az elfogadhatóságnak és a neurózisnak van egy sor kapcsolódó vonása, amelyek alakítják érzelmeinket, reakcióinkat.

A személyiségvonások kialakulása

A felnőttkori személyiségjegyek általában abból a temperamentumból alakulnak ki, amely már csecsemő- és kisgyermekkorban jellemző volt ránk. Csakúgy, mint a felnőtt személyiségtényezők (szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus), különböző típusú temperamentumok is léteznek, amelyek úgy tűnik, hogy a genetikánk és a gyermekkorban kapott nevelésünk kölcsönhatásából fakadnak.

A temperamentumbeli különbségek befolyásolhatják, hogyan bánnak a gyermekekkel a gondozók vagy a saját korú gyermekek. Ami olyan élettapasztalatokhoz juttatja az adott gyermeket, amelyek megerősíthetik a korai temperamentumbeli különbségeket, és meghatározhatják a felnőttkori személyiségtípust. Ugyanakkor ez diszfunkcionális személyiségminták kialakulásához is vezethet, amelyek később az életben személyiségzavarokká fejlődhetnek.

Ahogy életünk változik, úgy személyiségünk is

Személyiségváltozások tehát az új élettapasztalatoktól függően is előfordulhatnak az évek múlásával. Azok az emberek, akik pl. súlyos érzelmi traumát, vagy az életüket megváltoztató eseményeket éltek át, jelentős személyiségváltozásokat mutathatnak. Emellett az általunk elfogadott társadalmi szerepek is megváltoztathatják a személyiséget. Pl. az új szülők, vagy azok az emberek, akik sokat fektetnek egy új munkába, a korábbinál lelkiismeretesebbek lehetnek.

Mivel új feladataik arra kényszerítik őket, hogy módosítsák gondolkodásukat, érzéseiket és általában a viselkedésüket. Vagy akár mindazon személyek, akik új érzelmi kapcsolatokban vesznek részt, lelkiismeretesebbé válhatnak partnereik jóllétét illetően, miközben megváltozik a világról alkotott képük. Ahogy változik életünk, úgy tűnik, személyiségünk sem marad változatlan.

Az idősödés hatása személyiségünkre

Ahogy múlnak az évek, egyszerűen csak az öregedés is nagy változásokat jelenthet személyiségünkben. Ahogy egyre érettebbek leszünk sokunk pl. barátságosabb vagy lelkiismeretesebb lesz, és nagyobb érzelmi stabilitás alakul ki bennünk. Ahogy fokozatosan megtaláljuk identitásunkat, személyiségünk is változhat, annak érdekében, hogy megfeleljünk saját elvárásainknak.

Ezt szem előtt tartva számos kezelési módszer magában foglalja a páciensek rávezetését a romboló személyiségminták módosítására (pl. egyes személyiségzavarok esetén). Noha ezeket a személyiségmintákat gyakran rendkívül nehéz megváltoztatni, ami általában attól függ, hogy az emberek mennyire motiváltak az ilyen próbálkozásra.

Achilles-ín – valóban testünk leggyengébb pontja?

2021. december 18.

A középkorúakat és a visszavonult élsportolókat is fokozottan fenyegeti a rettegett Achilles-ín-szakadás! Rettegett, mert legtöbbször operálni kell és hosszú a gyógyulási ideje. Nem árt tehát szót ejteni a kezelés legfontosabb szempontjairól!

A hirtelen terhelésre, irányváltoztatásra létrejövő Achilles-ín-szakadás három helyen szokott kialakulni: az ín-vádliizom átmenetnél, a sarokcsonti tapadástól 2–7 cm-re, és közvetlenül a csontos rögzülésnél.

A tünetek jellegzetesek

A sérülés magasságában a bőr besüppedt, ujjunkat befogadó folytonossági hiány tapintható az ín állományában. A sérült lábát a talp felé hajlítani egyáltalán nem, vagy csak alig tudja, lábujjhegyre állni képtelen.

Segít a kórisme felállításában az úgynevezett Thompson-teszt: térdeplő helyzetben az ágy, vagy vizsgálóasztal szélén kissé lelógó lábfejjel ellenőrizzük, mindkét oldalon nyomást gyakorolva az ín-izom átmenetre. Az ép oldalon kiváltható, szakadt ínnál viszont nincs lábhajlítás a talp felé.

Kezelési lehetőségek

A kezelés szinte mindig műtéti, a konzervatív módszert csak kivételes esetben alkalmazzuk. A szakadt inat speciális öltésekkel egyesítjük, ma több helyen alkalmazzák a fedett varrattechnikát is. A gipszrögzítés általában 6 hét, ebből 3 hét talp felé hajlított helyzetű, terhelés nélkül, majd derékszögű járógipsz további 3 hétre. Megfelelő esetben választhatjuk a gipszet kiváltó műanyag rögzítősínt is.

Az utókezelés Achilles-ín-szakadás esetén is nagyon fontos! Már a gipszrögzítésben végezhetők úgynevezett innervációs (beidegzési) gyakorlatok, a gipszlevételt követően pedig azonnal megkezdődik a fokozatos gyógytorna. Előfordul, hogy a sérült csak későn kerül műtétre, ilyenkor külön erre a célra kifejlesztett plasztikai megoldásokat választunk.

Stresszreaktor vagy? Figyelem! Öndiagnózis időben

2021. december 17.

Teljesen stressz nélkül az életünk unalmas, sivár lenne. Csak fanyalognánk a kihívások, feladatok, problémák nélkül céltalannak, értelmetlennek érzett életünk fölött. Nem véletlenül mondta Selye János, hogy a "stressz az élet sója..."  

Ugyanakkor a túl sok, pontosabban az aktuális megküzdési képességünknél többnek értékelt-érzett, egyénenként és helyzetenként változó mértékű, úgynevezett: észlelt stressz hosszú távon, testileg-lelkileg megnyomoríthatja a felkészületlent.

Hogyan tudjuk optimális szinten tartani stressz szintünket? Miként tudunk a túl kevés (hipostressz) és a túl sok stressz (hiperstressz) Scylla és Charybdis-e között nem csak hányódni, megfenekleni, hanem élvezettel hajózni?

Stressz, stressz, stressz… halljuk nap, mint nap, de Mit jelent pontosan?
A stressz kifejezés kettős értelembe vonult be a XX. században a köztudatba:

1. Egyrészt, mint a kellemetlen érzések és testi panaszok, tünetek kiváltója = STRESSZOR (a továbbiakban, a félreértések elkerülése érdekében, ebben az értelmében így is nevezzük).
2. Másrészt, stressz: az egyéni (genetikailag is meghatározott) stressz érzékenység (sebezhetőség), a tanult stresszkezelési módszerek, a társadalmi helyzettel összefüggő stresszorok és külső segítségforrások bonyolult összjátékaként kialakuló STRESSZ VÁLASZ is.

Egybecsengő nemzetközi vizsgálatok szerint, a felnőttek több mint 40 százaléka szenved a krónikus negatív stressz válasz (distressz) valamelyik káros egészségügyi hatásától. Nem véletlen tehát, hogy a különböző orvosi rendeléseken megjelenők problémáinak 75-90 százaléka valamilyen módon összefügg a munkahelyi és/vagy családi eredetű distresszel.

A distressz (negatív stressz válasz) számos formában hat testi-lelki állapotunkra. Lehet:

• Betegségek kiváltó oka (részben vagy egészben).
• Más eredetű betegségeket súlyosbító tényező.
• A legtöbb betegség kezelhetőségét csökkentő faktor.
• Betegségek hirtelen visszatérésének, fellángolásának oka.

Az ember nem is gondolná… Mely betegségek kiváltásában, súlyosbításában, visszatérésében jut szerephez a distressz? Azaz, milyen egészségügyi problémák esetén vethetőek be eredményesen a különböző stresszkezelési módszerek?

Nézzük először a testi betegségeket: magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin szint, szívinfarktus, hirtelen szívhalál, agyvérzés, gyomor-nyombélfekély, gyulladások, allergiás betegségek (pl. asztmás roham), autoimmun betegségek, fejfájások, epilepsziás rohamok, daganatos megbetegedések, stb., stb.

A lelki betegségeknek még ennél is nagyobb számában szerepel a distressz. Ezek 100%-ában használhatóak a stresszkezelési technikák az egyszerűbb tippektől, az összetettebb módszerekig. Tehát, akinek pánikbetegség, közlekedési fóbia, alvászavar, kényszerbetegség, depresszió, alkoholbetegség, nikotinfüggőség, schizofrénia, evészavar, stb. nehezíti az életét, annak a betegség jellegétől, súlyosságától függően, komoly segítséget jelenthetnek ezek az önsegítő módszerek.

Tönkretesz, mégis mellette maradok! 5 ok, hogy miért nem lépnek ki a bántalmazott nők a kapcsolatból

2021. december 15.

A lelki bántalmazás többnyire észrevétlenül zajlik. Mind a környezet, mind pedig az áldozat számára meglepően hathat ennek felismerése, hiszen a bántalmazók többnyire roppant megnyerő, másokkal szemben kívánatos fellépést gyakorló személyek. Nehéz róluk elképzelni, hogy ők azok, akik helytelenül viselkednek, nem pedig az áldozat hibája az, ami történik.  

A bántalmazó személyiségének sajátosságából fakad az igény, hogy dominálják azt, aki hozzájuk tartozik, s ezt olyan hatékonyan teszik, hogy az áldozatok gyakran a felismerést követően sem akarnak kilépni a kapcsolatból.

A lelki bántalmazás ténye sokkolóan hathat, amikor felismerésre kerül. A legtöbb nő ugyanis nem úgy gondol magára, mint potenciális áldozatra. A kapcsolat sem pusztán bántalmazásból áll. Egyfajta ciklikusságot mutat. A feszültség felgyülemlését, és az erőszak kitörését követő időszakot ugyanis heves udvarlási fázis követ, melyben a férfi a legváltozatosabb módokon tesz tanúbizonyságot szerelméről. Ilyenkor az áldozat kifejezetten szerencsésnek érezheti magát, amiért ennyire szeretik őt, épp ezért az erőszak későbbi eszkalálódásért önkéntelenül is magát hibáztatja majd. Ez pedig ördögi kör.

A környezet visszajelzései természetesen segíthetik a felismerését annak, hogy az áldozat bántalmazás elszenvedőjévé vált. Ennek belátása azonban nehéz és fájdalmas lépés. Sokszor intenzív tagadási fázis előzi meg, melyben az áldozat igyekszik önmaga előtt is felmenteni a bántalmazót, igazat adva a viselkedésének.
Minél később következik be a lelki bántalmazás felismerése, annál nehezebbnek tűnhet a kapcsolatból való kilépés lehetősége.
Attól függően, hogy mióta tart az adott kapcsolat, illetve milyen stádiumban van a bántalmazás, a következő okokkal magyarázhatják az áldozatok azt, hogy miért maradnak az őket lelkileg bántalmazó férfi mellett.

1. Szerelem
A bántalmazott nők feltétel nélkül szeretik a mellettük lévő férfit. Látják ugyan a negatív tulajdonságait, de úgy gondolják, másoknak is vannak hibái. Sokszor még a féltékenységben, és a személyiségi jogaik korlátozásában is a szerelem jeleit vélik felfedezni, az elszenvedett megaláztatásért pedig önmagukat okolják. Nem hiszik el, hogy valaki, akit szeretnek, szándékosan bánthatja őket.

2. Remény
A bántalmazott nők hisznek abban, hogy a mellettük lévő férfi viselkedésén lehet változtatni.
Hinni akarnak benne, mivel a bántalmazástól eltekintve sokszor valóban ideális az életük a partnerük mellett. A környezetük olykor nem is érti, mi lehet az oka az elégedetlenségüknek.
Hisznek abban, hogy elsajátíthatnak olyan technikákat, melyekkel elkerülhetik a férfi erőszakkitöréseit, mely kapcsolat így eszményinek lesz mondható.
Mivel azonban a hiba nem a saját, hanem a partnerük viselkedésében keresendő, az erre tett minden lépésük csak további frusztrációt okoz, növelve a sikertelenség és tehetetlenség érzését, valamint csökkentve az önértékelés szintjét.

3. Zavarodottság
Egy bizonyos ideig valóban több pozitívumot tartalmaz az adott kapcsolat, mint negatívumot, így nehéz lehet a kapcsolatból való kilépés mellett dönteni. Általában ilyenkor kérnek az áldozatok segítséget ahhoz, hogy formálni tudjanak a partnerük viselkedésén, ezáltal téve élhetőbbé a kapcsolatot.
Később annak a felismerése okozhatja a zavarodottságot, hogy az illető áldozattá vált. Ezt nehéz összeegyeztetni az önmagáról alkotott képpel. Elengedni pedig a kapcsolatba invesztált időt és energiát sokáig elképzelhetetlennek tűnik.

Így hat a hangulatodra egy lakásban elhelyezett akvárium

2021. december 07.

Az utóbbi időben nemcsak a szabadidő és a családi élet színtere volt lakásunk, hanem a tanulásé és a munkáé is. Sokkal több időt töltöttünk el otthon, ezért teljesen átalakult az otthoni terekhez való viszonyunk is. Emiatt érdemes apró változtatásokat bevetni, hogy a kötelezettségek elvégzése után a kikapcsolódás tökéletes színterévé is váljon a lakás, ezzel segítve lelki egészségünk megőrzését.  

A mindennapok kiegyensúlyozottságáért új, inspiráló és relaxáló otthoni dekorációval is tehetünk. Nézzük, hogy ebben miként segíthet egy akvárium telepítése!

A napi feszültségek és a stressz feloldásához jó megoldás egy akvárium elhelyezése a lakásban, hiszen az élő víz látványa regeneráló hatással van az emberi idegrendszerre. A néma háziállatok különös tánca és színei, a növények hullámzása, a kék szín mind-mind támogatják lelkünk gyógyulását, hiszen csendet és békét sugallnak.

Hazai és külföldi kutatások is alátámasztották már, hogy egy otthoni akvárium segít a félelmek és a szorongás leküzdésében, illetve a depresszió kezelésében. Amikor az akváriumot nézzük, olyan mintha mi magunk is a vízben búvárkodnánk, mivel közvetlenül előttünk elevenedik meg egy apró vízivilág. Ha igazán nyitottak vagyunk rá, akár meditatív állapotba is kerülhetünk.

Érdekesség: több egészségügyi intézményben, gyógyszertárban, várótermekben és a pszichológusnál fedezhetünk fel akváriumot, aminek nem titkolt célja a nyugtató, stresszoldó közeg kialakítása.

Szőrös kiskedvencek helyett sokan az akváriumra és a halakra szavaznak, hiszen nem igényelnek olyan intenzív gondozást, mint amilyet egy kutya- vagy macskatartónak kell elvégeznie a hétköznapokban. Az időközönkénti takarításon kívül a napi eledel beszórása az akváriumba csak a feladatunk, amit egy perc alatt könnyedén megtehetünk.